bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

 4501    I,  1877    |                      Megrendeltetett tehát, hogy az õ nevét felvéssék, s fel
 4502    I,  1877    |                           s meg lett súgva, hogy az õ neve illõbb helyre tétessék.
 4503    I,  1877    |                 halhatatlan; és méltó joggal is; az õ neve kimaradhatlan arról
 4504    I,  1877    |                         neve kimaradhatlan arról az épületrõl, mely Budapestet
 4505    I,  1877    |                       aki gondolkozik, hogy ahol az ilyen logikával bíró ember
 4506    I,  1877    |                       felelnek nekik...~Idebenn, az igazi nagy temetõben...
 4507    I,  1877    |                          a hírlapíró virraszt... az õ halottjai az eszmék között
 4508    I,  1877    |                       virraszt... az õ halottjai az eszmék között járnak...~
 4509    I,  1877    |                        alóla a feltámadás napján az, aki ott alussza álmát;
 4510    I,  1877    |                       alussza álmát; kettõs sír: az »Erkölcs« és »A politikai
 4511    I,  1877    |                      valahol a ravatalon: Talán »az önálló magyar bank« ez!~
 4512    I,  1877    |                        ki a benne nyugvót, ahova az öngyilkosokat szokás...
 4513    I,  1877    |                      önérzet« dísztelen fekhelye az...~S hant hantot követ a
 4514    I,  1877    |                        kegyelet rab e hazában... Az nincs itt... a maga helyén.
 4515    I,  1877    |                           mik ott fognak rohadni az egyre szaporodó sírokon
 4516    I,  1877    |                     nincs jel, nincs kõ, amelyre az a nagyhatalmú úr, aki semmi
 4517    I,  1877    |                       nem engedte elhagyni nevét az indóház emléktáblájáról,
 4518    I,  1877    |                          gondolkozom mindeniken, az út fölkavart porában, virágok
 4519    I,  1877    |                    politikai halottak egyenkint.~Az illat elenyészik, de nem
 4520    I,  1877    |                        el... a levegõbe olvad...~Az út pora, mely a virág kelyhébe
 4521    I,  1877    |                          ereikben... s még ebben az életben karöltve járunk
 4522    I,  1877    |                          beszivárog a rögökön át az életrehívó emberi akarat
 4523    I,  1877    |                    országában is.~Ott van teszem az az »egy halott«.~Mint halljuk
 4524    I,  1877    |                 országában is.~Ott van teszem az az »egy halott«.~Mint halljuk
 4525    I,  1877    |                           jobban megfelelt, mint az aluszékony »Kelet Népe«.~
 4526    I,  1877    |                 mazsola-szõlõ és korbács, amivel az elégedetlen gyermekeket
 4527    I,  1877    |                    csüggedést...~Tisza úr mester az ilyenekben! Mindenekelõtt
 4528    I,  1877    |                frázisokat beillesztheti, mert...~Az asszonyok erényét a férfiak
 4529    I,  1877    |                      Nagyon talmi tudomány lehet az s örülnie kell, hogy kevés
 4530    I,  1877    |                         örülnie kell, hogy kevés az ötvös körülötte, mert hamar
 4531    I,  1877    |                      ezzel a komikus mozzanattal az õ kebelbarátjait, akik elméje
 4532    I,  1877    |                     forintért unatkozni, mert... az unatkozó ember könnyen ráfanyalodik
 4533    I,  1877    |                           Denique megéltük, hogy az osztrák sógorok is a németet
 4534    I,  1877    |                        mindjárt kijelentem, hogy az egyik a régi, az osztrák-német,
 4535    I,  1877    |                kijelentem, hogy az egyik a régi, az osztrák-német, a mások a
 4536    I,  1877    |                          a mások a burkus-német.~Az osztrák is azt mondja most,
 4537    I,  1877    |                          monarchia sorsát.~Igen, az õ felfogásuk szerint! Az
 4538    I,  1877    |                         az õ felfogásuk szerint! Az osztrák sasnak csak azért
 4539    I,  1877    |                         két fejet rendelkezésére az õs fantázia, hogy Magyarországot
 4540    I,  1877    |                       védvám mellett, igaz, hogy az osztrák iparcikkek itthon
 4541    I,  1877    |                        jövedelemre van szüksége.~Az õ jövedelme pedig a nyersterményei.
 4542    I,  1877    |                      éppen ellenkezõleg, elzárja az utat terményeink elõl.~Mibõl
 4543    I,  1877    |                      vámügyi tudománya van, mint az osztrák kormánynak, mert
 4544    I,  1877    |                          említeni is fölösleges.~Az önzés annyira vakká teszi,
 4545    I,  1877    |                          kosztol, zsírtalan lesz az étele...~Az ilyen gazdálkodás
 4546    I,  1877    |                       zsírtalan lesz az étele...~Az ilyen gazdálkodás aztán
 4547    I,  1877    |                gazdálkodás aztán nagyon hasonlít az egyszeri testvér-kocsmárosok
 4548    I,  1877    |                         mindig átadja a másiknak az árát.~Úgy is lett... víg
 4549    I,  1877    |                      ugyan ritkán jött, de azért az üzlet mégsem szenvedett
 4550    I,  1877    |                             õk magok ittak... és az öt garast mindig fizették
 4551    I,  1877    |                gyengülnek a karok és ereszkednek az inak. A pápa is csak ember,
 4552    I,  1877    |                        csak ember, õrajta is fog az idõ. Csúzos baja felette
 4553    I,  1877    |                         lesik utolsó érzületeit. Az »extraterritorium« szent
 4554    I,  1877    |                      világhoz. Hiszen olyan szép az, és annyi benne a gyönyör
 4555    I,  1877    |                   rosszul állanak, s õszentségét az utolsó napokban igen megviselték
 4556    I,  1877    |                          atmoszférákban mozog, s az önálló bankot is bizonyosan
 4557    I,  1877    |                        akarja, mert valami okból az önálló vámterületet akarja,
 4558    I,  1877    |                        amirõl gondolkozik. És ez az õ szerencséje. Mert ha úgy
 4559    I,  1877    |                      lesz alapítva. Már t.i. nem az önálló bank, hanem a Berci
 4560    I,  1877    |                          Ivor Lónyait védelmezte az Irányi vádjai ellenében,
 4561    I,  1877    |                     ránézett Kaasra és megíratta az »Ellenõr«-ben, hogy kár
 4562    I,  1877    |                        sz.,~Chlumetzky urat csak az nem ösmeri, akinek nem muszáj.
