Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|     mutogatni - szólt az öregúr mogorván - mint ritkaságot.~- Hogy
 2    I,  1879|      itt a tûzhelyünket felelte mogorván egy deres hajú öreg ember,
 3    I,  1879|   munkások a »budai országúton« mogorván, szótlanul, panasz nélkül,
 4    I,  1879|       azt felelné méltóságosan, mogorván:~»Én.«~SZEGED VÍZ ALATT~
 5    I,  1880|    bocsáthatlak be - utasítá el mogorván Szent Péter.~Visszament
 6   II,  1881|      tudjuk, mikor jön - feleli mogorván. - Elmehetnek.~Ha pedig
 7   II,  1881|      menny kapuját, Szent Péter mogorván kérdi:~- Ki az?~- Én vagyok.~-
 8   II,  1881|         kívánatnak.~A parasztok mogorván álltak ott föltett kalappal
 9   II,  1882|      Nelli, mi volt ez? - kérdé mogorván. - Te reszketsz... te bûnös
10   II,  1882|    beszéd volt az. Tisza Kálmán mogorván fordítá el fejét, hiába
11   II,  1883| megijedtem - mondja Miska bácsi mogorván -, mert feltûnõ kétszer:
12   II,  1883| képviselõtársam?« Mikor roppant mogorván rám kacsint az egyik szemével,
13   II,  1883|        hát azt kérdi tõlem nagy mogorván:~- Nos, mennyit keres a
14   II,  1883|      feszeleg székén, s döfködi mogorván könyökével a padot.~Az elnök
15   II,  1885|         Bánffy Bélát. Némelykor mogorván jár-kel, és nem jut senkinek
16   II,  1885|      álla. Hallgatagon ülnek és mogorván, csak Kõrösi Sándor mer
17   II,  1885|   valami jogi dolgot kérdeznek, mogorván förmed fel:~- Azt a Guszti
18  III,  1886|   kabátját veszi fel, behúzódik mogorván egy szögletbe, csak a monokliüveg
19  III,  1886|    János.~- Isten veled - mondá mogorván.~Negyednapra visszatért
20  III,  1887|     mézeshetek. Szatmáry Miklós mogorván jár-kél, mintha neki kellene
21  III,  1887|       az ellenzék hallgatta még mogorván. De amint a jövõ perspektíváját
22  III,  1888|         a fejét bicegtette nagy mogorván, sõt ha Adrienne titokban
23  III,  1888|     egészen a »hegy« csúcsán él mogorván az öreg Csatár.~A helyzet
24  III,  1888|         ott ül magában egyedül, mogorván, összehúzódzkodva, mint
25  III,  1888| szögletszobából hangzik ki néha mogorván:~- Vigyázz, mindjárt elütöm
26  III,  1888|      szívélyes volt, azok pedig mogorván, ellenséges szemekkel néztek.~-
27  III,  1888|         nagyot nézett rá, aztán mogorván felelt:~- Én úgy tudom,
28  III,  1888|         kacagástól. Az ellenzék mogorván hallgatja.~Ejh, micsoda
29  III,  1889|       Apponyi lesütötte a fejét mogorván, csak a Károlyi Gábor szeme
30  III,  1889|     szélsõbaliak.~A kormánypárt mogorván hallgatta. Némelyek elégikus
31  III,  1890|     kizárják a honpolgárságból, mogorván közbekiáltott:~- Ugyan,
32  III,  1890|     katolikus képviselõ elkezdi mogorván dünnyögni:~- Nem ingadozó
33  III,  1891|            Jó napot - felelte õ mogorván.~- Mivel szolgálhatok?~-
34  III,  1891|           S aki édes otthonodat mogorván, kedvetlenül hagytad el
35  III,  1891|         a gyerek? - kérdik ezek mogorván.~- Mindjárt itt lesz. Most
36  III,  1891|    kuszált, vörös bajusz néz ki mogorván a külvilágba. Álmodom-e,
37  III,  1891|    párbajhoz.~Csanády bátya már mogorván hajtogatta a fejét erre
38  III,  1892|     sincs ott. Dohog az öreg és mogorván távozik, hogy visszamenjen
39  III,  1892|       meg vagyok elégedve...~És mogorván, epésen hajtotta le a fejét.~
40  III,  1893|    megrezzent, és minden gombot mogorván begombolt a kabátján. Istenem,
41  III,  1894|      nem spekulál. Megy sokszor mogorván, vagy dúlva-fúlva a maga
42  III,  1894|       fák koronáit csavargatja. Mogorván ül székén Szilágyi, mint
43  III,  1894|    fáradtságba kerültél!~Ott ül mogorván a napok hõse, hatalmas Szilágyi
44  III,  1895|    bátyám, a követeket?~Az öreg mogorván, szigorún tekintett le a
45  III,  1895|      lesz, ha mondom - viszonzá mogorván az elõbbi.~- De miért nem? -