Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1875| Velencében látott, így ír: A kíváncsiság és az érdek természetesen
2 I, 1878| bámulat, hanem szánalom és kíváncsiság. Titkos moraj kél néha háta
3 I, 1880| kisasszony képezte, illetõleg a kíváncsiság játéka iránt.~Kutasi kisasszony
4 II, 1899| számú nõket hozott össze a kíváncsiság. Egy királyi lakodalmat
5 II, 1901| lelkesedés, hanem csak a puszta kíváncsiság hozta össze.~Igazán mesés,
6 II, 1881| és gyümölcsöt hozott.~A kíváncsiság kilenckor elvitt oda mint
7 II, 1881| marad meg valami megdöbbentõ kíváncsiság az emberekben, hogy hátha
8 II, 1881| helyrehozni.~Az oktalan kíváncsiság fürkészheti még, hogy ki
9 II, 1881| mirevaló volt az a nagy kíváncsiság Urvárytól? Ezek az újságírók
10 II, 1882| Mennyi szép remény, naiv kíváncsiság fûzõdik ahhoz egyrészrõl,
11 II, 1882| minthogy mégis bántotta a kíváncsiság, látni a népszerû fõherceget,
12 II, 1882| ne ülne itt az ember a kíváncsiság tüzes színpadán.~Aztán micsoda
13 II, 1882| a közvélemény.~Azonban e kíváncsiság nem lõn kielégítve.~Így
14 II, 1882| árasztani bókokkal. De a kíváncsiság még nem nyer kielégítést.~
15 II, 1882| legtöbben.~Bántotta õket a kíváncsiság, de melegítette is a hit.~
16 II, 1882| Megelégedett arccal jönnek elõre; a kíváncsiság már csak mellékes, hogy
17 II, 1882| Ezer alakban merült fel a kíváncsiság: mely nemegyszer végzõdött
18 II, 1883| arccal.~Végre is gyõzött a kíváncsiság. Két fiatal képviselõ elhatározta,
19 II, 1883| mert ezeken nem volt, csak kíváncsiság a Jánosén és tréma a Gáborén,
20 II, 1883| elhallgatott. Furkált a kíváncsiság, meg nem állhattam, hogy
21 II, 1883| asszonyokról jut eszembe az a nagy kíváncsiság, melybe házigazdánk ejtett
22 II, 1883| könyvtár? Egyszeribe megszûnt a kíváncsiság, mintha elvágták volna,
23 II, 1883| Jekelfalussyt majd megölte a kíváncsiság. Illegett-billegett, s mikor
24 II, 1884| akart volna eleget tenni. A kíváncsiság töltötte meg azon helyiségeket,
25 II, 1884| hölgy mutogatta magát, s kíváncsiság töltötte meg impresszáriójának
26 II, 1883| azonban nagyon kínoz valakit a kíváncsiság, annak megsúgják nagy titok
27 II, 1884| mindenütt, és a szemekben csak kíváncsiság tükrözõdik vissza.~Hiszen
28 II, 1885| sürgés-forgással, engem majd megölt a kíváncsiság. Nem is csoda, sohasem voltam
29 III, 1886| Még a politikusokban is a kíváncsiság dolgozott, mert röpködött
30 III, 1886| válaszra, minden szemben a kíváncsiság ül. Csak a Ház legközepén,
31 III, 1888| hadikészülõdések tárgyában. A kíváncsiság nagy motor. A miniszterelnök
32 III, 1888| megbizseregtette véremet a kíváncsiság.~- Asszony - mondom a feleségemnek -,
33 III, 1888| kezdtek a képviselõk.~A kíváncsiság óriási volt, aminõre még
34 III, 1891| Egyszerre fölébred mindenfelé a kíváncsiság:~- Mirõl?~- Egy festõrõl,
35 III, 1892| Hajdúnánás.~Mert te lész a kíváncsiság prototípusa ezentúl az európai
36 III, 1892| dacára, hogy a szertelen kíváncsiság, mely körülötte ólálkodik,
37 III, 1892| fiatal ember, kinek üde arcán kíváncsiság, mosoly ragyogott. Aki nem
38 III, 1893| neked, Klárika, hogy csak a kíváncsiság vitt oda és a lakás; a grófné
39 III, 1895| szívét is megmozdította a kíváncsiság egy olyan udvarlót fogni,
40 III, 1895| ez? Valamely olthatatlan kíváncsiság hajszolt megoldani a talányt.
41 III, 1895| alatt valamely gyermekes kíváncsiság lopózott szemeibe, egész
42 III, 1895| ellenzéki arcokra kiült a derült kíváncsiság, szinte elõre örültek, milyen
43 III, 1896| Mindenkit türelmetlenné tett a kíváncsiság, még Krajtsik is fölébredett
44 III, 1896| szép asszonytól, akiket a kíváncsiság hajtott ide.~Ah, az asszonyok,
45 III, 1896| diákul és volapükül, a kíváncsiság és az izgalom százfajta
46 III, 1896| elõtt. Szélbalékat eszi a kíváncsiság és ott gyûrûznek Apponyi
47 III, 1896| virággal kedveskedni?~A kíváncsiság izgatottá tette a kis tábort.
|