Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| cívis, s meggyõzõdéssé vált bennem, hogy maga a meghozott közösügyi
2 I, 1873| szimpátia azon nemét kelté fel bennem, mely nem növekszik, nem
3 I, 1878| kérlelhetetlen igazsága érlelte bennem meggyõzõdéssé, hogy Tisza
4 I, 1878| sajnálom, hogy erre, ami ma bennem meggyõzõdéssé érlelõdött,
5 I, 1878| fönsége elõl. Megdobban bennem a szív, mikor egy darabot
6 I, 1878| védegylet sikerei keltettek fel bennem, s mely Magyarországon egyszerre
7 I, 1879| magamét.~Végre is gyõzött bennem a józan gondolkodás, s elhatároztam,
8 I, 1880| fog hallgatni.~- Bízhat bennem...~- Tudja meg tehát, hogy
9 I, 1880| fog hallgatni.~- Bízhat bennem...~- Tudja meg tehát, hogy
10 II, 1881| csak, aki nem csalódott bennem: az apám, - mert õ csak
11 II, 1881| rátalálnék,~Valami titkos~Erő él bennem,~Az megmondaná:~Merre kell
12 II, 1882| hogy sokszor gyönyörködött bennem.~A feleségem, mikor még
13 II, 1882| De még mindig dolgozott bennem az ellenzéki viszketegség.~-
14 II, 1882| szemöldjeire s egyszerre bennem rekedt a »nem« szó, egyszerre
15 II, 1882| hogy némileg kitüntetik bennem az írót. A pecsenyénél õsi
16 II, 1882| Micsoda Klapka-tervek? Pszt! Bennem megbízhatsz, kegyelmes bátyámuram!~-
17 II, 1883| bizony te is elfelejtheted bennem a zsidót.~De siessünk. Tódul
18 II, 1883| báránykereskedõk. Fölháborodik bennem minden érzés, mikor erre
19 II, 1883| könyvet. Látod-e, hogy bíznak bennem otthon.~- Jobb is hát neked
20 II, 1883| vizsgálódás folytán érlelõdött meg bennem szent meggyõzõdéssé, hogy
21 II, 1883| békét. Még hat körmondat van bennem, aztán vége.~- Abba ne hagyd,
22 II, 1883| Apponyinak, hogy nem bízik bennem - végzé kálvinista diákféle
23 II, 1885| instrukció alakjában.~Elhûlt bennem a vér.~Üm, ki lehet az,
24 II, 1885| Megmondjam-e, ki és mi költötte fel bennem mégis ez ellenkezõ törekvést? (
25 III, 1886| jöttem:~- Hiszen csak van bennem annyi illemérzet, hogy nem
26 III, 1886| az mindig megfagyasztja bennem a vért.~Hogyan, meghalt
27 III, 1886| annyi emberismeret sincs bennem, mint egy csirkében.~Tisza
28 III, 1886| Trefort s apródonkint kihûlt bennem az ellene meggyûlt harag,
29 III, 1886| humor csakugyan nincsen bennem.)~Csak a napfény nevetett
30 III, 1886| fölséged bizalma inogni bennem.~Mire a király - mint szavahihetõ
31 III, 1887| annyi kedélyesség még sincs bennem, hogy én a Gaál Jenõ egész
32 III, 1887| ki tudhatja azt, mi lakik bennem), de érdekemben állván a
33 III, 1888| Ohó! tisztelt közönség. Bennem is van tapintat. Darázs
34 III, 1888| meg a baltájékot.~Elhûlt bennem a vér. Káprázat-e, álom-e?
35 III, 1889| kartárs bánatát eltompítja bennem a barát fájdalma. Nem bírom
36 III, 1889| megmutathatom micsoda erõ lakik bennem. Ezt az embert egyenesen
37 III, 1890| szó csömört idézett elõ bennem, s ott nyomban segítettem
38 III, 1890| félni, t. szerkesztõ úr, én bennem a mameluk nagyon szelíd,
39 III, 1890| jött hozzánk? - okoskodott bennem egy ármányos szellem.~Nem,
40 III, 1891| óriási szenzációt keltett bennem. Hiszen ez egy pompás ember.
41 III, 1891| Péchy haragszik.~Megfagyott bennem a vér, hogy mi lesz most.
42 III, 1891| plagizáltam.~Mert megvan bennem az a szép vonás, hogy ha
43 III, 1892| csábítja Szegedre.~Megfagyott bennem a vér.~Hátha mégis enged
44 III, 1893| szólt.~Csak másnap hûlt el bennem a vér, mikor egész hitelesen
45 III, 1893| ilyenkor mindig összerezzen bennem az akadémiai tag.) Itt ül
46 III, 1894| ösztönszerûleg sejti, hogy mi lakik bennem.~- Ah - szólt õ bámulatosan
47 III, 1895| hogy nagyon megszólalt bennem a pártember.~Nem igaz. Igyekeztem
48 III, 1815| ilyen bogarak nincsenek bennem), hanem egyszerûen az írói
49 III, 1815| körül. Annyira hiányzanak bennem minden más elõnyök, amelyek
50 III, 1896| a hitet gyökerezteti meg bennem, hogy Pichleren kívül még
51 III, 1896| visszaemlékezéseket keltett bennem ma az »Országos Hírlap«-
|