Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| haragja.~Nem lehet az másképp. Idegenek elõtt nem lehet a házi tûzhely
2 I, 1874| tulajdonosai vagy üzletvezetõi idegenek lévén, ezek idegen munkásokat
3 I, 1874| magyarországi vállalatoknál az idegenek kapják el szájuk elõl a
4 I, 1875| ellenzék-e a hazánkban lakozó idegenek folytonosan megújuló hazaellenes
5 I, 1877| fizetésökhöz képest...~- Hát az »idegenek«?~- Nos, ezek sem írnak
6 I, 1878| gõzfürdõt használni tóduló idegenek közt keresve megszólítható
7 I, 1878| meztelen testét jobban, mint az idegenek, mert azok elõl páncél takarja,
8 I, 1879| mert nyomába haszonlesõ idegenek lépnek, akikben nincs öröm.~
9 I, 1879| örülni lehetett, hogy ez idegenek a képviselõház tagjai és
10 I, 1879| bosszankodnak föl a bevándorolt idegenek jólétén.~Oh dehogy!~A Reiznerek,
11 I, 1880| hol magok a hírlapírók is idegenek. Írott törvények nem lévén,
12 I, 1880| pirulni kénytelen, mert idegenek meggyalázhatják, anélkül,
13 I, 1880| eszünkbe juttatják, hogy idegenek, akik hasznot akarnak húzni
14 II, 1912| Szikszaiban elfoglalva találja idegenek által rendes asztalát, vagy
15 II, 1881| kiveszik belõlük elõbb az - idegenek.~LENDVAY MÁRTONRÓL~Ma leplezték
16 II, 1881| cselédség s nehezebben jut az idegenek ismeretségéhez, azaz unatkozhatik.~
17 II, 1882| melyek a nemzet szívétõl idegenek, s melyek ellen fellázad
18 II, 1882| tapasztalást szerezni járó idegenek olyan nagy bolondságokat
19 II, 1882| de azok mind olyan nagyon idegenek voltak õelõtte. Hiányzott
20 II, 1882| különbek, mint az átfutó idegenek.~Eszünkbe sem jutnak többé
21 II, 1882| nemzetnek született a magyar. Az idegenek nem kívánkoznak a népies
22 II, 1882| magyar állam tulajdona fölött idegenek intézkedjenek. Ugyanez a
23 II, 1883| hogy bankárok voltak az idegenek, s meglehet hogy kölcsönrõl
24 II, 1883| szállodákból már kiszorult idegenek iránt.~Ma már itt vannak
25 II, 1883| adott a forrására, mint az idegenek, de mint a jó poéta mindig
26 II, 1884| vidéki fürdõk bélyegét s idegenek szemében tûrhetetlenségét
27 II, 1883| amit a beszédjébe tettek idegenek, s még nagyobb gondossággal
28 II, 1884| a közbeszólásokat, amit idegenek tettek az õ beszédébe, s
29 II, 1885| is, amelyik nem lesz.~Az idegenek karzatán ragyogó nõi arcok;
30 II, 1885| nézem a leghátulsó oldalt: »Idegenek névjegyzéke«, valamennyi
31 II, 1885| fõrendiek karzata, írói karzat, idegenek karzata és ifjúsági karzat.
32 II, 1885| a közbeszólásokat, amit idegenek tettek az õ beszédébe s
33 III, 1886| a pénzt ki kell dobni az idegenek kedvéért, kik fõvárosunkban
34 III, 1886| hogy a székely kerületeket idegenek lepik el a követválasztások
35 III, 1886| Öltönyüket szívesen veszik fel az idegenek is, mert a stájer ruha erõs
36 III, 1886| kukucskálnak át, jönnek-e idegenek, s ha jönnek, õk nyitják
37 III, 1886| krajcárt vetnek nekik az idegenek a kinyitásért. Az élelmes
38 III, 1886| hatosokra változtatja az idegenek krajcárjait.~Bizony az!
39 III, 1886| visszahordják országának az idegenek.~Mégsem volt az egészen
40 III, 1887| hiszen nem vagyunk egészen idegenek, mert a Kalendárium is velünk
41 III, 1888| bolgár képviselõ, aki az idegenek karzatán ült, mikor értesült
42 III, 1888| ülnek a parlamenti tagok.~Idegenek természetesen nem maradhatnak
43 III, 1889| súgnak-búgnak, teljesen idegenek egymásra e csoportok. Sõt,
44 III, 1889| benépesedett, pedig most az idegenek nem jöhetnek oda. Pont tizenegyre
45 III, 1890| karzat telidem-tele van. Az idegenek páholyában száz meg száz
46 III, 1892| voltak, az írók nem voltak idegenek; de viszont mikor a városra
47 III, 1892| egy hölgytársasággal az idegenek karzatán foglalt helyet.~
48 III, 1892| evidenciában. A jegyeket kérõ idegenek a városban történteket csevegik
49 III, 1892| magas gyárak, s azokban nem idegenek voltak, hanem magyarok,
50 III, 1893| apáca. Csak a középen, az idegenek karzatán, látszik egy-két
51 III, 1893| otthon, s a szomszédok az idegenek. Apponyi is elõjött, aki
52 III, 1894| legtovább a pozícióját az idegenek páholyában, mindennap más-más
53 III, 1894| elijednek Budapesttõl az idegenek és sohasem lesz világvárossá
54 III, 1894| Már akkor ott is ül az idegenek karzatán, hideg merev méltósággal,
55 III, 1895| hallani a folyosókon az idegenek közül ilyenforma szavakat:~-
56 III, 1815| kis urak, bennszülöttek és idegenek, mozgalmas és festõi képet
57 III, 1815| hazájukat rossz hírbe keverni az idegenek elõtt?)~Egy lap össze szidta
58 III, 1896| sokan vannak! Kik? Milyenek? Idegenek, ismeretlenek, névtelenek.
59 III, 1896| mint egy pók, felnyitván az idegenek páholyát, hol kényelmes
|