Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|      Egyszerre elszelídül a lárma: valahonnan a föld alul mintha magyar
 2    I,  1874|      lehetetlenség; akárhonnan, de valahonnan ingyen húzza fizetését.~
 3    I,  1877|      viszonzásul.~*~A »Kelet Népe« valahonnan egy hírt ollóz ki, melyben
 4    I,  1878|            az egy szerzett magának valahonnan egy Asmódit, s e pajzán
 5    I,  1878|      Tiszát; gazda majd csak kerül valahonnan, akárki lesz is, s ha gazda
 6    I,  1879|        Kende Kanut is elõballagott valahonnan a tizenkettedik órában,
 7    I,  1879|        Uram isten, hajíts le nekem valahonnan az égbõl egy olyan koncipistát,
 8    I,  1880|          fog járni szegényke, amíg valahonnan kerül; anyám szinte, apám
 9    I,  1880|     önkénytelenül is mindig vártuk valahonnan, s sehogy sem lehetett elhinni
10    I,  1880|         Uramisten, hajíts le nekem valahonnan az égbõl egy olyan koncipistát,
11   II,  1881|           szerencsésen egy írnokot valahonnan, akinek meghagyta, hogy
12   II,  1882|      hiszen én ösmerem ezt a nevet valahonnan. Ejnye no, nem a mi Gyurink
13   II,  1882|          ez mindig. Ami kis haszon valahonnan mutatkoznék is: jön a hadügyi
14   II,  1882|    ál-Heinrichet csempésszenek elõ valahonnan.~De manõverük fõtárgya maga
15   II,  1882|    kosztümök mind kölcsönre vannak valahonnan. Szeged községnek magának
16   II,  1882|         egyik anekdotáját, amit az valahonnan a vidékrõl hozott.~Hangzik
17   II,  1883|          valóságos eleven ember, s valahonnan Abaúj megyébõl van megválasztva.~-
18   II,  1883|       rokkján. Olyan ismerõs nekem valahonnan ez a kabát!... Alighanem
19   II,  1883|          megint csak kerekedik tán valahonnan egy kis duellum, s egy kis
20   II,  1883|           kis Thallóczy került elõ valahonnan, beküldte a miniszteri szobába.
21   II,  1883| feltüzelnék, egyszer csak odatipeg valahonnan lassú csárdás lépésekben
22   II,  1883|         kimenetel után Tisza Lajos valahonnan nagy sietve jött.~Mészáros
23   II,  1883|        szükséges volt, hogy hozzák valahonnan.~De honnan? Ugyan mondják
24   II,  1883|           csak hozni kellett volna valahonnan? Nem olyan egészen könnyû
25   II,  1883|           már... mintha emlékezném valahonnan. Ahá, megvan. Az egy ügyvéd
26   II,  1883|               Mért nem szerez kend valahonnan?~- Ugyan honnan?~- Hát van
27   II,  1883|        rohant egy gukkert keríteni valahonnan. Visontai Kovách László
28   II,  1884|        dünnyögi - beh, ismerõs név valahonnan. Megálljunk csak! Ejnye,
29   II,  1884|       között, mikor szembe jön rám valahonnan Beöthy Algernon.~- Hát itt
30   II,  1885|        erre az asszonyra emlékszem valahonnan!« De rosszul bánt vele a
31   II,  1885|   megboldogult nagybátyám szerezte valahonnan svékus nyelven az eredetit,
32   II,  1885|   röstelkedõ vonakodással, s kihúz valahonnan a zsebébõl egy ócska tárcát. (
33   II,  1885|         Beöthy Algernon szállított valahonnan. A folyosókon az antiszemiták
34   II,  1885|  csodálatosan úgy hangzott, mintha valahonnan messzirõl beszélne. De valóban
35  III,  1886|           a költõ, is odakullogott valahonnan:~- Ninini - szólt csodálkozva -,
36  III,  1887|            De már ekkorra elõbiceg valahonnan az elnöki katedra mellõl
37  III,  1887|         mintha kölcsön volna kérve valahonnan.~S ez az izoláltság az õ
38  III,  1887|             Jókai Mór is ott terem valahonnan. Neki is vannak jó tanácsai.~-
39  III,  1888|       szõke fej. Ejnye, de ismerõs valahonnan. Aha! A borbélymûhelyeken
40  III,  1888|        felelet. Végre elõkullogott valahonnan egy kopott kabátú öregember:~-
41  III,  1888|     harmatával... és olyan ismerõs valahonnan...~Ni persze. Az Andrássy
42  III,  1889|      nyilván az öregúr is láthatta valahonnan lobogni a budai vár ablakán
43  III,  1889|    méltóztatik ígérni - felelt fel valahonnan a középrõl Hegedüs Sándor.~
44  III,  1889|       rávehetõ. Végre is elõkerült valahonnan Wekerle. Fiatalember sokat
45  III,  1890|     aggasztó tünetek; ha baj jöhet valahonnan, ami e pártot, talán az
46  III,  1890|       Pongrácz csakhamar elõkeríti valahonnan az »Almanachot«, s ráncba
47  III,  1891|        elõtte, köd utána, elõterem valahonnan Hegedüs Sándor (ez néhányszor
48  III,  1891|    galoppinek és kiássák Szilágyit valahonnan a miniszteri szobából, sõt
49  III,  1891|            Megkerült Károlyi Gábor valahonnan, Uzelác õt is behozta, a
50  III,  1892|         pecsételtessenek le, míg õ valahonnan pénzt szerez de Csernovics,
51  III,  1892|      beszélnék.~S ekkor bukkan oda valahonnan Beksics Gusztáv nagy lelkesedéssel:~-
52  III,  1893|        másik ember felelgetne neki valahonnan a mélybõl. Behunyt szemmel
53  III,  1893|       képviselõ és roppant ismerõs valahonnan. Ezt a tömött arcot már
54  III,  1895|            siketül, tompán, mintha valahonnan a föld alól jönne valami
55  III,  1815|         morajt hömpölyget a levegõ valahonnan a Fürdõ utcából. Jön a moraj,
56  III,  1815|          hogyne? Ki akarná kizárni valahonnan az isteni leleményt, az