bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

54001  III,  1815    |                     szolgabíró, a jegyzõ, de még az iskolában és vagyonában
54002  III,  1815    |                       volna a rossz helyébe. Még az a szerencséje a jó sógornak
54003  III,  1815    |                          nagy viadallal - és ezt az intézõ pártkör is igen-igen
54004  III,  1815    |                  földgömbön. S erre ölembe ejtem az újságot, a meghatottság
54005  III,  1815    |                          kezd szívemben, kinézek az ablakon, kikeresek a házfedelek
54006  III,  1815    |                       bámulhassak, s elgondoljam az életem sorát: ugyan uramisten,
54007  III,  1815    |                      voltunk berendezkedve, hogy az ember a bárónál kezdõdik,
54008  III,  1815    |                         bárónál kezdõdik, de ezt az 1848-iki törvénycikkek megváltoztatták,
54009  III,  1815    |                        megváltoztatták, s ma már az ember - a képviselõnél kezdõdik.
54010  III,  1815    |                     sohase hittem volna. Bámulom az égfoltot, és keresem azokai
54011  III,  1815    |                      égfoltot, és keresem azokai az érdemeket, amelyek engemet,
54012  III,  1815    |               pártgyûléseken nem fordultam meg - az asztal alatt; rossz ortográfiájú
54013  III,  1815    |                      okvetetlenül, nem úgy, mint az eddigi fuserek. Csak õ hiányzott
54014  III,  1815    |                           különben meg volna már az ország boldogsága. Egyikükben
54015  III,  1815    |                     fogadtatás elég kegyes. Csak az nem tudatik: ki és mi vagyok? (
54016  III,  1815    |                        Beírom, hogy ez a kerület az öné. A lelkes választók
54017  III,  1815    |                          föl a párt.~- Mit? hisz az az ország legdrágább kerülete.~-
54018  III,  1815    |                       föl a párt.~- Mit? hisz az az ország legdrágább kerülete.~-
54019  III,  1815    |                     legdrágább kerülete.~- Nekem az lenne a legolcsóbb: onnan
54020  III,  1815    |                         zárórát is. Ilyenkor hág az érdeklõdés a legmagasabb
54021  III,  1815    |                     mondja súgva:~- Nem vennének az urak voksokat?~- Dehogynem -
54022  III,  1815    |                       darab.~Harminc darab! Hisz az valóságos kincs. Az maga
54023  III,  1815    |                         Hisz az valóságos kincs. Az maga a mandátum. A jelölt
54024  III,  1815    |                         majdnem a nyakába borult az ismeretlen mándlis embernek
54025  III,  1815    |                           Hát borsos szavazatok, az igaz, tizenötezer forint
54026  III,  1815    |                          kicsit, de ha nem enged az eladó, hát mégis meg kell
54027  III,  1815    |                    valóban szavazati joguk, mert az efféle emberekkel szemben
54028  III,  1815    |                lajstromokat, hogy meggyõzõdjenek az urak. Igaz portékáról van
54029  III,  1815    |                         elõbb a másik tanyát is.~Az ellenfél törzskaránál más
54030  III,  1815    |                       száz tartalék szavazattal. Az ördögbe is, mire való nekünk
54031  III,  1815    |                        szavazat? Ami fölösleges, az fölösleges. Tudjátok mit,
54032  III,  1815    |                           Tetszett a pompás terv az istenfélõ táborban. Egészséges
54033  III,  1815    |                      polgári haszon, s ennyit ez az idea testvérek között is
54034  III,  1815    |                       voks becsületesen hullt le az urnába a szabadelvû jelöltre.~
54035  III,  1815    |               kisebbséggel bukott meg.~HOGY LESZ AZ EMBER LÁNGÉSZ?~Ezzel a kérdéssel
54036  III,  1815    |                          szépen írni megtanulhat az ember negyvennyolc óráig,
54037  III,  1815    |                        egyetem, mely kifejlessze az elmét. Ugyan, hagyjátok
54038  III,  1815    |                       Ugyan, hagyjátok a pokolba az egyetemet. Talán egy könyvtár?
54039  III,  1815    |                        szólította.~- Megleszel. (Az mindig jó jel, ha a fõispán
54040  III,  1815    |               kijelentésre.~- Mennyi pénzt adjak az alkotmányos költségekre?~-
54041  III,  1815    |                         senki sem mondta.~- Majd az leszel - mondta a fõispán
54042  III,  1815    |                         fõispán jóslatszerûen. - Az éntõlem függ.~- Tõled, méltóságos
54043  III,  1815    |                      látni.~A fõispán kinyitotta az asztalfiókját, s egy kis
54044  III,  1815    |                        amiket a zsebébe tehetett az ember. Amint föllebbentette,
54045  III,  1815    |                       barátom.~- Mi van benne?~- Az összes itt lakozó családok
54046  III,  1815    |                         kapu alatt, és elolvasod az instrukciókat, és a szerint
54047  III,  1815    |                        már dereng elõttem.~- Hát az Isten áldjon meg. Indulj
54048  III,  1815    |                        úr átolvasta a kapu alatt az illetõ passzust és au fait
54049  III,  1815    |                     foglalkozott nagysád, amiket az udvarnál is hallottam emlegetni?~
54050  III,  1815    |                           Kigyúlt õnagysága arca az örömtõl, s majdnem az ölében
54051  III,  1815    |                       arca az örömtõl, s majdnem az ölében vitte a vizitszobába
54052  III,  1815    |                      ölében vitte a vizitszobába az érdekes vendéget, aki ilyen
54053  III,  1815    |                          csodálatos hírt hozott.~Az öreg ügyvéd bácsinak is
54054  III,  1815    |                      bácsinak is jólesett, mikor az óraláncán csüngõ medvefogat
54055  III,  1815    |                     mackó foga, akit õ tudott ki az árnyékvilágból? - Hát még
54056  III,  1815    |               jogtudományi közlöny értekezése! - Az öregúr majd a bõrébõl bújt
54057  III,  1815    |                      ismerõsen nyújtotta a kezét az úrfinak:~- Nini ni, maga
54058  III,  1815    |                         úrfinak:~- Nini ni, maga az a híres vasgyúró?~Általános
54059  III,  1815    |                          volt a meglepetés. X úr az egész családot faszcinálta,
54060  III,  1815    |                          ez csodálatos! Ez aztán az igazi lángész!~Mire X jelölt
54061  III,  1815    |                         Mire X jelölt úr bejárta az egész város kiválóbb családjait
54062  III,  1815    |                        naiv város is kell hozzá. Az ember nem is tudná megmondani,
