Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| magyar Párizs«-t. Mihelyt az éj gáz-csillagokkal kirakott
2 I, 1873| Zrínyi«-ben. Egyszóval az éj diplomatikus nyelve a magyar.
3 I, 1875| ős-éj és a szellemi lehelet. Éj és szél, e kettő nemzette
4 I, 1875| mindnyájunknak kötelesség.~...Az éj haladtával mindinkább tünedezni
5 I, 1877| látszik.~De mikor azután az éj fekete szárnya borul a fõvárosra
6 I, 1877| Még mikor fátylával az éj eltakarja~A szörny valót:
7 I, 1878| De ha aztán elõhaladt az éj, vidám borospohár járja,
8 I, 1878| sötét karcer is van. Örökös éj uralg ott. Magamra csukattam
9 I, 1878| fönséges mormogásában, mely az éj fölött uralkodik.~Endrõdi
10 I, 1878| gondolatokat fest az elé az éj... s messze viszi fantáziája
11 I, 1879| is, mi lesz belõlem.~Az éj beköszöntött.~A padon ülve
12 I, 1879| suhant el alattuk, s az éj, amint tolakodón benézett
13 I, 1879| zöldebb leszesz.~Takard el éj, ki nálam boldogabb,~Körülölelve
14 I, 1879| már elszakadt.~Az elmúlt éj, melynek közepe felé hatalmas
15 I, 1879| üdvéért.~A LEGBORZASZTÓBB ÉJ~Az a sötét szándék, mely
16 I, 1879| végrehajtva. Szövetségesül jött az éj, s az borongós volt, s fekete
17 I, 1879| lámpa a városban. Koromsötét éj lett, minõ a teremtés elõtt
18 I, 1879| keservesen eltelt a délután és az éj egy része, mígnem kikésértem [!]
19 I, 1880| pokoli zsivajjal vegyülve az éj néma csendjébe. S e zsivaj
20 I, 1880| hasonló. A mogorva szigorú éj bebalzsamozta a parányi
21 I, 1880| vagyok osztrák fõherceg.~AZ ÉJ - SZEGEDEN~Aki valamely
22 I, 1880| naphoz hasonlítják, mégis az éj a szabadság szezonja. Végrehajtó,
23 I, 1880| osztályhoz tartoznak.~Szép az az éj! A nagy fekete palást, amely
24 I, 1880| monumentális épületek, amiket az éj szebbekké tesz, azokra gondolsz,
25 I, 1880| még fölépülnek.~S látod az éj fátyola alatt az elõtted
26 I, 1880| mind jóra fordulának az éj óráiban. A kritika, mely
27 I, 1880| eszközeit a pusztításra.~Az éj a naptól egyre nagyobb-nagyobb
28 I, 1880| percmutató sebesen fut. Az éj megnyílik s elnyeli Tiszát,
29 I, 1880| sötét a háttere, mint az éj.~Janka kisasszony teára
30 II, 1901| kigyúl, s nappallá válik az éj egészen), jó sokáig durrogtak
31 II, 1909| lángjából, tömérdek álmatlan éj verítékébõl, örökkön éber
32 II, 1920| küzdelem az estéhez. Az éj az én királyném, aki ösmer,
33 II, 1881| nap, vagy valószínûleg az éj, mégpedig csupán a következõ
34 II, 1881| mégpedig csupán a következõ éj hõsét, Bródyt várva.~A tömegben
35 II, 1881| Csejtey Antal elõadó.«~Az éj, melyet átvirraszt a süldõ
36 II, 1881| öntudatlanul.~Az igazolások elõtti éj édes, de rémletes is. Mert
37 II, 1882| kívül nagy urat senki!~Ha az éj csak eltelt valahogy, semmi
38 II, 1882| képzelt zsongással telt meg az éj: akkor én sokszor látni
39 II, 1883| ilyenkor otthon a tündéri éj után álmodozva, hogy a király
40 II, 1883| a zsivajnál, és a fekete éj kíváncsibb, mint a nappal.
41 II, 1884| megfordított világ van - nem az éj vet köpenyt a mozgalmakra,
42 II, 1884| poétikus ökör fehérlik ki az éj leeresztett fátyolán át.~-
43 II, 1884| másik.~Amaz a nap, emez az éj.~Horvát Boldizsár keze volt
44 II, 1885| hol voltak?~Aludtak báli éj után.~És a szélsõbal, mely
45 II, 1885| férfias arcán egy álmatlan éj gyûröttsége látszott. A
46 III, 1886| hangon magyarázták a tegnapi éj eseményeit.~A fölháborodás
47 III, 1886| hangon vázolta a tegnapi éj eseményeit, illõn, méltóságteljesen.~
48 III, 1886| bezárnak, s komor hallgatag éj borul az óriási hegyek fölé.
49 III, 1887| hol vagyok? Köröskörül éj volt, nem látott semmit.
50 III, 1887| Ákos is. Egy átvirrasztott éj nyomai látszottak meg tüskés
51 III, 1888| Mert üres alarmhír már az éj folytán több ízben verte
52 III, 1888| hotelba és lefekszik. Az éj ráveti sötét fátyolát a
53 III, 1888| Szilveszter. Az átvirrasztott éj bágyadtsága halaványakra
54 III, 1893| tegnapi tûzhöz, melyet egy éj hamuja fed már, Horváth
55 III, 1895| aggasztó volt. Ez csak az elsõ éj, és máris el voltam bágyadva,
56 III, 1895| szépségét, és rárakott az éj átláthatatlanságán keresztül
57 III, 1895| szívgörcsöt az embernek, hogy éj és nap fölváltják egymást
58 III, 1815| jelölt öröme tiszavirág, egy éj alatt elhervad; huszonnégy
|