Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| gavallérosabban álljon, az õsi cséza bomladozó kerekére
2 I, 1874| egyszerre kezdeni valaki, hanem õsi szokás szerint kerülgetve
3 I, 1875| erõmegfeszítés lesz. Ahány ócska õsi kacagány és fringia van,
4 I, 1875| kár, mily vétek volna az õsi cafrangokat elhagyni s egymást
5 I, 1877| évfordulójáról, melyet az õsi szokás szerint kegyeletes
6 I, 1877| az országukban szokásos õsi hagyomány szerint cselekvének,
7 I, 1878| zsarnokok ellen. Ötvenkét õsi bástya közül torlasznak
8 I, 1879| Opponáltak, hivatkoztak még az õsi alkotmányra is; nem használt
9 I, 1879| sehogy sem passzolt aztán az õsi vályogház, rondellás kastélyt
10 I, 1880| tesz mindent, mely mikor õsi javait eltékozolta, zsíros
11 I, 1880| mezõt, várost csináltak az õsi vackán...~De ne idõzzünk
12 I, 1880| valaha e helyzetbõl.~Az õsi rendszer fölforgatva. Az
13 I, 1880| kicsit.~De hiába kívánjuk, az õsi virtus azt hiteti el a képviselõ
14 II, 1889| világért sem mulasztanák el az õsi magyar szokást: szívesen
15 II, 1907| meg a szécsényi kastélyt, õsi fészküket ódon tornyaival,
16 II, 1881| címerek befelé fordulnak az õsi kriptákon...~A földbirtok
17 II, 1881| Az unokáknak nehéz már az õsi páncél, nem bírják a ragyogó
18 II, 1881| civilizáció kóros lehétõl a maga õsi egyszerûségében fenntartott
19 II, 1881| a paragrafusoknak! A vén õsi menték alatt megdobban még
20 II, 1881| burger városban. Itt az õsi parkban legyen édes pihenõhelye
21 II, 1882| újságába, mivelhogy az már õsi szokás, író embernek át
22 II, 1882| bennem az írót. A pecsenyénél õsi szokás szerint felemelkedik
23 II, 1882| hazámfiainak véralkatához és õsi szokásaihoz járuléknak.
24 II, 1883| útközben, mire ahhoz az õsi fortélyhoz folyamodott,
25 II, 1883| fundust kapott, mint az õsi, mert kárpótlást remélt.~
26 II, 1884| világon egy város sem. Egy õsi szokás ez Szegeden, mely
27 II, 1884| ez olyan ünnepélyes nap, õsi szokás szerint Tisza is
28 II, 1885| ösztönszerû ragaszkodása az õsi birtokhoz, csakis a székely
29 II, 1885| kikölcsönözhet, hurcolják tovább az õsi csézát, s a dzsentri ne
30 II, 1885| elsápadt.~- Az én kardom az õsi szablya, melyet még a Jókai
31 II, 1885| fõrendiházba. Övé ideiglenesen az õsi atilla (melyet még Széll
32 III, 1886| bekövetkeztéig otthon gyakorolta az õsi virtusokat.~Egy emlékezetes
33 III, 1886| vérig ragaszkodik a maga õsi rögeihez s a földbirtok
34 III, 1886| gyomra. Gyorsan nyeli el az õsi barázdákat.~Azok a kacskaringós,
35 III, 1886| kormányozunk.~Egyszóval az õsi csengettyû penésze és rozsdája
36 III, 1886| címerpajzsokat lefelé fordítják. Az õsi buzogányt belökik a verembe.
37 III, 1886| hallgatni: a fõrendiházba.~Õsi szokás szerint az elnöké
38 III, 1887| még divatban a dinamit, õsi módon fondorkodának élete
39 III, 1887| te újra felemeled s az õsi birtokot hûségedért mind
40 III, 1887| olyan rossz akarattal az õsi erkölcsökkel szemben.~Több
41 III, 1887| felzokog: hogy mi lesz az õsi szerszámból, a dohányvágóból? -
42 III, 1887| szóban. A pipa, ahova az õsi virtusok utolsó szusszanatja
43 III, 1888| Jánoskát meg a Böskét illeti õsi szokás szerint.~A gyerekek
44 III, 1888| már ott fog csillogni az õsi címer a pecsétgyûrûjén,
45 III, 1888| elõször a csatatûzbe. Ez az õsi szokás. Ezek költik ki a
46 III, 1888| vívott volna meg.~Andrássy õsi kardcsapásaira egy modern
47 III, 1889| pecsenyék szaga megbódít, az õsi mártások íze bizsergésbe
48 III, 1890| délceg ifjai, az Alsó-város õsi famíliái, a Rókus-város
49 III, 1890| se volt az valami nagyon õsi szokás. Ha jól tudom az
50 III, 1892| Károlyi Sándor gróf ez õsi motívumból jött rá, hogy
51 III, 1892| államtitkár, akin igen jól áll az õsi dísz; nagy mozgást kelt,
52 III, 1892| került oda: »Bizalmam az õsi erényben«. (Ezt természetesen
53 III, 1892| a felirat a »bizalmam az õsi erényben« és hogy a szélsõbali
54 III, 1893| kurtább nemességnél pedig õsi szólás volt: »a leánynak
55 III, 1895| díványán, és a Fejér megyei õsi fészkérõl gondolkozott (
56 III, 1815| visszahúzódik, a szereplõ õsi nevek letûnnek a jelölési
57 III, 1896| novemberben, ha elmúlik az õsi módon való gyülekezésre
58 III, 1896| közt mégysz föl. A szép, õsi ruhájú fegyveresek némán,
59 III, 1896| visszavonulást is! És végezetül az õsi reménység: hátha - hátha?~
|