Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1878| lép a színpadra.~Bodroghy apó, a kedélyes és érzelmes
2 I, 1879| mellyel a szegény öreg apó nem sok vizet zavart meg,
3 I, 1879| grófját. Prielle, mint Gáspár apó, igen gyenge volt, és teljesen
4 I, 1879| százesztendõ öregapám?~Az agg apó kivicsorítja ilyenkor fogait,
5 I, 1880| Szathmáry Károlynak, a »Bem apó« szerzõjének, »Kossuth«
6 I, 1880| mint ahogy az öreg Aeskulap apó botján szokott lenni, a
7 II, 1881| kegyelmetek, hogy a Bem apó unokája.~- Hisz akkor Bemnek
8 II, 1881| azóta nagy a lelkesedés Bem apó unokája mellett. Tenyerükön
9 II, 1881| ami késik, nem múlik. Tél apó meghozta a havat is, igaz,
10 II, 1882| megnyitó beszédnek.~*~Tél apó egyébiránt okos ember s
11 II, 1882| hangversenyeket és a jeget.~Tél apó ravasz vén hízelgõ, s ha
12 II, 1882| melegtõl.~- Mit csinál itt, apó? - kérdeztem tõle.~- A fiam
13 II, 1882| szavait elvégezte, Madarász apó azt dünnyögte magában:~»
14 II, 1883| Halljuk! Halljuk!~A jó Benedek apó, kinek feje olyan, mint
15 II, 1883| magamtól kigondolni.~Göndöcs apó beszédje után azt lehetett
16 II, 1883| kapott ezenközben Göndöcs apó. Õ azt mondja, a szentnek
17 II, 1883| nem én mondom, de Göndöcs apó, a tiszteletbeli csizmadia
18 II, 1883| nem, elõgurul erre Göndöcs apó, s felszólal õ is amellett,
19 II, 1883| sorba. Itt jön ni, Göndöcs apó; de most egy csöppet se
20 II, 1883| kérdezi:~- Ki vagy, jó öreg apó?~- Én Plachy Tamás vagyok.~-
21 II, 1883| eszközöket hordana.~Göndöcs apó félrevonul a leghátulsó
22 II, 1883| hajtotta elkeseredve Göndöcs apó.~A Házban nagy szenzációt
23 II, 1882| Népszínháznál különösen a »Gáspár apó« szerepében tûnt ki. Ez
24 II, 1884| látszanak. Az öreg Nendtvich apó volt az elnökjelöltjük.
25 II, 1885| panaszkodott, hogy nem szép, Czincz apó a karzaton a földszint ellen
26 II, 1885| János. Ni, itt gurul Göndöcs apó is. Nosza, meg kell a kezét
27 III, 1886| végig a csintalan Offenbach apó érzékcsiklandozó mókáit.
28 III, 1886| Lipthay báró volt, Gáspár apó a »Kornevillei harangok«-
29 III, 1887| Ház összes tájain.~Göndöcs apó ezúttal hûtelen lett az
30 III, 1887| elõ szokta hozni Nendtvich apó) be vannak oltva és nem
31 III, 1887| felelni.~III. felv. Nendtvich apó meséi~A bácsi hófehér haja
32 III, 1887| bene - gondolja magában az apó. - Jól felel. Okos ember
33 III, 1887| Mesélt, mesélt Nendtvich apó. A volt tanítvány, a miniszterelnök,
34 III, 1887| Így bizony, így tett az apó. De ki az ördög hitte volna,
35 III, 1887| éppen kellenek.~Nendtvich apó olyan megelégedetten vette
36 III, 1887| fogyni.~- Ne bolondozz, apó. Mi azért vagyunk halhatatlanok,
37 III, 1888| Már csak az öreg Madarász apó van hátra - hogy a király
38 III, 1888| örökké kedélyes Madarász apó. Ez a szóvirágok padja,
39 III, 1890| nov. 25.]~Az öreg Madarász apó (akire az ellenségei se
40 III, 1892| Madarászon a sor.~Madarász apó megrázta õsz szakállát,
41 III, 1892| Eötvös, folytatta Madarász apó (én is élek ám még kedves
42 III, 1893| mindegy. Egyedül ül Madarász apó, mint Karthágó romjain Marius
43 III, 1893| Nini, az öreg Madarász apó!~S lett olyan éljenzés az
44 III, 1893| érezte magát az okos Madarász apó helyreállítani a vitát ekképpen:~-
45 III, 1894| Gaborieau regényében Taboret apó - az amatõr rendõr volt ‑,
46 III, 1895| jobban, mint néhai Schramm apó alatt), úgyhogy Rózerék
47 III, 1896| Tudja az ördög«.~Janicsáry apó csak még fiatalabb lett
48 III, 1896| Hollá Krokács!~Krokács apó szétnézett, észrevette az
49 III, 1896| odáig egy kicsit.~Krokács apó, a jámbor janitor, nagy
50 III, 1896| Gyula, az öreg Madarász apó és a többiek! Mert ahol
51 III, 1896| Különös! - dünnyög Madarász apó.~Persze nyilvánvaló volt,
52 III, 1896| Wlassicsot mindenfelé Madarász apó.~- Azt a Wlassicsot se látja
53 III, 1896| Csak nem vár, amíg Madarász apó figyelmezteti!~A karzaton
|