Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|          mint az önök pártja, mikor »Franciaország földarabolásának meggátlásáról«
 2    I,  1874|             utánnyomás tilos voltát. Franciaország XIII. Lajos alatt 1618-ban
 3    I,  1874|         elvettetett, de újabb időben Franciaország a legtöbb európai állammal -
 4    I,  1875|             a magyar szélsőbaloldal »Franciaország földarabolásának meggátlásáról«
 5    I,  1875|        találta volna határozni, hogy Franciaország földarabolása meggátlandó, -
 6    I,  1875|            érvényt, hacsak nem küldi Franciaország segítségére azt az egyetlen
 7    I,  1877|              könnyen nyíló satoulban Franciaország koronája is. Mert hát a
 8    I,  1877|             Ernőéket, 1871-ben immár Franciaország földarabo­lásának meggátlásáról
 9    I,  1877|             lesz a legszabadabb rab.~Franciaország sokszor tartja behunyva
10    I,  1877|             szeptember 22.~262. sz.,~Franciaország olyan, mint a vihar elõtt.~
11    I,  1877|           nap ver, messze túlcsapnak Franciaország határain. Kit ne érdekelne,
12    I,  1877|               november 27.~328. sz.,~Franciaország szereti a világot meglepni...~
13    I,  1877|            vett búcsút Mac-Mahon, de Franciaország az újban is csak eben gubát
14    I,  1878|           nem egyszer remélt támaszt Franciaország meggondolatlan könnyelmûséggel
15    I,  1878|             kapcsolattal, mint ahogy Franciaország a kormányforma kérdésével.
16    I,  1878|         utódoknak is öldökölni való.~Franciaország falvaiban a határok egyes
17    I,  1878|             71-ben a magyar ellenzék Franciaország földarabolásának meggátlásáról
18    I,  1878|        mindig szomjas, ekkor egyedül Franciaország hirdette a béke diadalait.~
19    I,  1878|             Midõn a lyoni kerületben Franciaország nagy fiával, Gambettával
20    I,  1878|           flottáit a Dardanelláktól.~Franciaország még egy korosztályt hív
21    I,  1879|              rang szerint megilleti, Franciaország sem marad tétlen nézője
22    I,  1879| szabadságszerető ember óhajtja, mert Franciaország szava csak a szabadságnak
23    I,  1879|              nekünk is kedvező volt, Franciaország szívdobogása mindig megdobogtatta
24    I,  1879|          csap le, apropó anélkül is.~Franciaország eléggé okulhatott a saját
25    I,  1879|   jegyzékváltások támadtak Anglia és Franciaország közt, anélkül, hogy e csendes
26    I,  1879|       egyébként, mint hogy Anglia és Franciaország határozottan meg akarja
27    I,  1879|     csatlakozni utólagosan Anglia és Franciaország akaratához s ez szégyenletes.~
28    I,  1879|           föl van szólítva Anglia és Franciaország által, hogy csatlakozzék
29    I,  1879|       nevezhetik önök magukat. Éljen Franciaország!”~Ezen szavak után a közönség
30    I,  1879|              egész Magyarország érez Franciaország iránt, nem fogjuk elmulasztani
31    I,  1879|           aztán Pázmándy tolmácsolt, Franciaország rokonszen­vét festve élénken,
32    I,  1879|     fogadtatástól kijelenté, hogy ha Franciaország mégegyszer nagyobb lenne
33    I,  1879|             s a kornak. Az elõzékeny Franciaország iránt udvariasak akarnak
34    I,  1879|            veres barátok.)~Ilyenek a Franciaország által nyújtott részvét fillérek.
35    I,  1879|             e három név útján a nagy Franciaország elõtt, s hálától könnyes
36    I,  1879|         volt-e az? Egészen így volt.~Franciaország, világ királya, te szólítottál
37    I,  1879|        volnánk régi adósai.~1848-ban Franciaország tanította meg nekünk, ha
38    I,  1879|                hogy föltámadhassunk: Franciaország tépte le rólunk a koporsó
39    I,  1879|              boldogabb jövõre, addig Franciaország egyik minisztere elindul
40    I,  1880|      közönség van. Ott van Ausztria, Franciaország, sõt még Anglia is, hol
41    I,  1880|           porosz-francia háború. Míg Franciaország nyergében III. Napóleon
42   II,  1888|            neki a Hugo Viktor sorsa.~Franciaország nagy költõje febr. 26-án
43   II,  1881|         nagyon szükséges, bizonyítja Franciaország, melynek képviselõ-kamarája
44   II,  1882|            De fájdalom, nem úgy van! Franciaország bevételi többlete kétszer-háromszor
45   II,  1883|          fizetését.~Mikor hajdanában Franciaország földarabolásának meggátlásáról
46  III,  1887|              indít­ványt nyújtott be Franciaország feldarabolásának meggátlásáról,
47  III,  1888|            begöngyölgetve a szövegbe Franciaország, mint azokon a képeken »
48  III,  1888|              Pázmándy a párt... azaz Franciaország nevében.~- Akkor többért
49  III,  1888|            jótállni, mint amennyiért Franciaország kormánya tehetné.~- Jótállok -
50  III,  1888|        fájdalom már nem is fog ülni.~Franciaország a szellemével uralkodott
51  III,  1888|          uralkodott Európa fölött. S Franciaország szellemét az irodalmat pártoló
52  III,  1891|              hír, hogy Jules Ferryt, Franciaország ez idõ szerint legnagyobb
53  III,  1891|          oroszlánnal.~De nem akarunk Franciaország belügyeibe avatkozni (nehogy
54  III,  1891|            bérkocsi, mely tova rohan Franciaország legjobb fiával Párizs boulevardjain,
55  III,  1895|              volna valaha Cartouche, Franciaország legregényesebb és az egész
56  III,  1895|         fogyasztása egyebütt is van. Franciaország is gyorsan eszi a maga kiváló
57  III,  1815|          azok a holt asszonyok, akik Franciaország múltját úgy megszépítik,
58  III,  1815|          holt asszonyok beillatozzák Franciaország kultúrtörténelmét, és szinte
59  III,  1896|         Kalocsa és vidéke, Pázmándyé Franciaország. Horváth Gyuláé Románia.~