Rész, Esztendo/Fejezet
1 III, 1892| olvasást:~Thaly Kálmán, Vajay István...~- Hol van? tör
2 III, 1892| széles, borotvált arc. Vajay tisztelendõ úré, aki most
3 III, 1892| a közbeszólása.~Azonban Vajay agyon volt csapva. Már ezután
4 III, 1892| Tiszák!« Dinasztia önök?~Vajay már egyebet is kiált közbe:~-
5 III, 1892| zárbeszédjét nem vesszük, amibe Vajay (az új felbukkanó csillag)
6 III, 1892| referálni, s az nem bolondság. Vajay kezdi magát kinõni. De az
7 III, 1892| eklézsia legyen nagyobb.~Vajay különben is kedves szónok.
8 III, 1892| összes érdeklõdést mára a Vajay interpellációja foglalta
9 III, 1892| derültség öntötte el az arcokat.~Vajay aztán a komáromi apátplébános
10 III, 1892| potyognak bele a szavaiba.~Vajay mindjobban veszti a continance-ot.
11 III, 1892| komáromi plébános esetével.~Vajay ingerülten szól rá:~- Sajnálom,
12 III, 1892| pattogóbb, haragosabb, s midõn Vajay a szegedi plébános apát
13 III, 1892| Nagyon sajnálom - feleli Vajay.~- Én pedig nagyon örülök
14 III, 1892| bizonykodik gr. Károlyi.~Vajay égnek fordítja a szemeit.~-
15 III, 1892| az egész Ház beszélt, s Vajay a sok, minden oldalról zuhanó
16 III, 1892| híve. Ki is derült erre a Vajay arca. »Éljen!«, harsogta
17 III, 1892| társadalomtól is.~Utána Vajay István beszélt, aki itt
18 III, 1892| azokat mint képviselõ.~De Vajay leleményes fej sõt még azonfelül
19 III, 1892| kinyomkodott karaktere van. Vajay fecseg-locsog, Károlyi Gábor
20 III, 1892| mindenki észrevett, csak maga Vajay István nem. És ez természetes
21 III, 1892| szavakkal bélyegezte meg Vajay eljárását, mondván, hogy
22 III, 1893| hátravolt még a feketeleves, Vajay, akire azt mondta Gajári:~-
23 III, 1893| azonban azért sem áll, mert Vajay képviselõ úrnak két hangja
24 III, 1893| képviselõ úrnak két hangja van. Vajay hasbeszélõ, s amint beszélt,
25 III, 1893| Ugronnal is szimpatíroznak.~Vajay Szivákot és Ivánkovicsot
26 III, 1893| hármat; mert helyükön vannak. Vajay dühbe jön:~- A miniszter
27 III, 1893| lágy hangon fuvolázza I. Vajay), de a sorok közt kellett
28 III, 1893| mély basszus hangon II. Vajay.~Nagy hahota támad. Az ember
29 III, 1893| Szinte kár, hogy már leül Vajay, hogy vége az ülésnek és
30 III, 1893| megbukott Nagyváradon Vajay ellenében), csupa szakálltalan,
31 III, 1893| beszelte a Neuman szájával... Vajay védte öreg marhákat, a nagyságos
32 III, 1893| hasította meg a levegõt. Vajay és Hock tapsoltak, lelkesültek,
33 III, 1893| érdekel a legjobban - szólt Vajay.~- Hallgasson! - ellenveté
34 III, 1893| az államot? - röffen fel Vajay, akit Károlyi Gábor mellett
35 III, 1893| az apácák! Nem kellenek!~Vajay dühbe jött a közbeszólóra:~-
36 III, 1894| olyannal, mintha például Vajay István beszélt volna.~*~
37 III, 1894| lehetne tán Magyarország?~Vajay karmazsin színû lett s mérgesen
38 III, 1894| Komjáthy ártatlan megjegyzése s Vajay e durva felelete szolgáltatott
39 III, 1894| hosszú beszéd.~Ti. páter Vajay beszélt akinek a fentebbi
40 III, 1894| szikráztak és dühös volt, mert Vajay mindig dühös.~A természet
41 III, 1894| hogy ez így áll s hogy Vajay, ez a mérges kis pók is,
42 III, 1894| konklúzióra jutottam, hogy Vajay nyilván abból a célból van
43 III, 1894| õ kezdett beszélni.~Hogy Vajay mit beszélt, ki lesz nyomtatva
44 III, 1894| ha kijelentem, hogy amint Vajay szólni kezdett Remete Géza
45 III, 1894| tömjénszagot érezni, mintha a Vajay szent szájából gõzölögne
46 III, 1894| Egyszer csak szétnézett Vajay és nem látott szemben semmilyen
47 III, 1894| felszisszenései hallatszottak.~Hogyne! Vajay egyre beszélt, szidta, pocskolta
48 III, 1895| hatáskörét? Tessék megmondani!~Vajay fölkiáltott holt haloványan:~-
|