Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|           És csak miután elõbb a szegények öröméhez járult, vezettetett
 2    I,  1875|          emberek nyugosznak.~Nem szegények! Van, aki megsirassa, van,
 3    I,  1875|      németek. Hadd csúfolódjanak szegények!~
 4    I,  1877|         milyen általános volt! A szegények kunyhóiban éppúgy ünnepeltek,
 5    I,  1878|         el mindenedet, oszd ki a szegények között s kövess engem, mondá
 6    I,  1878|      maguk is azt hiszik másnap, szegények! S bizony sohasem jut eszébe
 7    I,  1879|     barátságos képpel néznek rám szegények, mintha õk tartoznának nekem.~-
 8    I,  1879|          őket, mást nem tehetek:~Szegények, nem tudják, mit vesztenek.~*~
 9    I,  1879|      többnyire pályatévesztettek szegények.~*~Azonban voltak mégis,
10   II,  1916|        szépségében.~- Énmiattam? Szegények!...~- Ne sajnálja õket...
11   II,  1881|   szegény pillangók!~Azaz dehogy szegények! Õk elenyésznek hamar, de
12   II,  1882|      járja, mert mibõl élnek meg szegények?~- Ne legyen olyan bárányszívû!~-
13   II,  1882|      Minden mutatja, hogy milyen szegények vagyunk! Másutt, hol ennyi
14   II,  1882|            Hja, nem tudhatni!... Szegények vagyunk.~S õ is ezer forintot
15   II,  1882|       szakértõk, a gazdagok és a szegények, s hogy teljes legyen a
16   II,  1882|        az állam kenyerére fogni. Szegények vagyunk, de ez még kifutja
17   II,  1882|    lennének. Nálunk nem bántanak szegények senkit.~- Aztán félnek-e
18   II,  1882|        magyar tollemberek között szegények, elzüllöttek, majd mindig,
19   II,  1882|           ez méltányos.~Hiszen a szegények egész esztendõn át szolgálják
20   II,  1883| házasodnak a papok?~- Nem bizony szegények - mondom.~- De ugye a mágnások
21   II,  1883|       alatt nagyon jól megvannak szegények!~Az egyik mindig beszél,
22   II,  1883|        építenek! Ugyan minek ide szegények háza?~S ebben a két egymás
23   II,  1883|          összezúz.~...Azt hitték szegények, hogy a minisztert hozó
24   II,  1883|         a mamához. Nem értik meg szegények, hogy mi az!~A kevésbé gazdagokat
25   II,  1883|          most már uralkodjanak a szegények!« Hát ugyan miért is ne
26   II,  1883|      kijöttek a fürösztõ kádból. Szegények, meztelenek, kis vánkoskáik
27   II,  1883|          akiknek vagyonuk van. A szegények országában minden áldott
28   II,  1883|          berakják a perselybe.~A szegények státusának ez adószedõ követe
29   II,  1883|   módszerrel szokták a debreceni szegények megreparálni a státusuk
30   II,  1884|           mamához. Nem értik még szegények, hogy mi az.~A nem gazdagokat
31   II,  1885|          föl: »Meg vannak mentve szegények!«~Majd az erdélyieken is
32   II,  1885|      felkölteni, hadd pihenjenek szegények.~A szónokok gyöngéden összebeszéltek,
33   II,  1885|    hármajokról, hogy éhen haltak szegények.~Nem, ezt már mégsem lehet
34   II,  1885|        akik ott nádszékben ülnek szegények, zöld zsöllyék csak a közös
35   II,  1885|          felette vékonydongájúak szegények.«~A jelen törvény végrehajtásával
36   II,  1885|        Tiszát most? A habarékok? Szegények! A külügyi politika még
37  III,  1886|        Nem, az lehetetlen, ilyen szegények mégse vagyunk! Hát mit csináljunk?~(
38  III,  1886|         álló harcokhoz, melyek a szegények és gazdagok közt fognak
39  III,  1886|          a diplomáciára, olyanok szegények, aminõknek születtek, õk
40  III,  1888|        századok méhébe, amikor a szegények, a mennyek országa helyett (
41  III,  1888|        befejezni a hevesi vitát. Szegények, nem tudják, mit vesztettek!...
42  III,  1888|         volt. Hadd éljenek õk is szegények.~Hogy a másik két mandátum
43  III,  1889|  viszontagságon mentek keresztül szegények, de voltak arany napjaik
44  III,  1890|      azok arra a sorsra jutottak szegények, ahova egykor a tanfelügyelõk;
45  III,  1891|    kormány. Pedig csak úgy égnek szegények a munkától és szorgalomtól.~
46  III,  1892|       minden okoskodás nélkül:~- Szegények vagyunk hozzá.~S akkor (
47  III,  1892|        efféle csalódásokba esnek szegények.~A mai nap szép napja volt
48  III,  1893|        derültség« stb., ma olyan szegények voltak, mint az elátkozott
49  III,  1894|          is csodálkozom. Elõször szegények vagyunk, mert becsületesek
50  III,  1894|         lenézettek vagyunk, mert szegények vagyunk és mert lenézettek
51  III,  1894|         magatartása.~Alig voltak szegények tízen, kilencen Apponyi
52  III,  1894|          itt bent a parlamentben szegények vagyunk a külsõ elemózsiához,
53  III,  1896|      hónap végén mi már rendesen szegények vagyunk és kölcsönökbõl
54  III,  1896|       más pedig nincs (mert igen szegények vagyunk, bácsika), maga