Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| idom tulajdonát, melyben a szerző azokat kifejezte. Leginkább
2 I, 1874| végre Kautz minden könyvet a szerző által a közönséghez látható
3 I, 1874| azonban mutathat-e fel a szerző műbér-szerződést? Ilyenkor
4 I, 1874| vissza nem szerezhetők; c) a szerző azoknak tulajdonát magát
5 I, 1874| annak minden polgára. A szerző tehát azáltal, hogy azokat
6 I, 1874| tüzetesebben fogunk szólni.~Ha a szerző vagy jogutódai a mű nyomtatásának
7 I, 1874| a kiadóra. Ezen kötés a szerző, illetőleg jogutódai számára
8 I, 1874| kizárólagosan biztosítja.~A szerző (jogutódai) azonkívül kötelezi
9 I, 1874| változtatott tartalommal kiadni, a szerző életében csak új szerződés
10 I, 1874| Landrecht tiszteletdíjt rendel a szerző örököseinek. Midőn a szerző
11 I, 1874| szerző örököseinek. Midőn a szerző akar új kiadást rendezni,
12 I, 1874| meg a föltételeket. Ha a szerző művét többé közre bocsátani
13 I, 1874| kiszabott határidőre; ha ez a szerző hibájából történik, kártalanítási
14 I, 1874| nyer jogot; továbbá ha a szerző változtatásokat akar tenni
15 I, 1874| bízza, úgyszintén midőn a szerző maga adja ki művét: csak
16 I, 1874| dicsőség koszorúzná is a szerző halántékait: míg a földön
17 I, 1874| egy pillanat alatt. Míg a szerző egy oly munkát készít el,
18 I, 1874| kívántatik ahhoz, hogy a szerző valami tökéletest hozzon
19 I, 1874| történik a) midőn vagy a szerző vagy annak jogutódai arról
20 I, 1874| lemondanak, b) ha már sem a szerző, sem jogutódai nincsenek
21 I, 1874| Csak azon esetre, ha a szerző jogának átszállítását egyenesen
22 I, 1874| legfölebb harminc évig a szerző halála után oltalmazza az
23 I, 1874| átszáll. Aki tehát, míg a szerző vagy annak jogutódai élnek,
24 I, 1874| tekintendő:~a) Az, midőn a szerző, ki művének kiadását valamely
25 I, 1874| jogvélelem, miszerint a szerző azon célból engedte át a
26 I, 1874| világosan kijelentessék, s a szerző fordításának az osztrák
27 I, 1874| műnek átdolgozása. Míg a szerző vagy annak jogutódai életben
28 I, 1874| védendő, mint az eredeti szerző.~c) A szentírás, régi remekírók,
29 I, 1874| megengedése megszünteti a szerző kirekesztő előadási jogát,
30 I, 1874| Britanniában 28 évig, illetőleg a szerző életfogytáig tartson, hanem
31 I, 1874| utánnyomók védelmére. A szerző - úgymond - avégett bocsátja
32 I, 1874| ha az csak egyeseknek, a szerző jogutódainak feladata, kiket
33 I, 1874| közönség javára. Ha pedig a szerző ilyen feltét nélkül engedte
34 I, 1874| utóbbi esetben is, midőn a szerző legalább értékileg nem rövidíttetik
35 I, 1874| tulajdon védhatáridejét a szerző halála utáni 10 évben állapította
36 I, 1874| porosz törvény alapján a szerző halála utáni 30 esztendőre
37 I, 1874| csak 28 évig, illetőleg a szerző haláláig védi. Ezen rendelkezés
38 I, 1874| tulajdon még 7 évig tartson a szerző halála után, ha pedig csak
39 I, 1874| június 11-én kelt törvény a szerző kimúlta utáni 30 esztendeig
40 I, 1874| 1831-i törvény szerint a szerző művének az arra szolgáló
41 I, 1874| kizárólagos kiadó-tulajdonijog a szerző egész életére terjed ki.
42 I, 1874| költségén egy vagy több szerző által dolgoztat ki. A szerző
43 I, 1874| szerző által dolgoztat ki. A szerző halála után még 30 évig
44 I, 1874| esetben az illető jogutódok; a szerző halálozási éve nem számíttatik.
45 I, 1874| a kiadó neve. Továbbá a szerző által kiadatni kezdett művekre
46 I, 1874| Ha pl. a plagiator a szerző kéziratát ellopta és ez
47 I, 1874| Legalább pedig kétessé teheti a szerző kilétét a történet előtt,
48 I, 1874| áll be, midőn valaki más szerző neve alatt bocsátja ki munkáját.
49 I, 1874| károsul az azt jogosan viselő szerző, annyira csökkenvén művének
50 I, 1880| darabot, mint aminőnek azt szerző kigondolta.~*~Almási Tihamér
|