bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

56001  III,  1896    |                         hogy mégis kibeszélhesse az ülést, szemelvényeket olvasott
56002  III,  1896    |                      szemelvényeket olvasott fel az Enyedy Lukács, a Pulszky
56003  III,  1896    |                        Ágost régi beszédeibõl. S az ilyen ráolvasásokban mindig
56004  III,  1896    |                         Azonfelül a szélsõbalnak az esti hangulat néhány jó
56005  III,  1896    |                         Egészen más Pulszky volt az, csak a stílusa ugyanaz! -
56006  III,  1896    |                          Tóth János még beszélt, az emberekkel pedig dévajkodni
56007  III,  1896    |                         pedig dévajkodni kezdett az álom manója. A karzat meglepetve
56008  III,  1896    |                     mozgó fejû ember látszott. S az ívlámpák fehér világa indiszkrétül
56009  III,  1896    |                         is...~Mégiscsak jó, hogy az ilyen esti üléseket nem
56010  III,  1896    |                  atyafiságosan megosztozkodtak s az egyik elbeszélt a szünetig,
56011  III,  1896    |                    szünetig, a másik a szünettõl az ülés berekesztéséig. A tanácsterem
56012  III,  1896    |                          sem remél, hogy Bécsbõl az önálló vámterületet hozza
56013  III,  1896    |                          alig esik szó, ellenben az a békés hajlandóság, amely
56014  III,  1896    |                          modorában magyarázgatta az embereinek:~- Azt ne higgyétek,
56015  III,  1896    |                       higgyétek, hogy a rendelet az pátens. Dehogy az. Végre
56016  III,  1896    |                       rendelet az pátens. Dehogy az. Végre is intézkedni csak
56017  III,  1896    |                         a spekuláció megeszi ezt az országot. Ha a kormány rendeletet
56018  III,  1896    |                  tekintetében Bánffy is osztozik az Apponyi felfogásában; akkor
56019  III,  1896    |            veszélyeztetik. Polónyi Géza legalább az összes elemeket harcba akarja
56020  III,  1896    |                      ellen. Ha ugyan Polónyi ura az összes elemeknek, ami nem
56021  III,  1896    |                  számoltok!~S ebben igaza lehet. Az egész szélsõbal egységes
56022  III,  1896    |                          akarod - mondja ez, meg az, de csak azzal végezheti,
56023  III,  1896    |                   Kossuthék le akarnak szerelni, az Ugronisták pedig most forgatják
56024  III,  1896    |                           hogy bevezették azokat az ívlámpákat a tisztelt Házba!
56025  III,  1896    |                   órákban jutottak oda. Legalább az üvegtetõ alatt olyan tökéletes
56026  III,  1896    |                       világosságot? A parlament? Az ország? Csak Justh várt
56027  III,  1896    |                         olyan sokáig bírta, hogy az elnök utoljára úgy tett,
56028  III,  1896    |                          utoljára úgy tett, mint az olasz a nyúlós makarónival: -
56029  III,  1896    |                    magának!~Ki állt volna ellent az ilyen barátságos nógatásnak?~...
56030  III,  1896    |                     minden izgalom és várakozás. Az emberek már tudták, hogy
56031  III,  1896    |                       elfoglalhatta valami, mert az idõ már délre járt és még
56032  III,  1896    |                        szélsõbal.~Egyszerre csak az üvegajtóba kiállott egy
56033  III,  1896    |                     lélek sem maradt a folyosón. Az egész nyugtalankodó áradat
56034  III,  1896    |                          egészében magáévá teszi az Apponyi álláspontját. Hát
56035  III,  1896    |                         A balpárt? Polónyi? Vagy az a bizonyos beszéd?~A szélsõbal
56036  III,  1896    |                        felosztotta a szerepeket. Az egyik rész azt kiáltotta:~-
56037  III,  1896    |                    tréfával:~- Hogy mit kívánnak az urak, azt most már elmondották.