 4563    I,  1877    |                  mindnyájunknak.~*~Chlumetzky úr az osztrákok Trefortja. De
 4564    I,  1877    |                          különben nem Trefort úr az oka, hanem a szülõi, akik
 4565    I,  1877    |                         ennek egyedül Chlumetzky az oka, amiért õ sokkal jobb
 4566    I,  1877    |                       székbe beülni: katonadolog az!~Tud németül beszélni, írni
 4567    I,  1877    |                           amit nem tud. Csakhogy az, akitõl Chlumetzky kérdezõsködik,
 4568    I,  1877    |                     pedig Trefort kérdezõsködik, az csak szeretne tudni felelni.~
 4569    I,  1877    |             kérdezõsködik, õt is megkérdik néha. Az interpelláció úgy divik
 4570    I,  1877    |                         öröm volt elhallgatni.~S az osztrák parlamentnek volt
 4571    I,  1877    |                          sineket, miszerint ezek az oroszok által hadmíveleti
 4572    I,  1877    |                    oldotta a lefoglalást, miután az oláh kormány nyilatkozatát
 4573    I,  1877    |                    Általános derültség.)~*~És ez az »általános derültség« azt
 4574    I,  1877    |                         jelentette továbbá, hogy az osztrák képviselõház szörnyen
 4575    I,  1877    |                    magyar kormány naivitását.~És az általános derültség, az
 4576    I,  1877    |                          az általános derültség, az a hahota, mely a Reichsrath
 4577    I,  1877    |              nevetségesnek lenni a legszomorúbb.~Az osztrák képviselõház Chlumetzkynek
 4578    I,  1877    |                       310. sz.,~Akiknek nem kell az önálló magyar bank:~És akik
 4579    I,  1877    |                          Igen.«~Mikor arcul ütik az édes tápláló anyaföldet
 4580    I,  1877    |                        szívében még meg nem hûlt az õsöktõl öröklött vonzalom,
 4581    I,  1877    |                          testén, azok vegyék fel az arcába vágott kesztyût s
 4582    I,  1877    |                      semmi szent.~A tékozló, aki az utódai által állítandó sírkövét
 4583    I,  1877    |                     állítandó sírkövét is eladta az uzsorásnak, nem meseszerû.~
 4584    I,  1877    |                      meseszerû.~A mameluk eladja az - akaratát is.~S a mameluk
 4585    I,  1877    |                         a bélyeget. És vásárolja az elveszendõ lelkeket, kit
 4586    I,  1877    |                      mintha a »pokolban« már nem az a pénz volna forgalomban,
 4587    I,  1877    |                         annyi megvett lelke van, az mégis lelketlen.~*~Mikoron
 4588    I,  1877    |                          A mameluk is mind ebbõl az anyagból van gyúrva!~Az
 4589    I,  1877    |                          az anyagból van gyúrva!~Az tehát nem is meglepõ, hogy
 4590    I,  1877    |                   nagylelkû önmegtagadása miatt.~Az egyszeri falusi bíró is,
 4591    I,  1877    |                      falusi bíró is, ki a kocsin az elõülésen ült, bölcs mérséklettel
 4592    I,  1877    |                     eléjök álló ágát, minélfogva az úgy vágódott oda a hátulülõ
 4593    I,  1877    |                       hogy annak menten kifutott az egyik szeme.~- Köszönöm,
 4594    I,  1877    |                    konstáblereket nem rejtett el az országház táján, sem Helfy
 4595    I,  1877    |                          nagy könyvet írt volna »az emberi agy beteges kigõzölgésének
 4596    I,  1877    |                        Prém írni fog örökké...~*~Az igaz, hogy kegyetlen a sors!~
 4597    I,  1877    |                  Ilyenkor hal meg szegény! mikor az általa hirdetett felfogás
 4598    I,  1877    |                    Mundus se expediet! Elég lesz az osztrákoknak egy Pipicz:
 4599    I,  1877    |                       osztrákoknak egy Pipicz: s az Tisza.~*~Simonyi Ernõ is
 4600    I,  1877    |                    kõszéngõz rontotta meg, hanem az, hogy politirozott fával
 4601    I,  1877    |                     fogva is mindjárt eszébe jut az embernek a - kozák. A kozákról
 4602    I,  1877    |                           Karsz ostroma.~Hát biz az úgy esett, hogy a vitéz
 4603    I,  1877    |                    Napóleontól, de amint egyszer az operenciás tenger mellett
 4604    I,  1877    |                         járványnak mutatkozik, s az európai diplomaták már is
 4605    I,  1877    |                        diplomaták már is okultak az esetbõl.~A távíró meghozta
 4606    I,  1877    |                          beszédet tartotta, mely az év folyamán különben annak
 4607    I,  1877    |                         üres beszédnek, a német, az orosz és az olasz nagykövet
 4608    I,  1877    |                  beszédnek, a német, az orosz és az olasz nagykövet nem fogadta
 4609    I,  1877    |                         annyi latin idézetet rak az én számba a »Fény- és árnyképek«-
 4610    I,  1877    |                          a »hajtogatáson« kívül, az »amo« és »mensa« szavak
 4611    I,  1877    |                    elismeri a sajtó egyhangúlag.~Az »Egyetértés« azonban megdöbbentõ
 4612    I,  1877    |                          és eredményt tulajdonít az értekezletnek.~Elhatároztatott
 4613    I,  1877    |                       Rettentõ gondolat! Hát már az isteni gondviselés is silány
 4614    I,  1877    |                       nem adjuk el. Tiltako­zunk az isten elõtt! Nem! Nem! És
 4615    I,  1877    |                       kerék küllõi elcsavarhatók az irányból egy percre, míg
 4616    I,  1877    |                     éltetõ lenni, fojtó lesz; ha az ebet megrúgják, nem csóvál
 4617    I,  1877    |                    farkat, fogait vicsorítja, ha az oktalan állatot olyan kúthoz
 4618    I,  1877    |                        mi igaz e konferenciáról. Az »Egyetértés« nyomán értesülünk,
 4619    I,  1877    |                      három hadtest mozgósíttatik az oroszok javára leendõ beavatkozás
 4620    I,  1877    |                  családtagok közt szájról szájra az aggodalom elfojtott hangján: »
 4621    I,  1877    |                    Posner Károly Lajos ajándéka. Az »Ellenõr« harctéri levelezõjének,
 4622    I,  1877    |                        minõségére következtetni, az teljesen megfoghatatlan
 4623    I,  1877    |                        dolog, mint sok más egyéb az »Ellenõr«-ben. Õfelsége
 4624    I,  1877    |                       leír, nem lévén alkalmasak az »Ellenõr«-be vezércikk-anyagnak,
 4625    I,  1877    |                           be vezércikk-anyagnak, az illetõ igen tisztelt harctéri
