Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|      egymásra agyarkodó népet.~Nagy szerencsétlenség ez ránk nézve.~Meglehet,
 2    I,  1874|            élesen nyilatkozott azon szerencsétlenség, hogy a törvényhozói magas
 3    I,  1874|        mikor legszerencsétlenebb.~A szerencsétlenség csak iskolája a nagy nemzeteknek,
 4    I,  1875|           igaz, - de bizony sok más szerencsétlenség közt, megeshetik még velünk
 5    I,  1875|              kit az ismeretes budai szerencsétlenség éjjelén - mondják - ferblizve
 6    I,  1877|              leginkább a megtörtént szerencsétlenség után.~Gróf Andrássy Gyula
 7    I,  1877|              mint õ, mert bármennyi szerencsétlenség ér is életedben, véged nem
 8    I,  1877|            tudja akkor, hogy valami szerencsétlenség fog történni.~... És suttogva
 9    I,  1877|           elesett«... Istenem, mily szerencsétlenség.~Nov. 5. Délután. Tovább
10    I,  1878|            arisztokratikus negéd, a szerencsétlenség hírét hozza és újítja fel
11    I,  1878|           szívbõl fakadó jellege. A szerencsétlenség, a magány fölolvasztja e
12    I,  1878|      szakadnak ki ez okkupációból a szerencsétlenség és a vészjelek. A horvátok
13    I,  1879|          meg sehol.~Nálunk végzetes szerencsétlenség a középosztály pusztulása,
14    I,  1879|           van egy halottja. A közös szerencsétlenség, mely megszentelt itt minden
15    I,  1879|           fásultunk a bennünket ért szerencsétlenség által, hogy lökést várunk,
16    I,  1879|         hálája nem fog elmaradni.~A szerencsétlenség nem mérgezte meg népének
17    I,  1879|             sem vagyunk barátjai; a szerencsétlenség, mely a várost fenyegeti,
18    I,  1879|          könnyen a szerencse vagy a szerencsétlenség forrásává válhat Ausztria-Magyarországra
19    I,  1879|   munkálatok meddõsége is valóságos szerencsétlenség, vagy legalábbis káros állapot.
20    I,  1879|         állapot. S honnan ered ez a szerencsétlenség? Magából az intézménybõl.~
21    I,  1879|            pestises lég, itt, hol a szerencsétlenség keze által letarolt mezõn
22    I,  1879|           mi sem vagyunk barátai; a szerencsétlenség, mely a várost fenyegeti,
23    I,  1880|            kötelessége lett volna a szerencsétlenség érdekében hasznát venni
24    I,  1880|            országot, s melyen annyi szerencsétlenség árán tanulva, okvetlenül
25    I,  1880|         élvezése, vagy más valamely szerencsétlenség ilyen helyzetbe hoz, s külsejüket
26    I,  1880|        annyi igazságtalanság, annyi szerencsétlenség, nyomor, fájdalom és bûn,
27    I,  1880|           meg fájdalmasan a zágrábi szerencsétlenség hírére, Szegednek mégis
28   II,  1893|          halállal múlik ki, s még e szerencsétlenség sem képes részvétet kelteni
29   II,  1881|             nem kergeti, bizony sok szerencsétlenség megesnék a nagy világon...~
30   II,  1881|           amerikai elnökét?~A bécsi szerencsétlenség pedig egyike a legnagyobb
31   II,  1882|            válik be!~A ringszínházi szerencsétlenség mélyen sújtotta a budai
32   II,  1883|              Nem esett rajtok egyéb szerencsétlenség, csak az, hogy nem hallhatták
33   II,  1883|             Elfelejtettem... Milyen szerencsétlenség! - tette aztán hozzá majdnem
34   II,  1883|       színházhoz, nem érte-e valami szerencsétlenség.~Hiszen a nemes bárót már
35   II,  1885|    csörömpölve hullottak szét.~Ez a szerencsétlenség lecsillapította az ingerültséget,
36  III,  1886|         nyílt.~Quid tunc? Oh milyen szerencsétlenség, hogy ez a Tisza ilyenkor
37  III,  1887|          mameluk:~- No, az meg nagy szerencsétlenség Tiszának. Sokkal rosszabb
38  III,  1887|         ember leesõben, mert az egy szerencsétlenség, mintha a lába törik el
39  III,  1887|         takargatni.~Hát biz az nagy szerencsétlenség, ha már valakin megesett.
40  III,  1887|            errõl idejekorán.~- Mily szerencsétlenség! Engem meg egészen a habarékhoz
41  III,  1887|            Jánosé.~Az pedig szörnyû szerencsétlenség.~Mert vegyük például, hogy
42  III,  1887|         megszûnt beszélni.~S milyen szerencsétlenség! Nem lévén több szónok,
43  III,  1891|             Szilágyi elõtt beszélni szerencsétlenség (Hodossyt és Gyõrffy Gyulát
44  III,  1892| egzisztencia, minden nyomor, minden szerencsétlenség ennek az ötödfélszáz embernek
45  III,  1892|            nagy szerencse vagy nagy szerencsétlenség ez, a földgolyóbis jövendõ
46  III,  1894|           semmit? Hisz ez valóságos szerencsétlenség. A képviselõ úr nagyon is
47  III,  1894|         kíváncsi. Végre is nem nagy szerencsétlenség elmaradni a világtól egypár
48  III,  1894|           Szilágyival sem történnék szerencsétlenség. Hazavitetné a könyveit
49  III,  1895|             minden évben van valami szerencsétlenség. Csak a címeik mások. Egyszer
50  III,  1895|            nemzetiségi kérdés! Mily szerencsétlenség, hogy a magyarok nemzetiségi