54063  III,  1815    |                      annak a vármegye lanyhasága az oka vagy a választási elnök
54064  III,  1815    |                      elnök együgyûsége; ha pedig az ellenzéki szenvedett vereséget,
54065  III,  1815    |                          ez a régi jó ismerõsünk az országgyûlési beszédekbõl...
54066  III,  1815    |                        beszédekbõl... Csak abból az egyetlen okból nem bukik
54067  III,  1815    |                          végének a szele játszik az õ deres fürtjeivel is. A
54068  III,  1815    |                    szenvedtem már és mérgelõdtem az ostoba törvényeiteken, amiket
54069  III,  1815    |                    szenvedjenek és mérgelõdjenek az enyéimen.~- Jól van, jól,
54070  III,  1815    |                        akarsz tõlem?~- Csak arra az egyre taníts ki, milyen
54071  III,  1815    |                         Eredj el Bánffyhoz!~- Ki az? - kérdé egy vizsgálóbíró
54072  III,  1815    |                         Roppant meghosszabbodott az ábrázata, s a két bajuszszárnya,
54073  III,  1815    |                          alá jó darabig, egyszer az izzadó homlokát is megtörülte
54074  III,  1815    |                          nagy ímmel-ámmal kezdte az ellenvetéseit:~- Az nagy
54075  III,  1815    |                       kezdte az ellenvetéseit:~- Az nagy úr nekem. Hallod-e,
54076  III,  1815    |                         nekem. Hallod-e, nagy úr az. Nem beszéltem én még soha
54077  III,  1815    |                  legalább Podmaniczkyhoz!~Láttam az ajkmozgásán, hogy még szólni
54078  III,  1815    |                     körömhegynyi talajt sem, ami az övé lenne. Ostobaság! Hiszen
54079  III,  1815    |                       lenne. Ostobaság! Hiszen õ az egész országnak dalolt ötven
54080  III,  1815    |                         hol van a talaja? Hiszen az egész Olimpusz az övé! Vigye
54081  III,  1815    |                         Hiszen az egész Olimpusz az övé! Vigye el az ördög!
54082  III,  1815    |                        Olimpusz az övé! Vigye el az ördög! Az Olimpuszt a görögök
54083  III,  1815    |                          övé! Vigye el az ördög! Az Olimpuszt a görögök elfelejtették
54084  III,  1815    |                         Békés megye közepérõl ez az ismerõs szó »Mártonfalva«.~
54085  III,  1815    |                      hogy van már kerülete: csak az a kérdés, neki adják-e?
54086  III,  1815    |                     olcsón kapták egyszer Békést az aerariumtól, õk sem fösvénykednek
54087  III,  1815    |                          választasd meg magadat.~Az öreg poéta boldog volt (
54088  III,  1815    |                    mártonfalvi jegyzõnek, hogy õ az, aki a »Mártonfalvi réten«
54089  III,  1815    |                        Azt hiszem, mindenekelõtt az a fõ kérdés, hogy van-e
54090  III,  1815    |                     nézeted, mennyi pénz kell?~- Az a körülményektõl függ -
54091  III,  1815    |                        megkent planétán, de csak az eget látod az õ csillagaival.
54092  III,  1815    |                  planétán, de csak az eget látod az õ csillagaival. Ne mozdulj
54093  III,  1815    |                         engedd meg, hogy leírjam az esetedet, amelybõl egy szó
54094  III,  1815    |                   közönség, és hadd emlegessenek az unokáim is, mondván: »A
54095  III,  1815    |                         utolsó éveiben.«~[ELŐSZÓ AZ EGYETEMES REGÉNYTÁR ALMANACHJA~
54096  III,  1815    |                   EGYETEMES REGÉNYTÁR ALMANACHJA~AZ 1897-ES ÉVRE C. KÖTETHEZ]~(
54097  III,  1815    |               sürgönyöket, már a másodikat, hogy az elõszó a körmünkre égett,
54098  III,  1815    |                 postafordultával, hogy már úgyis az utolsó,81 a tizedik.~Hát
54099  III,  1815    |                      keveset tartózkodtam köztük az ötéves ciklus alatt.~Mondtam
54100  III,  1815    |                   kerületben ült, ahelyett, hogy az országgyûlésen lett volna.~-
54101  III,  1815    |                       jönni a forráshoz, ahonnan az erõt meríti az illetõ.~Hát
54102  III,  1815    |                           ahonnan az erõt meríti az illetõ.~Hát erre is vissza
54103  III,  1815    |                        felém találnak suhintani. Az összes tudományomat éppen
54104  III,  1815    |                      szobában; két napja magolom az elmondandó román beszédemet:~»
54105  III,  1815    |                       Már megint kiesett egy szó az eszembõl. Hogy melyik? Csak
54106  III,  1815    |                      eszembõl. Hogy melyik? Csak az egészrõl tudom mit jelent: »
54107  III,  1815    |                      közüle a »köszönöm«, melyik az »elfogadtatok«, nem vagyok
54108  III,  1815    |                          több gumiarábikum, vagy az emlékezetem tábláján. És
54109  III,  1815    |                       hogy én most elõszót írjak az Almanachba?~Hivatkoznak
54110  III,  1815    |                    közönségre, amely mohón várja az elõszót. Igen, igen, a hálás
54111  III,  1815    |                           Ígérik, hogy csak most az egyszer küldjem még el a
54112  III,  1815    |               Figyelmeztetnek, ne csonkítsam meg az utolsó évben a virtust -
54113  III,  1815    |                       hozza a hírt a hajdú, hogy az egyik zászlómat letépték
54114  III,  1815    |                          letépték és összetörték az idevaló magyar vargák, és
54115  III,  1815    |                          kisülne, hogy én vagyok az a bizonyos ilyen nevû író,
54116  III,  1815    |                    nyelvét, kultúráját. No, csak az kellene nekem! Még majd
54117  III,  1815    |                          mondani:~- Mit akar itt az úr? Miért nem megy követnek
54118  III,  1815    |                          névnek. Mi ehhez képest az én húszéves munkásságom?
54119  III,  1815    |                         annyi nagy emberünk van? Az egyik a Kossuth szemeit
54120  III,  1815    |                          államtitkár, a negyedik az államtitkár unokaöccsének
54121  III,  1815    |                       rosszul, kivált ha sikerül az oláh dikciót betanulnom,
54122  III,  1815    |                          önök a sürgönyeikkel és az írói voltomra való hivatkozással
54123  III,  1815    |                     románul: kis falu) csak erre az alkalomra van fölvéve. Ez
54124  III,  1815    |                   falvakban 27-ikére a trachoma (az egyiptomi szembetegség),
54125  III,  1815    |                          éppenséggel rá nem érek az elõszó megírására. Hová
