bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

49501  III,  1893    |                             De hát aztán?~Persze az »aztán« a nehéz. Az új kormány
49502  III,  1893    |                       Persze az »aztán« a nehéz. Az új kormány csak könnyû volna.~-
49503  III,  1893    |                     kormány csak könnyû volna.~- Az új kormány új választásokat
49504  III,  1893    |                         választásokat?~No iszen, az lesz még csak a cifra. A
49505  III,  1893    |                   önkéntelen ezen gondolkozik el az ember. Kipp-kopp, kipp-kopp,
49506  III,  1893    |                        fonalon elédbe rajzolódik az új Ház, amit, ha ez a kormány
49507  III,  1893    |                        következõ fog összehozni.~Az elnöki széken, ahol most
49508  III,  1893    |                      széken, ahol most Bánffy ül az õ tigris mosolyával, egy
49509  III,  1893    |                       Molnár Antal, mire megriad az öregúr lassú dörmögéssel:~-
49510  III,  1893    |                    néhány apáca. Csak a középen, az idegenek karzatán, látszik
49511  III,  1893    |                          Lajos, a szegedi követ (az egyetlen protestáns, aki
49512  III,  1893    |              sárga-fekete színek voltaképpen nem az õfelsége színei. (Nagy nyugtalanság
49513  III,  1893    |                           Hegyi népszerû szónok. Az egész folyosó betódul. Csak
49514  III,  1893    |                     tûnõdve »Hová csatlakozzam?« Az írói karzaton lázasan percegnek
49515  III,  1893    |                            hanem ehelyett évõdik az öreg Pulszkyval.~A szónok
49516  III,  1893    |                  tetszésvihar, homlokáról csepeg az izzadság, mire átmelegedve
49517  III,  1893    |                        uram. Pártolni kellett.~- Az már más - mormogja a miniszterelnök.~
49518  III,  1893    |                      órája délutánt mutat, pedig az ülés még csak most kezdõdött.
49519  III,  1893    |                         jelesebb tagjait is maga az elnök temeti el, ami némi
49520  III,  1893    |                       kordiális viszonyt létesít az elnök és a képviselõk közt.~
49521  III,  1893    |                      elnök és a képviselõk közt.~Az elnök igazán kedves ember;
49522  III,  1893    |                        pillanatban morózus, mert az ellenzékiek éppen most nyújtották
49523  III,  1893    |                hívogatják be a folyosói híveket.~Az ajtó felpattan, valaki kiszól:~-
49524  III,  1893    |                        TÓTOK~(A mai ülésbõl)~Hát az is csak nagy baj, mikor
49525  III,  1893    |                    megbetegszi magát, vagy mikor az anyaföld (nasa matyer) megharagudja
49526  III,  1893    |              megharagudja és nem terem zabot, de az sem jó, mikor a szegin állatok
49527  III,  1893    |                     engedje. Abba töri övé fejet az excellenciás Wekerle és
49528  III,  1893    |                         mondani, hogy nem ember, az hadd menjen meghalni Amerikába,
49529  III,  1893    |                         itten meg nem élheti, de az ökörnek itt élni, halni
49530  III,  1893    |                        Folyt is ma a tanácskozás az országházban a ragadós tüdõlob
49531  III,  1893    |                        elnézni a tisztelt Házat. Az Alföld hiányozta magát belõle,
49532  III,  1893    |                        diadalmaskodását.~Elõször az általános vita folyt, aztán
49533  III,  1893    |                          tanáccsal, akinek pedig az nem volt, mint például Vajaynak,
49534  III,  1893    |                  Vajaynak, csak szíp szóval, még az az okos Gaal Jeno is beszelte
49535  III,  1893    |                         csak szíp szóval, még az az okos Gaal Jeno is beszelte
49536  III,  1893    |                          a nagyságos pan Bottlik az összes marhabetegségeknek
49537  III,  1893    |                         Banffynak van a keziben; az nem akarta tótul beszilni.
49538  III,  1893    |                         Regele úr szaladta érte. Az aztán csendesen, szípen
49539  III,  1893    |                     csendesen, szípen sírdogalta az egész ülés alatt. De szüksíg
49540  III,  1893    |                   marháknak a halotti költségeit az állam fizesse. Úgy temettessenek
49541  III,  1893    |                        emberek: ország pénzébõl.~Az elõadó és a kormány némi
49542  III,  1893    |                          széleket szeretik, mint az országban.~Az elnök kírdést
49543  III,  1893    |                     szeretik, mint az országban.~Az elnök kírdést föltette:~-
49544  III,  1893    |                 felméltóztatni álljanak.~Felállt az egísz ellenzék. Naši kamarati.
49545  III,  1893    |                           Naši kamarati. Felállt az Albertko Apponyi - oh de
49546  III,  1893    |                          tót anya szüli.~Felállt az Atzél Béla. As sem rossz
49547  III,  1893    |                       feláll a pan Ucsu is.~Igen az Ucsu, aki még mióta a világon
49548  III,  1893    |                         a szeme közé. Bizonyosan az Ucsu valamelyik ükapja vezette
49549  III,  1893    |                           a Valer Smialovszky és az osviceni pan gróf Pongrácz.
49550  III,  1893    |                        attól a gondolattól, hogy az Ucsu van helyezve ellentétben
49551  III,  1893    |                      kormánnyal. Hát ezírt rázza az a rossz vénember tizenkét
49552  III,  1893    |                    gondolta magában a Wekerle. - Az, hogy az elnöknek harangja
49553  III,  1893    |                    magában a Wekerle. - Az, hogy az elnöknek harangja megrepedt,
49554  III,  1893    |                     elnöknek harangja megrepedt, az se jó, de hogy az Ucsu megtántorodott,
49555  III,  1893    |                     megrepedt, az se jó, de hogy az Ucsu megtántorodott, azt
49556  III,  1893    |                          lehetett volna elhinni. Az Ucsu erõsebb volt a harangnál,
49557  III,  1893    |                       tót követek kevélyen, mint az erdei fenyõk, hát csak egyszerre
49558  III,  1893    |                           Szvatopluk óta ez volt az elsõ diadaluk; de ezt ma
49559  III,  1893    |                        mert betegek szegényeknek az állatjaik. Ökröcske, tinócska
49560  III,  1893    |                      fuldokol odahaza, míg itten az elnök búsan kihirdeti, hogy
49561  III,  1893    |                      elnök búsan kihirdeti, hogy az ország költségén fogják
49562  III,  1893    |                    sírassál õket kis harangocska az elnök keziben.~A VITA VÉGE~