 4626    I,  1877    |                        kútforrás nyomán közöljük az alábbiakat, ha hamis dolgok,
 4627    I,  1877    |                     alábbiakat, ha hamis dolgok, az õ lelke rajta.~———————————————————~
 4628    I,  1877    |                        háború lesz. Hova rejtsem az ideiglenes viszonyaimat?
 4629    I,  1877    |                          Ilyen esetben nem jönne az ember zavarba. Beküldeném
 4630    I,  1877    |                   lord-mayor lakomája Londonban. Az a gyámoltalan olasz nagykövet
 4631    I,  1877    |                         minden! Addig hazudoztam az istennek, hogy a kereszténységért
 4632    I,  1877    |                         segíteni. No iszen, csak az én szövetségesem legyen
 4633    I,  1877    |                     Persze nem akarnak elmaradni az osztozástól! Azt hiszik,
 4634    I,  1877    |                        török után õk következnek az étlapon.~november 14.~315.
 4635    I,  1877    |                        Coriolánok lepedõben~Egy, az Ipoly vize mellett fekvõ
 4636    I,  1877    |                         Balassagyarmatnak jutott az a nagy skandalum: Coriolánt
 4637    I,  1877    |                    Coriolánt lepedõben láthatni.~Az egész ország gúnyosan nevet
 4638    I,  1877    |                        fogja, mint a göcsejieket az eltolt templom, az elfutott
 4639    I,  1877    |                   göcsejieket az eltolt templom, az elfutott búzavetés sat.~
 4640    I,  1877    |                      Coriolán, kinek nem Veturia az anyja, aki lekérlelné, hanem
 4641    I,  1877    |                      hanem Lukam emlõibõl szívja az erõt a hazája elleni hadjárathoz, -
 4642    I,  1877    |                          mutogatják Coriolanust. Az annak az igazi kosztümje
 4643    I,  1877    |                 mutogatják Coriolanust. Az annak az igazi kosztümje a mai idõben.~
 4644    I,  1877    |                       próféta kísért~Aki akarja, az még emlékezhetik a bécsi
 4645    I,  1877    |                       okvetlenül gyõzni fognak s az orosznak végképp magva szakad
 4646    I,  1877    |                       megjelenése szomorú hír... Az elcsüggedés fonnyadt virágai
 4647    I,  1877    |                  koszorúzzák azt a sírt, ahonnan az évezredek óta porladozó
 4648    I,  1877    |                        jó jelek ezek!~Szebb volt az még akkor, midõn a próféta
 4649    I,  1877    |                         pihent szent sírjában, s az igazságos ügy védelmében
 4650    I,  1877    |                        rendült utóda, a szultán, az övéi védelmére itt hagyott
 4651    I,  1877    |                  selyemfonallal oda volt kötözve az udvaroncok, a gyûlölt Damad
 4652    I,  1877    |                      pasa alacsony terveihez. Ez az a »civilizált selyemzsinór«,
 4653    I,  1877    |                        Ez a zsinór bénította meg az õsz Abdul Kerim karját,
 4654    I,  1877    |                osztogatni, nem neki való hivatal az! A hazajáró lelkek nem jó
 4655    I,  1877    |                foglaltatik: »Soha több fát, mint az erdõn!«~Ebben azután, hogy
 4656    I,  1877    |                           Ezekbõl a párázatokból az tûnik ki »aszongya« hogy »
 4657    I,  1877    |                       aszongya« hogy »aszongya«, az »odavalósi« bécsi kormányt
 4658    I,  1877    |                          kormányt nagyon szidják az odavalósi bécsi »cajtungok«
 4659    I,  1877    |                 haragusznak a bécsi lapok, ebbõl az következik, hogy a magyar
 4660    I,  1877    |                    kötött velük - aminõ rossznak az atyafiak gondolják.~Végül
 4661    I,  1877    |                        látszik, Magyarország nem az a talaj, ahol a meetingek
 4662    I,  1877    |                  személyüket, hogy mint a fáktól az erdőt, nem lehet miattuk
 4663    I,  1877    |                          nem lehet miattuk látni az - ügyet.~Hermann Ottó és
 4664    I,  1877    |                        Schodl«-ban, együtt írnak az »Egyetértés«-be és együtt
 4665    I,  1877    |                          polgárok visszavonulnak az efféle spektakulumoktól.
 4666    I,  1877    |                     állhatjuk, hogy meg ne rójuk az olyan népgyűléseket, ahol
 4667    I,  1877    |                       nemzet legnagyobb írójának az egész világon ünnepelt neve
 4668    I,  1877    |                      gyûléseket!~Mert mi a célja az ilyen gyûlésnek?~Hogy impozáns
 4669    I,  1877    |                      meredek útja elé, miszerint az meghökkenve forduljon vissza,
 4670    I,  1877    |                       ellen.~Nem tudom, ki lehet az a H. J. úr, akit a »Budapesti
 4671    I,  1877    |                         dolog, hogy ugyanazon úr az, aki ha a német színházba
 4672    I,  1877    |                       vagy mûvésznõ ennyit ér... az meg van mondva, az olyan
 4673    I,  1877    |                         ér... az meg van mondva, az olyan szabott ár, hogy egy
 4674    I,  1877    |                          tudom, mi lesz, ha majd az Operaház felépül? Akkor
 4675    I,  1877    |                        belõle!~Ugyanazon úr lesz az, aki nemrégen a »Kapitány
 4676    I,  1877    |                          s egy gyûjtõívet csinál az ötszáz forint összeteremtésére,
 4677    I,  1877    |                         hajótörést a terve, mert az igazgatónak nem elég argumentum
 4678    I,  1877    |                  igazgatónak nem elég argumentum az, hogy Swippsz Pepi- és társainak
 4679    I,  1877    |                 vigyázunk.~Méltó bosszú, mert ez az eset, nagy szennyfolt a
 4680    I,  1877    |                   szennyfolt a hírnevén... Dehát az õ hírneve olyan már, mint
 4681    I,  1877    |                 zsírfolttal több, vagy kevesebb, az mit sem tenne; - de a legnagyobb
 4682    I,  1877    |                     tenne; - de a legnagyobb baj az, hogy a Kricsi gróf és Niki
 4683    I,  1877    |                használható... túl kell adni ezen az emberen.~november 22.~323.
 4684    I,  1877    |                        metszõ szatírával önti le az ellenséges irányzatokat.~
 4685    I,  1877    |                           Persze nem olyan, mely az újságba belekerülhetett
 4686    I,  1877    |                       volna.~Valóságos rege volt az, egy ragyogó tündérálom
 4687    I,  1877    |                         csak magyar ember. Hanem az aztán azonnal elhitte. Régi