54126  III,  1815    |                      megírására. Hová gondolnak, az istenért? Még ha ráérnék
54127  III,  1815    |                     amikor megint öt évig leszek az önöké.~Mikszáth Kálmán.~
54128  III,  1815    |                     állítja, hogy Angliában csak az ebéd legvégén szokás tósztozni.
54129  III,  1815    |                       legvégén szokás tósztozni. Az én tapasztalásom ellenkezõ.
54130  III,  1815    |                           csakhogy idõk jártával az ebéd közepére csúszott (
54131  III,  1815    |                         magyarok többen vagyunk, az egyik föláll, és az elsõ
54132  III,  1815    |                     vagyunk, az egyik föláll, és az elsõ poharat a magyar királyra
54133  III,  1815    |                         alatt kellene kezdõdnie. Az isten éltesse Magyarország
54134  III,  1815    |                     izzadságunkat is (Tetszés.); az õ nagyságukban benne van,
54135  III,  1815    |                        forgalomban levõ aranyban az a vegyi rész, amely õt keménnyé
54136  III,  1815    |                          nem kis mértékben emeli az, hogy a kormány összes el
54137  III,  1815    |                           hogy nyitrai születés, az ember szinte csettent rá
54138  III,  1815    |                      választási elnöknek«. Nincs az a képviselõ Magyarországon,
54139  III,  1815    |                     választásokban a hamiskodás, az erõszak és brutalitás, de
54140  III,  1815    |                        akarná kizárni valahonnan az isteni leleményt, az elme
54141  III,  1815    |                  valahonnan az isteni leleményt, az elme egy kipattanó szikráját?
54142  III,  1815    |                      vitézi párbajnak tekintendõ az egész dolog (ti. az a része,
54143  III,  1815    |                   tekintendõ az egész dolog (ti. az a része, mely a választók
54144  III,  1815    |                     szerepe is igen nehéz, lévén az ellenfelei is Nyitra megyeiek,
54145  III,  1815    |                       ahogy õk azt megcsinálják, az nem erõszak, merészség,
54146  III,  1815    |                         hanem több, sokkal több, az mûvészet.~A nyitrai elnök
54147  III,  1815    |                     nagyon gyanús és veszedelmes az anyag, amivel dolgozni kell:~-
54148  III,  1815    |                    szélén van Nyitra megyének és az országnak. A népe fanatikus
54149  III,  1815    |                         szája nem gyepesedett be az idén. Egy csöppet se voltak
54150  III,  1815    |                     Frideczky Timotheus megy föl az országgyûlésre, punktum.~
54151  III,  1815    |                         raktárból, a többi aztán az õ gondja.~És találtak is
54152  III,  1815    |                          egyszerûen Elnök úrnak.~Az Elnök úr megértvén a szituációt,
54153  III,  1815    |                     megértvén a szituációt, hogy az elbutított nép háromnegyed
54154  III,  1815    |                       hanem »rozum« kell hozzá. (Az észt hívják rozumnak tótul.)~
54155  III,  1815    |                          a választás határideje, az Elnök személyesen kiment
54156  III,  1815    |                  alkalmas területre, és kijelölt az ácsoknak három helyet.~-
54157  III,  1815    |                         helyen lehet szavazni.~- Az nekem mindegy - felelte
54158  III,  1815    |                          nekem mindegy - felelte az Elnök ravasz szemhunyorgatással. -
54159  III,  1815    |                        mondja, hogy három lehet.~Az Elnök fölpattant.~- Hát
54160  III,  1815    |                          olyan ügyesen, hogy aki az egyik bódé perifériájába
54161  III,  1815    |                       bódé perifériájába került, az többé azon a napon nem juthatott
54162  III,  1815    |                     kedélyes, nyájas úriemberek; az egyik beült elnöknek, a
54163  III,  1815    |                         a szerepeiket, megrakták az asztalt õk is választási
54164  III,  1815    |                     helyre.~És ez igen jól esett az együgyû Vaczulistáknak,
54165  III,  1815    |                     együgyû Vaczulistáknak, mert az igazi Elnök, ki az elsõ
54166  III,  1815    |                          mert az igazi Elnök, ki az elsõ bódéban szedte az igazi
54167  III,  1815    |                        ki az elsõ bódéban szedte az igazi szavazatokat, nagyon
54168  III,  1815    |                         irántuk, kivált mindjárt az elején. Bejött vagy tíz
54169  III,  1815    |                  Vaczulik Vince. Vaczulik Vince.~Az Elnök belenézett az iratokba.~-
54170  III,  1815    |                       Vince.~Az Elnök belenézett az iratokba.~- Vaczulik Vince
54171  III,  1815    |                          a legjobb. Ott nyájasak az urak, és egy Vaczulik-voksot
54172  III,  1815    |                        nem tizedeltetett meg, de az rossz helyen szavazott:
54173  III,  1815    |                         után. Ha nem igaz, semmi az. Mindössze még többet tettek
54174  III,  1815    |                  emberrel (ti. énvelem) bolonddá az idén a papok.~
54175  III,  1896    |                       ettõl a naptól számították az éveket. De ha igen, akkor
54176  III,  1896    |                        akkor nyilván összejöttek az Árpád sátorában, s lobogó
54177  III,  1896    |                         honatya fiákert hozatott az inasával. Ez volt a magyarság
54178  III,  1896    |                      elnökét, Podmaniczkyt, mire az szokott, lelkes kedélyességgel
54179  III,  1896    |                        kedélyességgel válaszolt, az éljenzés után megkezdõdött
54180  III,  1896    |                      jelezni akarván, hogy éppen az oszlopok állnak a legszilárdabban.
54181  III,  1896    |                    fõispánja, alispánja, Rudnay, az új fõkapitány stb. Wlassics
54182  III,  1896    |                    mindenütt (mert sehol se vitt az út parókia mellett).~Ott
54183  III,  1896    |                    unalmas epithetonokat keresni az alkalmi beszédek egész sorozatára,
54184  III,  1896    |                    vidéken vonul keresztül.«~Hát az alkalmi beszédek is többnyire
54185  III,  1896    |                           amerre a szem lát).~De az kétségtelen, hogy a két
54186  III,  1896    |                bólintgatott Bánffynak. Különösen az istenbékére mondott passzus
54187  III,  1896    |                          téli napfény benevetett az ablakokon s pajkosan futkosott