49563  III,  1893    |                       VITA VÉGE~Ma végre beütött az elsõ tavaszi nap (persze
49564  III,  1893    |                 Meszlényi gomblyukában megjelent az elsõ ibolyaszál.~A Ház folytatta
49565  III,  1893    |                          Remete Géza pedig, akit az egész ország ösmer a Borsszem
49566  III,  1893    |                          mivelhogy kikölcsönözte az arcát Titán Lacinak, szidta
49567  III,  1893    |                         olyan bolond szeme, mint az elefánté. Az elefántokról
49568  III,  1893    |                         szeme, mint az elefánté. Az elefántokról azt mesélik,
49569  III,  1893    |                           De mindez nem tartozik az ülés leírásához. Az ülés
49570  III,  1893    |                     tartozik az ülés leírásához. Az ülés leírásához az tartozik,
49571  III,  1893    |                   leírásához. Az ülés leírásához az tartozik, hogy mindössze
49572  III,  1893    |                      magát, hogy ellentétbe jött az egyik gondolata a másikkal
49573  III,  1893    |                          a másikkal és elpirult. Az imént kevésnek gondolta
49574  III,  1893    |                         Ej, ej, elnök úr, tessék az elméjét fegyelmezni!...~
49575  III,  1893    |                     körül, hogy nem olvasta-e le az arcáról a gondolatait valaki?
49576  III,  1893    |                        pillanatban leült Remete. Az emberek szíve megkönnyebbült
49577  III,  1893    |                         tisztviselõkkel sem. Ah, az emberek igazán rosszak.
49578  III,  1893    |                       király ebédeket adni?« Még az a rébusz se furkálta a fejeket,
49579  III,  1893    |                     bárcsak bevégezné már.« Hja, az emberek nagyon önzõk.~És
49580  III,  1893    |                       bevégzõdött hát a vita is. Az elnök bezárta végre ezen
49581  III,  1893    |                          kénytelen elõvezettetni az eltûnt idõt - Issekutz számára.~
49582  III,  1893    |                 kibontakozzék egészben... Ah, ti az Ikarosz regéjét mormogjátok.
49583  III,  1893    |                   tetszésben tört ki percenkint, az az ígérete pedig, hogy az
49584  III,  1893    |                tetszésben tört ki percenkint, az az ígérete pedig, hogy az életet
49585  III,  1893    |                        az az ígérete pedig, hogy az életet olcsóbbá fogja tenni,
49586  III,  1893    |                     életet olcsóbbá fogja tenni, az ellenzéknek is megtetszett
49587  III,  1893    |                   hirtelen szétfutott a karzatra az asszonyok közé, ki a folyosóra
49588  III,  1893    |                         azokra volnának jók azok az elefántféle szemkarikák),
49589  III,  1893    |                         Milyen csalódásokból áll az élet!~Mikor Szapáry behozta
49590  III,  1893    |                      megkomolyodnak, beleszoknak az alkotmányba.~Hát jó is lett -
49591  III,  1893    |                        õmiattuk farsangolni. Míg az öreg mágnások a fõrendiházban
49592  III,  1893    |                      becsukta termeit a Ház, míg az utolsó farsang tart.~Ma
49593  III,  1893    |                         zajtalan ülés volt, mert az általános vitából már csak
49594  III,  1893    |                         indul.~A mamelukok, mint az emésztõ krokodilusok, mikor
49595  III,  1893    |                       Némelyek izgatottan várták az affér kimenetelérõl szóló
49596  III,  1893    |                       beszédet tart.~Tart bizony az ördögöt. Nincs annak itt
49597  III,  1893    |                     bocsáttatik vala máskülönben az urnához, Horánszky Nándort
49598  III,  1893    |                         vontatottan, folytonosan az ajtókra pillantgatva, hogy
49599  III,  1893    |                        aztán ennek is vége lett, az elnök föltette a kérdést,
49600  III,  1893    |                  felállni.~Felállt természetesen az egész párt. Púroszok és
49601  III,  1893    |                szorongatva a kezében, nyitott be az elnökhöz.~- Jó reggelt,
49602  III,  1893    |                          Lámpás«~De mindenesetre az akar lenni. Szelíd szemei
49603  III,  1893    |                        múlt vasárnapi számunkban az ígéretbeváltó hivatal kreálásáról
49604  III,  1893    |                     ezalatt is használni kezdték az új helyzetet s megrohantak
49605  III,  1893    |                        elnök) kitöltötte majdnem az egész ülést, míg végre megtörténtek
49606  III,  1893    |                           MÉG MINDIG TART A VITA~Az unalomig húzzák a tisztviselõk
49607  III,  1893    |                          megmerevedve. Azt hinné az ember, meg van halva, pedig
49608  III,  1893    |                    Krajtsiknál. A különbség csak az, hogy most halála elõtt
49609  III,  1893    |                     alszik is, spleenben szenved az egész Ház. A padokban, kivált
49610  III,  1893    |                          nehezedik a kedélyekre. Az egész világ végtelenül üres,
49611  III,  1893    |                       Alpesek, se tavak, nincsen az egész világegyetemben egyéb,
49612  III,  1893    |               könyörtelenül mindennap!~A folyosó az újabb események megbeszélésének
49613  III,  1893    |                         Szilágyi Dezsõvel) pedig az éppen most is csatatûzben
49614  III,  1893    |                          és Apponyi is meghajlik az igazságügy-miniszter azon
49615  III,  1893    |                     Horánszky ellenségnek, s így az ülések végén örökké felfrissíti
49616  III,  1893    |                         végén örökké felfrissíti az ellankadt képviselõket egy
49617  III,  1893    |                           mint egykor Anteusnál.~Az mindig erõsebb lett, valahányszor
49618  III,  1893    |                        ezen a téren már eddig is az elsõ rangosztályba volt
49619  III,  1893    |                   õszinte búskomorsággal:~- Csak az öreg Madarász csoszog künn.~
49620  III,  1893    |                          Igenis, kegyelmes uram.~Az elnök órája egy fertályt
49621  III,  1893    |                 Türelmetlenül méregeti lépteivel az elnöki szobát, melynek faláról
49622  III,  1893    |                          hogy meg lehet valahogy az ülést nyitni, miután elõbb
49623  III,  1893    |               összehívogatja a jelenlevõket, kit az olvasóból, kit a büfébõl,
49624  III,  1893    |                          sincs tekintélye.~Ebbõl az ideából indult ki a leleményes
