Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|          a kormány magának kibúvó ajtót készítsen elõ a visszaélésre.~
 2    I,  1874|      utánam jõ, hadd csukja be az ajtót«.~41. sz., október 10.~HOGY
 3    I,  1875|     nélkül, nem mutatnának-e neki ajtót, hogy soha többé mûvészetét
 4    I,  1875|          a miniszter ingerülten s ajtót mutatott a bámuló pénzembernek.~
 5    I,  1878| hágcsójára támasztotta, a nyitott ajtót kezükkel tartván. A lassan
 6    I,  1878|           nem hagy rajta nyílást, ajtót: ha mégis ki akar jönni
 7    I,  1878|          hogy a bécsi újságírónak ajtót mutasson?~Nem, ha csak II-dik
 8    I,  1878|        szövetségesnek, Romániának ajtót mutatott már.~Sírva, ríva
 9    I,  1878|           is talál mindig nyitott ajtót, legalább mindég megérdemelné,
10    I,  1879|     kávézó közönség a Duna felõli ajtót használja ki- s bejárásnak,
11    I,  1879|      utánam jõ, hadd csukja be az ajtót«.~Azonban a sajtó- és a
12    I,  1879|         elmosódó hangon, hanem az ajtót nem nyitotta ki.~Én pedig
13   II,  1921|          utánam jön, csukja be az ajtót«.~Itt az humoros, jóízû
14   II,  1881|          nekik, hogy nem fogom az ajtót becsukni éjszakára, bejöhetnek,
15   II,  1882|         nagy zajjal csapják be az ajtót a lezárt institúciókra és
16   II,  1882|  kisompolyodnak a szobából, de az ajtót félig nyitva hagyják, hogy
17   II,  1882|        aztán menjünk. Becsukom az ajtót. A nagy pillanat megérkezett!~-
18   II,  1882|     egyesegyedül magára csukva az ajtót belsõ retesszel.~Tehát van
19   II,  1883|          miniszter, s rácsapja az ajtót a kollégákra.~Ezzel fölmegy
20   II,  1883|           ott tépi fel a szárnyas ajtót.~- Pszt! - riadnak fel az
21   II,  1883|        vannak. De csukd be jól az ajtót,~Aztán halkan súgta a fülébe:~-
22   II,  1883|          rájuk csukja legelõbb az ajtót., azután rájuk gyújtja a
23   II,  1883|        szeme révedezve kereste az ajtót, hogy hátha jönnek, hátha
24   II,  1883|       tartja már a kalapját, s az ajtót nézi. A mamelukok a »kezeit
25   II,  1883|      zsidó asszony, és bezárta az ajtót.~»Egész testemben remegtem,
26   II,  1883|     állítja, és sarkaiba emeli az ajtót, melynek kulcslyukát eddig
27   II,  1884|        Lónyay!~Kedden benyitja az ajtót és besüvít:~- Meghalt Horváth
28   II,  1884|    szegedi deputáció nyitja rá az ajtót, hogy úgyszólván oda van
29  III,  1886|           Parancsolj! Betegyem az ajtót?~- Tedd be!~Magunk maradtunk
30  III,  1886|           s becsapta maga után az ajtót.~Egy mentõ gondolatom támadt...
31  III,  1887|      miköztünk - mit zárogatja az ajtót maga után...~Éljen még elõbb
32  III,  1887|           Talán eltévesztetted az ajtót, jó Almanach, s egy antikvárius
33  III,  1887|            siffonérba; rázárta az ajtót s egész gépiesen, öntudatlanul
34  III,  1888|      terembõl, erõsen becsapva az ajtót. A jelenlevõket bámulat
35  III,  1888|          tíz perce hazatértem, az ajtót zárva találtam, a kilincsre
36  III,  1888|            s Deák kinyitá neki az ajtót:~- A király korán reggel
37  III,  1888|        ugyan betette maga után az ajtót.~A MAI ÜLÉS [dec. 2.]~Rossz
38  III,  1891|          bevégzi, hát zárja be az ajtót, mert a többi után már õ
39  III,  1892|          már becsapták mögötte az ajtót. Most öt esztendõ mosolyog
40  III,  1893|          ablakon: »Boriska, nyiss ajtót!« S mikor negyedízben jött,
41  III,  1893|    mellyel a protekciónak nem tár ajtót, hogy rendületlenül megmarad
42  III,  1893|          ilyen erõsen vágta be az ajtót maga elõtt.~A Ház hangulata
43  III,  1893|      Reteszeljétek el jól a külsõ ajtót, hogyha ez az Asbóth arra
44  III,  1894|  vészjósló hangon, s rámcsapva az ajtót, eltávozott.~Néhány nap
45  III,  1895|           mennek ugyan, de minden ajtót nyitva hagynak maguk után,
46  III,  1896|         Vigyázzon!~...Valahol egy ajtót nyithattak. Hah! Ez õ! És