Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1875| csak a német ellen volt virtus; ma nagyot fordult a világ,
2 I, 1875| fordult a világ, s az legyen a virtus, hogy ki-ki folytassa becsületesen
3 I, 1878| Márpedig az sem utolsó virtus.~Aztán ha egész Veres Pálig
4 I, 1879| Nos, éppen abban fekszik a virtus, hogy ezt nem lehet tudni.
5 I, 1879| bácsi maradt meg, s az a virtus benne, hogy »fiatal embernek«
6 I, 1879| közgyûlési dolgokat, nem nagy virtus.~Mert, ha valaki az idén
7 I, 1880| ennek a jó fogásnak. Ez oszt virtus, gondolta magában. Még be
8 I, 1880| ennek elegendõ láb?~A magyar virtus vitte rá Tisza Lajost e
9 I, 1880| gazságai és hazugságai. De a virtus még bukásában sem hagyja
10 I, 1880| lányokban egy polturányi virtus. Hogy nem átallják nézni
11 I, 1880| hazafiság van, de sok fölösleges virtus is. A hányavetiség, osztálygõg,
12 I, 1880| annyira, mint inkább hadi virtus.~Az egri botrány nagy izgatottságot
13 I, 1880| De hiába kívánjuk, az õsi virtus azt hiteti el a képviselõ
14 II, 1908| volnának.~A kockázás keleti virtus, s valószínûleg benne van
15 II, 1908| kártya, aki jól játssza, virtus, s még amellett, hogy kifosztják,
16 II, 1881| arisztokráciákban, hanem a »virtus«. Nemesnek könnyû volt lennie
17 II, 1881| rajta. Nálunk már ez nem virtus.~A derék Gyömbér Jánosnak
18 II, 1881| míg felnõnek, nem nagy virtus, sem nem nagy haszon, hanem
19 II, 1881| vagyis »svarc«!~Az ilyet nem virtus elveszteni...~Két pár cipõ,
20 II, 1882| gyilkos, annál nagyobb a virtus.~Aki csak egy csöppet pszichológus
21 II, 1882| elvesztették minden fényüket.~Nagy virtus is kell ahhoz, hogy valaki
22 II, 1882| ismerte. Mégiscsak kisebb virtus nem tévedni!~Még én akkor
23 II, 1882| fõhadnagyát. Az volt az igazi virtus.~Szurina Jánosnak hítták
24 II, 1882| millió lenne, de a hazafias virtus, hogy Haynald ült az elnöki
25 II, 1882| maradt az irodalomnak.~Nem virtus az Aranynál, Jókainál, akiket
26 II, 1882| dolga nem volt valami nagy virtus, hanem ez aztán igazi -
27 II, 1882| tiszaeszlári ügyben.~Mert nagy virtus kell ám ahhoz, hogy egy
28 II, 1883| egész kötetet. Ez oszt’ a virtus!~Még otthonról is eljöttek
29 II, 1883| ízben »mutatóba« a karzatra, virtus volt hát mesterségesen odafordítani
30 II, 1883| sohse szidja senki. Ennyi virtus is csak nógrádi embertõl
31 II, 1883| gyakorolna. Mert ezekkel nem virtus.~Hát úgy volt ez, hogy Tischler
32 II, 1883| katonát?~- Hát biz az rövid virtus - felelte - mert az olyan
33 II, 1882| másokban. S ez az igazi virtus!~A két szatírát fölöslegessé
34 II, 1883| hogy hol van a nagyobb virtus!~A karzaton disztingvált
35 II, 1883| Nincsen biz abban semmi virtus. Hanem hát csak beszéljétek
36 II, 1884| alvó fiúcskát (mert az a virtus, ha olyan korán jön a kis
37 II, 1883| szó mindenfelé. Mert az a virtus, ki bír nagyobbat kigondolni.~
38 II, 1883| párton.~S ez annál nagyobb virtus, mert csak két párt van
39 II, 1884| ez a lehetõ legnagyobb virtus.~Éppen delet kezdtek harangozni,
40 II, 1884| kell naggyá lenni! Ez a virtus.~Az elnök beleült tíz órakor
41 II, 1884| lefaragására.~- Ejh, bizony nem virtus. Keglevich »Zucker«-bõl
42 II, 1885| világosságot.~Az volna most a virtus itt, disztingválni tudni.~
43 II, 1885| karcolat. Nem olyan nagy virtus az, aminõnek Grünwald Béla
44 II, 1885| mit cselekszünk - de a »virtus« kívánja így.~Hanem a szónokok
45 III, 1886| sikerül elpáholnia, az nagy virtus.~Márpedig, hogy egy kálvinista
46 III, 1886| kálvinista képviselõt egy virtus cselekedet miatt szolgáltassanak
47 III, 1886| Istenem, mégiscsak nagy virtus volt ezeket így összekeresni«.~
48 III, 1887| szakma áll rosszul. »Zsidó virtus az!« - a hazai közvélemény
49 III, 1888| szörnyû pazarlásokkal, mik a »virtus« név alatt voltak dicsõítve
50 III, 1888| tisztességgel, és nem minden virtus nélkül kezelt, s azt és
51 III, 1888| hogy aranyat csináltak virtus okáért a fûzfából, de minden
52 III, 1889| is befagyott a múltkori virtus. Vékonyan és inkább csak
53 III, 1889| kérdésnek hol a magva. Ez oszt a virtus.~Nagy baj van t. olvasó
54 III, 1890| a rüpõkség már akkor is virtus számba ment.)~Ám ha ezt
55 III, 1892| fogarasi ember magyar, az virtus.~Szilárdan áll »a fejedelemasszony
56 III, 1892| nimbusszal övezték õket, nagy virtus cselekedet számba ment az
57 III, 1893| csak egy hegy s éppen olyan virtus nyikorgó talyigán érni fel
58 III, 1895| mondókáikat. Pedig hát mi virtus van ebben a beszélõ országban,
59 III, 1895| jobb... Legalább valami virtus is legyen benne. Ámbár virtus
60 III, 1895| virtus is legyen benne. Ámbár virtus nélkül is örömest megcsinálnám,
61 III, 1896| összekuporgatott. Ez volt a virtus. S hogy következetesen megcsinálta
62 III, 1896| megbuktatni nagy élvezet és nagy virtus.~Csakhogy ehhez a könnyû
|