Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1870| amit e tekintetben idegen nemzetek intézményeiből át lehetne
2 I, 1870| nemcsak egyesek, hanem egész nemzetek támadnak fel a társadalommal
3 I, 1870| állapítunk meg a különbözõ nemzetek között, amelyeken belül
4 I, 1870| erednek.~Midõn a különbözõ nemzetek jellemérõl van szó, lehetetlen,
5 I, 1870| semmit.)~Amit különben a nemzetek jellemérõl mondani lehet,
6 I, 1873| környezetén.~A különféle nemzetek bõven vannak képviselve
7 I, 1873| fûszál, minden darab kõ a nemzetek mûvelõdésének mindenik lapja
8 I, 1874| egyes elõrehaladott nagy nemzetek után; mert az átugrott térnek
9 I, 1874| melyet ha fölvesznek a nemzetek, úgy is jó, ha leteszik,
10 I, 1874| életfenntartó oszlop, melyre kisebb nemzetek (minõk mi vagyunk) támaszkodhatnak,
11 I, 1875| kultúra magasabb fokán álló nemzetek ily esetben folyamodnak,
12 I, 1875| közelebb-közelebb tol a haldokló nemzetek sorsához.~[.....]~38. sz.,
13 I, 1875| elhagyni s egymást a mívelt nemzetek példája szerint egyszerûen »
14 I, 1875| fontossággal bír a nagy nemzetek (angol, francia, német)
15 I, 1875| egyenesen trónra lép. Boldog nemzetek, kik ily kormányzás alá
16 I, 1877| mekkoraságáról vélt következtetni a nemzetek társadalmi míveltségére,
17 I, 1877| ömleszt.~Fejedelmek szégyene, nemzetek gyalázata.~A Hohenzollernek
18 I, 1877| van foganatja az égben - a nemzetek kívánsága bizonyára megakasztja
19 I, 1877| Megtanulhatta volna azt, hogy a nemzetek érzelmeivel könnyelmû tréfát
20 I, 1877| fölhangzik az éljen-orkán, a nemzetek bõbeszédûségét pótló egyetlen
21 I, 1878| békeokmányra nyomnak rá, a nemzetek homlokára sütött szégyen
22 I, 1878| párhuzamba állítja a többi nemzetek mûveltségével.~E mûvével
23 I, 1878| nemzetnek szüksége van rá: s a nemzetek kívánsága istenek akarata.~
24 I, 1878| válnak, hogy túlzás által a nemzetek veszélyeztethetik a bizton
25 I, 1879| eltemeti a fölháborodott nemzetek szörnyû haragja.~[A politikai
26 I, 1879| hogy kifejezze mindazon nemzetek iránt, kik érte áldoztak.
27 I, 1879| röpke percben olyan, melytõl nemzetek feje fájult meg.~Bismarck
28 I, 1879| be is kell következni. A nemzetek történelmének fejlõdésének
29 I, 1879| azon következéseinek, hogy nemzetek vérének és pénzének kímélése
30 I, 1880| miért nem politizálnak más nemzetek annyit, mint mi szoktunk
31 I, 1880| Naggyá, hatalmassá csak azon nemzetek lesznek, mondja Thiers,
32 I, 1880| tulajdonképpen csak azon nemzetek érdemlik meg, amelyek érezni
33 I, 1880| küldötteket, de a királyok és nemzetek legveszedelmesebb ellenségei
34 II, 1881| számára, aki idegen.~A kis nemzetek sajátsága, hogy mindent
35 II, 1881| A hitre épül sokszor a nemzetek tekintélye. Senkit sem tartanak
36 II, 1881| abszolutizmust lerázni igyekeznek a nemzetek önkéntelenül is mindenütt,
37 II, 1882| világ. Ma már nem verekednek nemzetek a királyokkal, csak szavaznak
38 II, 1882| fogalmak szerint a civilizált nemzetek arisztokráciáját díszíti.~
39 II, 1883| kelletlenül -, csak hogyha a nemzetek tévednek is, a nemzeteknek
40 II, 1883| sem gondolt rá. Hiszen a nemzetek életében egy század is csak
41 II, 1884| lesz a gyõztes az európai nemzetek közt, akinek a zsebében
42 II, 1885| fogy. Minduntalan más-más nemzetek tisztelik meg szerény tûzhelyünket.~
43 III, 1890| ami tõle származik. Idegen nemzetek ólombetûi elmesélik fényes
44 III, 1890| vezetik magyaros motívumok. A nemzetek nehezebben válnak meg az
45 III, 1890| tulajdonságaiktól, mint a jóktól. S a nemzetek nem változhatnak meg egyszerre
46 III, 1891| emelheti föl az életrevaló nemzetek közt.~Ezt a kis összeget
47 III, 1893| hitével nyomódjanak be a nemzetek életébe. Ez az én ideám
48 III, 1895| gondoskodik, lehetetlen, hogy a nemzetek jövõjét szívén ne hordja.~
49 III, 1815| parlamentekben már nem a nemzetek legjobbjai ülnek. A finomabb
50 III, 1896| valami kevés éretlenség a nemzetek gyermekkorából; teringette,
51 III, 1896| nemzetekét az istenek és magok a nemzetek. Ki tudja, mit hoz ránk
|