Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1877| egy török népdal mondja: »éhes katonának ferdén megy a
2 I, 1877| már nem járja... mert az éhes gyermekek - nekigyürkőznek
3 I, 1877| napjára, mert bizonyosan éhes lesz szegény olyan messze
4 I, 1878| hogy nézett oda az a sok éhes szívû fiú!~A szûzi szemérem
5 I, 1879| múlva azt teszi a szintén éhes házikisasszony is, s hogy
6 I, 1880| rejtélyt. Mint megannyi éhes hiéna vonul el elõtted a
7 I, 1880| igazgattatik, de akkor már éhes hiénák körmeibe kerülne.~
8 I, 1880| imádottjának - hogy õ már éhes.~Ezt az egy mindent uraló
9 I, 1880| Proletárok«-on.~De a közönség éhes volt Csikyre. Neki okvetlenül
10 II, 1881| elkezdte az õ nótáit, s éhes ábrázattal bámulának a barna
11 II, 1881| nyomorúság«, az felköltötte az éhes oroszlányokat.~Mióta ezt
12 II, 1881| És mégis kell. Mert az éhes emberekkel nem lehet tréfálni.
13 II, 1881| marad nagyon éhesen.~S az éhes nép aztán meg találja enni
14 II, 1881| óta öltögeti nyelvét az éhes Moloch, de eddig még egy
15 II, 1881| támolyog még ott néhány éhes honatya, különféle sülteket
16 II, 1882| természete már, hogy mindig éhes legyen, - azért a gyönyörûnek
17 II, 1882| államférfiúnk -, az sohasem éhes: mert mindig füstölt nyelv
18 II, 1883| ebédhez harangoznának odabent éhes sáskahadaknak.~Pedig bizony
19 II, 1884| nem lesz itt már többé éhes ember.~Ez a nagyon meleg
20 II, 1883| kormánypártiak. Mert az éhes emberekrõl ki van mondva,
21 II, 1883| csinálnak forradalmat, hanem az éhes képviselõkre az ellenkezõ
22 II, 1884| háromra járt, az öregúr éhes volt.~Megjelent képzelete
23 II, 1885| beszél a gyomor. Ilyenkor már éhes kezd lenni az apró dzsentri
24 II, 1885| Mi újság? - kérdém.~- Éhes vagyok - szólt kimerülten.~-
25 II, 1885| volt. Nagy talentum az! Ha éhes nem volnék, még most is
26 III, 1886| beszédektõl (vagy pedig mert már éhes volt) nem akarta Tiszát
27 III, 1886| magukat.)~Mint mikor az éhes gyerekek az asztali imát
28 III, 1886| elõttem a másnapi ebéd. Mert éhes voltam, átkozottul éhes.~
29 III, 1886| éhes voltam, átkozottul éhes.~Egész nap vártam a meghívást
30 III, 1886| maradhasson. Az egész Ház éhes a válaszra, minden szemben
31 III, 1888| szellem, nagy tehetség, mikor éhes - cipõket foltoz!~Sõt még
32 III, 1889| egy óra múlva már megint éhes voltam.~Barkóczy mosolygott
33 III, 1889| tagjai lázban voltak, mint az éhes farkasok s alig várták,
34 III, 1889| barikádhang elveszett a szavazásra éhes tömeg zsibongásában.~Az
35 III, 1890| Nos igen: ha valamikor egy éhes közigazgatási fõnök talál
36 III, 1890| évig tartó koplalás után éhes lett az uralkodásra. A legkomolyabb
37 III, 1891| terítetlen asztal körül ülõ éhes rokonság számára halpecsenyével
38 III, 1891| harapjatok«. Mert akármilyen éhes is a farkas, válassza meg
39 III, 1892| A hercegprímás nagyon éhes.~A Ház jószívû. A liberalizmus
40 III, 1893| köröskörül a bõrpamlagon, mint az éhes krokodilusok, arcuk be volt
41 III, 1894| Sághy beszélt. De a Ház már éhes volt és nem akarta Sághyt
42 III, 1895| teszem azt, a sváb ember éhes voltát akarja jelezni magyarul,
43 III, 1895| ördög), s fejezzük ki így:~- Éhes vagyok. (Még tán jobb volna
44 III, 1895| magyartalanabbá tenni: »Én éhes vagyok«.)~Vagy egy másik
45 III, 1895| az ember sohasem lesz már éhes?~A reggelizés tíz percig
46 III, 1896| A mi parlamenti atyáink éhes fülekkel jöttek föl ide.
|