54188  III,  1896    |                   ablakokon s pajkosan futkosott az aggastyánok kopasz fején.~...
54189  III,  1896    |                  csillárja fogta magát, és éppen az ünnepi beszédek alatt nagy
54190  III,  1896    |                       valóban ez volt Szapárynak az utolsó nevenapja ebben a
54191  III,  1896    |                         Erre aztán fölcihelõdött az egész sereg, megszaporodva
54192  III,  1896    |                         Szilágyit meggratulálni.~Az elsõ emeleti nagy teremben
54193  III,  1896    |                    emeleti nagy teremben fogadta az összeseregletteket, hol
54194  III,  1896    |                         néhány doboz szivar volt az asztalokra kirakva, annak
54195  III,  1896    |                    tartottak.~Münnich Aurél volt az üdvözlõ szónok, ki igen
54196  III,  1896    |                       bír a Házban és a pártban.~Az elnök a nagy angol speakerek
54197  III,  1896    |                           Én abba nem elegyedem. Az az én méltóságomon alul
54198  III,  1896    |                        Én abba nem elegyedem. Az az én méltóságomon alul van.
54199  III,  1896    |                 ezredévben. Árpád nem kezdte meg az elsõt ilyen gyönyörû orációval.~
54200  III,  1896    |                        ilyen gyönyörû orációval.~AZ ELÖREGEDETT PARLAMENT~(Két
54201  III,  1896    |                        eltérések túl és innen is az emberi kor végsõ határától.
54202  III,  1896    |                        csupa merõ életuntságból. Az elsõ esztendõ az összeszokásra
54203  III,  1896    |                  életuntságból. Az elsõ esztendõ az összeszokásra volt szánva,
54204  III,  1896    |                        vesztenek érdekességükbõl az interpellációk, a nagy beszédek,
54205  III,  1896    |                      erõsebb stimuláló szer kell az idegeknek. Unatkozó népek
54206  III,  1896    |                        Érdekes megfigyelni ebben az állapotában - amint az egyik
54207  III,  1896    |                     ebben az állapotában - amint az egyik lába már a sír szélén
54208  III,  1896    |                       esztendõ is! Hol van immár az a társaság, mely pezsgõ
54209  III,  1896    |                          életkedvvel gyûlt egybe az elsõ ülésre? Az õslegendák
54210  III,  1896    |                      gyûlt egybe az elsõ ülésre? Az õslegendák közé látszik
54211  III,  1896    |                    tartozni ez elsõ ülés, melyen az »admirális« Janicsáry elnökölt,
54212  III,  1896    |                  Janicsáry elnökölt, ki bezárván az ülést, arra a közbe­kiáltásra,
54213  III,  1896    |                 vállvonogatva odamordult: »Tudja az ördög«.~Janicsáry apó csak
54214  III,  1896    |                 elvénhedett, átváltozott. Nem is az már ez, amelyik volt. Egy
54215  III,  1896    |                          összevissza keveredett. Az akkori kabinetbõl nincs
54216  III,  1896    |                     Perczel Béni veszi komolyan. Az elõadók beszédjeit, amikben
54217  III,  1896    |                          a folyosón a szivarját. Az elöregedett Ház nem tud
54218  III,  1896    |                          esztendõben a szónokok? Az újságoknak? Bolondság! Az
54219  III,  1896    |                        Az újságoknak? Bolondság! Az újságok se ostobák, és csak
54220  III,  1896    |                       kivonatolják a beszédeket, az olvasóközönségnek pedig
54221  III,  1896    |                        pedig éppenséggel megjött az esze, és nem olvassa el
54222  III,  1896    |                         a kivonatokat sem.~És ez az okos világ olyan kietlen,
54223  III,  1896    |                        rövid ruhákból a leányzó. Az elnök csöngettyûje nem mumus
54224  III,  1896    |                    csöngettyûje nem mumus többé. Az elnöki megrovás senkinek
54225  III,  1896    |                          senkinek sem rontja meg az étvágyát, a megrovott visszamosolyog
54226  III,  1896    |                         megrovott visszamosolyog az elnökre, s legföljebb azt
54227  III,  1896    |                          sir Bloke felelt vissza az angol speakernek:~- Önt
54228  III,  1896    |                     tûzhelyétõl azok, kiket csak az újdonság ingere vonzott
54229  III,  1896    |                          újdonság ingere vonzott az országházhoz. A »mezei badak«
54230  III,  1896    |                         csak akkor villannak föl az emlékezõtehetségekben, mikor
54231  III,  1896    |                      mikor egy-egy szavazás után az ember a távollevõk névjegyzékét
54232  III,  1896    |                    bankigazgatóságokba jutottak, az öregek belsõ titkos tanácsosokká
54233  III,  1896    |                       csak Beöthy Aldzsi maradt. Az öreg excellenciások ott
54234  III,  1896    |                        minden lépten-nyomon lerí az öregség. Az enervált idegek
54235  III,  1896    |                   lépten-nyomon lerí az öregség. Az enervált idegek már nem
54236  III,  1896    |                     egyébre, csak a botrányokra. Az ellenzék jól tudja ezt,
54237  III,  1896    |                          ezt, és azért csinálja. Az ellenzék maga is öreg, erõtlen,
54238  III,  1896    |                      mert ahhoz erõ is kellene), az üveggel is megelégszik,
54239  III,  1896    |                        valami csörömpölés legyen az akciójára. Sõt a botrányok
54240  III,  1896    |                        valami van a beszédjeiben az asszonyokra, mint a kígyóbûvölõ
54241  III,  1896    |                   hölgyismerõseidet a karzatra - az elöregedett Ház már nekik
54242  III,  1896    |                    egykedvûen odább vánszorog, s az oldalnyilallásokat és az
54243  III,  1896    |                         az oldalnyilallásokat és az általános decadence-ot úgy
54244  III,  1896    |                   hiányzik. A teljes dátum, mert az anno 1896 bizonyos.~A nekrológján
54245  III,  1896    |                 gondolkozva, elõre látható, hogy az nem lehet dicstelen. A vén
54246  III,  1896    |                  négyesztendei élete alatt, mint az elefánt, csak egy kölyket
54247  III,  1896    |                          polgári házasságot), de az aztán nem is volt tréfa -
54248  III,  1896    |                     Nagyemberek nemigen támadtak az 1892-iki succrescentiából,
54249  III,  1896    |                     valamennyire a homályból, és az idõközben bekerült Wlassics
54250  III,  1896    |                          mert õ azt tartja, hogy az Apponyi-párti elemekbõl
