Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| bornírtság, s annyira sértve érzem magamat, hogy nem találok
2 I, 1877| millió lyuka van annak...~- Érzem... tapasztalom - mondja
3 I, 1878| legjobban.~HELVEY LAURA~Érzem, hogy gyöngédtelenséget
4 I, 1878| oly szívesen, mint én.~Úgy érzem magam, mielõtt a tollat
5 I, 1878| amint én teljesen otthon érzem magam itt az első perctől
6 I, 1879| a kápolna épületben. Úgy érzem, hogyha innen elmegyek meg
7 I, 1879| Nellinek, hanem neki szól?~- Érzem én azt, hogy a tekintetes
8 I, 1879| Én is érzem, hogy a Tisza gusztusa csak
9 I, 1879| írom elhunytát. S mégis úgy érzem, mintha egy egész pártot
10 I, 1879| Egyszóval otthontalanul érzem magamat most, midõn újra
11 I, 1880| Én azonban többnyire jól érzem magam társaságában, az õ
12 I, 1880| mint illik egy Végh-hez,~Érzem, nagy dolgokat tudnék vinni
13 II, 1920| Még a gázfény mellett sem érzem, hogy Szegeden vagyok. A
14 II, 1882| át.~De nem, nem teszem. Érzem, hogy ezen a helyen, ahol
15 II, 1882| meglebegteti õket, édesen érzem simogatásukat hátamon.~Boldog
16 II, 1883| nehézkes lomhává lesz, úgy érzem, hogy minden jól van úgy,
17 II, 1883| nem - rázta fejét búsan -, érzem, hogy elvesztettem õt örökre.
18 II, 1883| az ember, olyan boldognak érzem magamat, hogy megint itt
19 II, 1883| se mondta volna. Nem, nem érzem magam jól, borzong a hátam
20 II, 1883| látszik rajta. Legalább én érzem úgy: bántólag hat rám a
21 II, 1883| kiállhatatlan ember, s én úgy érzem mindig, hogy hiányzik valamije.
22 II, 1883| istennek, napról napra jobban érzem magam: de a szegény Halmi (
23 II, 1883| indokait megfontolván, nem érzem magam indíttatva arra, hogy
24 II, 1883| biztoshoz fordult.~- Olyan jól érzem itt magam a jó nép között.~
25 II, 1884| pilláim leragadnak, s úgy érzem, amint szemem átsuhan a
26 II, 1884| valaha dolga lenne velök.~Érzem, hogy máris hosszú kezdek
27 III, 1886| szokni.~Hát egyszer csak azt érzem, mintha az egyik kézcsók
28 III, 1886| van rakva, mégis szinte érzem, hogyha az én alispánom
29 III, 1886| amikor ellágyulok és úgy érzem, hogy még szeretem egy kicsit
30 III, 1886| csõdöt kért maga ellen.~Úgy érzem, hogy elég ez annak a tudnivágyó
31 III, 1887| Különben elég volt; magam is érzem már lantom húrjainak ereszkedését.~
32 III, 1888| Nem vagyok Garrick, hanem érzem, hogy a klubot szintén kétféleképpen
33 III, 1888| kiüzente nagy durván:~- Rosszul érzem magam, ma egész nap nem
34 III, 1889| nemzeti élet erõs lüktetését érzem, s akkor leszek kétségbeesve
35 III, 1889| szomorú órában mindezt nem érzem: mindent elnyom a szívfacsaró
36 III, 1890| kicsit tisztulnia.~Szinte érzem, mikor õt e nehány sorral
37 III, 1890| de a hajillatot már nem érzem.~Negyven év ül rajtam, s
38 III, 1893| orvosa közt:~- Ma rosszul érzem magamat, doktor.~- Mi baja,
39 III, 1893| Nekem nux vomica kell. Érzem.~Az orvos a fejét csóválja
40 III, 1893| legfõbb mentségem, hogy otthon érzem magamat, szinte családi
41 III, 1893| én a tekintélyre alkotva.~Érzem, mert éreznem kell, hogy
42 III, 1893| reggel kérdeznie tõlem: hogy érzem magam, mit álmodtam?~- Mit
43 III, 1893| Nem történelmi hatás! Én érzem. Én nem érzem.~Míg végre
44 III, 1893| hatás! Én érzem. Én nem érzem.~Míg végre hivatva érezte
45 III, 1893| vagyok köztetek felesleges. Érzem, tudom. Már csak én rázom
46 III, 1894| reggel kérdeznie tõlem: hogy érzem magam, mit álmodtam?~- Mit
47 III, 1894| jó van. Most már pompásan érzem magamat. Istenem, de boldog
48 III, 1815| mezõkön. (Helyeslés.) Ez okból érzem magamat jogosítva a választást
|