Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| újságírót nyomban! A mi õs, szent szokásainkhoz ne
2 I, 1875| részünkrõl nem ragaszkodunk hibás õs intézményeinkhez, de nem
3 I, 1877| fejet rendelkezésére az õs fantázia, hogy Magyarországot
4 I, 1877| fantáziájával bearanyozza s a maga õs humorával fölélénkíti.~Sejtelemszerûen
5 I, 1877| melyikben van még valami az õs szikrából, mit beléjök öntöttem.«~»
6 I, 1878| hófuvatagok esetén sem, márpedig õs Budán gyakran befújja az
7 I, 1878| lombot fakaszthat benne az õs életerõ.~Azt kívánom tehát
8 I, 1878| leforrázzanak vele valakit.~Az õs osztrák politika örökre
9 I, 1878| Egy új baj a sokhoz.~Az õs folyam dagadó, fagyos arca
10 I, 1878| milyen szépen beleöregedett õs is a simplex udvaroncok
11 I, 1878| hangulat hatása alatt állott õs is; innen merev ragaszkodása
12 I, 1878| egyenruhába nem öltözteti az õs gondolkozást.~Annyira kaptafára
13 I, 1878| éjjel átveszi uralmát az õs nemzetiség; a jókedvû kurjongatások,
14 I, 1878| Mert olyan a nép, mint az õs mitológia bûbájos nõalakjai,
15 I, 1879| kriminális«-ban. Mint az õs Nibelungok kardjainak csattogása,
16 I, 1879| mert visszatér vele az õs patriarkális modor, s mert
17 I, 1879| gyalázatos, mint egy nemzetet õs jogaitól megfosztani, és
18 I, 1879| szegényebb.~A büszke várak-, õs kastélyokban, hol vérszomjas
19 I, 1880| mosolyogni, s tovább az õs Durbincs romjai, ahol könnyezni
20 I, 1880| elõttem kegyeletben tartott õs Durbincs romjai kedvéért
21 I, 1880| SZOBOR«~Derék képviselõjét õs Szeged városának láttuk
22 I, 1880| több olasz vér is vegyül az õs alsóvárosiakban, kiknek
23 I, 1880| ide való volnék - mondá az õs arisztokrata -, meg nem
24 I, 1880| a hangversenyt.~Ezek az õs bizottság tagjai. Az egyiknek
25 I, 1880| fogadja a magyar király õs Buda várában.~Dobogó szívvel
26 II, 1881| amikor másképp képzeltük õs Budát.~A nemzeti trikolórt
27 II, 1881| második elsõ« városa, hol az õs romlatlan magyar erkölcs
28 II, 1881| olyan etikettszerûek, mint õs Szeged paprikás szalonnán
29 II, 1881| maga észjárása szerint az õs fantázia, azt beszélik,
30 II, 1881| rettenetesen ránehezedett õs Buda kutyalakóira.~Hetednapra
31 II, 1881| leginkább »Simon Judit«-ban. Az õs népies formának új és tetszetõs
32 II, 1882| a kriptában lezáródik az õs családfa, a századok is
33 II, 1882| ember fönn volt a királynál õs Budavárban s leomlott a
34 II, 1883| klubba. Az ördögbe is, egy õs reskontó! Csernátony nem
35 II, 1883| régen eltûntek. Az utolsó õs jelvény volt a deres. Azt
36 II, 1883| a madarakat semmikor az õs Turul óta.~Még akkor is
37 II, 1883| hajú öregúr prototípusa az õs városi polgároknak, aminõknek
38 II, 1883| volt tõle, hogy a szegediek õs építkezési módját megtartotta.
39 II, 1884| rájöttek már erre, mutatja az õs diétákon hozott törvény,
40 II, 1885| öltözött arra a három napra az õs polgárváros.~Ha a király
41 II, 1885| fenntartani és hangoztatni az õs szélsõbaliak hagyományos
42 III, 1886| fényesebben bizonyítottad be õs szittya voltodat.~Ebbe aztán
43 III, 1886| elégedetlenebbek kezdenek lenni az õs napidíjjal, az öt forinttal,
44 III, 1887| kötni, meg lehetett törni az õs szélsõbali kerületet. A
45 III, 1887| Visszamegyünk vele az õs hajdanba, a lányszöktetések
46 III, 1888| sötét fátyolát a fejedelmi õs székvárosra. Gyulafehérvár
47 III, 1888| hiszen megvannak már az õs témák: egyet ütni a rendõrségen,
48 III, 1888| lakodalmi hírnek lett tudatója. »Õs Budavárának tavasszal született
49 III, 1889| való iszony, hogy tiszta õs szittya vér foly ereidben.~
50 III, 1889| már hat tiszteletreméltó õs tekint alá Péchyre: a nyomott
51 III, 1890| hely kétségkívül már az õs idõkben küzdõ, telepedõ
52 III, 1891| magyar hazafiságot.~Igazi õs szittya gondolkozás, de
53 III, 1895| hogy Széll Kálmán volt az õs anyaméh, s utána oda telepednek
54 III, 1895| törekvés minden. Amit az õs szakáll-kotlettek tönkretettek,
55 III, 1896| a szerbek neheztelését, õs Szerbia zászlójának elõvitele
|