54251  III,  1896    |                        otthagynák, s különben is az Apponyi kívánságai nem tõlünk
54252  III,  1896    |                         Wekerlének is igaza van. Az öreg Tisza csöndes szem­
54253  III,  1896    |                     hidegen, közömbösen nézegeti az ostáblát, mint egy flegmatikus
54254  III,  1896    |                    semmibe, ridegen tartja magát az õ közlegényi állapotjához,
54255  III,  1896    |                     paraszt«-ot ütnek ki itt-ott az ostáblán - de ha a tornyok
54256  III,  1896    |                          Kálmán nem akar semmit. Az a szerencse. Széll Kálmánt
54257  III,  1896    |                        mert neki okoznak dolgot.~Az önzetlen államférfiak ritkák,
54258  III,  1896    |                    államférfiak ritkák, és Széll az, talán életviszonyainál
54259  III,  1896    |               alaptermészetébõl. S azonfelül még az önzetlen államférfiaknak
54260  III,  1896    |                         kis esõ néha nem árt). Õ az eligazító ember a magyar
54261  III,  1896    |                        jótét lélek a háznál, aki az elferdült bútort a maga
54262  III,  1896    |                   tényleges állapotok« (ez talán az õ saját szava) megmaradnak
54263  III,  1896    |                       három szakaszban esett meg az öreg Krokács Jánossal, hordván
54264  III,  1896    |                    miniszter kiismerhetlen, mint az asszony. A hatalom átváltoztatja,
54265  III,  1896    |                   története. Hogyhogy? Kiált föl az olvasó. Hiszen Krokács nevû
54266  III,  1896    |                  miniszter nem is volt. Még nem, az igaz. Krokács János maga
54267  III,  1896    |                         legimponálóbb dolog maga az ajtó, amit õ nyit, és nem
54268  III,  1896    |                       költségvetését tárgyalták, az elsõ költségvetését, a débat
54269  III,  1896    |                      beszédet kellett kivágnia - az elsõ beszédet mint miniszternek.
54270  III,  1896    |                         gõgös arcára emlékezünk (az Andrássy-féle minisztérium
54271  III,  1896    |                       minisztérium képrõl), mint az alkotásaira. Szepegve indult
54272  III,  1896    |                      miniszter, elkiáltván magát az elõszobában:~- Hé, Krokács!
54273  III,  1896    |                         testes miniszteri tárcát az irományokkal, s olyan jó
54274  III,  1896    |                         s minél inkább paskolták az ellenzékrõl, Gorove mind
54275  III,  1896    |                         egy reggel, látván, hogy az ajtónálló görnyedten, lihegve
54276  III,  1896    |                    táskával. Hiszen nagyon nehéz az. Csak üljön föl!~Krokács
54277  III,  1896    |                      Pest nézi és bámulja: Nini, az öreg Krokácsot viszik a
54278  III,  1896    |                          mázsára lehet becsülni.~Az ülés után (Tisza beszélt
54279  III,  1896    |                     korridoron várt mint máskor, az ülés végére.~Amint ott járt-kelt,
54280  III,  1896    |                      vita be van zárva - mondták az urak egymás közt.~Eleinte
54281  III,  1896    |                         többi diskurzusból, hogy az urak szája záratott be,
54282  III,  1896    |                      odamutat, hogy Gorovét csak az imponáló ábrázata miatt
54283  III,  1896    |                         ért-e a kereskedelemhez, az más kérdés.~Ám hamar eldõlt
54284  III,  1896    |                        képérõl csak úgy csurgott az izzadság. A diadal teljes
54285  III,  1896    |                  izzadság. A diadal teljes volt. Az öreg Deák maga is megveregette
54286  III,  1896    |                        fojtó« levegõjébõl, mikor az ülés végén kirakott iratait
54287  III,  1896    |                    kivitt a vén Krokácsnak.~Mire az ünnepelt miniszter is kilépett,
54288  III,  1896    |                          Ház buzogányos portása. Az öreg Krokács már akkor fönt
54289  III,  1896    |                       rivallt rá, nagyokat fújva az orrlyukain keresztül. -
54290  III,  1896    |                   orrlyukain keresztül. - Hát mi az? Ki ültette magát oda föl?
54291  III,  1896    |                        adta a napok szépségét.~*~Az idõ azonban nem állt meg
54292  III,  1896    |                          megmaradt a janitor is, az ajtó is, mindössze más miniszter
54293  III,  1896    |                   miniszter jött. Nem nagy dolog az.~Már jó ideig nyitogatta
54294  III,  1896    |                          ideig nyitogatta másnak az ajtókat Krokács úr, midõn
54295  III,  1896    |                         a régi urával találkozik az utcán. Szép téli idõ volt.
54296  III,  1896    |                       utcán. Szép téli idõ volt. Az exminiszter kikocsizott,
54297  III,  1896    |                hintóablakon keresztül megösmerte az öreg Krokácsot. Szívébe
54298  III,  1896    |                   nyilallott e vén emlék láttára az egész fájó szituáció, a
54299  III,  1896    |                        fényes termek, a hatalom, az ünnepeltetés és minden,
54300  III,  1896    |                          azelõtt nekünk nyitotta az ajtókat!~Gorove megcsipogtatta
54301  III,  1896    |                   gumilabdáját, a kocsi megállt.~Az excellenciás úr kihajolt
54302  III,  1896    |                 excellenciás úr kihajolt fejével az ablakon:~- Krokács, Krokács!
54303  III,  1896    |                       apó szétnézett, észrevette az ismert szürkéket, a hintót
54304  III,  1896    |                          bácsi? - kérdé nyájasan az exminiszter. - Teringette,
54305  III,  1896    |                      Krokács bácsi - ellenkezett az exminiszter. - Nem oda Buda,
54306  III,  1896    |                          kegyelmes úr? Nem, nem. Az lehetetlen.~Pedig az csak
54307  III,  1896    |                        nem. Az lehetetlen.~Pedig az csak egy rendes, természetes
54308  III,  1896    |                  miniszternek a lélektani rajza.~Az elsõ a szorongatott, gyengülõ
54309  III,  1896    |                          se olyan kíváncsi, mint az utódjára. Reszket azért
54310  III,  1896    |                          utódjára. Reszket azért az élvezetért, hogy róla valami
54311  III,  1896    |                          szivart? Mi? Mit csinál az új gazda? Mi?~Természetes,
54312  III,  1896    |                  lefetyelt, folyton kinézegetett az ablakon, türelmetlenül,
54313  III,  1896    |                     morajló, zsibongó sokasággal az utolsó idõkben kihalt, néptelenül
