Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1875|      kardjaikat, haragos zsörtölődő arcokat vágván, elégedetlenül rázzák
 2    I,  1877|               de mind él,~Fintorult arcokat láttat a rút szintér.~Oh!
 3    I,  1878|            jelenti. Megvigyáztam ez arcokat, néz-e rá haragosan ha egy
 4    I,  1879|          varázs van, hogy ugyanazon arcokat sokszor látja. Én legalább
 5    I,  1879|      tavaszi lehelete csapta meg az arcokat, mindenki azt hitte, megszabadultunk.
 6    I,  1879|            ott is sápadtra festé az arcokat. A szörnyû hír azonban nem
 7    I,  1879|          ahol vannak, és nem a sima arcokat simogatja ott, ahol életpirosra
 8    I,  1879|             levegõ csapkodja meg az arcokat, balzsam terjed benne; nagyot
 9    I,  1879|           levegõje csapkodja itt az arcokat, s ez üde levegõt édesen
10    I,  1879|            idézzük vissza azokat az arcokat, amelyekbõl annyi hiányzik,
11    I,  1880|       Budapestrõl, sápadtá tette az arcokat s népcsõdületet idézett
12   II,  1884|   maszkokkal, vagy azért-e, hogy az arcokat nem látja az ember, sok
13   II,  1898|       képeket, a mosolyban tündöklõ arcokat, melyeket a divat fölvet
14   II,  1881|          megjelent, elhalványítá az arcokat s távozott.~Díszküldöttség
15   II,  1882|         másikon. Szerencse, hogy az arcokat otthonról örökli az ember,
16   II,  1882|         gebe«-t, látom a sajátszerû arcokat, amelyek igen csinosak a
17   II,  1883|          valaminek. De minek? Olyan arcokat lehet látni, amikre már
18   II,  1883|          kellett volna elborulni ez arcokat, hogy egyszer gyõztek életükben,
19   II,  1883|             árulja a játékát, vidám arcokat vág a rossz kártyához, s
20   II,  1884|          megcsípkedtem. Szemrehányó arcokat vágnak a színészek, ha találkozom
21   II,  1883|          izgatottságtól megélénkült arcokat: a türelmetlen, nevetgélõ
22   II,  1883|        büfében mindenütt aggodalmas arcokat lát az ember, s föl-fölhangzik
23   II,  1883|             öregek zordon fenyegetõ arcokat vágtak.~A bõsz Somssichhoz
24   II,  1883|           mindegy, azért az ismerõs arcokat és a fülkéket okvetlenül
25   II,  1884|          itt minden délelõtt komoly arcokat csináljak. Meg is teszem
26   II,  1885|    melengetõ napfény bearanyozta az arcokat. A törzskarból Csernátony
27   II,  1885|            s ilyenre festette ki az arcokat is. A porból és füstbõl
28   II,  1885|        erkölcs erkölcs. Az asszonyi arcokat nem szabad itt a Házban
29   II,  1885|        szívesen nézegettem a keleti arcokat.~- Ha éppen kívánja ön és
30   II,  1885|         Alig lehetett felismerni az arcokat. Az elnöki katedrát teljesen
31   II,  1885|           le, s metszenék élesen az arcokat.~Kivált Keglevich beszéde
32  III,  1886|            fontoskodó és titkolódzó arcokat vágott, száraz lett és rideg,
33  III,  1887|          végigjárja tekintetével az arcokat, vagy legrosszabb esetben
34  III,  1887|        rútakká festé a kormánypárti arcokat. Oh, hogy csillogtak, vigyorogtak
35  III,  1887|             szíveken láthatni olyan arcokat. Szép délceg levente Földváry
36  III,  1888|       halaványakra festé a honatyai arcokat. De mikor mindenki álmos,
37  III,  1888|         legalább nem lát ellenséges arcokat. Hanem szebbnél szebb asszonyok
38  III,  1888|            Sándor vágott baljóslatú arcokat.~- Végünk van. Elpusztulunk.
39  III,  1888|            háta mögött elkeseredett arcokat vág Tomcsányi László.~Bámulatos
40  III,  1888|        heteken át nem látják a téli arcokat. Némely nevesebb politikus
41  III,  1888| lehorgasztott fejeket, a megdöbbent arcokat, azt a csodálat foghatja
42  III,  1888|          ember e nagy csoportban az arcokat, sok hasonlatosságot talál
43  III,  1890|          óráit élte. Ha az ember az arcokat nézte, a legkülönfélébb
44  III,  1890|          Aranyos derû öntötte el az arcokat.~A szép pirosló országcímer
45  III,  1890|           holnapra?~Komoly, mogorva arcokat vágnak a papok. Még a Firczák
46  III,  1891|           hozza a kíváncsi fitymáló arcokat; villognak a monoklik, Fluger
47  III,  1891|              láthatsz haragra gyúlt arcokat, láthatsz szomorúan lecsüggesztett
48  III,  1892|             derültség öntötte el az arcokat.~Vajay aztán a komáromi
49  III,  1893|           rajta.~Meglátom az akkori arcokat. Azaz hol vannak már azok?
50  III,  1894|        igazi verõfény öntötte el az arcokat.~- Ez õ! mondták az ismerõsök.
51  III,  1894|             érinté meg az ellenzéki arcokat. Némán, csendesen jártak-keltek.
52  III,  1895|         alázatos szolgái csodálkozó arcokat vágtak, hogy az igazán megfoghatatlan.~
53  III,  1896|            ünnepélyes és titokzatos arcokat.~Olvasd el naponkint a Neue
54  III,  1896|            egyet-mást. Olay mogorva arcokat vág, mint egy feldühödött
55  III,  1896|             tûzbe borítja a nyugodt arcokat. Azt hinné az ember, hogy