Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| Melankolikus pacsirta-dal helyett gazdasági gépek kelepelése zavarja
2 I, 1874| mégis egész seregét tartja a gazdasági hivatalnokoknak, akiknek
3 I, 1875| felbontani azon szerencsétlen gazdasági szövetséget, mely Ausztria
4 I, 1875| annyira sínylik a kedvezõtlen gazdasági viszonyok és a szabad kezére
5 I, 1878| külön geometriája van, órát, gazdasági tudományt, számtani szabályokat
6 I, 1878| midõn árnyékát átlépheti s gazdasági szabályai az egyes naptári
7 I, 1878| minden fáj, fölszisszen a gazdasági kérdéseknél, följajdul az
8 I, 1879| által Ausztriával kötött gazdasági kiegyezés elvette tõlünk
9 I, 1879| üzletpiacot, s ezek jellemzik gazdasági fejlettségét is.~HARC A
10 I, 1879| díszsátor, mellette nem messze a gazdasági sátor különbözõ núbiai szerszámokkal.
11 I, 1880| életföltételei, saját kereskedelmi és gazdasági kérdései, s az ellentétes
12 I, 1880| nagyfontosságú az állam életében a gazdasági, az anyagi helyzet. Kétszeresen
13 I, 1880| határig, hogy az ország gazdasági viszonyai éppen nem engedik
14 I, 1880| azután a mezõgazdaság, a Gazdasági Egylet, majd nagy ünnepet
15 II, 1881| összeköttetésnél fogva, melyben a gazdasági viszonyok a politikai s
16 II, 1881| Ez az átalakulás nemcsak gazdasági tekintetben megy végbe,
17 II, 1881| nagy összegekkel járult. A gazdasági egyesületnek szinte egyik
18 II, 1881| lakház és 425 mellék- vagy gazdasági épület.~A középületek közül
19 II, 1881| nem volna egyszersmind a gazdasági egyesület közlönye.~Lapsus
20 II, 1881| frt 50 krajcárokat, mert a gazdasági bizottság már megjavasolta
21 II, 1881| ülés, hogy fölolvasták a gazdasági bizottság jelentését. Már
22 II, 1881| ugyan nem adhatott.~Ha a gazdasági kiegyezés eredményét, ha
23 II, 1882| mulatságot, hanem a káros gazdasági következményekre gondolunk,
24 II, 1882| pusztuló malmokra, gyárakra, a gazdasági instrukció, igavonó és tenyészmarha
25 II, 1882| azelõtt.~Világos tehát, hogy gazdasági kérdésekben itt egy nagy
26 II, 1882| vámterületet, melyet õ az ország gazdasági viszonyainak Ausztriával
27 II, 1882| hogy a vámkérdés egyszerûen gazdasági kérdésnek tekintessék, holott
28 II, 1882| kilépés oka az volt, hogy a gazdasági alku megkötése s Bosznia
29 II, 1884| fogdosásában. Neki mindegy akár gazdasági gépgyáros, akár besztercebányai
30 II, 1885| Mikor javában benne van a gazdasági tudományban, rájön, hogy
31 II, 1885| kormány tenni valamit a gazdasági válság megszüntetésére?~
32 III, 1886| akadályozni.~Az ország szomorú gazdasági viszonyainak orvoslásáról
33 III, 1886| férfinem. A nyáregyházi gazdasági tanácskozmányoknak õ volt
34 III, 1887| mondta el; hogy jó volna egy gazdasági fakultást is fölállítani
35 III, 1888| ért el, az okszerû sörivás gazdasági és pénzügyi titkainak kifürkészése.
36 III, 1888| mely a tiédhez hasonló gazdasági plánumokat szõve, azt hiszi,
37 III, 1888| de azóta sok történt. A gazdasági épületeim elégtek, a vetéseimet
38 III, 1888| Néhány hasznos törlést és gazdasági intézkedést hozott javaslatba.
39 III, 1890| meglehetõsen szövevényes gazdasági ügyei mindenkinek a száján
40 III, 1892| határköveket jelentik pénzügyi és gazdasági viszonyainkban, s melyeket
41 III, 1896| amelyek véglegesen rendezzék a gazdasági viszonyokat. Világos és
42 III, 1896| fogunk rendezkedni a magunk gazdasági dolgában. Ki hitte volna
43 III, 1896| miniszter a munkaadók és mezõ gazdasági munkások közti jogviszony
44 III, 1896| veszedelmesnek mondja az ország gazdasági önállóságát.~Most már tarajosodnak
45 III, 1896| a politikai taktika és a gazdasági szükség között, immár biztonságban
46 III, 1896| ólálkodó tábor, õ felhúzódott a gazdasági szükség õrtornyába s onnan
47 III, 1896| taktikával meghódítani, de a gazdasági szükség önként meghozza.
48 III, 1896| az nem híve ennek a nagy gazdasági eszmének, hanem csak kompromittálja.
49 III, 1896| hogy a miniszterelnök a gazdasági kötelékekrõl beszélve, olyasmit
|