49625  III,  1893    |                       dolgozni«, bevitte a Házba az õ pokoli masináját s lefotografíroztatta
49626  III,  1893    |                      iparkodik.~S ennek a képnek az a neve: »a munkás párt«.~
49627  III,  1893    |                          lóhalálban - visszaadni az ellenzéknek a tromfot.~Mire
49628  III,  1893    |                     köröskörül...~Ennek a képnek az lesz a címe: »Az ostromló
49629  III,  1893    |                          képnek az lesz a címe: »Az ostromló tábor«.~És ha egymás
49630  III,  1893    |                    kettõt, bátran alája írhatják az utókor számára:~»Így nézett
49631  III,  1893    |                         jól megy!~A bal sarokban az öreg Pulszky fejtegette
49632  III,  1893    |                        fejtegette a helyzetet:~- Az egész egyházjogi reform
49633  III,  1893    |                         a regényben a hõsnõ; már az elsõ fejezetnél látjuk,
49634  III,  1893    |                       házasság lesz a vége, csak az a kérdés, hogy hányadik
49635  III,  1893    |                         demokratikus érzésû apa, az alsóház, ráadja is a szankciót,
49636  III,  1893    |                   ármentesített területeken, míg az elsõ párt összeadja az esztergomi
49637  III,  1893    |                       míg az elsõ párt összeadja az esztergomi polgármester.~
49638  III,  1893    |                         hisz a csodákban. Hiszen az õ élete is egy csoda attól
49639  III,  1893    |                           mikor hivatali fõnöke, az öreg Buzetzky, azt mondta
49640  III,  1893    |                       morogni zakatolni útközben az esti lapok gépeit, melyek
49641  III,  1893    |                        mindig össze nem vesztek.~AZ ÖREGEK~Ma megint két öregúr
49642  III,  1893    |                    öregúr szerepelt a t. Házban. Az egyik a »fejedelem«, Kemény
49643  III,  1893    |                       típus, nemzeti vonásokkal.~Az egyik sohasem volt semmi,
49644  III,  1893    |                          hónapja hosszan leírtam az utóbbit e rovatban. Marón,
49645  III,  1893    |                       mert bölcsebbé lett, mióta az öregség utolérte.~Kemény
49646  III,  1893    |                            Igazi jóságos öregúr; az esze olyan, mint az õszi
49647  III,  1893    |                      öregúr; az esze olyan, mint az õszi napfény, csillog, fénylik,
49648  III,  1893    |                           megszépíti a tájat, de az érlelésre már nem vállalkozik,
49649  III,  1893    |                 szerényen várja, mit tologat elõ az idõ, egy bölcsnek a nyugalmával
49650  III,  1893    |                         tagját, mintha azok mind az õ gyerekei volnának; csak
49651  III,  1893    |                      atyai indulatból származik. Az öregúr szíve a »bajba keveredett«
49652  III,  1893    |                         nagy fizetés se használ. Az is csak az uzsorásoké lesz.
49653  III,  1893    |                   fizetés se használ. Az is csak az uzsorásoké lesz. Hiába emeltük...
49654  III,  1893    |                        én bizony nem engedem.~És az öregúr felszólalt tegnap,
49655  III,  1893    |                    került tárgyalás alá.~A »Ház« az ezer forint emeléssel a
49656  III,  1893    |                          felhangzott a helyeslés az egyes szónoklatok után.~-
49657  III,  1893    |                         Sõt Károlyi Gábor látván az engedékeny hangulatot, még
49658  III,  1893    |                        mi fog még következni?~De az »ingyen vasúti jegy« s egyéb
49659  III,  1893    |                        még valami kívánnivalójuk az utódoknak is. Ne csináljunk
49660  III,  1893    |                         elfogadtatott. Mondta is az öregúr, nagy vígan dörzsölgetve
49661  III,  1893    |                    csinálni adósságot.~Déltájban az indemnityt vették elõ, s
49662  III,  1893    |                        leereszkedjenek ollóikkal az Olümposzról és lebbenõ léptekkel,
49663  III,  1893    |                          fiatal raja csúfolódott az öreggel. Nevetgélt, belekiabált.
49664  III,  1893    |                   Péchyre? Igazságtalanság lenne az. A hiúság is szenvedély.
49665  III,  1893    |                      mely nem árt másoknak, csak az illetõt teszi nevetségessé.
49666  III,  1893    |                             Megölöm reggelre ezt az embert - szisszen fel az
49667  III,  1893    |                         az embert - szisszen fel az egyik hamis adatnál.~Egyik
49668  III,  1893    |                     nekem:~- Mit beszél Beksics, az isten szerelméért?~- Ejh,
49669  III,  1893    |                         ahhoz a ponthoz is, hogy az egyházjogi kormánypolitika
49670  III,  1893    |                  fõrendeknél.~- Akkor felgyújtom az országot! - suttogja Beksics
49671  III,  1893    |                       gyilkos és nem gyújtogató. Az öreg Péchynek se esik semmi
49672  III,  1893    |                  Péchynek se esik semmi baja, és az országot se szükséges biztosítani
49673  III,  1893    |                         se szükséges biztosítani az elégés ellen. (Pedig Beöthy
49674  III,  1893    |                         párkái és elválasztották az öreget az õ galandférgétõl.~
49675  III,  1893    |                         elválasztották az öreget az õ galandférgétõl.~Kritikát
49676  III,  1893    |                       emberek sorába.~Valami fáj az öregúrnak.~Talán az a kis
49677  III,  1893    |                          fáj az öregúrnak.~Talán az a kis csengettyû, mely immár
49678  III,  1893    |                       csengettyû, mely immár nem az õ markában csilingel, s
49679  III,  1893    |                       gyönge szemû öreg Tamás, s az õ legújabb prófétája, Horánszky
49680  III,  1893    |                   hajnalpírját égésszámba venni.~Az öregúr sok mindenben tamáskodik,
49681  III,  1893    |                           ami egészen hozzáillik az õ specialitását képezõ politikai
49682  III,  1893    |                          legnagyobb baj különben az, hogy a jó öreg újságolvasással
49683  III,  1893    |                          figyelem továbbad, mint az esõverte juhbél megereszkedett,
49684  III,  1893    |                   veszett.~Ímhol, minden mulandó az ég alatt.~Pasquino«~*~»Ímhol,
49685  III,  1893    |                            Ímhol, minden mulandó az ég alatt.~A nagy szpícs
49686  III,  1893    |                          figyelem továbbad, mint az esõverte juhbél megereszkedett,