 4688    I,  1877    |                      elhitte. Régi jó természete az már neki. Bízik a bámulatos,
 4689    I,  1877    |                    elõtte, mikor bajban voltunk; az õ hite szerint a mennybeliek
 4690    I,  1877    |                       vagyunk. »Magyarok istene« az isten, és a többi komiszabb
 4691    I,  1877    |                         mi vagyunk. De meg aztán az »ország védasszonya« is
 4692    I,  1877    |                        azt rossz néven venni, ha az égtõl többet várunk, mint
 4693    I,  1877    |                          hogy a dologra térjünk, az a hír volt elterjedve, hogy
 4694    I,  1877    |                        kerekedett felül, s ebbõl az új királyságból nem lett
 4695    I,  1877    |                      lehet törülni hitébõl.~Most az a hír járja, hogy ha a muszka
 4696    I,  1877    |                     muszka veri meg a törököket, az orosz nép alkotmányt fog
 4697    I,  1877    |                     alkotmányt fog kapni. (Errõl az alkotmányról egyébiránt
 4698    I,  1877    |                 királyunktól Tisza Kálmánt; hadd az csináljon nekik alkotmányt:
 4699    I,  1877    |                      csináljon nekik alkotmányt: az aztán lesz is, meg nem is
 4700    I,  1877    |                       lehet tudni, lesz-e valami az alkuból, s lehetni fog-e
 4701    I,  1877    |                         annyira le nem szállítja az árakat, amennyire õk akarják.~
 4702    I,  1877    |                          amennyire õk akarják.~S az egyesült akarat mit ne vinne
 4703    I,  1877    |                          mozduló nagy tömeg volt az, mely alig látszott élni,
 4704    I,  1877    |                     figyelemmel kíséri évek óta, az elég keservesen tapasztalhatta,
 4705    I,  1877    |                      színházakat legtöbbször nem az intendáns vagy az igazgató,
 4706    I,  1877    |                legtöbbször nem az intendáns vagy az igazgató, még kevésbé a
 4707    I,  1877    |                    lehetetlennek tartottuk, hogy az intendáns vagy igazgató
 4708    I,  1877    |                     közönséget megkímélje. - Oh, az áldott ember; rózsa fakadjon
 4709    I,  1877    |                          fejezhette volna be ezt az egész dolgot azzal, ha egyszerûen
 4710    I,  1877    |                        megtagadja Harkányi úrnak az engedélyt arra, hogy ezentúl
 4711    I,  1877    |                    büntetés, amint a halra nézve az, ha kiveszik az éltetõ elemébõl,
 4712    I,  1877    |                      halra nézve az, ha kiveszik az éltetõ elemébõl, a vízbõl -
 4713    I,  1877    |                   párbajáról van egy újdonságunk az illetõ rovatban. Nem tudjuk,
 4714    I,  1877    |                          szerint bûntettet követ az el a közhatóság ellen, aki
 4715    I,  1877    |                        szemére lobbantotta, hogy az alkalmasint nem volt tisztában
 4716    I,  1877    |                         Tisza kriminálisba vonni az országgyûlés legjámborabb
 4717    I,  1877    |                         olyan kedvezõ volt hozzá az alkalom.~Tisza nem volt
 4718    I,  1877    |                    alkalom.~Tisza nem volt jelen az ülésen.~*~- No, Dani - mondja
 4719    I,  1877    |                 Dánielhez, midõn a büntetõ kódex az »izgatás«-ról szóló részét
 4720    I,  1877    |                         már nektek a koporsót.~- Az asztalosok is halandók -
 4721    I,  1877    |                      mértéket.~- Fogy, töpörödik az ember. Voltunk már mi valaha
 4722    I,  1877    |                       Helfy. Vajon milyet akarna az öreg?~Simonyi E. Valószínûleg
 4723    I,  1877    |                          is kerül semmibe. Terem az erdõkben bõven.~Helfy (neheztelve)
 4724    I,  1877    |                        kénye-kedvének, hogy mint az aljas kerítõ által mámoros
 4725    I,  1877    |                    visszanyerik a ruganyosságot, az erõt s egy arculütéssel
 4726    I,  1877    |                 kierõszakolt csókjára szomjazik.~Az utált Broglie-minisztériumtól
 4727    I,  1877    |                      Mac-Mahon, de Franciaország az újban is csak eben gubát
 4728    I,  1877    |                republikánus, s a kormány tagjait az államfõ mégis egytõl egyig
 4729    I,  1877    |                         hívei közül választá.~Ez az akció reakciót szült. Az
 4730    I,  1877    |                         az akció reakciót szült. Az új kormány tagjai még csak
 4731    I,  1877    |                         míg ki nem lett hirdetve az elnöki székrõl az eredmény.~
 4732    I,  1877    |                       hirdetve az elnöki székrõl az eredmény.~Ez volt az elsõ
 4733    I,  1877    |                     székrõl az eredmény.~Ez volt az elsõ nagy diadal...~A jobboldal
 4734    I,  1877    |                       nem.~Csodálatos, hogy azok az emberek, kik a nagyravágyás
 4735    I,  1877    |                        marsall tehát egyedül áll az egész nemzettel szemben!~
 4736    I,  1877    |                    nemzettel szemben!~Egy törpe, az óriások millióival!~De azért
 4737    I,  1877    |                   következményei:~Hát elõször is az, hogy Lulu elveszti a keresztpapáját.~
 4738    I,  1877    |                          tolvajok felett...~Igaz az! Hiszen mi vagyunk azon
 4739    I,  1877    |                 Simonfaynak nem lett igaza.~*~Ma az »ignota quantitások« napja
 4740    I,  1877    |                          nem nyugszik abba, hogy az a pört törülje...~Ha meggondoljuk,
 4741    I,  1877    |                    lövöldözés, »gödi csata«, hol az emberek mintha egymás élete
 4742    I,  1877    |                       szerint cselekedtek, nekik az úgy tetszik. Ők következetesek.~
 4743    I,  1877    |                 Sottise-t követ el vele szemben: az blamírozva van.~A sajtó
 4744    I,  1877    |                     kiköszörüli a blamázst, most az uracs van blamírozva.~Az
 4745    I,  1877    |                         az uracs van blamírozva.~Az uracs is kiköszörüli (a
 4746    I,  1877    |                          A színésznőt blamírozta az uracs, az uracsot a sajtó,
 4747    I,  1877    |                  színésznőt blamírozta az uracs, az uracsot a sajtó, s a sajtót -
 4748    I,  1877    |                         sajtót - önmaga a sajtó.~Az a sajtó, mely évek óta sürgeti
 4749    I,  1877    |                      törvényeket a párbaj ellen, az a sajtó, mely hasábokat
 4750    I,  1877    |                szárnyaira vágyakozó hősöcskéket, az a sajtó (aki azért sajtó,
