Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| megnézem; magyar embernek nem szégyen, ha rászedi a német, csak
2 I, 1875| megsiratta s szánta. - Akkor még szégyen volt írónak lenni.~Mainap
3 I, 1877| miniszterek körül...~Gyalázat! Szégyen! hangzott több oldalról
4 I, 1877| republikánusok felé.~De azért a szégyen és gyalázat bélyege ott
5 I, 1878| nemzetek homlokára sütött szégyenbélyeg, mely még azt bizonyítja,
6 I, 1878| adni és elfogadni tehát nem szégyen, ha a szubvenció olyan embernek
7 I, 1878| mely után lehajolni nem szégyen senkinek, mert a nép észjárásától
8 I, 1878| arccal jegyzé meg:~»Milyen szégyen éri megint ezt az országot!«~
9 I, 1878| tényezõül fellépni - s hol szégyen lenne még úgy is, ha e javaslat
10 I, 1879| fogantatása bûn, létele szégyen, útja becstelenség, tanácsa
11 I, 1880| lelkiismeretével.~Sokszor megesik a szégyen, hogy a ház nem határozatképes,
12 I, 1880| négyes családot halálos szégyen ölné meg, két lovon menni
13 I, 1880| komédiások produkálnak.~Pedig nem szégyen az, sõt ellenkezõleg, a
14 II, 1881| parlamentben.~De én istenem, az nem szégyen, mert hiszen csak kell lenni
15 II, 1881| közepén esett volna rajta ez a szégyen. Ha a pályafutást bevégezte
16 II, 1882| megvétele meghiúsul. Nagy szégyen lenne a nemzetre nézve -
17 II, 1882| lefekvés elõtt:~-- Megöl a szégyen talán a Dunába is ugrom,
18 II, 1882| meg.~Bukni végre is nem szégyen.~Ha van valami, amit restellnie
19 II, 1883| folyosókra, ami pedig olyan nagy szégyen a szónokoknak, mint petrezselymet
20 II, 1883| istenuccse megölne a szégyen... még meg se lehetne verekedni...
21 II, 1883| egyszer megállíthassa.~Milyen szégyen, gyalázat, mennyire lefõznek
22 II, 1883| Amint fölzúgott viharosan: »Szégyen, aljasság, gazság, gyalázat!«
23 II, 1883| közadókról szóló javaslatot. Elég szégyen az! Csak úgy kongott a terem.~
24 II, 1883| pecsételve a szája.~Mi lesz hát? Szégyen és gyalázat, ha egy napi
25 II, 1883| dühösen rázta nagy fejét:~- Szégyen, gyalázat! Ily olcsón venni
26 II, 1883| oroszországi hivatalt...~- Szégyen! Gyalázat! - kiálták közbe
27 II, 1885| ajtó fölött, megérte az a szégyen, hogy kevesellni kezdték
28 III, 1886| Jansky sem. Bizony kisül az a szégyen, hogy még Belcredi sem haragszik.~
29 III, 1886| valami jót tesz vele. Örökös szégyen lesz ez a bolgár népen.~
30 III, 1886| leveri a stílusával): »nem szégyen ott kérni, ahol a kérést
31 III, 1886| ahol a kérést megtagadni szégyen« - és mert úgy áll a dolog,
32 III, 1886| az »ivadék« elbeszélése.~Szégyen, ami szégyen, de meg kell
33 III, 1886| elbeszélése.~Szégyen, ami szégyen, de meg kell vallani, hogy
34 III, 1886| az elõadói szék felé.~- Szégyen, gyalázat! - tör ki a méltatlankodás
35 III, 1887| falu Hont megyében.«~Nagy szégyen Gervaynak, de megvan az
36 III, 1887| kérdék gúnyosan.~- Hát olyan szégyen zempléni embernek lenni? -
37 III, 1888| fõkapitány elõtt éri ilyen szégyen. Irtóztató. Nem, ezt nem
38 III, 1889| szegény Trefort hagyatékát? Szégyen az országnak. Hát nem tudta
39 III, 1889| szívhez szóló nemes szavak:~»Szégyen volna e Házra - mondá többi
40 III, 1889| Házra - mondá többi közt - szégyen az ellenzékre is, ha Tisza
41 III, 1889| méltatlankodva zugta:~- Gyalázat, szégyen!~Mint ahogy Macbetben megmozdul
42 III, 1890| revízióját nem nyújtja be.~- Szégyen! - kiáltá közbe Helfy Ignác,
43 III, 1890| beszédével elõnyben van.~- Szégyen! - ismétlék utána. S a szélsõvidék
44 III, 1892| meg lesz Komáromban. Nagy szégyen volna Komáromra az ellenkezõ.
45 III, 1895| nem tudok fizetni? Megöl a szégyen. Szaladni akartam, sõt már
46 III, 1896| csillognak olyankor. De nem is szégyen valamit nem tudni, ami Bécsben
|