49687  III,  1893    |                          legnagyobb baj különben az, hogy a jó öreg újságolvasással
49688  III,  1893    |                      valamely kormányjavaslatot.~Az öregúr sok mindenben tamáskodik,
49689  III,  1893    |                           ami egészen hozzáillik az õ specialitását képezõ politikai
49690  III,  1893    |                       gyönge szemû öreg Tamás, s az õ legújabb prófétája, Horánszky
49691  III,  1893    |                          égésszámba venni.~Talán az a kis csengettyû, mely immár
49692  III,  1893    |                       csengettyû, mely immár nem az õ markában csilingel, s
49693  III,  1893    |                          s félreveri.~Valami fáj az öregúrnak.~Beleesik abba
49694  III,  1893    |                          s hátulról visszafelé - az olvasó láthatná, hogy az
49695  III,  1893    |                         az olvasó láthatná, hogy az úgy értelmébõl, logikai
49696  III,  1893    |                          beszédjében egy mondat, az hogy »elfogadom az indemnity«-
49697  III,  1893    |                       mondat, az hogy »elfogadom az indemnity«-t, ami sokkal
49698  III,  1893    |                          maga különös sétaútján, az elnöki széktõl körbe, egyre
49699  III,  1893    |                     elegendõ szünet.~Mintha maga az Igazság járt volna tegnap
49700  III,  1893    |                         hatalmas árnyékát. Elfog az igézet. Még most is ott
49701  III,  1893    |                          beszéd a kedélyeken.~De az ülés prelúdiuma egész más.
49702  III,  1893    |                         Leó is megjelenik.~- Ah, az új képviselõ! - mutogatják.~
49703  III,  1893    |                  Lánczynak kellett lennie - hogy az nem a másik Lánczy, akit
49704  III,  1893    |                         akit a történelem Lánczy az »unalmas« néven fog emlegetni.~
49705  III,  1893    |                          a lefoglalást ajánlják.~Az országos hírû közbeszóló
49706  III,  1893    |                     jogászokról és kártyásokról.~Az üléseket a kártyások miatt
49707  III,  1893    |                          többfelõl.~- Tartsa fel az ujját, aki nem kártyázik! -
49708  III,  1893    |                      vissza Károlyi.~Szétnéztünk az írói karzatról, az egész
49709  III,  1893    |                   Szétnéztünk az írói karzatról, az egész félkörön hát mindössze
49710  III,  1893    |                   tartotta fel tréfás kacagással az ujját. Azok közt is Demkó
49711  III,  1893    |                      Azok közt is Demkó Pál volt az egyik. Azután a papoknak
49712  III,  1893    |                         a papoknak fordult, akik az egyházjogi reformokban akadékoskodnak
49713  III,  1893    |                    illetéktelenül.~- Mert minket az érdekel a legjobban - szólt
49714  III,  1893    |                        Maga nem házasodik!~Végre az ügyvédeken üt egyet, amivel
49715  III,  1893    |                     figyelmezteti Károlyit, hogy az ügyvédeknél, papoknál és
49716  III,  1893    |                  kártyásoknál is többet ártottak az országnak a mágnások.~-
49717  III,  1893    |                       ott csikorogtak szerteszét az országban, a protestáns
49718  III,  1893    |                          ébren legyetek kakasok!~Az elsõ jel meg van adva. Az
49719  III,  1893    |                        Az elsõ jel meg van adva. Az elsõ lövés ma megtörténik.~
49720  III,  1893    |                   házassági törvény szabályozása az államot illeti.~- Ki bízta
49721  III,  1893    |                      illeti.~- Ki bízta meg vele az államot? - röffen fel Vajay,
49722  III,  1893    |                        mert ügyes, nem mászik be az ultramontanizmusba nyakig,
49723  III,  1893    |                  szimpátiákat fogdosva tárgyalja az egyházjogi reformokat ellenzõk
49724  III,  1893    |                      állatok közé sorozta, mivel az nem bántja a szúnyogot,
49725  III,  1893    |                   asszonyok társaságában.~Õ volt az elsõ kilépõ a szabadelvû
49726  III,  1893    |                     iránt) ilyen erõsen vágta be az ajtót maga elõtt.~A Ház
49727  III,  1893    |                          s harsány hangon mondá, az egész teremben hallhatón:~-
49728  III,  1893    |                      alapítani!~Mire fölhangzott az éljenzés zajosan meg-megújulva.~
49729  III,  1893    |                           szünetet akartak kérni az elnöktõl erre a közbeszólásra,
49730  III,  1893    |                    fölírva, hadd maradjon hát el az az öt perc; hiszen úgyis
49731  III,  1893    |                          hadd maradjon hát el az az öt perc; hiszen úgyis a
49732  III,  1893    |                     félóra alatt a nimbuszt, mit az István gróf közbeszólása
49733  III,  1893    |                      Károlyi névnek. De mit tesz az? A liberális lapok, ha le
49734  III,  1893    |                          Több Károlyi nem lévén, az ülés befejezõdött.~A T.
49735  III,  1893    |                           10.~Megjött a tíz óra, az elnök megnyitotta az ülést,
49736  III,  1893    |                        óra, az elnök megnyitotta az ülést, de csak egypár ember
49737  III,  1893    |                         hajválasztékkal felültek az elnök jobbjára, baljára.
49738  III,  1893    |                          közepén ácsorgáson, ami az elnök rendeletébõl tilos,
49739  III,  1893    |                         rendeletébõl tilos, mert az elnöknek vannak eszméi.
49740  III,  1893    |                          elnöknek vannak eszméi. Az elnök kétségtelenül eredeti
49741  III,  1893    |                   nyugodtan lélegzett fel.~- No, az ugyan meg nem bukik.~S visszaült
49742  III,  1893    |                  felolvasáson, mire megkezdõdött az egyházi vita.~Andrássy Tivadar
49743  III,  1893    |                       Andrássy Tivadar gróf volt az elsõ szónok. Csinos fiatalember.
49744  III,  1893    |                      festõké.~Elsõ szûzbeszédjét az utolsó hároméves országgyûlésen
49745  III,  1893    |              szereplésérõl csak annyi maradt meg az emlékezetekben, hogy mikor
49746  III,  1893    |                          a gomblyukában. Csak ez az alelnökség vetett rá némi
49747  III,  1893    |                         vetett rá némi fényt. De az is csak néhány percig. Amint
49748  III,  1893    |                          már õ maga vetett fényt az alelnökségre.~S ha az alelnökséget
49749  III,  1893    |                      fényt az alelnökségre.~S ha az alelnökséget úgy csaphatná
