Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1870| cseléd nagyon ki van téve ura szeszélyeinek és viszont.~
2 I, 1870| egyrészt megóvja a cselédet ura önkénye- és zsarnokoskodásától,
3 I, 1870| megmaradt, hogy a szavának »ura« szokott lenni.~Vagy már
4 I, 1870| szervek, melyeknek ugyan ura az ember, hanem õk mégsem
5 I, 1875| elmúltak. A nemzet újra ura a saját akaratának. Mondja
6 I, 1877| megtörténnének. A »Tuilleriák ura« maga is bosszús volt a
7 I, 1877| világnak, hogy a »kozákok ura« beteg... Mindenünnen hozatja
8 I, 1878| Elsápadtam. Seregeknek ura! Hát ezek már rólam is tudnak!~-
9 I, 1878| szegedi menyecske, kinek az ura most a »szarvak« helyett
10 I, 1878| amelyik ott küzd. Mi is »ura« vagyunk annak. S ha már
11 I, 1878| Megragadó hûsége a szolgának az ura iránt.~Kövessétek uratok
12 I, 1879| London, mely iparával a világ ura, olyan is mint Párizs, mely
13 I, 1880| rezignáljon a kormány, vagy legyen ura az áldozatnak, melyet egy
14 I, 1880| elfogadott. Ha Tisza Kálmán ura akarna ennek lenni, pillanatig
15 I, 1880| pedig már egészen a maga ura. A világpiacokon neve van
16 I, 1880| fölbuzognia, ott Bodrogi nem ura a helyzetnek. Bodrogi haszna
17 I, 1880| szabadalmazott piócáknak, s nem ura többé a földnek az adós,
18 I, 1880| melynek körülbelül annyi ura van, mint ahány gerendája,
19 I, 1880| pedig már egészen a maga ura. A világpiacon neve van
20 II, 1881| asszonynak a lyánya - és ura is van. Csak az legalább
21 II, 1883| vette tréfára Geszt hatalmas ura, s szó nélkül besántikált
22 II, 1883| tanodairól.~- Seregeknek ura! Mondd meg hamar, ki volt
23 II, 1883| fiam már tud görögül; eb ura fakó, tanulja meg hát a
24 II, 1883| mikor az ország »örökös ura«, Tisza Kálmán nincs jelen?~
25 II, 1883| mamelukhoz, ha a legkisebbik ura rendeli is, nyomban elõugrott,
26 II, 1883| csalogatásképpen a hajdani ura ellen.~Vay dereka kezd kiegyenesedni,
27 II, 1883| ügyvéd suttogva -, remélem ura lesz a szavának; magunkra
28 II, 1883| módi« ezen a vidéken, hogy ura nevét viseli a cseléd, s
29 II, 1883| székeikben, még »Kereki ura«, Csanády is beleunt, s
30 II, 1885| fogadás.~A nyertes egy hétig ura a vesztes fejének; tehet
31 II, 1885| szívességgel, amije volt.~- Hol az ura? - kérdeztük.~- Nem beszéllettem
32 II, 1885| tulajdonképpen nem a maga ura, hanem a képviselõházi házmester
33 III, 1886| amerre akart, nem voltam ura saját érzelmeimnek s mire
34 III, 1886| hazaindulóban van a szomszédos kabát ura, belenyúl a zsebébe s látja
35 III, 1886| rögtön rám rohant, mihelyt ura testéhez nyúltam.~„Kuss!” -
36 III, 1886| visszaemlékezvén a hajdani ura nevére - végre egy hét múlva
37 III, 1887| megint a régensség a helyzet ura.~No, hisz ez maga is megéri
38 III, 1887| forint bírság stb.~A Nr. 23 ura udvarisan dörzsölte a kezeit:~-
39 III, 1888| rengeteg vagyonnak volt az ura, s igazi vetélkedést fejtett
40 III, 1888| Valaha õ volt a váracs ura, hatalmas úr, dúsgazdag
41 III, 1888| kasszánál jegyet váltani ura számára, mert akkor bizonyos,
42 III, 1888| Zólyom vármegye csakugyan ura lesz a szavának s drákói
43 III, 1892| Valaha õ volt a váracs ura, hatalmas úr, dúsgazdag
44 III, 1892| mellét; õ most a helyzet ura a 160 aláírással a zsebében
45 III, 1892| Wekerle«, »Wekerle a helyzet ura«.~S íme, csakugyan Wekerlét
46 III, 1892| õ is egy párszor helyzet ura) »püspöknek« nevezte emiatt
47 III, 1894| javaslatokhoz való hozzájárulását ura királya akaratától teszi
48 III, 1815| termetével. Leült a trónon ura mellé balról Magyarország
49 III, 1896| lovag osztályfõnökhöz, aki ura a karzati ülõhelyeknek.
50 III, 1896| ellen. Ha ugyan Polónyi ura az összes elemeknek, ami
|