Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1869| felett aggódó szülők tűnődve kérdik egymástól:~- Ugyan mit csinál
2 I, 1879| Kik voltak a színházban? kérdik Adrienne kontesztõl, ki
3 II, 1881| Milyen lesz az új ábrázat? - kérdik. Már látni lehet. A nagy
4 II, 1881| Mit csinálsz, Guszti? - kérdik tõle.~- Pihenek.~- Mit nevezel
5 II, 1881| pedig a bürók gavallérjai kérdik azon másodperc alatt, midõn
6 II, 1881| vesznek, legelõbb mindig azt kérdik, nem-e ragadós a ló, nem-e
7 II, 1881| kergetik.~- Ösmered X. urat? - kérdik tõle.~- Hogyne ösmerném -
8 II, 1881| miféle eszmét fejez ki? - kérdik tõle gúnyosan.~- Én a szász
9 II, 1882| Széna vagy szalma? - kérdik ott lenn a vezérek.~- Szalma -
10 II, 1882| Mit mondott, kérem? - kérdik a körülállóktól.~- Mikor?~-
11 II, 1882| mondja.~- Meghalt? - kérdik tompán.~- Dehogy! Megházasodott.~
12 II, 1882| kiáltja Szalay Imre.~- Mi? - kérdik. - Az interpelláció?~- Ej
13 II, 1882| megvitelével.~- Nos, mi újság? - kérdik Herman Ottót.~- Semmi -
14 II, 1882| elfordul.~- Nos, mi újság? - kérdik Prónayt.~- Semmi - felel
15 II, 1883| mondja Apponyinak:~- Azt kérdik a bekísért jogásztúl a polícián,
16 II, 1883| elpityeregve hallgattak a hívek, kérdik tõle is.~- Hát kend nem
17 II, 1883| gubbaszkodnak, s egymást lökdösve kérdik: »Ki volt ez?« amint egy-egy
18 II, 1883| rossz vért, s csak néha kérdik egy-egy kijövõtõl:~- Mi
19 II, 1884| egy horvát képviselõ? - kérdik. Nos igen, meglehetõsen.
20 II, 1883| szélsõbalról.~- És önök mi jogon kérdik? - felelte elmésen az elnök.~
21 II, 1885| Házon, egymáshoz hajolva kérdik: »Was hat er gesagt?« Éppen
22 II, 1885| lapok!~- Nem lesznek? - kérdik az elõfizetõk vidáman. -
23 III, 1886| egymással.~- Mi bajod volt? - kérdik mohó részvéttel.~- Keresztüljöttem
24 III, 1886| mondja vidáman.~- Ki? - kérdik mohón.~- Gajári. Tökéletes
25 III, 1886| vita fordul elõ s Beöthytõl kérdik, mit gondol, rendesen azt
26 III, 1887| bolondok vagyunk.~- Miért? - kérdik egyszerre hárman is.~- Hagyjuk
27 III, 1887| van abban a levélben? - kérdik ijedten a párthívek észrevevén
28 III, 1887| olvasóimtól: mi annak az oka - kérdik -, hogy ezelõtt hat esztendõvel
29 III, 1888| helyén.~- Mi volt ez? - kérdik õk is csodálkozva.~Míg végre
30 III, 1888| mit gondolsz, Márton? - kérdik tõle.~Dániel Márton elgondolkozott,
31 III, 1888| szándékozik ellene tenni? - kérdik az urak nevetve.~- Én ártatlan
32 III, 1888| haloványra.~- Mi bajod? - kérdik részvéttel mindenfelé.~-
33 III, 1888| ki- s bejáró méheit.~Nem kérdik, ki beszél? Mit beszél?
34 III, 1888| nem sikerült.~Õk maguk, ha kérdik, mosolyogva hallgatnak róla.
35 III, 1889| homlokzatán, közömbös arccal kérdik: nem azt, hogy »ki halt
36 III, 1889| támadjátok még Tiszát? - kérdik itt is, ott is Apponyi hû
37 III, 1890| leküldeni.~- Igen, de kit? - kérdik a kollegák. - Alkalmas embert
38 III, 1891| szûzdohány, kegyelmes uram? - kérdik ilyenkor a képviselõk.~-
39 III, 1891| Budapesten nem.~- Ki a vivát? - kérdik egymástól a szembejövõk,
40 III, 1891| Hát a remete hol van?« kérdik. »Bent van a remetelakban«
41 III, 1891| évõdik.~- Milyen a gyerek? - kérdik ezek mogorván.~- Mindjárt
42 III, 1891| fölfüggeszti az ülést.~- Mi az? - kérdik.~- Az elnök rosszul lett.~-
43 III, 1892| Majd csodálkozva mélabúsan kérdik egymástól:~- Mi lelte ezt
44 III, 1893| Hogy mit tett Pantocsek? - kérdik önök. Pantocsek számolt.
45 III, 1893| meginterjúvolják«.~- Mi történt? - kérdik egyszerre tízen is.~- Hát
46 III, 1815| Hol van a kerület? - kérdik a végrehajtó bizottságban.~-
|