49750  III,  1893    |                          markolt bele s emelt ki az egyházjogi kérdés roppant
49751  III,  1893    |                        anyagából annyit, amennyi az aktualitás keretébe beillesztendõ
49752  III,  1893    |                     különben gyújtó hatást ér el az összes pártok között.~De
49753  III,  1893    |                         megint nem tudom, melyik az okosabb az Andrássy testvérek
49754  III,  1893    |                         tudom, melyik az okosabb az Andrássy testvérek közül.~
49755  III,  1893    |                       édeszkéim, mind a kettõben az apjuk esze, lelke van, higgyétek
49756  III,  1893    |                      levelében kijelentvén, hogy az egyházjogi kérdéseken kívül »
49757  III,  1893    |                       nyalánkságot és befõtteket az eltávozó fiú számára:~-
49758  III,  1893    |                    érkezett.~- Csákyt leckézteti az illembõl!~A miniszterelnök
49759  III,  1893    |                       kép tárult ott a szem elé. Az ellenzék, mely csak nehány
49760  III,  1893    |                     fejét kérte Asbóthnak - most az e fejbõl kiszállongó ráfogásoknak
49761  III,  1893    |                          csak tudtak, elõszedtek az Asbóth-múzeumból:~- Renegát! -
49762  III,  1893    |                       Papp Miklós! Emlékszik még az »Ébredés«-re? A Htobsa melletti
49763  III,  1893    |                       oldalvást, ahogy lehetett.~Az ellenzékiek is hidegebbek
49764  III,  1893    |                     Valami fagyos áram futott át az idegeken, s bizonyos undor
49765  III,  1893    |                  jobbakat. Ami természetellenes, az bántó is.~Természetesen
49766  III,  1893    |                        hogy ilyen jó humora van?~Az ellenzék egy része kacagott,
49767  III,  1893    |                      része kacagott, tapsolt. De az Asbóth jó barátjai búsan
49768  III,  1893    |                        barátjai búsan nézegették az új Don Quijotét, aki szinte
49769  III,  1893    |                         azokat a meséket, amiket az ellenzéki nagy gyerekek
49770  III,  1893    |                          nevezi magát) búsan, de az egész teremben hallhatóan
49771  III,  1893    |                    örökre beszélni fog, míg csak az agyveleje ki nem ég. Kiszáradt
49772  III,  1893    |                    csillant fel. Elfogyott elõle az ellenség. Mindent letaposott,
49773  III,  1893    |                         leereszkedett a helyére.~Az ellenzék éljenzett, tombolt,
49774  III,  1893    |                       csak nemrégen.~De mindegy. Az ellenzéki éljenzés, bár
49775  III,  1893    |                          Horánszkyt, s ugyanazon az oldalon magához intette
49776  III,  1893    |                         a külsõ ajtót, hogyha ez az Asbóth arra találna járni,
49777  III,  1893    |                    házasság floreszkált. Majdnem az összes szónokok mellette
49778  III,  1893    |                      házasság mellett zajongtak. Az elnök egyszer sem szorult
49779  III,  1893    |                          mûvecske.~Mondják ugyan az ultramontánok, hogy azért
49780  III,  1893    |                         meri mondani, amit akar. Az esze puskaporszagú egy kicsit,
49781  III,  1893    |                          félt a burkusoktól sem. Az igaz, hogy azok sem féltek
49782  III,  1893    |                      napjaira istenfélõ lett, és az egyházi kötés mellett van.
49783  III,  1893    |                         szent kapcsot tört össze az öregúr hadnagy és kapitány
49784  III,  1893    |                 meglóbázza mankóját:~- Igaz, biz az! - rikkant föl. - Hát mi
49785  III,  1893    |                       rövidebbet botok dolgában. Az ellenzéknek öt mankója van;
49786  III,  1893    |                    baloldal kacagott, a jobbmezõ az elnököt sürgette:~- Rendre
49787  III,  1893    |                           Rendre kell utasítani!~Az elnök áttette a mankóját
49788  III,  1893    |                       kiment padjából, felcsapta az ajtóban kis fekete sapkáját,
49789  III,  1893    |                            Szerencséd van, öreg, az ellenzékkel, hogy ebben
49790  III,  1893    |           sárga-feketeség«-et.~Berzeviczy Albert~Az államtitkár se nem egészen
49791  III,  1893    |                          nem egészen hivatalnok. Az államtitkár csak valami.
49792  III,  1893    |               érvényesülhet a minisztérium­ban s az államtitkársága miatt nem
49793  III,  1893    |                          érvényesülhet a Házban.~Az okos miniszter még használhatja
49794  III,  1893    |                       miniszter még használhatja az okos államtitkárt. De az
49795  III,  1893    |                         az okos államtitkárt. De az okos államtitkár alig hasz­
49796  III,  1893    |                      alig hasz­nálhatja valamire az okos minisztert. Kemény
49797  III,  1893    |                          fény, mennyi zománc van az elõadásban.~A Deák Ferenc-i
49798  III,  1893    |                      rázta, egyre rázta.~- Nini, az öreg Madarász apó!~S lett
49799  III,  1893    |                       apó!~S lett olyan éljenzés az öregnek, aminõt még életében
49800  III,  1893    |                    baloldal kacagott, a jobbmezõ az elnököt sürgette: - Rendre
49801  III,  1893    |                           Rendre kell utasítani!~Az elnök áttette a mankóját
49802  III,  1893    |                         elnök áttette a mankóját az elõbbi térdéhez és gondolkozni
49803  III,  1893    |                        nagy ékesszólási nimbusz. Az emberek szinte gyanakodni
49804  III,  1893    |                   csinálja a beszédeit. Mert már az utóbbi idõkben csak Perl
49805  III,  1893    |                        ajkakkal hallgatva azokat az írói karzatról.~Úgyszólván
49806  III,  1893    |                       írói karzatról.~Úgyszólván az egész ülés az Eötvösé volt,
49807  III,  1893    |                         Úgyszólván az egész ülés az Eötvösé volt, elõbb a Zeneakadémiáról
49808  III,  1893    |                          remek beszédben, melyet az egész Ház élvezett; nyelvének
49809  III,  1893    |                         élõdõ Ház becsülni tudja az istenek legritkább ajándékát.~
49810  III,  1893    |                            De hátha megharagszik az Apponyi?~- Nem a mi dolgunk -
49811  III,  1893    |                     Polónyi is megapprehendál?~- Az õ dolga - felelték a pártfelek.~-
49812  III,  1893    |                      szerint kacsázva negédesen, az »egyházi célok« tételénél.~
