Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| Dömötör vidám arcot vág, örül, hogy nem lesz mit szedni,
2 I, 1874| minden szabadelvû ember örül. Serrano köztársasági elnök,
3 I, 1875| megtakarított filléreit; s örül, ha valamire vitte; igen,
4 I, 1877| tegnap a villanyos drót... Örül is az esetnek boldog, boldogtalan,
5 I, 1878| A végrehajtó hivatalnok örül a sok bekövetkezõ haláleset
6 I, 1879| ellenben rosszat álmodott, örül neki, ha fölébred, hogy
7 I, 1879| foglalkozni.~A fiatalabb nemzedék örül, ha bevégzi az egyetemet,
8 I, 1879| súlyosodjék.~S a kormány örül szabadságának. Könnyebbülten
9 I, 1879| férfiú, aki a biblia nyomán örül az örvendezõkkel és siránkozik
10 I, 1880| már.~Bús gerlice madár nem örül úgy a párjának, mint Tasehler
11 I, 1880| intelligencia osztatlanul örül azon férfiú erkölcsi bukásának,
12 I, 1880| szerencsétlensége. Az okozott zavaroknak örül, mert a zavarokban legjobban
13 I, 1880| többé a »másodéves«, ki örül, hogy túladhatott csonka
14 II, 1881| teremtését, a picike bogarat és örül annak is, életét, szokásait
15 II, 1882| fiától mindent elszível, örül egyetlen nyájas szavának
16 II, 1882| mozgalmakat. Az Isten bizonyára örül a juhainak, ha több akolban
17 II, 1882| kérvénynek tulajdonképpen nagyon örül (hiszi a piszi!) mert ha
18 II, 1883| nyújtom itt extrahálva.~Örül is már Hegedüs Sándor, hogy
19 II, 1883| vőfély«. Minden mosolyog, örül, mindenen rajta van a tavaszi
20 II, 1884| horvát származású. S ezen is örül az ember, mert ezzel is
21 II, 1883| egyik lába, sokkal jobban örül, mint azelõtt, a másik ép
22 II, 1883| irigységgel:~- Ni, hogy örül a miniszter!~Lett erre nagy
23 II, 1884| akarunk!~De a nagyobb rész örül neki: »Legalább nagy néha
24 II, 1885| mindenkivel együtt sír, együtt örül, és együtt mulat.~Nevezetes
25 II, 1885| ingerli a tudnivágyót.~Nem is örül hát egyetlen lélek sem annak,
26 III, 1886| fiatal.~Pedig tudom, jobban örül annak, hogy õ fiatal, mint
27 III, 1886| jut, tehát ennek nem is örül úgy, mint sokszor egy egészen
28 III, 1886| amihez nyúl.~A kis dzsentri örül, mert egy két lovon járó
29 III, 1886| csak az arisztokrácia nem örül, de nem is haragszik, mert
30 III, 1887| Az öregúr különösen azért örül neki, mert legkivált kortársai
31 III, 1887| minden magyar - én is. És örül rajta, hogy az öregúr még
32 III, 1888| barátjai.~- Hogyan, ön ennyire örül e sasnak?~- Hogyne - mondá -,
33 III, 1888| A szélsõbal szemlátomást örül e könyvnek (szándékosan
34 III, 1888| meg messze földrõl, annak örül olyan nagyon.~De hogy milyen
35 III, 1888| abból faragni. Minden ember örül, ha valamit lenyesnek a
36 III, 1888| ezért van a karzaton, s örül minden milliónak, amit a
37 III, 1888| kezdõdnek, szinte képzelem, hogy örül meg:~- No, hála istennek,
38 III, 1892| is, mint a villa: kétszer örül neki az ember; mikor új,
39 III, 1893| mutogatják.~S mindenki örül, hogyha már okvetlenül egy
40 III, 1893| nevezni. A sok száz jó pajtás örül egymásnak, s nem gyõzi adni-fogadni
41 III, 1895| vonatok menetrendjét.~S örül azoknak a napoknak, amelyekrõl
42 III, 1895| harcot, a szellemi birkózást. Örül, ha akad valaki, akivel
43 III, 1815| A balekjelölt kap rajta, örül, köszöni a jóakaratot. A
44 III, 1896| gyomrára mustárpapírt tesz - s örül, ha a »tényleges állapotok« (
45 III, 1896| látszott, hogy a pap mért örül a papi paragrafusnak. Végre
46 III, 1896| ellenkezõleg, titokban helyesli és örül neki, hogy ambíciójuk visszahõköl
47 III, 1896| munkásjavaslatot és mindig örül, ha mellékesen egy-két interpellációra
|