54314  III,  1896    |                         senki olyan nagyra, mint az ellenzék. Én istenem! A
54315  III,  1896    |                        jelvényeken, színeken jár az esze, mintha az egész állami
54316  III,  1896    |                     színeken jár az esze, mintha az egész állami élet a jelvényeken
54317  III,  1896    |                         ezek mindig fölriasztják az ellenzéket, összecsõdítik
54318  III,  1896    |                        ember krákog odabent, míg az elõadó eldünnyögi közömbös
54319  III,  1896    |                         aztán fölállnak szavazni az illetõ szakminiszter fölállása
54320  III,  1896    |                         mi ennyire érezzük, mint az óra gépe a kerekeibe hulló
54321  III,  1896    |                        elkövetett sértéseket. De az ilyen sértés relatív. Minden
54322  III,  1896    |                       senkinek se jut eszébe ezt az összes verébnemzetségen
54323  III,  1896    |                    ország részérõl, melynek csak az imént üzentek szép szavakban
54324  III,  1896    |                        uralkodói.~Hja, de mit ér az, ha mák mégse termett? Mit
54325  III,  1896    |                         veszélyben volna, mintha az ezeréves ország ezt a nagy
54326  III,  1896    |                         Bécsben kérdezte meg, mi az õ véleménye ebben a kérdésben,
54327  III,  1896    |                        tehát halljuk.~Csönd volt az egész Házban. Mindenkit
54328  III,  1896    |                        hiába bosszantották, hogy az állatkerti fakírnak fogadást
54329  III,  1896    |                 tekintetének szempontjából, hogy az õ ügyvédi stílusát használjuk.~
54330  III,  1896    |                   ébredett föl Krajtsik, mert ha az anyapárt interpellál, a
54331  III,  1896    |                   elmondván sok egyéb közt, hogy az angol király sokáig használta
54332  III,  1896    |                     közbe egy érdes borízû hang, az Ugron Zoltáné, s lõn nagy
54333  III,  1896    |                       dicséretére legyen mondva, az elsõhöz. Ez is úgy esett
54334  III,  1896    |                        ugyanis azt állítja, hogy az áthelyezett rendõrfõnök
54335  III,  1896    |                         a királlyal, a fizetése, az igaz ugyanannyi...~Csöndes
54336  III,  1896    |                csengett-bongott végig a termen.~(Az ördög kifogásolja a fizetését.
54337  III,  1896    |                          küldött a szerb kormány az ellenzék gyönyörködtetésére.~
54338  III,  1896    |                       szerb területrõl.~Mindezek az adatok megnyugtatták a sértett
54339  III,  1896    |                           hogy mégis szebb volna az, ha azok a monitorok egyszer
54340  III,  1896    |                       Belgrád alatt...~Ami pedig az ellenzéki vezéreket illeti...
54341  III,  1896    |                        is, tény, hogy elõbukkant az összes jelenségeivel együtt.
54342  III,  1896    |                        szemérmes, mint egy leány az eljegyzés elõtti órákban.
54343  III,  1896    |                    Szapáry Gyula gróf járni kezd az ülésekre, és hol Falkkal
54344  III,  1896    |                     rengõ pókhálófonalat, melyet az elsõ láb szertetapos.~Ez
54345  III,  1896    |                     delegációban nem vesz részt. Az újságok hozzáteszik, hogy
54346  III,  1896    |                    birtokán akar gazdálkodni. Ez az úgynevezett »hivatalos ürügy«,
54347  III,  1896    |                      ürügy«, de a száraz valóság az, hogy Apponyi el van kedvetlenedve.
54348  III,  1896    |                      visszavonul-e a valóságban, az más kérdés. Én nem hiszem,
54349  III,  1896    |                     valami non putarem?«~Valóban az Apponyi helyzete mint vezéré,
54350  III,  1896    |               megdöbbentõ. Hívei nincsenek kívül az országházon, amik voltak
54351  III,  1896    |                     országházon, amik voltak is, az egyházpolitikai javaslatok
54352  III,  1896    |                       párti választók egyesülése az újonnan támadt néppártiakkal.
54353  III,  1896    |                         Horánszky erei duzzadnak az élettõl. Hiszen olyan szép
54354  III,  1896    |                       élettõl. Hiszen olyan szép az élet! A tavasz, a virágok,
54355  III,  1896    |                választhat.~A nagyobb rész keresi az utat, mely a szabadelvû
54356  III,  1896    |                          a vezért a keserûség és az a szomorú gondolat:~- Visszavonulok
54357  III,  1896    |                          piciny mag okozta, amit az istenek a sok ajándékaik
54358  III,  1896    |                         gondolattól: »Hova lenne az én seregem, az én vezéri
54359  III,  1896    |                        Hova lenne az én seregem, az én vezéri pálcám?« Megvan
54360  III,  1896    |                   igazítást, szûkítést, bõvítést az olyan ruhaderék, amit senki
54361  III,  1896    |                             Most végre becsapott az úgynevezett »lehetetlen
54362  III,  1896    |                      csoportosulása - hogy most, az ezredik évben, úgy látszik,
54363  III,  1896    |                        egyszerû bejövetel. Miért az összes fúzió hírek oda redukálandók,
54364  III,  1896    |                         is csinálna most fúziót? Az országgyûlés napjai meg
54365  III,  1896    |                   megválasztatnak, föltéve, hogy az adójukat pontosan lefizették.~
54366  III,  1896    |                    szaporításán töri a fejét, és az ezerekre jelentkezõ jelöltek
54367  III,  1896    |                          skrupulizáljanak rajta. Az okos hazafiság elég ürügy,
54368  III,  1896    |                    valamit így vagy amúgy tegyen az ember.~Gróf Szapáry Gyuláék -
54369  III,  1896    |                          madárfejû aztékek.~Csak az eberhardi csöndes kastélyban
54370  III,  1896    |                          míg deresedõ fürtjeivel az esti szellõ játszik, kelet
54371  III,  1896    |                    megtermékenyítõiket.~Igaz biz az. Szegény szabadelvû párt!
54372  III,  1896    |            termékenyíteni?~EGY KÉPVISELŐ LEVELEI AZ ORSZÁGGYŰLÉSRŐL~Kedves feleségem,
54373  III,  1896    |                       Szemrehányást teszel, hogy az Õsbuda tart itt. No már
54374  III,  1896    |                           minduntalan ott látnak az ismerõsök. Hát igen, elmegyek
54375  III,  1896    |                       Ami itt tart, édes lelkem, az a kúriai bíráskodásról szóló