49813  III,  1893    |                  tételénél.~S most mondta el azt az elragadó beszédet, mely
49814  III,  1893    |                      beszédet, mely úgy látszik, az általános vitáról elmaradt.
49815  III,  1893    |                          Nyilván elaludta Eötvös az idõt. Vagy útközben a Házba
49816  III,  1893    |                       püspöki kar állított elébe az utcákra híres tarokkistákat,
49817  III,  1893    |                       beszéd. De mégis jobb volt az idõ elõtt született beszédeknél -
49818  III,  1893    |                       volna: »Mi volt a legszebb az általános vitából?« igen
49819  III,  1893    |                      ahogyan édesdeden hallgatta az egész Ház; nem voltak zajos
49820  III,  1893    |                        úgy kezeli Deákot, mintha az egészen az övé volna, akivel
49821  III,  1893    |                        Deákot, mintha az egészen az övé volna, akivel azt teszi,
49822  III,  1893    |                  szavakat ad a szájába, aminõket az nem mondott. De nem tesz
49823  III,  1893    |                        De nem tesz semmit. Ráfér az öregre. Neki úgyse árt már.
49824  III,  1893    |                      öregre. Neki úgyse árt már. Az országnak pedig használ.
49825  III,  1893    |                          vagy nem a Deák-idézet, az alig változtat valamit a
49826  III,  1893    |                      beszéd óriási hatásán, mely az egész kultusz-büdzsé egyik
49827  III,  1893    |                          a nemzet eszéhez szóló, az Eötvösé a nemzet szívéhez,
49828  III,  1893    |                          néha rémlett, hogy mint az ostyasütõ vasba beszorított
49829  III,  1893    |                     imitt-amott, míg végre elért az óramutató a kettõre, s akkor
49830  III,  1893    |                 sárga-fekete zászló nincs. Pedig az is vele jár.~Általában,
49831  III,  1893    |                          fiam, Benjamin, hozd be az embereket a folyosóról!~
49832  III,  1893    |                      õvele is kevesebben lettek.~Az elnök bosszankodni kezdett:~-
49833  III,  1893    |                     egyet, Molnár Antal, hívd be az embereket a folyosórul.~
49834  III,  1893    |                          itt van végre valaki, s az is csak holnap lesz képviselõ!~
49835  III,  1893    |                      Bénit. Annyi bizonyos, hogy az elnök egyiknek sem tehetett
49836  III,  1893    |                       egy kis vitát indított meg az idejemúlt interpellációkról.
49837  III,  1893    |                    lelkek többen hozzászólottak, az idõ múlt... múlt, de a Ház
49838  III,  1893    |                        Ház megszámlálását kérte.~Az elnök taktikus húzódozással,
49839  III,  1893    |                      taktikus húzódozással, hogy az idõ teljék, kétszer is felszólalva,
49840  III,  1893    |                         a számlálást fél szemmel az ajtókon, hogy jönnek-e a
49841  III,  1893    |                     egy-egy mameluk beszivárgott az ajtón. »Hogy szolgált az
49842  III,  1893    |                         az ajtón. »Hogy szolgált az éjjeli nyugalom?« Éppen
49843  III,  1893    |                        jobbról a tigriseknek.~De az elnök nem jött zavarba.~
49844  III,  1893    |                         méltósággal:~- Öt percre az ülést felfüggesztem.~Öt
49845  III,  1893    |                        múlva tehát újra megnyílt az ülés, újra megszámláltattak
49846  III,  1893    |                      ülés, újra megszámláltattak az emberek, de a költség­vetést
49847  III,  1893    |               hetvennyolc képviselõ találtatott.~Az aggodalom ült ki az arcokon: »
49848  III,  1893    |                 találtatott.~Az aggodalom ült ki az arcokon: »Istenem, hová
49849  III,  1893    |                     Istenem, hová lehetett azóta az a nyolc ember, amelyik már
49850  III,  1893    |                        alá is benézegettek.~Csak az elnök ült olimpuszi nyugalomban,
49851  III,  1893    |               Fölolvastatom a névsort!~De már ez az utolsó arkánum. Ha ez se
49852  III,  1893    |                      meghegyezett ceruzájukat, s az elnök ezentúl így hirdetheti
49853  III,  1893    |                      hirdetheti utcai plakátjain az üléseket:~»A képviselõház
49854  III,  1893    |                           okvetlenül ülést tart. Az ülés megtarthatásáért jótállás
49855  III,  1893    |                        névsorral, mint a fösvény az utolsó garasaival: úgyszólván
49856  III,  1893    |               roboghatott volna a nevekkel, mert az egész »A«-ban egyetlen »
49857  III,  1893    |                   felkiáltották: »Nem ösmerjük!« Az Andrássyéknál se jött visszhang.~
49858  III,  1893    |                      visszhang.~A Balla név volt az elsõ, amelyre megmordult
49859  III,  1893    |                       nehezen száztizenegyre, de az az egy távollevõ, a kötelességérzet,
49860  III,  1893    |                    nehezen száztizenegyre, de az az egy távollevõ, a kötelességérzet,
49861  III,  1893    |                    távollevõ, a kötelességérzet, az már nem érkezhetik be a
49862  III,  1893    |              katalógusolvasás alatt.~De mindegy! Az a fõ, hogy végre meg lehet
49863  III,  1893    |                     embereket megbillogoztasson.~Az ellentmondások zuhataga
49864  III,  1893    |                           s szelíden visszavonta az utolsó kifejezést.~Amire
49865  III,  1893    |                       mégse volt igaza. Különben az egész ülés el volt hibázva.
49866  III,  1893    |                      alatt nyögött a Ház. Váltig az volt a hit, hogy kevesen
49867  III,  1893    |                        volt. Hanem azért jól van az, csak hadd legyen õ derék
49868  III,  1893    |                       hadd legyen õ derék ember.~Az incidens elmúltán az elnök
49869  III,  1893    |                      ember.~Az incidens elmúltán az elnök csendesen mosolygott,
49870  III,  1893    |                        egy mély szippantást tett az orrán át, mintha láthatatlan
49871  III,  1893    |                  vágányaiban volt. Megindult.~De az már nem érdekes. Szónokok
49872  III,  1893    |                     figyelt élesen, fürgén lesve az alkalmas pillanatot, a királyt
49873  III,  1893    |                   tetszett, mint a mesékben azok az õrzõ medvék, melyek hajdanában
49874  III,  1893    |                   beszéde, mellyel átmelegítette az ellenzéket, magyar nyelvû
