Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1875| lépteti fel követnek. Ez az úriember arról nevezetes, hogy lécketrecekbe
2 I, 1875| miniszterekké, azóta a két úriember nagyon savanyú arcot vág
3 I, 1877| koromfekete-hajú és bajszú úriember. Hát a múltkor kivitt bennünket
4 I, 1877| nagyherceg, igen joviális úriember, s a múlt hetekben, mikor
5 I, 1878| róla egy ízben egy udvari úriember.~- Ah! Mint Sámson? Talán
6 I, 1878| csendes és rendes kinézésû úriember, kit tökéletlenül rajzolnak
7 I, 1879| van az I. Napóleon-arcú úriember, ki nem sokkal kisebb hódító
8 I, 1879| pillantásokat vetett utána.~Az úriember óvatosan kerülte ki, nehogy
9 I, 1879| délelõtt egy sajátságos úriember kopogtat be szobámba, arca
10 I, 1880| minden harmadik-negyedik úriember »öcsémnek« vagy »bátyámnak«
11 I, 1880| minden harmadik, negyedik úriember »öcsémnek« vagy »bátyámnak«
12 I, 1880| szobám ajtaja, s egy különös úriember lép be, arca piros volt,
13 II, 1882| aztán egy hosszú, szikár úriember merült fel a kormánypárt
14 II, 1883| a két egyforma szakállú úriember valóban arcra is hasonlít
15 II, 1883| Kászonyi ezredes s egy másik úriember jelent meg a folyosókon,
16 II, 1883| stb.~Tischler kedves úriember, csak az nem szép tõle,
17 II, 1883| polgármester; a legmarconább képû úriember legyen a fõkapitány, a legkülönb
18 II, 1884| engem elragadott.~*~A derék úriember mosolyogva hallgatta tanácsomat,
19 II, 1884| méltóságos, kevély magatartású úriember. Szürke házisapka volt a
20 II, 1884| folyosóra egy vörös, szürkeruhás úriember.~- Róth Pál! - kiáltja valaki.~
21 II, 1884| Bocsánat - mondá a hórihorgas úriember -, de én még most is báró
22 II, 1885| uram, hogy ez a szelíd úriember gyilkolja ott a minisztereket
23 II, 1885| egy kicsit hosszadalmas úriember és amellett unalmas (pedig
24 II, 1885| demokrata közülök, azalatt egy úriember be akart jutni a folyosórul
25 II, 1885| mert nem volt jegye.~Az úriember apellált a szolgához. A
26 II, 1885| kend, bátya, hogy nemes úriember a tekintetes úr. Magam is
27 II, 1885| asztalunknál (ahol sok idegen úriember megfordul) egy elõkelõ állású
28 II, 1885| gömbölyû arcú, csinos, daliás úriember lépett be élénk fényû szemekkel
29 II, 1885| arcú, egy kicsit kopasz úriember dõl neki az ötéves mandátumnak.~
30 III, 1887| egészen józan ésszel bíró úriember és sietett kijelenteni,
31 III, 1887| sohasem járt magyar kálvinista úriember.~APRÓSÁGOK A FOLYOSÓRÓL~
32 III, 1887| kurta hajú, kurta bajuszú úriember állt fel, s lelkesen villogó
33 III, 1887| Kikérdeztük Polónyit is. Ravasz úriember õkelme. Õ nem úgy tett,
34 III, 1888| vágott közbe a fiatal úriember. - Elmondom én, miképp történnék
35 III, 1888| kuvik egy Stefanovics nevû úriember, aki szenvedélybõl figyeli
36 III, 1888| Közepes korú, kiborotvált állú úriember.~- Kedvesem - mondá neki
37 III, 1889| orosz cár igen tekintélyes úriember, s miután Munkácsi Bernátot
38 III, 1889| ül; kissé kopasz, szõke úriember, világos kék szemekkel,
39 III, 1892| negyven éves, igen jól táplált úriember. Még igen sokat fog beszélhetni,
40 III, 1892| sok, erõsen fináncszagú úriember nyelte a szavakat. Ott csillogott
41 III, 1894| Horánszky képével.~Az ismeretlen úriember beszédében még Hegedüs Sándor
42 III, 1894| méregbe gurult az ismeretlen úriember s ebbõl megint kezdtek ráismergetni,
43 III, 1895| már csak kilenc egyszerû úriember lép be, semmi sem mutatja
44 III, 1895| és így tovább.~A nyájas úriember barátságosan rázza meg kezeidet,
45 III, 1895| temperamentumú, jó érzésû úriember, aki azon kezdte, hogy megdicsérte
46 III, 1895| szabadelvû pártra, mert egy szõke úriember döcögött be, és leült Polónyi
47 III, 1815| magára szavaztatni! Egy úriember, aki nem áll a mértékre,
|