54376  III,  1896    |                         hitt benne, éppúgy, mint az ördögben. Olyan volt ez
54377  III,  1896    |               gyerekeknek: »Vigyen el benneteket az ördög«, mert biztos vagy
54378  III,  1896    |                        mi lenne, ha egyszer csak az ilyen könnyelmû kívánságra
54379  III,  1896    |                      javaslattal is úgy történt, az ellenzék hívására elõtoppant.
54380  III,  1896    |                      amott a követeléssel, emitt az ígérgetéssel, hogy egyszer
54381  III,  1896    |                        általánosságban nem kell, az ellenzéknek pedig a részletek
54382  III,  1896    |               Szerencsére Erdély nem gondolkozik az emberekrõl olyan fennhangon,
54383  III,  1896    |                emberekrõl olyan fennhangon, mint az elõdje.)~Nehány nap múlva
54384  III,  1896    |                        egyszer a véleményem, hát az vélemény. Kimondom, mint
54385  III,  1896    |                  Mindenkinek tetszik a javaslat. Az ellenzéknek általánosságban,
54386  III,  1896    |                       szeszélyesek és hiúk, mint az asszonyok. Ha teneked például
54387  III,  1896    |                        regéivel puskázik. Jókaié az Óperencián túli területek,
54388  III,  1896    |                      bárha elfogadtak is valamit az egyik jelölttõl, mégis szívük
54389  III,  1896    |                     céduláit parfümbe mártják, s az urnánál álló bizalmi férfiak
54390  III,  1896    |                      hogy nincs mit félni. Olyan az egész, mint a Krampusz,
54391  III,  1896    |                         a kortesek eszével, mint az óramutató a fertálymutatóval.~
54392  III,  1896    |                       fuvardíját és élelmezését. Az ellenzék ellene volt. Cudarság,
54393  III,  1896    |                      néppárti híveivel - s ezzel az én mandátumom a papi paragrafus
54394  III,  1896    |                  semmisíttetni.~Mit szólsz ehhez az államférfiúi aggodalmamhoz,
54395  III,  1896    |                 miniszteri tanácsos neve is.~Bár az említett miniszteri tanácsos
54396  III,  1896    |             megbokrosodhatik.~Eddig egyáltalában az volt a praxis, hogy a miniszteri
54397  III,  1896    |                          elnök igazgatója.~De ez az egy eset is hogy történt!
54398  III,  1896    |                        elnöke, és Ludvigh Gyula, az államvasutak igazgatósági
54399  III,  1896    |                     ahogy volt két Póka, és csak az egyiket lehetett lefejezni.~
54400  III,  1896    |                          dolog halmozódott össze az õ könnyed, zseniális uralma
54401  III,  1896    |                   cinkotai kántor, akkor élt itt az icipici esztergomi érsek,
54402  III,  1896    |                        Hát Wekerle alatt történt az a meseszerû, hogy a fõrendiház
54403  III,  1896    |                       nagyobb szerepre vergõdött az alsóháznál. A »temetõ elõszobája«,
54404  III,  1896    |                    közigazgatási bíróság elnöke. Az õ személyében történt meg
54405  III,  1896    |                          Egy kicsit hosszas volt az audiencia a Burgban. Fontos
54406  III,  1896    |                elbocsátotta a király, úgyszólván az ajtónál villant meg ez a
54407  III,  1896    |                     fõrendi tagot.~- Igen, és ki az? - kérdé a hosszas tárgyalásban
54408  III,  1896    |                  reggelen egyszer csak ne legyen az ember semmi, végképp semmi,
54409  III,  1896    |                         hirdetve a Házban. Talán az utolsó ülés. Nézd meg jól
54410  III,  1896    |                        utolsó ülés. Nézd meg jól az egykori helyedet, barátom,
54411  III,  1896    |                      helyedet, barátom, mondd ki az utolsó »igen«-eket és »úgy
54412  III,  1896    |                          milyen szép itt minden. Az elnök az õ csöngettyûjével,
54413  III,  1896    |                        szép itt minden. Az elnök az õ csöngettyûjével, a folyosó
54414  III,  1896    |                       csöngettyûjével, a folyosó az õ pihenõ padjaival, a teremõrök
54415  III,  1896    |                    pihenõ padjaival, a teremõrök az õ kurucos libériáikban.
54416  III,  1896    |                      mégis kúszik, a Ház asztala az õ törvénykönyveivel, a miniszteri
54417  III,  1896    |                       mondani. - Igazán szomorú.~Az ülés megnyílik, fölolvassák
54418  III,  1896    |                         balga ember, azelõtt már az Apponyi beszédeit is untad!)
54419  III,  1896    |                   elbukott tegnap a fõrendeknél. Az egész ellenzék befelé, mosolyog -
54420  III,  1896    |                         kértek szót. Polónyi azt az ideáját próbálta a vitába
54421  III,  1896    |                     evett. Mielõtt hazaeresztené az ellenzéket (egy részét alkalmasint
54422  III,  1896    |                         elnáspágolta õket.~Maguk az ellenzékiek is elcsodálkoztak
54423  III,  1896    |                          maradt szombatra, abból az egyiket mindenáron még ma
54424  III,  1896    |                        elmondani a gazdája ezzel az indokolással:~- Mert még
54425  III,  1896    |                    indokolással:~- Mert még ezen az országgyûlésen akarom a
54426  III,  1896    |                 országgyûlésen akarom a választ.~Az egész ellenzék mára követelte
54427  III,  1896    |                  ellenzék mára követelte zajosan az interpellációt.~Mire fölállt
54428  III,  1896    |                    Szegény boldogult Vizsolyinak az volt a legfõbb ambíciója,
54429  III,  1896    |                     hozzá, de soha el nem értük; az öregúr azzal a tudattal
54430  III,  1896    |                       vannak (mert a politikában az aggodalom az édes) nagy
54431  III,  1896    |                         politikában az aggodalom az édes) nagy bajnak károgják
54432  III,  1896    |                plauzíbilis, ha egyenkint vesszük az indokaikat.~Az egyik indok
54433  III,  1896    |                 egyenkint vesszük az indokaikat.~Az egyik indok az, hogy ilyen
54434  III,  1896    |                       indokaikat.~Az egyik indok az, hogy ilyen nagy többséget
54435  III,  1896    |                         lehetetlen összetartani, az elsõ nagy kérdésnél szét
54436  III,  1896    |                          A másik indok, hogy kár az ellenzékért. Mi lesz belõlünk
54437  III,  1896    |                       többség szét fog repedezni az elsõ komoly kérdésnél, akkor
54438  III,  1896    |                  keresztülvihetõk, mert mindjárt az elsõ jogtalan kívánság lesz
