Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1877| szeretik magukat nevezni.~A hõs török vezér neve mellett
2 I, 1877| nemzet legnagyobb hõse õ. Hõs és bölcs, Hunyadi János
3 I, 1877| ivó, híres táncos, nagy hõs, - de rossz próféta.~Midõn
4 I, 1877| s itt annak, amit ily hõs harcok után méltán követelhetnek -
5 I, 1877| Örülnénk rajta, hogy a »hõs sebesült« beadta derekát,
6 I, 1877| szebb volt az így!...~A hõs küzd emberfeletti erõvel,
7 I, 1878| ködébõl, mint egy megifjodott hõs.~- Igazi tigrissé vált -
8 I, 1878| gyöngéd virág, mint bátorszívû hõs.~Jaj azon hideg, esztelen
9 I, 1878| mulattatott legjobban. A hõs Brunszvik király históriájából
10 I, 1878| históriájából volt összetákolva; a hõs Brunszvik nincs megelégedve
11 I, 1878| nem adhatott nekik, ne a hõs fiúkat sirassuk elõbb, hanem -
12 I, 1878| volna akkor, hogy a bujdosó hõs, kit itthon notoriussá deklarált
13 I, 1878| társulat lelke; rendezõ, hõs, elsõ szerelmes. Egyike
14 I, 1879| teljesítésétõl, és mint a hõs katonák a csatában eleshetnek,
15 I, 1879| legutolsó jelenet: tizenhárom hõs bukik el benne egyszerre.~
16 I, 1879| illenék helyzetünkhöz. »Hõs Pálffy«-t szerettük volna
17 I, 1879| Szerdán meglátjuk Jókai »Hõs Pálffy« címû darabját, melyet
18 I, 1880| minõ a tejút az égen Attila hõs hadának patkóitól.~Ez is
19 I, 1880| Ez is had, de nem annyira hõs, mint inkább szerelmes had.~
20 I, 1880| Befejezést ért egy tragédia: a hõs meghasonlott önnön magával,
21 I, 1880| hiszen a rettenthetetlen hõs Ullibaldus, ki negyvenkilenc
22 I, 1880| származik, - akiktõl hajdan Eger hõs védõje kikerült.~Dobó Miklós,
23 I, 1880| tolongás van a foyerben.~S ha a hõs fönn a színpadon búsan szavalja:~
24 II, 1881| híre futott a városban, s a hõs csehek gyülekezni kezdének
25 II, 1882| országgyûlésen mondják.~- Például a »Hõs Pálfy«-ban.~- Körülbelül.
26 II, 1882| OROSZLÁN~Az öreg kaprerai hõs, a két Szicília meghódítója
27 II, 1882| villany harcol, a gõz, s a hõs a cirkalommal dolgozik és
28 II, 1882| dolgozik és pápaszemet visel.~Hõs Toldi, nagy Hunyadink, két
29 II, 1882| hazamegy remetének.~A rettegett hõs, ki véres csata után, hidegen
30 II, 1882| szakállal, bajusszal; itt ül a hõs egy vászon fatörzsön, kéjelegve
31 II, 1882| örülnünk kell, ha egy-egy hõs úgy halhat meg, ahogy élt.
32 II, 1882| úgy bukott el, mint igazi hõs, aki a történelemben egyenesen
33 II, 1882| támadásoknak egykor oly hõs visszaverõje.~Vajon ezt
34 II, 1883| hõse.~S amellett valódi hõs, aki úgy cselekedett, mint
35 II, 1883| helyette.~De Mocsáry is hõs... õ meg a Thaly ruháit
36 II, 1883| maradt is, felkerekedett hõs Wahrmann, kit a Jehova megmentett
37 II, 1883| szörnyû Iván«, a pozsonyi hõs, a másik a legyõzhetetlen
38 II, 1883| kevés ideig lehettél te hõs és becsületes ember, dicsõséged
39 II, 1883| vékonyan végzõdik.~Mikor a hõs Stefeziusnak a múlt napokban
40 II, 1883| stádiumig, míg õfensége két ily hõs levente sanyargattatását
41 II, 1883| félmilliónyi. Félmillió hõs! Az egész országból 70 ezer
42 II, 1884| akarnának belõle faragni.~Hõs õ, mondják, azért, mert
43 II, 1884| ha meg nem ütközik.~Ha ez hõs, akkor Zrínyi Miklós egy
44 II, 1885| hogy õ most már a régi hõs, ki féken tartja, délcegen
45 III, 1886| férfiak óriások, egy-egy hõs mindenik, az asszonyaik
46 III, 1886| ember volt, hanem valóságos hõs. A históriának egyik frappáns
47 III, 1886| mint ahogy illik egy nagy hõs utódjához, aki az õsei dicsõségét
48 III, 1886| valaki, aki a »széleskardú« hõs unokáját fogadja, de egy
49 III, 1887| mégsem egészen jó tragikai hõs, mert sajnálkozást nem ébreszt:
50 III, 1888| Legendák szállongtak a hõs csapat utolsó perceirõl.
51 III, 1888| Minden fej feléje fordul. A hõs fiak anyja szilárd léptekkel
52 III, 1888| zokogása tölté meg.~Az egykori hõs ez idõben a városi árvaszék
53 III, 1888| megtekintettem az egykori hõs tetemét.~Egy pamlagon hevert,
54 III, 1888| imponált.~Haj, de a kurlandi hõs elõtt elsötétedett a világ,
55 III, 1888| kettõs, miközben a kurlandi hõs egyre a fejét bicegtette
56 III, 1888| elérzékenyedve, mint egy hõs, és rakta zsebre az éljeneket. (
57 III, 1890| olyan okos.~A másik tragikai hõs Sprinczer János - akit meg
58 III, 1891| már, La Brouillière nagy hõs, nagy tábornok volt, száz
59 III, 1892| HÁZBAN~Klapka a csodálatos hõs halva se pihenhet. Visszatér
60 III, 1893| elsõ jelenetéhez, amely a hõs és a hõsnõ párbeszédével
61 III, 1893| Albert - nagy baj van.~A hõs és hõsnõ olyan jóízûen diskurálnak,
62 III, 1896| csörömpölése. Nem is tudott hõs lenni, pedig olyan bátor
63 III, 1896| Ponistowski!~Nem volt tehát hõs a híres Ponistowski, de
|