Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|       magyarnak nem üdvözölni tiszta szívvel s szerencsét nem kívánni
 2    I,  1874|        persze erre mindjárt megesett szívvel sóhajtott volna fel: »Szegény
 3    I,  1877|              Most tehát már, szomorú szívvel bár, belenyugodnánk a megváltozhatatlanba,
 4    I,  1878|          selyempárnák közé, s dobogó szívvel lépett be a terembe, hol
 5    I,  1878|           magában Tisza összeszorult szívvel.~*~Csak nehány hó elõtt
 6    I,  1878|           vett, Bernáth Dezsõ dobogó szívvel gondolt arra, amit e nagy
 7    I,  1878|              a kapunál vártam dobogó szívvel, míg ki nem eszközölte bent
 8    I,  1879|            és nem távozik innen üres szívvel.~A könny, melyet szerencsétlenségünk
 9    I,  1880|         Péchy Tamást sokkal könnyebb szívvel búcsúztatja el a képviselõház
10    I,  1880|    emelkedését s majd megkönnyebbült szívvel apadását, s mikor ez aggodalmunktól
11    I,  1880|      Aggodalmas arccal, összeszorult szívvel élte át e két napot és két
12    I,  1880|           megérdemli, hogy örvendezõ szívvel, cikkben emlékezzünk meg
13    I,  1880|           Kezet fogni kellene.~S egy szívvel és akarattal.~Nem kérdezve
14    I,  1880|              minden ember hálateljes szívvel gondol arra az emberre,
15    I,  1880|              sem ünnepelhet hálásabb szívvel e napon, mint éppen Szeged
16    I,  1880|              õs Buda várában.~Dobogó szívvel várjuk a király nyilatkozatát,
17    I,  1880|           parasztnak.~Örömtõl dobogó szívvel konstatáljuk, hogy a darabban
18   II,  1891|             tündér-szál, mely szívet szívvel összefûz, s mindég távolabb
19   II,  1881|       asztalra vinni, s milyen hálás szívvel fognak mindnyájan hálát
20   II,  1881|          örömük karácsonyra, amit jó szívvel fogadjanak, mintha a kis
21   II,  1881|             Polit még ma is érzékeny szívvel gondol reá?~- Ez jól volt
22   II,  1882|           egymás karjai közt, dobogó szívvel, ragyogó szemekkel, kipirult
23   II,  1882|            elgondolkozunk, és dobogó szívvel visszatekintünk az idõre,
24   II,  1882|           kanál vízbe fojtani, de jó szívvel nyeli el a keserû pilulákat,
25   II,  1882|            kollegialitás, s mi vérzõ szívvel ugyan, de kénytelenek vagyunk
26   II,  1883|           hogy király õfelsége nehéz szívvel legyen a Kis Pipa iránt.~
27   II,  1883|         kongassák meg kegyelmetek jó szívvel azt az öreg harangot a rókusi
28   II,  1884|             gyermekek milyen haragvó szívvel, milyen megriadt tekintettel
29   II,  1883|           büfében a szép Irma dobogó szívvel várja a villanyos csöngettyû
30   II,  1884|         jubileumát ünneplik, õszinte szívvel csatlakozik a Pesti Hírlap
31   II,  1884|               hogy alkalmasint nehéz szívvel hurcolkodunk majd be a leendõ
32   II,  1885|             VILMOS MEGHALT~Elszoruló szívvel vesszük a Gyõry Vilmos halálhírét.
33   II,  1885|         János tisztelt rokonom.~Fájó szívvel bár, de neki átengedem a
34   II,  1885|              az egyedüli ember. Fájó szívvel teszi... Szegény Jenõ! Nagyon
35   II,  1885|          elõször magára húzta dobogó szívvel, kipirult arccal (mint a
36  III,  1886|             tekintély? És vajon minõ szívvel fog adót fizetni az ily
37  III,  1886|          summa teszi, de az, hogy jó szívvel adjuk, csak még azzal nem
38  III,  1886|           királyi termettel, királyi szívvel, fennkölt gondolkozással.
39  III,  1887|              Dezsõ és - (hogy könnyû szívvel tehesse a t. Ház) Keglevich
40  III,  1887|           fürkészõ szemmel, dagadozó szívvel tartanak szemlét a hûselõ
41  III,  1887|       Áhítatosan, félénken, szorongó szívvel lépik át a szent küszöböt,
42  III,  1887|          jelöltet, de azt aztán kész szívvel hagyja idefent kibuktatni.~
43  III,  1887|     kiáltványát: melyben szomorodott szívvel jelenti, hogy ötszáz osztrák
44  III,  1887|      másformára, hogy a cáfolatot jó szívvel megtehesse. Én csak azzal
45  III,  1888|           vesztett anya összeszorult szívvel halad el a gyermekcsoport
46  III,  1888| sajtótörvényekkel szemben), érzékeny szívvel veszünk búcsút egy olyan
47  III,  1888|      édesanyját ne szeresse. Sóvárgó szívvel beszélt róla mindig.~Egy
48  III,  1888|              borul, összefacsarodott szívvel részt vesz a király bánkódásában.~
49  III,  1888|  választottja. De a többiekhez is jó szívvel volt, s igazi magyaros õszinteséggel
50  III,  1888|        elõjogokat, de áldozatokat jó szívvel hoz.~Törs Kálmán védi ügyét,
51  III,  1891|           szerelmet vallottunk: fájó szívvel postára adunk számára egy
52  III,  1891|       fekszik kihûlt elmével, kihûlt szívvel.~Még felhangzik egyszer
53  III,  1891|            viharzó túloldalra. Vérzõ szívvel látja, hogy nem képes ellensúlyozni,
54  III,  1892|            hogy egy ember, aki meleg szívvel karolja át az emberek összességét,
55  III,  1892|              eleven Hentaller magyar szívvel van az átérezve, amit Szapáry
56  III,  1893|          másnap meglátogatom.~Dobogó szívvel mentem el a Ház ülésérõl,
57  III,  1895|      megvetõleg énrám gondolva rossz szívvel, ki elég gonosz vagyok a
58  III,  1895|  hurcolkodott ki belõle megelégedett szívvel.~Mindenki többet visz oda,