Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| legelső ibolya ütötte fel üde fejét! De még ez mind csak
2 I, 1877| szépen az alapgondolatját, de üde költészetet és eredeti felfogást
3 I, 1878| falukról, hol minden duzzad az üde költészettõl, hol az utcákat
4 I, 1878| sugár termetû, gyermeteg, üde arcú fiatal orosz grófhölgy,
5 I, 1878| testben beteg, de lélekben még üde, erõteljes. Betegségének
6 I, 1879| mérvben van megtámadva. Önnek üde légre van szüksége!~Láthatja
7 I, 1879| gyönyörittas képzelet...~Üde levegõ csapkodja meg az
8 I, 1879| csapkodja itt az arcokat, s ez üde levegõt édesen szívja be
9 I, 1880| kellenek míg elsimul, s üde zöld gyep veri föl... mint
10 II, 1891| világ. Most már csak az üde szépségek tartják bilincsben
11 II, 1881| otthon varázsa és ereje üde, érdekes színnel vonja be
12 II, 1881| íróasztalról fölnézve szép, üde, fiatal vászonnépet lát
13 II, 1881| salakját.~Oh, hogy ilyen üde csöpp csak a Flóra leányainak
14 II, 1881| õexcellenciáik élete. Egy kis ajándék üde mosolyt csal orcáikra, melyeken
15 II, 1882| megpillant mindent, és egy üde hang zavar fel délutáni
16 II, 1882| A kedves menyecske olyan üde, olyan élénk, mintha csak
17 II, 1882| kosárkával, mely gyermeteg üde arcú lánykák kezébe olyan
18 II, 1882| magyar színpadra. S ez olyan üde és olyan szokatlan elõttünk,
19 II, 1883| folyosókon Bartha Miklós, s üde, csengõ hangon mondja:~-
20 II, 1883| falusi »bakfis«-ekig, kiknek üde tavasz feslik az arcukon.~
21 II, 1883| történetek« jönnek, tele friss, üde költészettel, olyan könnyedén
22 II, 1883| férfi, akinek fiatalos, üde arcából senki sem nézné
23 II, 1883| elevenek. Olajszínû arca üde és kedves. Különben maga
24 II, 1883| elnöki mennyezeten, s hûs üde szél lengedezik. S mihelyt
25 II, 1885| szellemes arca fehér és üde vala, mint egy gyermeké.
26 II, 1885| trónörökösné volt szép, nemes, üde arcával, smaragdszínû uszályos
27 II, 1885| elbeszéléseivel, melyekben üde poezis bugyogott, s mindig
28 II, 1885| szaladgálnak szerte, vidám, üde kacaj cseng a Péchy csöngettyûje
29 II, 1885| felejtett.~Még mindég friss, üde és ruganyos. Öt órát dolgozik
30 II, 1885| hallgatta ketrecébõl, s amint üde arcát a mosoly és a tetszés
31 II, 1885| az ereje. Grünwald Béla üde tehetségének erejével mindenre
32 II, 1885| az ereje. Grünwald Béla üde tehetségének színpompájával
33 III, 1887| Pirospozsgás arca friss, üde, emlékeztet I. Napóleonra,
34 III, 1887| uzsonnálok.«~Ilyen pompás üde humora volt annak, akit
35 III, 1887| szélein a frissen fejt tej üde színét. Az öregúr megint
36 III, 1887| kártyaasztalok reményteljes zöldje üde pompában virít.~Sok ez egy
37 III, 1888| kiknek lelkülete örökre üde marad. Még öreg korában
38 III, 1888| megfigyelését elbeszéli, az az õ üde észjárásában epigrammatikus
39 III, 1888| önálló tehetség, eredeti és üde. Ami nagy dolog parlamentünkben,
40 III, 1888| élénk, cikornyátlan és üde volt véges-végig, nyelve
41 III, 1890| sohasem, aki azért tapos el üde, illatos virágokat, mert
42 III, 1890| hangulata ez a tavaszi napfény üde sugarainál.~Tudom, hogy
43 III, 1891| sugárzással, remegõ fénnyel. Lágy, üde illat hullámzik körülöttem,
44 III, 1891| melyet a karzaton folytat egy üde arcú fiatal hölgy és egy
45 III, 1892| cizellírozott ötletke, egy üde, csillámló metafora vagy
46 III, 1892| azért szebb, mert a ragyogó, üde nõi arcok közt dekorációnak,
47 III, 1892| ingvállát szagolta meg, mely az üde friss test kipárolgását
48 III, 1892| tettvágy, a friss forró vér, üde balzsamos légáram suhan
49 III, 1892| egy fiatal ember, kinek üde arcán kíváncsiság, mosoly
50 III, 1892| téli levegõ, oly fehér, üde, mint a frissen szûrt kecsketej,
51 III, 1892| bankettjeirõl hozott ide.~Ah, milyen üde illat és levegõ. E jó emberekben
52 III, 1893| homályosítja el szellemének üde röptét. Fejtegetései nyomán
53 III, 1893| ki azon ragyogó arccal, üde mosollyal, mint egy võfély,
54 III, 1894| omladozó romokon kihajtott üde növény. Az ember nem ritkán
55 III, 1894| vannak, közömbös arccal, üde színben, mintha nagyon közönséges
56 III, 1895| egy kis szürkület. Mély, üde lélegzetet veszünk és kidörzsöljük
57 III, 1895| mosolygás játszik friss arcán, üde szemeiben. Egy tekintetet
58 III, 1895| Házat valami sajátságos, üde illat tölti be, mint a ma
59 III, 1895| erõ duzzadott izmaiban, s üde bátorság árad ki egész lényébõl.~
60 III, 1815| már, Pozsony felõl friss, üde áram csapott be az országba.
|