49875  III,  1893    |                       mind jobban-jobban fûtötte az ellenzéki kazánt. A nemzeti
49876  III,  1893    |               kifejezésnél egyszerre felhangzott az éljenzés.~Pulszky elsápadt
49877  III,  1893    |                          karzaton, azoknak szólt az éljen. Éppen most érkeztek
49878  III,  1893    |                       mandátumot hozva Atzélnak, az élükön gróf Zichy Jenõ valóságos
49879  III,  1893    |                        mandátum, melyet felnyújt az elnöki emelvényre, s aztán
49880  III,  1893    |                       Atzélnak is elsõ gondolata az õ kedves Nácija, kit a másik
49881  III,  1893    |                     Darányi.~Úgy látszott, ezzel az úrias juksszal kimerült
49882  III,  1893    |                         része. Pulszky kibeszéli az idõt két óráig, s ezzel
49883  III,  1893    |                         Gromon is és a Ház is. S az egész ülésbõl se haszna,
49884  III,  1893    |                         meg a miniszter, mi volt az az illetlen viselet.~Károlyi
49885  III,  1893    |                          a miniszter, mi volt az az illetlen viselet.~Károlyi
49886  III,  1893    |                         ordítva:~- Terjessze elõ az okmányokat!~- Elnök! Elnök! -
49887  III,  1893    |                      Elnök! - harsogják jobbról. Az egész Ház mozog, kavarodik.
49888  III,  1893    |                      pedig üti, döngeti a padot.~Az elnök ebben a roppant zajban
49889  III,  1893    |                    felállni.~A jobboldal feláll. Az ellenzék az elnöki emelvény
49890  III,  1893    |                    jobboldal feláll. Az ellenzék az elnöki emelvény felé tolong,
49891  III,  1893    |                 jegyzõknek, hogy szólni akarnak. Az arcok vagy fehérek, mint
49892  III,  1893    |                         vörösek, mint a paprika. Az izgatottság tetõpontra hág;
49893  III,  1893    |                      lángra gyúl minden...~...De az elnök fölteszi fekete selyem
49894  III,  1893    |                          fejére s hirtelen lelép az emelvényrõl. Az ülés be
49895  III,  1893    |                   hirtelen lelép az emelvényrõl. Az ülés be van rekesztve.~A
49896  III,  1893    |                        wip, behúzta fejét mélyen az õszi kabátja gallérjába:~-
49897  III,  1893    |                   eltalálta valami divinációval, az igaz, hogy Farkas Menyhért
49898  III,  1893    |                          most beszéli a folyosón az élményeket a Kossuthnál
49899  III,  1893    |                 részleteket akarja hallani errõl az útról, az most kérdezõsködjék.
49900  III,  1893    |                          hallani errõl az útról, az most kérdezõsködjék. Mindent
49901  III,  1893    |                         egyikben sem villant meg az a lehetõség, hogy valaha
49902  III,  1893    |                          Igazán lélekemelõ, hogy az igazi érdem elõbb-utóbb
49903  III,  1893    |                        hiába, a számoló embereké az elõny. Mikor a tegnapi szcénánál
49904  III,  1893    |                        Mikor a tegnapi szcénánál az egész Ház ungorkodott, morgott,
49905  III,  1893    |                 toporzékolt és dühön­gött, mikor az elnök felcsapta sipkáját
49906  III,  1893    |                         elnök felcsapta sipkáját az ülés végén, mikor az elnöki
49907  III,  1893    |                    sipkáját az ülés végén, mikor az elnöki katedra felé vágtatott
49908  III,  1893    |                    elnöki katedra felé vágtatott az egész zajló méhköpû: Pantocsek
49909  III,  1893    |                      akkor számolt. Összeolvasta az összes jelenlevõket és azt
49910  III,  1893    |                         Pantocsek összeszámlálta az eredményt.~Pantocsek ezért
49911  III,  1893    |                     többség volt meg, minélfogva az ellenzék nem akarta hitelesíteni.~
49912  III,  1893    |                      bejön a Házba, becsalogatja az események logikája. Mert
49913  III,  1893    |                        Pantocsek azt tette, amit az ellenzék szerint az elnöknek
49914  III,  1893    |                         amit az ellenzék szerint az elnöknek kellett volna tennie.
49915  III,  1893    |                        Pantocsek ellen fenekedik az ellenzék. Pedig ha volna
49916  III,  1893    |                      Harun Al Rasid-i bölcsesség az ellenzékben, így kellene
49917  III,  1893    |                       Minthogy te összeszámoltad az embereket, bár nem volt
49918  III,  1893    |                         ezentúl Pantocsekké.~II. Az ülés lefolyása~De Pantocsek
49919  III,  1893    |                       nem így lesz. Hanem bejött az ellenzék nagy számban. A
49920  III,  1893    |                     sirályok ültek a folyosókon.~Az ülést pont tízkor megnyitotta
49921  III,  1893    |                          pont tízkor megnyitotta az elnök, ez se történt már
49922  III,  1893    |                         kriptai csend honolt, de az utolsó passzusnál: »a Ház
49923  III,  1893    |                      fortyant fel Károlyi Gábor.~Az elnök csendesen, bárányszelíd
49924  III,  1893    |                   nyugtalanul mozogtak:~- Hiszen az nem lehetséges!~Horváth
49925  III,  1893    |               házszabályokból, megjegyezve, hogy az »ellenpróba« kiáltásokat
49926  III,  1893    |                         Nem lehet! - zajlott fel az ellenzék.~Majd a szelíd
49927  III,  1893    |                       fel s maró gúnnyal szólott az elnökrõl, mondván, hogy
49928  III,  1893    |                          Bánffy mellett, hogy ha az elnök azt mondja: »nem hallotta«,
49929  III,  1893    |                       derültség támadt s ez volt az elsõ sugár az epés, mogorva
49930  III,  1893    |                          s ez volt az elsõ sugár az epés, mogorva hangulatban.
49931  III,  1893    |                         kardbojtról, felhasadtak az orkánnal telített zsákok
49932  III,  1893    |                      szólt Ugron Gábor, ökleivel az ártatlan padot verve.~Ezt
49933  III,  1893    |                    hitelesítését javasolja, mert az megfelel a tényeknek, de
49934  III,  1893    |                          Milyen formában? Melyik az a forma? - riadt fel az
49935  III,  1893    |                          az a forma? - riadt fel az ellenzék.~- Hja, azt az
49936  III,  1893    |                          az ellenzék.~- Hja, azt az indítványozó találja ki -
49937  III,  1893    |                          beszélt). Perczel Dezsõ az immár meg nem állapítható
49938  III,  1893    |                           Egy kis bibije is volt az indítványnak - az, hogy
