Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| megvan s a »Balassá«-ból késõn hazavergõdõ utódok nem esnek
2 I, 1874| gondoskodni errõl, de ha késõn teszi is, jobb mintha sohasem
3 I, 1875| bírtak összekolompolni. Késõn lesz ezekbõl »többség«.~
4 I, 1877| környezetük pedig szinte csak késõn veheti észre, leginkább
5 I, 1878| adoma kering róla.~Egyszer késõn este Visconti Venostával
6 I, 1878| Kár, hogy mindezt csak késõn fogja belátni.~*~Honnan
7 I, 1878| magukra bosszankodnak, hogy késõn látták be, mily alaptalanul
8 I, 1878| már megszokott dolog volt késõn látták be, hogy a munka
9 I, 1878| Hát bizony úgy tudja, hogy késõn este elõmászik a temetõbõl
10 I, 1878| Akárhányszor találkoztam vele késõn éjjel a Duna-parton, amint
11 I, 1878| juttatja, hogy éppen olyan késõn jutott oda, ahol a fejeket
12 I, 1879| fölhozott azon vádak, hogy késõn kongatta meg a vészharangot,
13 I, 1880| alkalmat ragadtuk meg, ha tán késõn is, némileg kiemelni azon
14 I, 1880| lármáztak, kiabáltak.~Ha késõn is, utólagosan ráér errõl
15 I, 1880| szóbeliségre is a sor.~Jobb késõn, mint soha, de azért nem
16 I, 1880| el, hogy egy kissé nagyon késõn történik ez. Tizenkét hosszú
17 I, 1880| színre. Azt tartjuk, elég késõn, mert a nagyobb városokban,
18 I, 1880| nagy szerepet, amit õ igen késõn vett észre.~Ez röviden az
19 II, 1881| kellett a rózsákra: megkapta késõn, a nyár büszkélkedett velük,
20 II, 1881| tehetetlenségét, - haj, de késõn, késõn! Utólagos bánat téged
21 II, 1881| tehetetlenségét, - haj, de késõn, késõn! Utólagos bánat téged föl
22 II, 1882| markába.~Minthogy már nagyon késõn volt, esti tíz óra felé
23 II, 1882| megszûnik már!~Egy kicsit késõn ugyan - mert minek már akkor
24 II, 1882| hát ott a közmondás: jobb késõn is, mint soha.~E pompás
25 II, 1883| Ház« üléseirõl, minthogy késõn kelek, rendesen azokból
26 II, 1883| ugye biztos többség?~S a késõn érkezõk - mert azok többnyire
27 II, 1884| alakban. A biztosi tanácstagok késõn feküdtek és késõn keltek,
28 II, 1884| tanácstagok késõn feküdtek és késõn keltek, s mindenütt ott
29 II, 1884| végre egy távirat érkezik késõn éjjel. A báró már az ágyban
30 II, 1883| szálltak föl. Darányi, aki késõn jött, felkiáltott: »Ha én
31 II, 1884| gyászesemény színhelyére.~Késõn este vergõdött Kozarek lakására
32 II, 1885| korán, vagy a veréb jön késõn...~Ebben benne lévén a helyzet
33 II, 1885| méltóságod?~- Meg. De látom, késõn jöttem.~- No nem éppen,
34 II, 1885| ébreszt, de mindig vagy nagyon késõn, vagy nagyon korán.) Az
35 III, 1886| tán egy egész éjjel. Én késõn vettem észre, akkor már
36 III, 1887| vesztébe a kerületekbe.~Késõn van az már. Higgye meg,
37 III, 1888| de már hazajött, ámbár késõn, mert elrekedt vele valahol
38 III, 1888| hogy készen legyen, s ha késõn éjfél után jön is a halálhír,
39 III, 1888| házból.~A futólagos lakó késõn kel és korán fekszik (ti.
40 III, 1888| be hozzánk, hogy a férje késõn jár haza éjszakánkint, s
41 III, 1888| szüntelenül jár, de vagy késõn ébreszt, vagy korán.~Gróf
42 III, 1888| hallgatjátok? - kérdé egy késõn érkezõ a künn levõket.~-
43 III, 1888| beleszeressünk - feleltek a késõn jövõknek.~Azazhogy késõn
44 III, 1888| késõn jövõknek.~Azazhogy késõn jövõk nem is voltak, mert
45 III, 1888| természete, hogy nem lehet rájuk késõn érkezni. A nagy orátor minden
46 III, 1889| az országnak.~Még nincs késõn este, mert még nem álmos
47 III, 1889| Sándor az. Azazhogy mégis késõn este lehet, ha Beöthy Algernon
48 III, 1890| emeli.~Miért, hogy olyan késõn?~Mert hát hosszú idõ kell
49 III, 1890| a folyosón. (Egy kicsit késõn most, mikor már Édeskés
50 III, 1892| Máskor meg a hivatalba késõn bejáró és abból korán kijáró
51 III, 1892| Ferenc volt, aki meg nagyon késõn kelt föl.~Nála volt az ötödik
52 III, 1892| figyelem mellett) s míg a késõn kelõ honatyák bégyûltek,
53 III, 1892| szándékoztam az ülésre elmenni; késõn keltem fel és az egyik miniszteriumban
54 III, 1893| Eközben azonban összegyûltek a késõn kelõ »Brézelék« - amint
55 III, 1893| veszett a szolgálójával, hogy késõn hozta, aztán maga szaladt
56 III, 1894| volna benne.~Hja, a dicsõség késõn érkezik! Megvan az a bolond
57 III, 1895| is el voltam szánva, de késõn volt, mire zavaromban szóhoz
58 III, 1896| csináltak, néha rosszabbat.~Azaz késõn vették észre, hogy jobbat
|