 4751    I,  1877    |                      hogy ítéljen? Hát lehet még az ő ítélete valaha érvényes
 4752    I,  1877    |                         S amikor egyetlen ember, az »Üstökös« egy munkatársa
 4753    I,  1877    |                        előtt tartva, akkor annak az egy embernek nekiront a
 4754    I,  1877    |                          szagú nyelvviszketegség az, midőn egy ilyen nagy ember
 4755    I,  1877    |                          ami nem is csoda, mikor az olajat mind kicsepegtette
 4756    I,  1877    |                      magát a gondviselést is, ha az egészségről ír, mikor betegségről
 4757    I,  1877    |                        szokott szórakozott lenni az ilyenekben!~Az öregúr rosszul
 4758    I,  1877    |                 szórakozott lenni az ilyenekben!~Az öregúr rosszul van és meg
 4759    I,  1877    |                        halála...~S itt kétszerte az, mert egy intézményt képvisel
 4760    I,  1877    |                          kritikája közt fennáll, az, hogy a nép közt el van
 4761    I,  1877    |                 ösztönszerû gyanújok támad, hogy az illetõ nem halt meg: hanem
 4762    I,  1877    |                        sehogy sem akar meghalni.~Az »Univers« legújabb értesülése
 4763    I,  1877    |                         kedvenc kutyád sompolyog az elmaradhatlan pléhéremmel
 4764    I,  1877    |                     nyakán, mely bizonyítja hogy az öt forintnyi adót őérte
 4765    I,  1877    |                         adót őérte is befizetted az adóhivatalban.~Azután rágyújtasz
 4766    I,  1877    |                          négyszögöl után, s hogy az ebéd meg ne ártson, megadózott
 4767    I,  1877    |                         pótlékkal adózol, azután az országúton keresztül, melytől
 4768    I,  1877    |                      teljesen ki vagy merülve és az idő is már későre jár, álomra
 4769    I,  1877    |                        fárragatlan emberrek ezek az ablegátok!~A Szálay az jól
 4770    I,  1877    |                      ezek az ablegátok!~A Szálay az jól beszélt. Perszo obligat
 4771    I,  1877    |                       szükség volt felhoznia azt az ostobá nagy Fricit (burkus
 4772    I,  1877    |                    vagyunk!~No, hanem a Simonyi, az oszt demagóg! Jesus! Milyen
 4773    I,  1877    |                     demagóg! Jesus! Milyen ember az! Még most is borzong a hátám...~
 4774    I,  1877    |                     Éljen a párrbaj! Prrovokálom az egész világot.~december
 4775    I,  1877    |                       lefaragott róla valamit.~*~Az öreg Zsedényirõl beszélik,
 4776    I,  1877    |                     azonban újságot ritkán olvas az öregúr, de a kalendáriumot
 4777    I,  1877    |                          s akitõl megkérdé, hogy az estét hol töltötte, így
 4778    I,  1877    |                  eleganciát kölcsönözni képesek, az most itt mind egy csokorban
 4779    I,  1877    |                      színészkongresszus tagjain.~Az írói körben (hol a gyûlések
 4780    I,  1877    |                        gyûlésen, hogy ne kelljen az igazgatóknak kauciót fizetni,
 4781    I,  1877    |                        elfogadásban részesülnek.~Az igazán nemes dolog, hogy
 4782    I,  1877    |                     járhatnak a derék urak, mint az Ulászlót választó rákosi
 4783    I,  1877    |                országgyûlés nemessége: kifogyott az elemozsina a tarisznyájukból,
 4784    I,  1877    |                         író jubileumát üli Gyõr. Az öreg Kovács bácsiét. Gyõr
 4785    I,  1877    |                    hölgyei babérkoszorút tesznek az aggastyán halántékaira,
 4786    I,  1877    |               forgatásába; fegyver, mely éles, s az éle annak fáj, aki vagdalózik
 4787    I,  1877    |                      kibúvó utakat...~Íróvá lesz az író... bármily kemény kõ
 4788    I,  1877    |                         még olyan helyen is, hol az öregapja sem járt, arcképét
 4789    I,  1877    |                      járt, arcképét felakasztják az ebédlõben, ha ingyen jutottak
 4790    I,  1877    |              halhatatlanság üstökébe, s oly volt az, mint a »szép asszony fõztje«:
 4791    I,  1877    |                       szánt, nehogy kipárologjon az ereje.~De hát ki tehet róla,
 4792    I,  1877    |                        ki tehet róla, hogy ennek az országnak nincs az ilyesmihez
 4793    I,  1877    |                         ennek az országnak nincs az ilyesmihez étvágya? Az áldott
 4794    I,  1877    |                     nincs az ilyesmihez étvágya? Az áldott jó étel még ki sem
 4795    I,  1877    |                   gyõriek.~Nem neki szemrehányás az, hanem a nemzetnek.~Vagy
 4796    I,  1877    |                     terhe alatt...~És fölhangzik az éljen-orkán, a nemzetek
 4797    I,  1877    |                          szó, és meg­csen­dülnek az összeütött kelyhek, habzó
 4798    I,  1877    |                        toaszt után... és ünnepel az öreg magyar író...~...A
 4799    I,  1877    |                megrakottan, egymásra vigyorognak az ünnepelt író meg nem vett,
 4800    I,  1877    |                         kinek levelébõl merítjük az alábbiakat.~Az öreg Zsedényire
 4801    I,  1877    |                          merítjük az alábbiakat.~Az öreg Zsedényire esett legelõbb
 4802    I,  1877    |                   pillantása, (talán azért, mert az õ hatvanhetedszer kivasalt
 4803    I,  1877    |                             Tûrhetõ - jegyzé meg az öreg, lutheránus stílusban -;
 4804    I,  1877    |                      hadügyi budget-vel, s talán az ötletbõl maga is hasonlólag
 4805    I,  1877    |                       meg a bankkérdés.~Most már az öreg Zsedényi mosolygott,
 4806    I,  1877    |                             Márkus Istvánnal meg az történt, amirõl sohasem
 4807    I,  1877    |                      döbbentette meg:~- Olvastam az ön bankbeszédét...~(»Minden
 4808    I,  1877    |                        beszédével téveszti össze az övét, minélfogva felbátorodva
 4809    I,  1877    |                        is olyan pontosan ismerné az Andrássy politikáját, mint
 4810    I,  1877    |                körbemenvén, természetesen megint az öreg Zsedényihez jutott,
 4811    I,  1877    |                          hódolattal hajlott meg. Az öreg Zsedényi hosszan ránézett
 4812    I,  1877    |                          tékozol a király ezekre az emberekre hiába. »Igen«-