49939  III,  1893    |                        is volt az indítványnak - az, hogy azok a képviselõk,
49940  III,  1893    |                         akik ma nem voltak jelen az ülésen, de tegnap jelen
49941  III,  1893    |                         magyar alsóház hatalmát. Az angol parlament mindent
49942  III,  1893    |                 parlament még többet tehet, mert az a mai napból tegnapi napot
49943  III,  1893    |                         arca se bírta lekérlelni az ellenzék fúriáit. Az ellenzék
49944  III,  1893    |                  lekérlelni az ellenzék fúriáit. Az ellenzék a XVI. Lajos korát
49945  III,  1893    |                         Bezzeg jó, ha itthon van az öreg Tisza. De hogy is tud
49946  III,  1893    |                       öreg Tisza. De hogy is tud az elmenni ilyenkor! Bizony,
49947  III,  1893    |                        beh elhoznák szívesen. Jó az öreg a háznál. Olyan, mint
49948  III,  1893    |                         nem bántanak mást. De ha az öregúr csakugyan el találna
49949  III,  1893    |                      csakugyan el találna menni, az apróbb halakból mindennap
49950  III,  1893    |                         de ki gyõzné elszámlálni az összes beszédeket (tessék
49951  III,  1893    |                beszédeket (tessék õket elolvasni az országgyûlési rovatban),
49952  III,  1893    |                    ostromlott trónját) ragyogott az arca, a miniszterek elégedetten
49953  III,  1893    |                           csodálatos, hogyan fut az idõ! Rohonczy felszólalását,
49954  III,  1893    |                        Eláll! Nem önre tartozik.~Az izgatott lármában csak szaggatottan
49955  III,  1893    |                           Már-már tetõfokára ért az ingerültség. Kecskemét követe
49956  III,  1893    |                     Elõbb engem engedjen szólni!~Az atmoszféra izzó lett. Félni
49957  III,  1893    |                      kiáltá száz torok egyszerre az ellenzékrõl.~S mikor Fejérváry
49958  III,  1893    |                        vele!«~Mások így szóltak: Az ördög érti!~Egyik mameluk
49959  III,  1893    |                          vita megrövidült. Ezzel az egy nappal öt napot nyert
49960  III,  1893    |                         kifejezéssel, mint mikor az ember egy csúf vimerlibõl
49961  III,  1893    |                        ember egy csúf vimerlibõl az arcán kinyomkodja a mérges
49962  III,  1893    |                     érezte, hogy úgy kell tenni.~Az egész Ház »helyeselt«, csak
49963  III,  1893    |                     volna menni a napirendre, de az óramutató a kettesen járt
49964  III,  1893    |                       errõl kimerítõ tudósítást, az opál összes színeiben pompázó
49965  III,  1893    |                       nagy ímmel-ámmal becsapják az »Országgyûlés rovatba« a
49966  III,  1893    |                        se telnék ki egy mellény.~Az olvasó el se olvassa ilyenkor
49967  III,  1893    |                         történt. Ejnye, beh kár! Az olvasó önzõ, szeretné, ha
49968  III,  1893    |                       történnék valami. Azazhogy az olvasó talán mégse önzõ,
49969  III,  1893    |                    megbirizgálja és csiklandozza az idegeit. De a gondviselés
49970  III,  1893    |                         sokszor kutyába se veszi az olvasót és merõben semmi
49971  III,  1893    |                           És miért is ne? Hiszen az efféle üléseken is egész
49972  III,  1893    |                        dolgoztak. A kis Pap Géza az állami birtokok kezeléséhez
49973  III,  1893    |                      elegen beszéltek. De mit ér az?~Néha egy szál gyufával
49974  III,  1893    |                          szónokok és aludtak ki. Az apró gyufácskákból nem támadt
49975  III,  1893    |                         károsult községeknek, de az is kisült, hogy mégis a
49976  III,  1893    |                         tessenek, most meg, hogy az elnök a napidíjaikat akarta
49977  III,  1893    |                         hogyisne! A megbélyegzés az csak szó, a napidíj pedig
49978  III,  1893    |                       Józsiás ezeréves ember. Ez az alak mindig ott van a hongyûléseken,
49979  III,  1893    |                       van a hongyûléseken, mióta az alkotmány megvan. És Olay
49980  III,  1893    |                        De õvelök is unalmas néha az ülés. S az különös kinézést
49981  III,  1893    |                          unalmas néha az ülés. S az különös kinézést ad az egész
49982  III,  1893    |                         S az különös kinézést ad az egész Háznak, ha az ülés
49983  III,  1893    |                  kinézést ad az egész Háznak, ha az ülés jelentéktelen és unalmas.
49984  III,  1893    |                         a folyosón, végigolvasta az összes hirdetõtáblákat,
49985  III,  1893    |                         ment unatkozásában, hogy az ott õgyelgõ újságírók egyik-másikától
49986  III,  1893    |                     megkérdezte, hogy hívják. Ez az utolsó frázis az unatkozásban.~
49987  III,  1893    |                      hívják. Ez az utolsó frázis az unatkozásban.~Gajári a tavalyi
49988  III,  1893    |                      csak akkor tenni esedékessé az ígéretet, mikor a miskolci
49989  III,  1893    |                          nemes céhben), Vadnaira az mind biztató hír, õ azt
49990  III,  1893    |                    kortes volt. Ötven voksot ért az ellenzéknek! Ez bizony derekasan
49991  III,  1893    |                     volna. Van, amibõl megéljen. Az anyja bizonyosan iskoláztatni
49992  III,  1893    |                        afféle lármacsináló, mint az apja, választó lesz és mert
49993  III,  1893    |                      erre a részére.~Körös-körül az egész terem kedvetlen, elszontyorodott.
49994  III,  1893    |                    karzaton egyetlen asszony ül. Az írói karzaton Sturm alszik,
49995  III,  1893    |                      korrektúrákat csinál. Demkó az óraláncával játszik, Fabiny
49996  III,  1893    |                      lankadtan járnak a ceruzák. Az elnök kényelmesen, gondtalanul
49997  III,  1893    |                        nyújtózkodik el székében.~Az elnöki szoba bennfentesei
49998  III,  1893    |                          kötete kacéran nevetget az elnökre, mintha mondaná:~-
49999  III,  1893    |                         egy csomóban, hogy »vége az ülésnek«, kedvetlenül szisszen
50000  III,  1893    |                        felvenni a felsõkabátját.~Az utána jövõ ellenzékiek közül,