54439  III,  1896    |                  hazafias aggodalmárok (bocsánat az új szóért) csak az egyik
54440  III,  1896    |                      bocsánat az új szóért) csak az egyik jóslathoz, tetszés
54441  III,  1896    |                megrepedezik, akkor nem baj, hogy az ellenzék kicsi (a szétrepedt
54442  III,  1896    |                          többség nagy.~Ami pedig az illetéktelen (alkalmasint
54443  III,  1896    |                     kívánalmakat illeti - ha áll az, hogy a nagy többségek fegyelmezetlenebbek,
54444  III,  1896    |                    szerintem egyszerû lappáliák. Az ellenargumentumok sem nem
54445  III,  1896    |                        nem értéktelenebbek, mint az õ argumentumaik, hanem hasonlók
54446  III,  1896    |                     jövõt nem tudom, sem én, sem az aggodalmárok) mégis konstatálni
54447  III,  1896    |                          látszik nekem e percben az ország, mely magamagától
54448  III,  1896    |                      látvány volt, hogy számûzik az ország legnagyobb államférfiát (
54449  III,  1896    |                        csak úgy lehetett törvény az egyházpolitikai javaslatokból,
54450  III,  1896    |              egyházpolitikai javaslatokból, hogy az egyik ellenzék is akarta.
54451  III,  1896    |                         görbe utakon elgörbültek az irányeszmék is - egy nagy
54452  III,  1896    |                      vakmerõ kísérlet lett volna az a hatalmas fékevesztett
54453  III,  1896    |                          volt más megoldás, mint az, hogy a nemzet vagy a mostani
54454  III,  1896    |                      Ezért tûnik föl nekem ebben az órában az ország olyan egészséges
54455  III,  1896    |                        föl nekem ebben az órában az ország olyan egészséges
54456  III,  1896    |                          mit fognak erre mondani az ellenzéki urak: hogy ezt
54457  III,  1896    |                       Mindegy, akárhogy történt, az óriási többség megvan, s
54458  III,  1896    |                       nem fogant eddig, s megvan az erõszak és a törvénytelenség
54459  III,  1896    |             jegyzõkönyvek. Most nem maradtak meg az ellenzéki szónokok számára
54460  III,  1896    |                 ronthatja a szabadelvûek örömét, az a párt fölhígítása olyan
54461  III,  1896    |                        mégis csak nagyban rontja az illúziókat még a színpadon
54462  III,  1896    |                          a színpadon is, ha azok az alakok, akik az elsõ fölvonásban
54463  III,  1896    |                          ha azok az alakok, akik az elsõ fölvonásban mint harcoló
54464  III,  1896    |                      lépnek a lámpák elé.~Hiszen az igaz, hogy nem sokan vannak,
54465  III,  1896    |               gentlemanek, de elég baj benne már az is, ha a nagyközönség azon
54466  III,  1896    |                         és egészen szabadelvû-e?~AZ ÚJ T. HÁZ~Beszéltem egy
54467  III,  1896    |                     mondod, nagy tekintélyem van az országban. Ugyan eredj!
54468  III,  1896    |                       van festve a helyzet, hogy az ellenzéknek nehéz volt ez
54469  III,  1896    |                   valóban nehéz és kimerítõ volt az összes pártokra. A voksok
54470  III,  1896    |                    megromlottak és megdrágultak. Az öt évet úgy kontemplálta
54471  III,  1896    |                         napok édességét, de csak az történik, hogy jobban kiéhezik
54472  III,  1896    |                        nyilván Janicsáry Sándor, az »admirális« lesz (hacsak
54473  III,  1896    |                          elmúltak a keserûségek, az izgalmas szcénák, és csak
54474  III,  1896    |                        izgalmas szcénák, és csak az élmények maradtak meg. Ezer
54475  III,  1896    |                  úgyszólván egy napon zajlott le az egész országban, mégpedig
54476  III,  1896    |                        Nem helyes - mondá - hogy az urak csibukszó mellett megalkudjanak
54477  III,  1896    |                         a mieink ellenjelölteket az ellenzék fõembereinek. Irányi,
54478  III,  1896    |                 kardcsapás nélkül jöttek be, még az alvezéreket is kímélték,
54479  III,  1896    |                      bemutatkoznak egymásnak, és az elsõ csatatûzben részt vett
54480  III,  1896    |                       mint igen drága relikviák.~Az egyik jelölt a reciprocitást
54481  III,  1896    |                      választója: »A reciprocitás az volna, hogy elöljáróban
54482  III,  1896    |                       itt is van egy választónk, az ott a faluháza, itt nincs
54483  III,  1896    |                 motívumokat, mikor már azt hinné az ember, hogy ezen a téren
54484  III,  1896    |                     téren minden ki van merítve. Az új képviselõket a diadalmámor
54485  III,  1896    |                        jó hangulatban tartja, de az öregek nem tagadják, hogy
54486  III,  1896    |                         kifakadásokat.~- Ez volt az utolsó föllépésem. Soha
54487  III,  1896    |                        halt meg a kampány alatt, az se választó, hanem jelölt (
54488  III,  1896    |                          is egy modern betegség, az izgatottság ölte meg.~Szenzációs
54489  III,  1896    |                Csernátony Lajos nem vettek részt az ütközetben, s értük a közvéleményt
54490  III,  1896    |                           mely aligha térült meg az új emberekben, ámbár ezek
54491  III,  1896    |                        Egyébiránt amilyen, olyan az új Ház, azon már nem lehet
54492  III,  1896    |                          novemberben, ha elmúlik az õsi módon való gyülekezésre
54493  III,  1896    |                   tisztviselõi elhullottak, most az egyik alelnökét kivéve (
54494  III,  1896    |              Gondviseléstõl; mintha mondaná: »mi az ördögnek nektek a wip? Hiszen
54495  III,  1896    |                         a »mezei hadak«-at. S ha az ellenzék diplomatice akar
54496  III,  1896    |                         Istenem, beh furcsa kép! Az egész Házon végig húzódik
54497  III,  1896    |                          szikrázó közbeszólásait az ultramontánok ellen. Milyen
54498  III,  1896    |                       Drakulits nincsenek többé. Az elnöki csengettyût beszövi
54499  III,  1896    |                          ott fognak ülni most is az ellenzékiek és irritálják
54500  III,  1896    |                          Fejérváryn sem esik meg az ember szíve, ha a szegény