Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| délmagyarországi némely városok fõispánjai. Miután a városi
2 I, 1875| a legkülönösebb, hogy a városok, hol pedig legjobban kell
3 I, 1878| gyûrûzését. Ha a tél a nagy városok (Grác vagy Budapest) szûk
4 I, 1878| fordíttassa ki.~A vidéki városok közül Rimaszombatban tartozkodott
5 I, 1879| szerzõk mûveinél.~A nagy városok lakosára nézve már abban
6 I, 1879| Szeged idõvel cirkumspektus városok hírére keveredni, mert szem
7 I, 1880| óta, a varázsütésre támadt városok zaja, az õserdõk hallgatag
8 I, 1880| Shakespearet, nem úgy, mint a nagy városok enervált alsó osztályai,
9 I, 1880| nem fognak disputálni a városok, hanem én magam csakugyan
10 I, 1880| eszébe sem jut. Megyék, városok, sõt maga a törvényhozás
11 II, 1894| amilyennek láttuk, mert a városok, ha ügyesek, éppen úgy hasznát
12 II, 1906| AZ ALFÖLDI VÁROSOK~(Gorombaságok)~Sohasem hittem
13 II, 1906| mondják - mi, alföldi városok...~Látva, mit csinál Szeged
14 II, 1881| Buda esik az összes vidéki városok közt - legtávolabb a nemzet
15 II, 1881| Loccs-poccsá olvasztja a városok havát - nem a meleg napsugár,
16 II, 1881| azért nem folyamodnak a városok, mert szeretik az osztrák
17 II, 1882| rá, gyorsan lettek nagy városok, de mindig magoktól, valamely
18 II, 1882| hogy szereplése késõbb e városok között oszlott meg.~Kassán
19 II, 1882| megtiszteljék, versenyeztek megyék, városok. Idegen ország királyasszonya
20 II, 1882| muszka-zsidók beözönlése ellen. A városok ellenben, élükön a fõvárossal,
21 II, 1883| istenes zsolozsmáikat: megyék, városok, községek és privát egyének.~
22 II, 1883| mint hajdan a szepességi városok, ott tanulnák meg a hazaszeretetet.~-
23 II, 1883| Hogy készül a vasút?~A városok napja volt. Még pedig a
24 II, 1883| Hódmezõvásárhely és Kecskemét városok fõispánjává neveztetett
25 II, 1883| ott látható még az alföldi városok híres szélmalmaiból is egy
26 II, 1883| megyékben s városokban...~A városok tisztújítása nem sokat ér.
27 II, 1885| leggazdagabb alföldi magyar városok sem, akikre úgyszólván erõszakosan
28 III, 1886| hasonlat, mely Tiszának a városok iránti érzelmeibõl szövõdött,
29 III, 1888| lassú halál volt.~Vidéki városok régi kávéházaiban, vendéglõiben
30 III, 1888| jósol és irkál a Tisza menti városok polgármestereinek, hogy
31 III, 1888| érte, mint Homeroszért a városok, s a központi végrehajtó
32 III, 1888| csillapító szócsöppet önt a városok sebére, s egy kis bepillantást
33 III, 1888| való. Külön éreznek a zárt városok, külön az erdélyiek. Külön
34 III, 1888| erdélyiek. Külön a rendezett városok. Külön a községek, külön
35 III, 1888| polgár vagyok«. Tegnapelõtt a városok mellett tartott beszédet.
36 III, 1888| lehet.~A vita ezentúl a városok érdekében dúlt. Ezek malmára
37 III, 1888| melynek õ az elsõ lordja.~Ma a városok ellen szállt síkra, s Szilágyi
38 III, 1888| nagyuraknak.~Kegyelmet csak a városok kaptak.~Ez az elsõ eset,
39 III, 1888| történelem emlékszik, hogy a városok húzták a hosszabbat. Eddig
40 III, 1890| emelkedik ki az alföldi városok közt mint könyvpiac. Tíz-tizenöt
41 III, 1890| köszönhetik, hogy míg más városok véres csaták színhelyei,
42 III, 1890| országok dísze és ereje a városok gazdagságából és bõségébõl
43 III, 1890| Az alföldi nagyobb magyar városok külsõleg többé-kevésbé egyformák.
44 III, 1890| Szegednél, minõ Kecskemétnél. A városok végein a szélmalmok s bent
45 III, 1890| jellemvonásait s a nyugati városok csillámló külalakját, régi
46 III, 1890| erõnek, Szeged mégis a nagy városok közé küzdötte föl magát,
47 III, 1890| megkezdõdött a tábláért küzdõ városok közt a végtusa, mely azonban
48 III, 1890| reménykedõ és fenyegetett városok képviselõinek ki kell állani
49 III, 1890| koldustarisznyával, hajdan virágzó városok hogy kongnak néptelenül,
50 III, 1890| tegnap, az egész ülés a városok dicsõítésébõl állott. Sopron
51 III, 1890| módja lett volna. Az, ha a városok mindjárt elsõ keletkezésük
52 III, 1890| Besztercebánya ért el a követelõdzõ városok közül legtöbbet, mert legalább
53 III, 1891| miniszterek nevére keresztelik a városok. Díszpolgárokat is a miniszterek
54 III, 1891| hosszú tél, a behavazott városok, az elhagyatott rezidenciák,
55 III, 1892| Idejárult még a köröskörül fekvõ városok és falvak elszegényítése,
56 III, 1892| világrészekbe; hol bûvös-bájos városok emelkednek, hol minden bizarr,
57 III, 1815| Betûrendben jönnek a városok és megyék. Elõl a zászlóvivõ.
58 III, 1815| Azt a luxust már csak a városok engedik meg maguknak (s
|