Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1877| zálogházban.~- No, hát nem bánom, váltsd ki. Itt van még
2 I, 1878| finánckosztümöt...~- Nem bánom.~- Jó, köszönöm; embert
3 I, 1879| egy dohányzacskót.~- Nem bánom, - mondá a kegyelmes úr
4 I, 1880| félig gúnyosan mondá:~- Nem bánom; de eljön-e?~- Írok neki -
5 I, 1880| egy dohányzacskót.~- Nem bánom - mondá a kegyelmes úr -,
6 II, 1916| Odáig akar kísérni? No, nem bánom hát. Legalább elmondja útközben,
7 II, 1881| 1827-ben aratott sikert a »Bánom, hogy megházasodtam« címû
8 II, 1881| sem hozhatnak be annyit.~- Bánom is én...~- Mondok neked
9 II, 1881| Kossuth Lajosnak hívják.~- Nem bánom én, csinálj akármit - mondá
10 II, 1882| lovaink vannak ám.~- Hát mit bánom én, hogy hány pengõsök?~-
11 II, 1883| Nem szavazhatsz!~- Nem bánom én -, de mégis látod nagy
12 II, 1883| cukrot a választók. Mit bánom én, akármit határoznak is.~
13 II, 1883| Belekerülsz a múzeumba!~- Nem bánom én. Csak azt az egyet kötöm
14 II, 1883| Tiszától, ha szabad-e?~- Nem bánom, tegyél -, de azt a tanácsot
15 II, 1883| éppenséggel kívánják, hát nem bánom, legyünk benn a Házban,
16 II, 1883| nézze, nézze...~- Hát bánom is én, hadd nevessen...~-
17 II, 1883| például...~- Oh, kérem, mit bánom én Pestet. Akármit hisznek
18 II, 1883| kell nekem a többi. Mit bánom én a többit.~S ezalatt nagy
19 II, 1883| Nem. Itt a kapu elõtt!~- Bánom is én! Én csak háznagy vagyok,
20 II, 1884| ember közülünk!~- Azt se bánom. Tûzzünk ki a gorombábbnak
21 II, 1884| fejemet, mert én ugyan nem bánom akármelyik a liberálisabb,
22 II, 1884| úr?~- Azt mondják!~- No, bánom én, sógor, ha maga a francia
23 II, 1884| legepésebb kritikusának: »Nem bánom én azt, most már legalább
24 II, 1885| is fõrendi háznak.~- Nem bánom - mondá Tisza Kálmán, a
25 II, 1885| püspököket gondolta.)~- Nem bánom - mosolygott ravaszul Tisza -,
26 II, 1885| többi hónapot aztán nem bánom.~- A többi hónapot? Azt
27 II, 1885| többi hónapot? Azt én sem bánom.~- Visszajövök én ide, kérem
28 II, 1885| kérdésben az olvasóközönség, nem bánom, sõt úgy is tartom azt illendõnek,
29 II, 1885| tárgyhoz jut.~Üsse kõ, nem bánom. Csak hamar adják ide!~Elkezdték
30 II, 1885| helyettes háznagynak.~- Én nem bánom, de ha Ábrányi vezet be,
31 II, 1885| aminõ neked tetszik, nem bánom, de aztán maradj is meg
32 III, 1886| igazat, egyrészt nem is bánom, ha megjelenik e nyílt levél,
33 III, 1886| önmegadással morogja:~- Nem bánom, hurcolkodjunk.~Beöthy Algernon
34 III, 1886| elõször két év óta a Házban.~- Bánom is én.~- Igen, de én azt
35 III, 1886| Nézzük meg, Nagy uram.~- Bánom is én, nézzük meg, ha majd
36 III, 1886| ez egyszer.~- No, hát nem bánom. Eredj le. Látom a furfangodat.
37 III, 1886| nem látod, kihez megyek?~- Bánom is én - szólt a katonalevél -,
38 III, 1887| költségvetésre.~Vagy talán, nem bánom, még jobb lesz, ha fölvesszük
39 III, 1887| állatnak a minemûsége iránt.~- Bánom is én! - szólt.~- Nos, én
40 III, 1887| én! - szólt.~- Nos, én se bánom. Ön is enged, én is engedek,
41 III, 1888| Szalárd vagy Mácsa!«~- »Nem bánom« - szólt Komáromy. A négy
42 III, 1888| maradok, amelyik idejön. Nem bánom, jöjjön akármelyik. Én a
43 III, 1890| hatalmaddal.~Jól van, nem bánom; de elõbb én kérdezek egyet,
44 III, 1890| tíz évre van ítélve.~- Nem bánom én, bátyám, nekem arra az
45 III, 1890| mentegeté Sturm.~- Nem bánom én! De hol van?~- Most éppen
46 III, 1891| kezeit:~- Uraim, én nem bánom, oszlatják-e, nem-e a Házat,
47 III, 1892| hanyagul morogta:~- Nem bánom.~Aztán hozzálátván a reggelijéhez,
48 III, 1895| amelyikre éppen ráillik?~- Nem bánom, János.~Csakhamar akadt
49 III, 1895| Shakespeare alkotása.~- Mit bánom én? Mégse szép.~- De Shakespeare...~-
50 III, 1895| mondá egyszer:~- Ejh, mit bánom én, visszamegyek mint a
51 III, 1895| horvát diákok csínyje. Mit bánom én a horvát diákokat? Miattam
52 III, 1815| Ha olyan gyáva vagy, mit bánom én.~- Nono (s egy percre
53 III, 1896| ellene volt. Cudarság, de nem bánom; legalább kisült végre,
|