Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| haladásban is még senki sem kopott el, de az ugrásokban már
2 I, 1877| megértenék!...~*~Ma egy kopott jegyzõkönyvet, notizt, talált
3 I, 1878| hét múlva egy borzas hajú, kopott öltözetû fiatalember toppant
4 I, 1878| hogy: õ jön. Egy hosszú, kopott, zöldbe játszó fekete atillát
5 I, 1878| Forgách Antalnak van egy kopott hasonlata, mely annyira
6 I, 1878| gyerekek is ösmerik; régi, kopott biztatása a korcsmárosoknak,
7 I, 1878| műtáraknak majd minden szobája~Kopott, antik holmikkal van tele.~
8 I, 1878| Edét elõször. Egy szürke, kopott köpenyegben járt, melynek
9 I, 1878| ember, aki tanácsomat kéri. Kopott ruha volt rajta: hálából
10 I, 1879| Zsedényi nincs többé.~A »kopott excellenciás úr« annyira
11 I, 1879| pusztult el vele.~Aki látta kopott, borzas cilinderében, mely
12 I, 1879| skandalózusan gyûrött és kopott fekete ruhában. A búcsúzásnál,
13 I, 1879| midõn Rodrigo így szól kopott ruhájában:~Szerelme értem
14 I, 1879| Bizalmatlanság« már csak kopott ruhában jár. S amint el-el
15 I, 1879| Tiszára az az örök, bár kopott, igazság, hogy akit az isten
16 I, 1880| idomtalan kerekeddel és kopott szíjaiddal valamely füstös
17 I, 1880| rehabilitáltnak állítják oda a kopott miniszterelnököt és csak
18 I, 1880| gyászruha még mindig rajtunk: kopott az, de hozzánk illõ.~Ma
19 I, 1880| az? Oh, dehogy! Makó egy kopott zsidó handlé volt. Ízléstelen
20 I, 1880| könyvtár, amiben megvannak a kopott, elavult, elõadásra már
21 I, 1880| akkorra ismét a nadrág lett kopott. Egyszóval sohasem lehetett
22 II, 1894| borzasztó rozzant az ma és kopott még, de hinni lehet, hogy
23 II, 1920| élvezhet az ember.~Sárguló, kopott ruhájában is szép a róna,
24 II, 1881| hallatszik az ajtón, s egy kopott ruhájú, összeaszott agg
25 II, 1881| kis gyermeki naivitás. A kopott arcok után az ismeretlenek.
26 II, 1882| színes, aranyos lesz a kopott szürkébõl és viszont.~Budapestrõl
27 II, 1882| Erzsinek nevez, elõveszi a kopott ábécés könyvet (haj, sokszor
28 II, 1883| mondja az csodálkozással, kopott kalapját egykedvûen forgatva
29 II, 1883| fõtisztelendõ atyám, mert egy kicsit kopott a waffenrokkom!~No, hát
30 II, 1883| szomszéd kisterem ajtaján kopott szalonrokkjaikban, melyek
31 II, 1883| sem. Mert az igazi tudósok kopott kabátot viselnek és ritkán
32 II, 1883| hogy ki volt vajon az a kopott külsejû úri ember a községházánál,
33 II, 1883| alatt. A cimborák lenézik kopott ruhádat, egykor oly elõzékeny
34 II, 1884| gondolná, hogy ez az egy kopott könyvecske szülte azt a
35 II, 1885| volt.~Egy csomó öreges, kopott ruhás anyóka üldögélt hátul
36 III, 1886| az öreg hercegnél a nagy kopott sárga házban. »A sors úgy
37 III, 1887| Házban. Mert eddig akármilyen kopott, gyûrött kabátban elmehetett
38 III, 1888| elõnye.~Mert azokban a régi, kopott színdarabokban látható igazi
39 III, 1888| regnorum fundamentum«, olyan kopott, olyan elhagyatott, mint
40 III, 1888| elõkullogott valahonnan egy kopott kabátú öregember:~- Kicsoda
41 III, 1889| amint a hívó szóra jönnek kopott kofferjaikkal a zónatarifával...
42 III, 1889| kiadásoktól. Megtartotta kopott kabátjait, olcsó vendéglõjét,
43 III, 1889| véletlenül meg nem szólal egy kopott táblájú tragédia ezzel a
44 III, 1890| tavasszal a budai elypsen egy kopott ruhájú öregúr üldögélt egy
45 III, 1892| szakállát. De az szerencsére nem kopott, nem fogyott oly gyorsan,
46 III, 1892| Sándor, hadd öltené fel a kopott rabruháját, melyben nehéz
47 III, 1893| Szilágyi rakta ki iratait kopott, fekete bõrtárcájából. Csak
48 III, 1893| visszatért a maga színtelen, kopott jelmezeiben.~De már ezt
49 III, 1895| egy másik, ósdi formájú kopott bekecsben. A sûrû tömegben
50 III, 1895| borotváló készülék, két pár kopott cipõ, néhány harisnya és
51 III, 1895| könnyen, egyszerûen; a régi kopott patriárkális bútorok közé
52 III, 1895| zsöllyékbe, mint aminõk a kopott zöld bõrszékeken ülnek elvegyülve -
53 III, 1895| mint irattárnok. S az a kopott íróasztal, amelyen dolgozott,
54 III, 1896| újságírókra esett, a mi kopott kabátunkra.~Lyukat ezekre
|