Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|                  európai arisztokráciától végtelen messze­ségben elmaradt mágnásainknak (
 2    I,  1874|          végigtekintve tömérdek adósságuk végtelen során, álönhittséggel sóhajtanak
 3    I,  1875|              tisztelet adóját a mai napon végtelen sok percenttel felemelt
 4    I,  1875|           szállítják örök nyugalomra, egy végtelen temetõi kísérettõl hullámzik.
 5    I,  1877|                   fejez ki a Szász Károly végtelen ódájánál.~Nemzetének édesatyja,~
 6    I,  1878|                 itt az újesztendõ. Az idõ végtelen fájáról lehull egy hervadt
 7    I,  1878|                  örökké tart ez, mint egy végtelen gyûrû.~És õ boldog így.~
 8    I,  1878|                  tudom, miért ne lehetne?~Végtelen magas politika ez, melyet
 9    I,  1878|                  megválasztani folytatá s végtelen búbánat ömlött el ábrázatán.~
10    I,  1878|         kiadásokról mit sem tudnak Balázs végtelen szerénységénél fogva.~Mert
11    I,  1878|                 ártalmatlanul puffognak a végtelen semmiségbe.~*~Igenis a Deák-párt
12    I,  1878|           érdekek- és személyes hiúságtól végtelen távolban lennének.~*~Ez
13    I,  1878|                   de száz alakban; maga a végtelen, beláthatlan sárga homoktenger,
14    I,  1878|                   hogy már nincs semmink. Végtelen a nyomor útja; sokáig dobálja
15    I,  1879|              megfertõztetik a közegészség végtelen hátrányára, hogy nem bírtunk
16    I,  1879|              helyeket végig hömpölygött a végtelen síkon s kiönté a tanyai
17    I,  1879|               látvány volt látni a töltés végtelen hosszában e nyüzsgõ emberrajt
18    I,  1879|                 igazán megtörténteknek. A végtelen tengeren, mint egy keskeny
19    I,  1879|                  Elcsendesült a szél, s a végtelen ártér alig észrevehetõ hullámzásával
20    I,  1879|             Boldogtalanná tette önmagát.~(Végtelen szánakozással)~Sajnálom
21    I,  1879|            izenete az, sírok hazájából.~A végtelen pusztán messzire ellátszik
22    I,  1879|            magyarul gondolkoznak a Jehova végtelen nagyságáról. A bigottéria
23    I,  1879|                   átgondolt, hónapokon át végtelen kitartással, veszedelemmel
24    I,  1880|                amint összegombolyodnak, a végtelen világûrt, mely kibékíti
25    I,  1880|                 Nem kell jellemezni, minõ végtelen könnyelmûség így elbánni
26    I,  1880|                 amint összegomolyodnak, a végtelen világûrt, mely kibékíti
27   II,  1891|                  be... Ha maga a szerelem végtelen, annak kell lenni az útjának
28   II,  1881|         megfeneklik a szekér, ott legel a végtelen puszta közepén a ménes,
29   II,  1882|                arra épül a fényes paloták végtelen sora, egyszerre beköltözik
30   II,  1882|                   a dicsõség végigterít a végtelen mezõn, e két határkõ között
31   II,  1882|            ideiglenest kaphatott. Az idõk végtelen útján minden csak egy rövid
32   II,  1883|              Hentaller.)~Csakhogy hosszú, végtelen hosszú ez a beszéd. Már
33   II,  1883|               tükrözõdik, de amellett oly végtelen nyugalom, mintha semmi vágyat
34   II,  1885|              látszik, hogy az öreg milyen végtelen ügyes.~A második sürgöny
35   II,  1885|             hozott arra, akár mint ember, végtelen becsületességével, nyíltságával,
36   II,  1885|         elmondatom Lipthay Pállal. Valami végtelen gyönyörûség lesz az!~Hanem
37   II,  1885| telegramhivatalaiban halotti csönd van. A végtelen drótfonal, mely a világot
38   II,  1885|                 szította az ellenzékben a végtelen kíváncsiságot értesülni
39  III,  1886|                  a »parasztnak« egy olyan végtelen bölcs mondást mertél a szájába
40  III,  1886|                hullámzik, nyüzsg az egész végtelen fûtenger, mely csak ott
41  III,  1886|                   De a töpörtõ avas volt.~Végtelen unalom terjengett el a t.
42  III,  1887|               legnagyobb eszû embernek is végtelen fáradtságot okoznak. Még
43  III,  1887|               lett volna még a Lázár Ádám végtelen hosszú beszéde nélkül is.~
44  III,  1887|                    Éppen ez az - dünnyögi végtelen szomorúan -, éppen ez. Meglettem.
45  III,  1888|                szemekkel mereven nézett a végtelen semmibe. A bent maradt képviselõk
46  III,  1888|                   egy jobboldali padba. A végtelen hosszú mameluk-vidék egészen
47  III,  1888|              generális, és egy közvetítõ, végtelen ügyes felszólalással tíz
48  III,  1888|               jobban kifejezni, mint az a végtelen savanyúság, mely sápadt,
49  III,  1889|                  be az ellenzéki fülekbe.~Végtelen ravaszsággal és ügyességgel
50  III,  1889|                mind a középre gyûlnek s a végtelen lármából ritkán bonta­koznak
51  III,  1890|                   meg belõle. Pedig a hal végtelen olcsó. Oláh Miklós esztergomi
52  III,  1891|                  prücsök fáradhatatlanul, végtelen egyhangúan zengi az õ dalát
53  III,  1891|               végre az ollót és levágta a végtelen szópántlikát, beszegve azt
54  III,  1891|                  egy napra.~És ott állt a végtelen derültség, a szûnni nem
55  III,  1893|                  hadastyán-egylet« van. S végtelen öröm fog el, hogy Zichy
56  III,  1894|                    De Jókai maga nõtt egy végtelen sivatag közepén. Voltak
57  III,  1894|                Rónay Jánosból. A Napóleon végtelen önbizalmából játszva csinálni
58  III,  1895|           embernek ösmertem, tudtam, hogy végtelen dühbe hozza a fátyol lerántása
59  III,  1815|                 tõlük! A tényt, hogy Róma végtelen nagy lett, el kell fogadniok,
60  III,  1815|                korabeli ószász kosztümje, végtelen egyszerû fekete kapcsos
61  III,  1815|                   az urakon végignézek és végtelen szeretetüket kontemplálom,
62  III,  1896|                állatjaink volnának künn a végtelen mezõkön, erdõségekben és