Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| leesik szívemrõl a nagy kõ. Szabadabban lélegzem.~És
2 I, 1873| Minden fûszál, minden darab kõ a nemzetek mûvelõdésének
3 I, 1874| államháztartásunkat, amint egyik kõ a másik után lemállik róla,
4 I, 1877| az országot pedig üsse a kõ... ahhoz õ úgyis könnyen
5 I, 1877| sírokon nincs jel, nincs kõ, amelyre az a nagyhatalmú
6 I, 1877| csírája támad, bár kemény kõ fekszi kívül a talajt, amit
7 I, 1877| az író... bármily kemény kõ fekszik is a talajon.~A
8 I, 1877| miniszterelnökétõl is.~A fölfelé dobott kõ elfárad, mire odaér, a lefelé
9 I, 1878| kivévén a törököknél, hol a kõ vízszintesen van a sírüregre
10 I, 1878| ott alant csendesen... Egy kõ jelöli fekvõ ágyukat. Pénzt,
11 II, 1881| sem volt hiány; mert nehéz kõ ez a közösügy s úgy lenyom
12 II, 1881| kõdarabot, mert az útban levõ kõ, mint értesülünk, törmelékes,
13 II, 1881| jegyzõ.~- Ejnye, de komisz kõ - milyen hamar levedlett
14 II, 1881| lett volna jó az a nagy kõ. Meg aztán Sztupa Gyurinak
15 II, 1881| jelezték, hogy jön a nagy kõ.~Csak az apró flaszter-kövek
16 II, 1881| beröpüljünk. De az a nagy kõ semmire sem jó!~A város
17 II, 1881| királyné gyémántja a legdrágább kõ, de a legnagyobb kõ a mienk.~
18 II, 1881| legdrágább kõ, de a legnagyobb kõ a mienk.~S ennek az örömére
19 II, 1881| Megéljenezték, és határozatba ment a kõ terjedelmes súlyának szakszerü
20 II, 1881| egy Mezeit kivéve).~Nagy kõ esik le ugyan szívérõl,
21 II, 1881| után esett csak le a nagy kõ a kormány szívérõl, mikor
22 II, 1882| Ez az! Ez az!« Egyetlen kõ sem változott itt. Még az
23 II, 1882| indítványt idéz fel minden új kõ. Ez az a ház, amelyben már
24 II, 1882| látta, hova jön az utolsó kõ, mikor az elsõ követ letették.
25 II, 1883| pedig útban marad.~- Nagy kõ! - morogja Funták Sándor.~-
26 II, 1883| a rémes szerep. A színes kõ, amelyen állott, most már
27 II, 1884| mindenfelé, és mintha mázsás kõ volna, egyszerre fölbillenti
28 II, 1884| Mintegy ötven évvel a kõ meglelése elõtt, azon hely
29 II, 1884| elõtt, azon hely felé, ahol kõ állott, a megterhelt szama
30 II, 1884| számtalan variációban.~- Mi a kõ! - kiáltunk fel a lapot
31 II, 1885| számszéknél.~- Üsse meg a kõ! Akkor hát fölkeresem az
32 II, 1885| felelte egyszerûen.~Mi a kõ? - gondoltam magamban elámélkodva,
33 II, 1885| értékes tárgyhoz jut.~Üsse kõ, nem bánom. Csak hamar adják
34 II, 1885| megkönnyebbüléssel, mintha egy kõ esett volna le a szívükrõl
35 III, 1886| mintha mondaná:~- Hát üsse a kõ, én is beszélek nektek.~
36 III, 1886| sem szólalt fel. Üsse a kõ õket.~Csanády Sándor pedig
37 III, 1886| olyan nehéz... nehéz, mint a kõ.~Az elnök beharangozott
38 III, 1886| téged az én anyám térdein. Kõ van a szíved helyén, rossz
39 III, 1886| nézve.~Erre aztán megint egy kõ esett le a képviselõk szívérõl.
40 III, 1887| kifogása ellene.~- Üsse meg a kõ! Legyen hát bárány.~S bejegyezte
41 III, 1888| Békeszeretõ szívérõl egy kõ esett le.) Amilyen ott a
42 III, 1888| hatásköre«.~Tisza szívérõl nagy kõ esett le e szavaknál, szemeivel
43 III, 1888| Ákos, mint akinek egy nehéz kõ esett le a szívérõl.~A T.
44 III, 1890| egyetlen kõvel alátámasztva. A kõ (Tisza Kálmán) elgurult,
45 III, 1892| megelégedetten hallgatta. Egy nagy kõ esett le a szívérõl. A jobboldal
46 III, 1892| közelednek s hogy õ az utolsó kõ, amiben Apponyi megbotlott.~
47 III, 1892| Azazhogy még ma van nehány kõ, de ha a parlamenti viszonyok
48 III, 1893| szerencse útján ez volt az elsõ kõ, mely elébe tévedt. Csak
49 III, 1893| képzeltem õt, hogy még a kõ is meglapul, ha õ rálép.
50 III, 1894| meg lehet bukni!~De mintha kõ esett volna le a szívekrõl
51 III, 1894| szavazattöbbséggel koronaõrré lett. Nagy kõ esett le ezzel a Kemény
52 III, 1895| végre is, mi a vizi?~Egy kõ gurult le a szívemrõl. J.
53 III, 1895| folyam, hogy most már a nagy kõ van alul és a kicsiny fölül,
54 III, 1895| hirdetik:~»Kemény akár a kõ; még az igaz könny se váj
55 III, 1896| kihúzgálni. Ha majd elõjönnek kõ nagyjaink, kiket a király
56 III, 1896| beszél.~A többség szívérõl kõ esik le. De föllélegzik
|