 4813    I,  1877    |                       Bécsbe, hogy: no, most itt az alkalom, hogy magát Andrássyt
 4814    I,  1877    |                          a delegációba leginkább az olyan urakat szokta a kormány
 4815    I,  1877    |                      kormányoknak már jó végzete az, hogy ritkán csalatkoznak
 4816    I,  1877    |                       helyeselni. Hiszen pusztán az elég nagy dicsõség nekünk,
 4817    I,  1877    |                      külügyek élén.~Pedig mit ér az nekünk, ha épp e tulajdonsága
 4818    I,  1877    |                          elõidéz.~Kivált, ha jók az ételek... és különösen a
 4819    I,  1877    |                            és különösen a borok.~Az »ellenfelek« gyanánt küldött
 4820    I,  1877    |                         kétféle mellény fekszik.~Az egyik a respublika.~A másik
 4821    I,  1877    |                       mert a másik lajblinak meg az a tulajdonsága, hogy olyan
 4822    I,  1877    |                          illett még úgy be semmi az »Apróságok« rovatba, mint
 4823    I,  1877    |                        megtûrhetetlen szélvész - az alkotmányosság.~Vagy hohó!
 4824    I,  1877    |                  alkotmányos nép!~Csakhogy náluk az alkotmány olyan, mint a
 4825    I,  1877    |                       toasztot« irigylik tõlünk?~Az valóban jobban beillett
 4826    I,  1877    |                        Ezredévek óta ámítja vele az emberiséget, hogy bármily
 4827    I,  1877    |                        suhanc, aki köveket dobál az égre - és leköpi azt, amit
 4828    I,  1877    |                     teremtés folytatása, belevág az isten útjába, »nekem azok
 4829    I,  1877    |                        isten útjába, »nekem azok az emberek, akiket te teremtettél,
 4830    I,  1877    |                 fölöslegesek, tehát megölöm«, és az isten nem mozdul meg...
 4831    I,  1877    |                        szívdobbanása fölmelegíti az egész világot, melynek egyetlen
 4832    I,  1877    |                         egyetlen haragos hörgése az egész mindenség bordáit
 4833    I,  1877    |             összehorpasztó óriás mennydörgés.~Ez az isten visszafojtja a leheletét
 4834    I,  1877    |                          tartanak a holttetemre.~Az öreg holló, Vilmos, amint
 4835    I,  1877    |                          hatalmaktól valamit, ha az égi hatalom is lemondott
 4836    I,  1877    |                         égi hatalom is lemondott az igazság védelmezésérõl?~
 4837    I,  1877    |                         melyikben van még valami az õs szikrából, mit beléjök
 4838    I,  1877    |                      öntöttem.«~»Hadd lássam, ha az igazság zászlóját le engedik-e
 4839    I,  1877    |                        kellett megfogadniok erre az aktusra is.~Azt már csak
 4840    I,  1877    |                  fogadjanak meg, amennyi kiverje az oroszt a török területrõl;
 4841    I,  1877    |                területrõl; annyi hordár nincs is az országban!~Mit akartok hát,
 4842    I,  1877    |                          tehát népgyûlés, legyen az impozáns, óriási nagy, [......];
 4843    I,  1877    |                         ha lesz tüntetés, legyen az egész ország mennydörgõ
 4844    I,  1877    |                      gyöngén, halványan viszi át az Andrássyéba. Mellõzzük a
 4845    I,  1877    |                voyageur-öket, beszéljünk magával az országgyûléssel. Õhozzá
 4846    I,  1877    |             szemforgatással mondván:~»Meghódolok az ország szavazatának.«~Azután
 4847    I,  1877    |               pillanatokra sem mutat stagnációt, az egyik szélsõségbõl a másikba
 4848    I,  1877    |                     szélsõségbõl a másikba dobva az állam hajóját.~De minthogy
 4849    I,  1877    |                    ellakni abban a testben, mely az orosz cár rabságába került:
 4850    I,  1877    |                     belõle, otthagyta.~Jobb volt az így, szebb volt az így!...~
 4851    I,  1877    |                          volt az így, szebb volt az így!...~A hõs küzd emberfeletti
 4852    I,  1877    |                 emberfeletti erõvel, elbukik, de az eszme diadalt ülend...~A
 4853    I,  1877    |               honszerelmet.~S Allah meghallgatja az imádkozókat: módja van hozzá;
 4854    I,  1877    |                    imádkozókat: módja van hozzá; az ott lebegõ lelket felosztja
 4855    I,  1877    |                          tõle a honszeretet...~S az Ozman hõsi lelke száll,
 4856    I,  1877    |                  Fegyverre!~S Budapestrõl messze az országban lázasan hömpölyög
 4857    I,  1877    |                    népgyûlés erõs hullámokat vet az országban. Vagy hogy nem
 4858    I,  1877    |                      híre csak ma jut még oda, s az ország minden részében megtartott
 4859    I,  1877    |                      röviden:~»Vezessetek minket az oroszok ellen!«~Egyszerre
 4860    I,  1877    |                          Egyszerre született meg az akarat mindenütt, egyszerre
 4861    I,  1877    |                           egyszerre szállott meg az aggodalom minden magyar
 4862    I,  1877    |                     harag...~Háborút kívánunk.~S az országgyûlés, a nép képviselõi,
 4863    I,  1877    |                    viharos »éljen« kél nyomukba.~Az »éljen« elhangzik és el
 4864    I,  1877    |                         divat s aki nem mameluk, az mind csõcselék!~Maga Tisza
 4865    I,  1877    |                      biztosabb alapon áll. Itt õ az úr, komédiás a saját sátorában
 4866    I,  1877    |                  ítéletét föllebbezni nem lehet.~Az a néhány durva kéz, mely
 4867    I,  1877    |                          elítéltrõl van szó.~Nem az ítélõbírák tette volt, csak
 4868    I,  1877    |                       volt, csak a karzaté, - de az ítélet alapján. Õ szavakban
 4869    I,  1877    |                    alapján. Õ szavakban hallotta az ítéletet s durvaságában
 4870    I,  1877    |                   napokban is öröm érhet s éppen az orosz fõhadiszállásról.~
 4871    I,  1877    |                          sebe javulásnak indult.~Az egész távirat mint mondják
 4872    I,  1877    |                      nemzet hõse, Nuri Ozman.~Ma az »Egyetértés« is így ijesztette
 4873    I,  1877    |                     helyeseljük a sajtó részérõl az ilyen, bár nem rosszakaratú,
 4874    I,  1877    |                     vasárnap óta. A mamelukoknak az már természete, hogy egy
 4875    I,  1877    |                        pontig annyira együttérez az »urával«, hogy amikor annak
