Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| politikának, mely a katolicizmust merõ divatos mániából, népszerûség-hajhászatból
2 I, 1874| értjük alatta, hogy csupa merõ szerénységbõl s a sikertelenség
3 I, 1874| konzervatív pártnak azonban merõ lehetetlenség.~52. sz.,
4 I, 1875| vergõdve, a kikászmálódás merõ lehetetlenség lesz? Félre
5 I, 1877| kicsinyével, melyet csupa merõ szeretetbõl agyonfojtogat,
6 I, 1877| manifesztum apokrif... tiszta, merõ koholmány. Persze hisznek
7 I, 1878| bár sohasem állott csupa merõ politikai jellemekbõl, angyalokból
8 I, 1878| inparlamentáris parasztságából merõ kollegialitás kedvéért csináltak
9 I, 1878| Borcsáját,... egye meg. Merõ ízetlenség. Mikor ránk erõszakolja
10 I, 1879| korcsolya-bálról írt tárcában csupa merõ szórakozottságból kihagytam
11 I, 1879| szegényebbekké tesz halálával merõ gazdálkodásból meg sem halt
12 I, 1879| szépirodalom), hanem csupa merõ félelembõl.~E javaslat így
13 I, 1879| állításait csoportosítva, merõ alaptalanoknak tartja, az
14 I, 1879| vonatkozólag, mert hisz addig merõ abszurdum a munkához fogni,
15 I, 1879| szegedi színpad számára, az merõ abszurdum lenne, mikor még
16 I, 1879| nemzetgazdászati pointe tehát merõ abszurdum.~Dacára a fölhozottaknak -
17 I, 1879| szembeszálljanak azzal, amit merõ rágalomnak, ráfogásnak mondtak,
18 I, 1880| a tanácsnak, mely csupa merõ kényelembõl nem szeret a
19 I, 1880| mint egy nagy tábor csupa merõ odaliszkokból. Vajon mi
20 I, 1880| Vilmos herceget pedig csupa merõ fény övezi - a papája erejébõl.~
21 II, 1883| közlemények sem valók.~- Merõ koholmányok, kedves kollega.
22 II, 1916| ha kifütyülnének csupa merõ apprehenzióból, ha lemegyek...
23 II, 1881| tartani, hogy beszédeit csupa merõ szerénységbõl az országházi
24 II, 1881| elsoványodjék nála, csupa merõ szeretetbõl kivitte két
25 II, 1882| képet. Hát eljönnek csupa merõ kevélységbõl. Dagadozik
26 II, 1882| fönséges, mert örök, de a ruha merõ rongyokban csügg rajta.~
27 II, 1882| egész ülés alatt s csupa merõ bosszantásból az ülés végén
28 II, 1883| csontot nem ért a golyó.~- Merõ lehetetlenség! - véli Komjáthy
29 II, 1883| unta már a dolgot, s csupa merõ elkeseredésbõl restellte
30 II, 1883| látja e figyelmet, s csupa merõ udvariasságból az egész
31 II, 1883| belátták ebbõl, hogy így merõ képtelenség eladni a sorszámokat.
32 II, 1883| hanem csak kiöntötted csupa merõ szórakozottságból.~Kemény
33 II, 1884| szomszédok és ismerõsök merõ tréfából is. Van elég tönkretett
34 II, 1884| anekdota, mint azelõtt, csupa merõ szeretet ezeknek a töve,
35 II, 1885| Zebulon.~A generális arca egy merõ derültség. A nagy debatter
36 II, 1885| sovány kicserzett arcán merõ mosoly volt.~- Nem igaz
37 III, 1886| Azt jelentem ki, hogy ez merõ lehetetlenség.~Ekkorára
38 III, 1886| passzusa e sorok írója elõtt is merõ kötekedésnek látszik.~Elõször
39 III, 1887| megtelik a folyosó csupa merõ papokkal. Úgy néz ki, mint
40 III, 1887| verselve képzelni! No, az már merõ lehetetlenség.~És mégis
41 III, 1888| amerre a szem lát, csupa merõ magyarság, s ott virít a
42 III, 1890| Hock-e, vagy a pártja?~Merõ lehetetlenség eldönteni.
43 III, 1891| volt: nézett rá az éhesek merõ tekintetével és annyira
44 III, 1892| reánk, s búsan mondá:~- Merõ lehetetlenség! Szombaton
45 III, 1892| vele! Véletlen az egész, merõ véletlen.~Most már én kezdtem
46 III, 1892| gyönyöreit.~No, de ezt is merõ szeretetbõl tette. Bizonyosan
47 III, 1894| egy embernek ennyit írni? Merõ lehetetlenség.~Ha írta,
48 III, 1815| kicsiség miatt difficilis csupa merõ naivitásból.~- De hiszen
49 III, 1815| alázatos, lihegni is alig merõ várakozó. És ez mind abban
50 III, 1815| volt (világfájdalmas versei merõ ostobaságnak tetszettek
51 III, 1896| excentricitásokba csupa merõ életuntságból. Az elsõ esztendõ
52 III, 1896| pontjait megvalósíthatja, csupa merõ tapintatosságból hallgasson.
|