Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| ablakcsinálást egészen ezek a tótok monopolizálják. És mért
2 I, 1880| ezrek még?~Mint ahogy a tótok építették Magyarország fõvárosát,
3 I, 1880| is csak elmagyarosodott tótok vagyunk, miszerint nekünk
4 I, 1880| elnyelik a hegyek, illetõleg a tótok, akik közé be van ékelve,
5 I, 1880| mándlijoknak. Vannak még tótok is. Valóságos Babilon így
6 II, 1902| olyanok vagyunk, mint a lesti tótok; ha Lesten kolera van, bárhol
7 II, 1881| sokszorozni«.~A becsületes tótok, (hogy a jó isten áldja
8 II, 1881| feküdtem miattuk.~A becsületes tótok elvittek bennünket jajgatókat (
9 II, 1882| elalusznak a poroszlók - mondák a tótok.~- Eh, mit! Vegyük el karddal -
10 II, 1882| emlékszem Szlatkovics, a tótok legjobb poétája énekelte
11 II, 1882| beteges ábrándokat ültetnek a tótok szívébe, aminél pedig porhanyóbb
12 II, 1882| válaszolt:~- A tótoknak, uram! A tótok õsszel eljönnek a falunkba
13 II, 1882| pénzen.~- Hiszen kéndtek is tótok - mondám nevetve -, hát
14 II, 1882| más az... mégse vagyunk mi tótok.~Megvallom, valami olyan
15 II, 1882| a sors Hunyákkal. Ezek a tótok sohasem öregszenek, éppen
16 II, 1882| lesz a világ vége, ha a tótok mind otthon lesznek - amibõl
17 II, 1882| Egy nagy potentát van a tótok között, mely uralkodik közöttük.
18 II, 1882| magyarok, németek, szerbek és tótok. A választókerület fõ- és
19 II, 1882| Mert ismertebb név az a tótok elõtt, mint a Hannibálé,
20 II, 1882| volt az ötvenes években a tótok közlekedésügyi minisztere.~
21 II, 1882| lepedõben jár kísérteni a tótok közé, mióta meghalt, hanem
22 II, 1883| költözködnek a szegény tótok, és vándorolnak el Sárosból.~
23 II, 1883| itt állnak? Ezek a jámbor tótok? Hát mik ezek tulajdonképpen?~-
24 II, 1883| ablakait becsinálják az üveges tótok.~Sõt megeshetik, hogy a
25 II, 1883| minisztériumba, mert hát úgyis a tótok építették Budapestet, joggal
26 II, 1883| csakis a drótos és üveges tótok közlekedtek Európával.~Hanem
27 II, 1883| hatalmas népies szekrényt a tótok csinálták Zichynek (Hja,
28 II, 1883| csinálták Zichynek (Hja, a tótok! Azok építették Pestet is).
29 II, 1884| utazott föl kerületébe. A tótok meg is becsülték a jó emberséges
30 II, 1883| kunok és magyarok, no meg a tótok (lásd Matuska Péter elõadó
31 II, 1885| szeretni valót találnak a tótok a saját nyelvükön?~ ~*~Jókai
32 III, 1887| ellenpártomat megtaláltam a tótok közt. Egy vigasztaló mégis
33 III, 1887| olvasónknak, aki amint kiveszem, a tótok kiirtását vette célba, hogy
34 III, 1887| Pedig milyen szép téma ez. A tótok költõje, Sladkovics, pompásan
35 III, 1888| ember. Valóságos gyöngy a tótok között. Roppant kellemes,
36 III, 1889| vérszemet kaptak erre a tótok. Már tegnap fölpattant gróf
37 III, 1889| örömét fejezi ki, hogy a tótok most már jó barátjai a magyar
38 III, 1889| ahogy a mogyorót szokták a tótok) nem csinálták meg a kellõ
39 III, 1890| embereit letelepedni, ahonnan a tótok kivándorolnak Amerikába.~
40 III, 1890| szûzbeszédét tartotta: a tótok elszegényedésén keseregve -
41 III, 1890| még a szegény kivándorló tótok is szerepeltek a zászlókon,
42 III, 1890| ingerültebb közbekiáltás. Midõn a tótok kivándorlásáról szólott,
43 III, 1890| elmosolyodott.~Ma általában újra a tótok kezdtek szerepelni.~Krajtsik
44 III, 1890| kalapokhoz, melyeket az arató tótok szoktak viselni.~E kalapok
45 III, 1891| fölépítik a kõmûvesek és a tótok, de a nagy institúciókat
46 III, 1891| idején is ismétlõdnék.~A tótok megyéjében, a bûbájos Trencsén
47 III, 1892| venni valamit.~ÉHEZNEK A TÓTOK!~Beütött hozzájuk az ínség!
48 III, 1892| haragosan, fenyegetõzve a tótok házába, a szegényes szalmaviskókba,
49 III, 1893| mondta - dicsekszenek a tótok. - De olyan szépet, hogy
50 III, 1893| fantáziámmal belekezdtem.~A TÓTOK~(A mai ülésbõl)~Hát az is
51 III, 1893| legyek képes megénekelni tótok mai viselkedését, diadalmaskodását.~
52 III, 1893| módosítással akarta ezt, de a tótok felkiáltottak:~- Szavazzunk!~
53 III, 1893| úgy tanáltatott, hogy a tótok hattal voltak többen.~Szvatopluk
54 III, 1894| ember ma a balon. Az arató tótok fején láttam olyan kalapokat,
55 III, 1895| emelint a hangján, mindegy, a tótok unatkozva morognak.~Ez az
56 III, 1895| nyújtja, mint mikor a lesti tótok berúgnak a savanyúvíztõl.
|