 4876    I,  1877    |                       hogy amikor annak verik be az ablakát - õ ragasztja be
 4877    I,  1877    |                         ablakát - õ ragasztja be az ablaktábláját a bihari pontok
 4878    I,  1877    |                         Még a tarokk is megszûnt az elsõ estén, csak imitt-amott
 4879    I,  1877    |                            mondá valaki.~- A nép az utcák szennye... - ordítá
 4880    I,  1877    |                          a kegyelmes úr ez alatt az elégtétel alatt.~- Nagyon
 4881    I,  1877    |               becsületesen van kormányozva, mint az, hogy pénzzel hajigálkoznak
 4882    I,  1877    |                       hogy pénzzel hajigálkoznak az emberek. Ez amennyire páratlan
 4883    I,  1877    |                   Verhovayra.~Ami helytelen volt az utcai tömegtõl, bizonyára
 4884    I,  1877    |                    tömegtõl, bizonyára helytelen az Magyarország miniszterelnökétõl
 4885    I,  1877    |                       pedig megnövekedik a súlya az esés alatt, s mélyen belevágódik
 4886    I,  1877    |                      alatt, s mélyen belevágódik az anyaföldbe is, és nyomot,
 4887    I,  1877    |                        miatt olyan hírbe keverni az országot, mintha lázító
 4888    I,  1877    |                          nekünk rosszul esik azt az anomáliát látni, hogy ha
 4889    I,  1877    |                         gyönyörű rózsaszál, amit az orosz cár kebelére tűznek.~
 4890    I,  1877    |                          már tudjuk, milyen volt az az eddigi politika, melynek
 4891    I,  1877    |                       már tudjuk, milyen volt az az eddigi politika, melynek
 4892    I,  1877    |                       Most pedig emeljük fel még az »écarté«-t is: megszűnt
 4893    I,  1877    |                        azon érdekvonalnak, mikor az osztrák gyíklesőt nekiszalasztja
 4894    I,  1877    |                     karra nagy mostan a szükség, az egész világtól elhagyatva,
 4895    I,  1877    |                      szerkesztőség:~Igaz-e, hogy az oroszok bevették Plevnát?~
 4896    I,  1877    |                       kézbe jutottak, mikor majd az osztozkodásnál - őt főzik
 4897    I,  1877    |                   mondjon, majd kibetűzi ő abból az »igazit«, előtte ugyan hiába
 4898    I,  1877    |                  rokonszenvez jobban őfelsége?~- Az izével... - mondja Andrássy
 4899    I,  1877    |                        valami? Beleavatkozunk?~- Az meglehet... illõ módban
 4900    I,  1877    |                      idejében.~- Pedig itt volna az ideje - veti ellen a derék
 4901    I,  1877    |                         Õk! Akárhányat - felelte az elmésségben ritkán fogyatékos
 4902    I,  1877    |                          e fontos leleplezéseket az Andrássy keleti politikájáról.~
 4903    I,  1877    |                          mely meghatározza, hogy az ember az elõszobán keresztül
 4904    I,  1877    |                      meghatározza, hogy az ember az elõszobán keresztül jusson
 4905    I,  1877    |                      egyik dogmája szerint elõbb az aprószenteket simogassa
 4906    I,  1877    |                      aprószenteket simogassa meg az ember, ha az öreg szenthez
 4907    I,  1877    |                       simogassa meg az ember, ha az öreg szenthez akar jutni.~
 4908    I,  1877    |                         akarok beszélni s általa az összes konzervatív pártról.~
 4909    I,  1877    |                           miként a sír.~De éppen az az aggasztó. Nagy viharok
 4910    I,  1877    |                        miként a sír.~De éppen az az aggasztó. Nagy viharok elõtt
 4911    I,  1877    |                          csend uralg a tengeren.~Az a sejtelem van elterjedve
 4912    I,  1877    |                          sejtelem van elterjedve az országban, hogy a konzervatívok
 4913    I,  1877    |                      kerül kormányra Tisza után. Az isten mentsen meg bennünket
 4914    I,  1877    |                        hogy folyton kisebbedjünk az alkotmányosságban és a magyaros
 4915    I,  1877    |                    Asbóth könnyen beleollózhatta az álmait regénybe, Sennyei
 4916    I,  1877    |                          ollózhatni - valósággá.~Az álmok álmodója örökké álmodni
 4917    I,  1877    |                    tartani.~Mi kíváncsian vártuk az argumentumot!~S richtig,
 4918    I,  1877    |                         u. 1. sz.)~Nagyobb dolog az ennél, hogy egy idõ múlva,
 4919    I,  1877(12)|                      míveletlen kifejezés idézet az ő nyilatkozatából. Nem természetem
 4920    I,  1878    |                    mûveit, a zakatoló hajókat és az idomtalan széles talpakat,
 4921    I,  1878    |                     eltalálni, mi fényesebb hát, az õ hullámzó kacér fodrai-e,
 4922    I,  1878    |                         szókkal, ki tudja mirõl?~Az õsidõkrõl vagy talán a mélyébe
 4923    I,  1878    |                        ajkok mennydörgés gyanánt az igazságos király nevét.~
 4924    I,  1878    |                  koporsóról. Mirõl álmodik benne az isten ostora? Akármirõl
 4925    I,  1878    |                      összetépi láncait, melyeket az emberek vertek reá.~És az
 4926    I,  1878    |                        az emberek vertek reá.~És az emberek azt mondják remegve:
 4927    I,  1878    |                       hármas királyi koporsóban.~Az isten ostora.~Hátha megelégelte
 4928    I,  1878    |               megelégelte népe gyávaságát? Hátha az õ hatalmas balkeze csapkod
 4929    I,  1878    |                         hanem a Duna nem tréfál.~Az évrõl évre megújuló félelmek,
 4930    I,  1878    |                          aztán persze eszébe jut az egyszeri tót, aki valahol
 4931    I,  1878    |                         bezzeg szeretné most, ha az a tót ott tartaná a széles
 4932    I,  1878    |                          ideig.~PETŐFI ÉS SZÜLEI~Az öreg Vahot Imre bácsi beszéli
 4933    I,  1878    |                          a következõ történetet; az õ lelke rajta, ha nem egészen
 4934    I,  1878    |                         történt.~Ritkán szól már az öreg, fukar a beszéddel,
 4935    I,  1878    |                         õ tud; ami most már neki az egyedüli tudománya, amit
 4936    I,  1878    |                        Petõfi-felolvasásokat, ha az õ rejtett adatait napvilágra
 4937    I,  1878    |                     hozza.~De ha aztán elõhaladt az éj, vidám borospohár járja,
 4938    I,  1878    |                        vidám borospohár járja, s az öreg Imre bácsiba beleköt
