Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| a népé.~Még ő maga is a »mienk«. Születésétől haláláig,
2 I, 1874| mieinkkel, s kitûnt, hogy a mienk még távolról sem állja ki
3 I, 1877| nem a mi témánk.~De ha a mienk volna, sem bírnánk vele.
4 I, 1877| maradnak.~Szomorú sógorság ez a mienk az osztrákkal, kivel most
5 I, 1878| Hát ez bizony most már a mienk, minélfogva nem is ócsároljuk.
6 I, 1879| közönségünk nevelte; õ a mienk s nincs rá semmi okunk,
7 I, 1879| A régen óhajtott vár a mienk, Újszeged ide van csatolva,
8 I, 1880| bizonyos zajos korszakon. A mienk most éli ezt. Hogy most
9 II, 1898| volantokkal, »hiszen ezek úgyis a mienk!« Gyerünk a vadakhoz!~És
10 II, 1900| észre, fölcseréltem, s a mienk helyett az angolról írtam.~
11 II, 1881| kõ, de a legnagyobb kõ a mienk.~S ennek az örömére is bankettet
12 II, 1882| tapintattal elõkészített.~MIENK LESZ-E HÁT A KÉP?~Lassan,
13 II, 1882| a kérdés foglalkoztat: »Mienk lesz-e hát e kép?« Ezt a
14 II, 1882| úgy félig-meddig volt a mienk.~S õ is érezte azt, hogy
15 II, 1882| hogy magyar.~Munkácsy a mienk. Az elsõ dolga az volt a
16 II, 1882| nem az osztráké, hanem a mienk - magyaroké.~Van egy hangzatos »
17 II, 1882| nagyon lehet.~- Valaha mienk volt az ország egészen:
18 II, 1882| úgy szerepel-e ott, mint a mienk?~APRÓSÁGOK A HÁZBÓL~- jan.
19 II, 1882| év elõtt ismerik, régen a mienk lett volna már az Aegei-tenger
20 II, 1882| dobogott mindig, még most is a mienk az, csakhogy elgyengült
21 II, 1882| megmaradjon, lássák, hogy a mienk? Miért ne lehetne? - hát
22 II, 1883| errõl az sült ki, hogy nem a mienk, mert tót.~Most itt a másik
23 II, 1883| másik celebritás, s az se a mienk, mert szász!~Ember még olyan
24 II, 1883| nálunk van a király, akkor a mienk õ); kongassák meg kegyelmetek
25 II, 1883| a mi Jánosunk«, mert a mienk volt, s most is vissza-visszakacsint
26 II, 1883| Paulerünk.~- Fájdalom a mienk. De nézd az aranyalmát kezében...~-
27 II, 1885| ilyen országban, mint a mienk...~Mikor Jókai elmondja,
28 II, 1885| A Ház amilyen, olyan, a mienk. Elég jó az nekünk, mert
29 III, 1886| olyanformának készül, mint a mienk a horvátokkal.~Az ír kérdés
30 III, 1886| hivatalos alkalmakra, (ez az a »mienk«) a másik pedig családi
31 III, 1887| azelõtt habaréki volt, most a »mienk«.~De már azt megnézzük!
32 III, 1887| világod boldogabb lesz, mint a mienk. Te ott szeretsz, ahol boldogságot,
33 III, 1888| Hiszen az ellenzék is a mienk. S mi lenne abból az õ ragyogó
34 III, 1888| tele torokkal harsogta: »Mienk már!« Még a vén sün Csatár
35 III, 1889| engedelmeskedik neki senki. Hiszen a mienk. Hát legalább mi engedelmeskedjünk.~
36 III, 1890| megszentelt nemzeti küzdelem ez a mienk, hogy az ellentáborból is
37 III, 1890| olyan pech a világon, mint a mienk.~Hock János is váltig szidta
38 III, 1890| van.~- Mindegy, mégis a mienk. Ne hagyjuk!~Sikerült egy
39 III, 1891| énekelni. A himnusz hát a mienk. S ha a mienk és ha nekünk
40 III, 1891| himnusz hát a mienk. S ha a mienk és ha nekünk kell énekelni,
41 III, 1891| korrumpált volt, de mégis a mienk volt. Vér a mi vérünkbõl,
42 III, 1892| tulajdon kormányunk. S azért a mienk, hogy azt tehessük vele,
43 III, 1892| léptekkel Péchy Tamás.~- Ez is a mienk! - dünnyögi a whipp savanyú
44 III, 1892| átpártolt!~- Krajtsik újra a mienk!~S elkezdenek az egész vonalon
45 III, 1892| munkát végezni.~- Ebbõl a mienk egy - szólt hátra diadalmasan
46 III, 1893| súgta neki:~- Te is vagy a mienk, Pista?~Tisza István lesütötte
47 III, 1895| is ez idegeneknél, de a mienk, és bizony szegényebbek
48 III, 1815| már a markukba nevettek:~- Mienk a gyõzelem!~És most minden
49 III, 1896| kopogtat be. Az ódium a mienk. (Zajos tetszés.)~De jól
50 III, 1896| szívét hajlítsa a mienkhez (a mienk nem is hajlik, de olvad)
51 III, 1896| van, a levegõé és nem a mienk. Tanuljunk legalább az okos
52 III, 1896| ad a tízóraikra, mint a mienk. És ez az õ Börnerük is
53 III, 1896| képviselõház folyosóján, egy a mienk, a másik az osztráké. Badeni
|