Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| meg, hogy láttam azt az öt sort, amit Jókai megunva alkalmatlankodásait
2 I, 1875| E betûkben, amikre, ha sort sor után raknánk, tizen
3 I, 1877| való, hogy ezt a néhány sort írd le vele magadnak emlékül: „
4 I, 1877| Petõfinek csak egyetlen sort is írt volna.~Eredeti gondolkozásra
5 I, 1879| közönségrõl írok néhány sort.~Taschler úr, ki gyakran
6 I, 1880| napról napra azon néhány sort, amelyre szorítkoztak. Maga
7 I, 1880| Neki szenteltem e néhány sort. - (Bocsánatot kérek emiatt
8 I, 1880| összehozni, soha egyetlen ajánló sort sem hozott lapunk mellette,
9 I, 1880| mellette, sem egyetlen gáncsoló sort a pályázók bármelyike ellen.~
10 I, 1880| betanulna húsz-huszonöt sort, hogy azt elrecitálja a
11 II, 1909| a fõvárosi sajtó harminc sort ír a halálukról. A többi
12 II, 1881| furfang nélkül, hogy négy sort sem lehet róla írni.~Õ az
13 II, 1881| csinálni, kérem, vagy negyven sort. «~SE PÉNZ, SE - RENDJEL~
14 II, 1882| Körülbelül. Írj egypár sort, elviszem neki.~- Azt nem...
15 II, 1882| lapok alig írtak nehány sort róla. Úgy halt meg csendben,
16 II, 1882| mondák, s aludtak még egy sort. De mikor másodszor fölébredtek
17 II, 1883| kálvinistákat megbosszantsam, egypár sort hadd szenteljünk itt a fiatal
18 II, 1883| ugyan ki egy egész hexameter sort:~Gyõrffy Petõ, Vidovich,
19 II, 1883| Ferenc - kinek e nehány sort szenteljük - már kora ifjúságától
20 II, 1883| bizony Repka Mihály egy sort se! Hisz még tán mai napig
21 II, 1883| dologban. Kár volt azt a négy sort belenyomatni abba a hivatalos
22 II, 1883| aláírom én is azt a röpke sort: »Tiszteljétek a közkatonákat,
23 II, 1883| a következõ szemrehányó sort írta csak:~»Grosz War dein«.~
24 II, 1884| össze-vissza róla néhány sort.~Nem életrajz ez! Ki merne
25 II, 1884| annak is szenteltünk néhány sort, ami a szájba bemegy, nézzünk
26 II, 1884| megállotta a helyét. Egy hosszú sort lehetne felhozni a sikerekbõl.~
27 II, 1885| õ. Gondoljuk el a hosszú sort a »Koziki«-tól a »Koldusdiák«-
28 II, 1885| csinál valamit), egypár sort vet papírra, és elcsúsztatja
29 II, 1885| történetét, de soha egy sort sem törölt ki, nem is kifogásolt,
30 III, 1886| vehetnék most magamnak nehány sort.~De tekintettel az elõhaladott
31 III, 1886| megérdemel nehány kegyeletes sort, mert olyan kiváló volt
32 III, 1886| nyer evvel a sajtó?~Tíz sort!~És mit nyer a család ártatlanja?~
33 III, 1887| államtitkár nyitja meg a sort annak bizonyságául, hogy
34 III, 1887| teszek még hozzá néhány sort.~A folyosókon nem lehetett
35 III, 1887| újságíró körülnézegeti, egy-két sort olvas benne, s aztán a szeszélye
36 III, 1887| szelídség! Ejh, nem írok egy sort sem errõl a napról. Elengedem
37 III, 1888| fiatal poéta kezdte meg a sort, aki mindenáron azt akarta,
38 III, 1888| jó öreg egypár nyomtatott sort a sok jó ebédjeiért. Azért
39 III, 1888| Azért mondom nyomtatott sort, mert nyomtatatlanul rengeteg
40 III, 1888| abból a manifesztumból egy sort se közöljenek~S miután a
41 III, 1891| bekövetelsz egy vagy két sort, amibõl azt veszem ki, hogy
42 III, 1891| benne ugyanis egy rejtélyes sort közöltek, mely mindenki
43 III, 1891| ni. Látjátok ugy-e itt e sort: »a bajokon segíteni nem
44 III, 1894| csodálatos kalamusát és e három sort írta be a szöveg közé, amely
45 III, 1894| kék ceruzájával az utolsó sort, s odaírta gömbölyded betûivel
46 III, 1895| Száz mondat, száz sor. Száz sort gyerekség megírni. Igaz,
47 III, 1895| egy millió katonája áll sort valahol odakünn. Pedig nincs
48 III, 1895| errõl akarok írni néhány sort. Mert valamiképpen a hadjáratok
49 III, 1896| s bár alig volt egypár sort kitevõ fölszólalása a Ház
|