Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| posztócsillagos« hadfiak magyaros káromkodásába, kik a hátulsó
2 I, 1873| alul mintha magyar cigány magyaros nótája lopná be magát a
3 I, 1873| sorban a barna rajkók ismerõs magyaros ábrázatukkal: a prímás bajusza
4 I, 1877| is velünk van. Neki sem magyaros a büntetõ eljárás.~Helfy.
5 I, 1877| E. A mogyorófapálcát. Ez magyaros is, de meg nem is kerül
6 I, 1877| az alkotmányosságban és a magyaros tisztességben. Csodáljuk,
7 I, 1878| hatalommal ellentétes, tehát magyaros ellenzéki irányba idomították;
8 I, 1879| irodalmi beccsel, de jóízû magyaros nyelve még a magasabb ízlésnek
9 I, 1880| töméntelen adomával fûszerezve, magyaros, hosszú kerülõkkel kilyukadt
10 II, 1900| folytatása lesz két napig.~Igazi magyaros karakter, s roppant szimpatirozik
11 II, 1907| Ötven éves szikár leány, magyaros hosszúkás arccal, bizonyos
12 II, 1881| minden drámaírónk ilyen magyaros õszinteséggel cselekednék,
13 II, 1881| baloldal legszélérõl. Szép magyaros alak, magyar atillában,
14 II, 1882| régi szegedi házakból a magyaros motívumok: a fedél karcsúsága,
15 II, 1883| a háziasszonnyal, kinek magyaros csipkés fõkötõ volt a fején.~
16 II, 1883| szabadabb életbe«.~De emellett a magyaros furfang mellett talpig becsületes
17 II, 1883| adni, a Dreischrittet is magyaros tempóban járták, s egy-egy
18 II, 1883| rekonstrukció, az az egészséges, magyaros, mívelt közszellem, melyet
19 II, 1883| módját megtartotta. Az õ magyaros motívumaikat nem dobta el,
20 II, 1883| amit õ maga rajzolt. E kis magyaros házak, melyeknek padlásszáján
21 II, 1883| mondja Tisza, amint jóízû magyaros szavai gömbölyûn hömpölyögni
22 II, 1883| Lekapja fejérõl szürke magyaros kalapját, melyet a választásokra
23 II, 1885| tartással egy hetyke öreg, a magyaros dókán dió nagyságú ezüst
24 II, 1885| ember végignézett a sok magyaros fejen, mind egyformának,
25 III, 1886| kötekedéseivel és jóízû magyaros hangjával, de hagyjon meg
26 III, 1886| ebbõl a Pancsovák!) s e magyaros, nemes akcióba belevonta
27 III, 1886| Dankóval). Feltûnt neki a magyaros németségem, megszólított
28 III, 1886| is sajátos volt, bizonyos magyaros nyers zamattal vegyítve.~
29 III, 1887| megy.~Hanem hát nem elég magyaros tempó ez, tisztelt képviselõ
30 III, 1888| borongott érdekes, hosszúkás magyaros arcán, hol a homlokára tolta
31 III, 1888| dühbe hozzák a Tiszát, akit magyaros ingvállban rajzolnak, szép
32 III, 1888| jó szívvel volt, s igazi magyaros õszinteséggel adott nekik
33 III, 1888| kaptára dolgozik.~A szép magyaros fejû, nagybajuszú szittya
34 III, 1889| hangja kellemes s sajátságos magyaros zamatú, de a tartása túl
35 III, 1889| részleteket németül, egy kicsit magyaros akcentussal; ami úgyis illik
36 III, 1889| szónok ajkán, akinek nyelve magyaros (és nem kolorit nélkül való),
37 III, 1890| között itt tán kevesebb a magyaros szépség, mint távolabb Makón
38 III, 1890| táncraperdül is.~A férfiak viselete magyaros. A fõképp földet mívelõ
39 III, 1890| akart. Egyszerû könnyû, magyaros, szinte népies eszmemenetével
40 III, 1890| prosperálhat; nem vezetik magyaros motívumok. A nemzetek nehezebben
41 III, 1891| szókimondó, minden ízében magyaros jelleme volt a biztosíték,
42 III, 1891| Patriarchális egyszerû ember, magyaros ízzel, olyan jó, mint a
43 III, 1891| Apponyi Albert állt elõ. A magyaros ízû, francia szarvasgombával
44 III, 1891| iránt. Szapáry rokonszenves magyaros arcára, homlokára kiült
45 III, 1892| tarkán szállingóztak, igazi magyaros kedély ütött tanyát és az
46 III, 1892| megõrizte a szegedi építkezés magyaros, népies õsmotívumait. Tisza
47 III, 1892| könnyû ott összetörni.~Nyelve magyaros, zamatos, a családi »hogy«-
48 III, 1893| európai szellem lengett, de magyaros jó ízzel feleresztve. A
49 III, 1893| puskaporszagú egy kicsit, de magyaros. Mint katona, egész a tábornokságig
50 III, 1895| kultuszminiszteri székbe. A magyaros, kerek arcú, göndör hajú
51 III, 1895| megszavazzuk barnáknak), magyaros koponyája szinte annyira
52 III, 1815| értelmes csengõ hangon, eléggé magyaros kiejtéssel mondott el a
53 III, 1815| termeit, leereszkedés nélküli magyaros vendégszeretettel odaültette
54 III, 1896| nagyon világos beszéd és magyaros is. Nem tudna ebbe belekapaszkodni
|