Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1879| legszeretettebb anya és atya« félénken foglaltak helyet a selyem
2 I, 1879| rosszakaratú, részint pedig félénken takaródzó értesítések helyre
3 I, 1879| meglátszik rajta, hogy még kezdõ; félénken mozgott, semmit és sehol
4 I, 1880| Csepreghy egyszer emiatt félénken meginterpellálta, Rákosi
5 I, 1880| velünk, mint a labdával és mi félénken engedünk, mint a gyermek,
6 II, 1902| mosolyogva lépett ki, Stefánia félénken állott meg mellette, mint
7 II, 1881| a tikkadt állatot. Előbb félénken, majd egyre bátrabban lépett
8 II, 1881| Bocsánat, képviselõ úr - mondá félénken nekem -, ön így írt ide
9 II, 1882| fiatalság az elsõ bált, félénken, kétkedõleg, vagy biztosan,
10 II, 1882| Egy kis lánykának - szólt félénken és elsápadva.~- Hol ül?~-
11 II, 1882| egy kísérteties történet, félénken bújtak össze, mind együtt
12 II, 1882| mondá Nagy uram kissé félénken -, ha ippeg nem fogadna
13 II, 1883| volt Scharf, az apa. A fiú félénken állott a sorompóknál, s
14 II, 1883| ellenkezõjében leledzik.~Félénken jött, s szomorúan távozott
15 II, 1883| fejjel az emberek közt, félénken néz körül gyakorta, összerezzen
16 II, 1883| harsányan.~A miniszterelnök félénken surrant be a kapun. Nincs
17 II, 1883| lapoknak még nincs öntudatuk. Félénken lépnek ki a világba, de
18 II, 1884| látogatóikat. Szemérmesen, félénken lépegetnek a kis kötényeik
19 II, 1884| szigeten? - kérdé halkan, félénken. - Annak adhatom, akinek
20 II, 1884| Napló« szerkesztõségébe. Félénken kopogtatott be abba a misztikus
21 II, 1884| friss pápaszemet vett; Péchy félénken zsugorodott össze székén;
22 II, 1884| a vézna Beksics állt ott félénken, szerényen, hanem egy másik
23 II, 1885| rekedten kezdtek károgni és félénken tekingettek a túlsó erdõszélre.
24 II, 1885| irányba tekintettem, egy félénken bandukoló farkast pillantottam
25 II, 1885| padokra szegzé szemeit.~Félénken, mint egy leckézõ diák,
26 II, 1885| járó-kelõ csoportok között, félénken, a falhoz simulva suhant
27 II, 1885| minisztérium túlkiadásait.~Lassan, félénken kezdett emelkedni székében
28 III, 1886| hogy ide szokott járni.~Félénken, szomorúan húzódott meg
29 III, 1886| iramodik tova.~A szögletrõl félénken tekint vissza. Nincs-e a
30 III, 1886| messzirõl meg lehet érezni.~Félénken néztem körül. Vagy húsz-harminc
31 III, 1887| azzal jönnek ide szerényen, félénken, hogy elõbb megtudakolják
32 III, 1887| Hát sehol.~Áhítatosan, félénken, szorongó szívvel lépik
33 III, 1888| a diák benyújtotta nagy félénken a javaslatot.~Az öreg föltette
34 III, 1888| Aggódom.~- Baj van? - kérdezik félénken.~- Hm.~- Goblet, Decrais,
35 III, 1888| kopaszságot.~Felpillantott félénken. Huh, mennyi szép asszony!
36 III, 1889| hangulatban mint a fiók verebek, félénken összebújva, mikor az egyik
37 III, 1890| Magamnak? - szólt Ferkó félénken. - Hát adják ide azt a kis
38 III, 1890| vesszük Eperjesrõl. Hock János félénken suhan el az eretnekek között,
39 III, 1891| kalitkában mi van? - kérdem félénken, mert a balkarzatról éppenséggel
40 III, 1892| levegõbe, kinyitja a szemeit félénken, s íme a Ház asztalának
41 III, 1892| Wekerle«. Aki elõször kimondta félénken, talán nem is hitt még benne,
42 III, 1893| kegyelmes uram - ellenveté félénken és tiszteletteljesen.~Wekerle
43 III, 1893| csak egyrõl beszélek most). Félénken, tiszteletteljesen jött
44 III, 1893| elméjét fegyelmezni!...~Félénken tekintett körül, hogy nem
45 III, 1895| bankót nevezik piculának?~Félénken indítottam hát el szemeimet
46 III, 1815| Békésben - felelte a poéta félénken.~Minden arc kiderült. Persze,
47 III, 1896| alá a megriadt csibék és félénken tudakolták, csakugyan fenyeget-e
48 III, 1896| konferenciáján még csak félénken mutatkozott, ma a folyosón
|