 4939    I,  1878    |                        neveltem fel a nemzetnek. Az én érdemem az.~Büszkén üt
 4940    I,  1878    |                         nemzetnek. Az én érdemem az.~Büszkén üt mellére, s szinte
 4941    I,  1878    |                        Miska egyszer megállított az utcán, s azt mondja, hogy
 4942    I,  1878    |               fiatalember toppant be lakásomra. (Az Országúton laktam akkor.)
 4943    I,  1878    |                          ma felelhetné.~- Ah, ön az? Hozta isten, öcsém.~Elsõ
 4944    I,  1878    |                           Olyan szép legény lett az én Sándoromból, mintha csak
 4945    I,  1878    |                  fejezett be, a János vitéz-t.~- Az bizony nagyon jó lesz felelte
 4946    I,  1878    |                        bútorozott szobában, mely az irodából nyílt s alkalmam
 4947    I,  1878    |                       bekövetkezett eset.~Sándor az irodai óra után négy forint
 4948    I,  1878    |                          elköltöttem-e vagy sem? Az a kérdés, ad-e elõleget
 4949    I,  1878    |                         meg egy asszony) vár rám az elõszobában, bejöhetnek-e?~
 4950    I,  1878    |                          nekik és kezet szorítva az öreggel, ki a szerénység
 4951    I,  1878    |                       lesz.~- Annál jobb - mondá az öreg Petrovics -, legalább
 4952    I,  1878    |                  csillogó szemekkel Petrovicsné.~Az atya ajkán kétkedõ mosoly
 4953    I,  1878    |                           Hallgass te pironkodék az anya -, nem látod, hogy
 4954    I,  1878    |                     megsérted a tekintetes urat.~Az öreg csakugyan észrevette
 4955    I,  1878    |                          ugrott s némán csüggött az örömtõl könnyezõk nyakán,
 4956    I,  1878    |                      Most aztán egészen elhagyta az étvágya: meghalt. Elvesztettük
 4957    I,  1878    |                      meghalt. Elvesztettük benne az ország legnagyobb étû, legnyomatékosabb
 4958    I,  1878    |                    legyen õ is könnyû a földnek!~Az öreg Mohácsi bácsi egyik
 4959    I,  1878    |                        magyar élet bõkezûsége és az úri passziók eredeti szeszélye
 4960    I,  1878    |                     amilyen volt. Ismeri majdnem az egész ország és mosolyog,
 4961    I,  1878    |                          azok mindennap láthaták az öreget: mintha egy vaskos
 4962    I,  1878    |                         mintha azt jelezné elõre az anyaföld ropogó bordáinak,
 4963    I,  1878    |                        testet; nagy kár, hogy ez az atilla elkísérte a koporsóba
 4964    I,  1878    |                         itt ámulatot gerjeszteni az utókor szülöttjei elõtt,
 4965    I,  1878    |                          évek elején csináltatta az öreg ezt a hû jószágot egy
 4966    I,  1878    |                        vagyunk: õneki forró volt az.~Az atilla készülhetett
 4967    I,  1878    |                    vagyunk: õneki forró volt az.~Az atilla készülhetett vagy
 4968    I,  1878    |               készülhetett vagy kilenc rõfbõl, s az öreg dicsekedett is sokszor
 4969    I,  1878    |                        mely olyan vitézül dacolt az idõvel: mindössze egyszer
 4970    I,  1878    |                    egyszer kellett megfejeltetni az ujjait, fekete selyem-bársonnyal;
 4971    I,  1878    |                  legutóbbi idõben e bársony volt az egyedüli dísze, meg a dohányzacskónak
 4972    I,  1878    |                  tartotta, hogy nem a ruha teszi az embert, és igaza volt. Örökké
 4973    I,  1878    |                  hazafias, örökké magyar maradt. Az ételek közt, bár különbözõ
 4974    I,  1878    |                         Nagy tokájú sápadt arcát az öröm tüze világította meg,
 4975    I,  1878    |                         tajtékpipája mindig volt az öregnek, miket ismerõseitõl
 4976    I,  1878    |                         fel tudta dicsérni, hogy az õ tulajdonában mindig kétszer
 4977    I,  1878    |                         õs Budán gyakran befújja az utat a hó, s még fürge lábú
 4978    I,  1878    |                       Ilyen alkalomkor esett meg az öregen, hogy teljesen besüppedt
 4979    I,  1878    |                        van a szénája. Legfeljebb az bántotta, hogy unalomûzõül
 4980    I,  1878    |                    pipájába tüzet. A fiú átvette az értékes makrát, kétségkívül
 4981    I,  1878    |                      kiált utána keserû humorral az öreg -, vidd el már legalább
 4982    I,  1878    |                    Bernáth Gazsi élce is, melyet az öreg azon panasza folytán
 4983    I,  1878    |                      Gazsi; egészen elvesztettem az étvágyamat.~- Kívánom, öreg,
 4984    I,  1878    |                         két fundamentum, amelyen az öreg földi javai és megélhetési
 4985    I,  1878    |                        óta mindinkább hanyatlott az ipar, s a bácsira bizony
 4986    I,  1878    |                       gratulálni a nagy uraknak. Az új miniszterek elsõ audienciáján
 4987    I,  1878    |                         elsõ audienciáján õ volt az elsõ jelentkezõ, aki elmondta
 4988    I,  1878    |                         jelentkezõ, aki elmondta az excellenciának, hogy: megjószoltam.
 4989    I,  1878    |                           Elõtte való nap bizton az ex-minisztereknél járt,
 4990    I,  1878    |                        belõlünk.~Ha nagy úr jött az utcán vele szemben, messzirõl
 4991    I,  1878    |                        fantáziáját nekiereszteni az ideális világnak.~De emellett
 4992    I,  1878    |                      Ezer apró vonást hozott fel az elvesztett paradicsomból,
 4993    I,  1878    |                     fehér szakállán.~S aki látta az öreg embert, a vén kozákot
 4994    I,  1878    |                          Arankája és Kálmánkája, az jóízût nevethetett azon,
 4995    I,  1878    |                      vége: meghalt és itt hagyta az egész világot. Ismeretes
 4996    I,  1878    |                        már megírtuk, elköltözött az árnyékvilágból, s bizonyára
 4997    I,  1878    |                      bizonyára fejtörést okozott az asztalosnak a koporsókészítés.
 4998    I,  1878    |                asztalosnak a koporsókészítés. De az öreg mégis kényelmesebben
 4999    I,  1878    |                    szívesen megosztotta társával az ülõhelyet, s elhelyezkedtek
 5000    I,  1878    |                      mint lehet a benn ülõ úrnak az egyik lába pantalonba, a