56038  III,  1896    |                   meghallhatják, mihelyt megjön.~Az elsõ pillanatban nevettek.
56039  III,  1896    |                      felelet elõl...~Ezek voltak az ártatlanabb szikrák. Aztán
56040  III,  1896    |                  Megcsalja Apponyit és megcsalja az országot! Ebbõl a csapdából
56041  III,  1896    |                         kicsit hangosabban, mert az égõ ívlámpák elhitették
56042  III,  1896    |                         hadd mozogjon egy kicsit az a karzati publikum is. Mert
56043  III,  1896    |                          helyben kell ülnie, míg az obstrukció négy órát leõröl.
56044  III,  1896    |                          leõröl. Aztán meg jó is az a zárt ülés, mert abban
56045  III,  1896    |                          a zárt ülés, mert abban az is beszélhet, aki már kivette
56046  III,  1896    |                         a porcióját a beszédbõl. Az ív tehát hamarosan elkészült
56047  III,  1896    |                   elkészült és Polónyi már vitte az elnökhöz.~A kezeit dörzsölve
56048  III,  1896    |                          hehe... Vagy hozzájárul az Apponyi nyilatkozatához
56049  III,  1896    |                          és akkor a felelõsséget az ország elõtt szépen átjátszottuk
56050  III,  1896    |                        elõtt szépen átjátszottuk az õ vállaira. Hehehe...~És
56051  III,  1896    |                          egybeolvadt hanghullám. Az ember azt hihette volna,
56052  III,  1896    |                     Pedig még csak odabenn várta az igazi vad koncert.~- Hoch! -
56053  III,  1896    |                        amit máskor sohasem tesz, az egész karzaton. Jó isten,
56054  III,  1896    |                 felszólalása fölöslegessé teheti az egész zárt ülést; nem akart
56055  III,  1896    |                        hangosan háborogtak, mint az imént Kubinyi Géza. És nem
56056  III,  1896    |                    Ilyenformán a zárt ülés azzal az izgalommal kezdõdött, amellyel
56057  III,  1896    |                          álláspontra helyezkedik az Apponyi mai kijelentésével
56058  III,  1896    |                          mondott. Minthogy pedig az elsõ beszédre nézve már
56059  III,  1896    |                   miniszterelnök. S a szélsõbal? Az elsõ pillanatban meg volt
56060  III,  1896    |                        meg volt rökönyödve. Csak az ajkait mozgatta, mintha
56061  III,  1896    |                      amit elõször tett. Ellenben az inkább csodálatos, hogy
56062  III,  1896    |                          inkább csodálatos, hogy az ellenzék ugyanarra a beszédre
56063  III,  1896    |                        de legalább a magyarázat?~Az embernek eszébe jutnak a
56064  III,  1896    |                         és megtartom!~(Megtartja az ígéretét, mondták a magyarok
56065  III,  1896    |                      Megtartja a hajókat, de nem az ígéretét, gondolták a velenceiek
56066  III,  1896    |                          változtatott beszédébõl az ismétlésnél. És a dózse
56067  III,  1896    |                         világosak is voltak, míg az Apponyi második felszólalása
56068  III,  1896    |                        találta eléggé világosnak az elsõt. Hát nem csúszhatott
56069  III,  1896    |                 csúszhatott mégis valamivel több az ismétlésbe? Csak annyi,
56070  III,  1896    |                     december tizenhetediki Hoch?~Az ember nem is hinné, hogy
56071  III,  1896    |                          kis jóakarattal (no meg az összegyûjtött idézetekkel)
56072  III,  1896    |                   esztendõ.~De suttogás állta el az útját.~- Ne beszélj, Béla!~-
56073  III,  1896    |                             Miért nem?~- Mert ez az utolsó nap és hátha mégis
56074  III,  1896    |                       Mert szó, ami szó, de ezen az utolsó napon mégiscsak fáztak
56075  III,  1896    |                       kényelmesen kivezessen. De az aranyhíd nem mutatkozott;
56076  III,  1896    |                    számára megörökítették. S míg az elmondott nyilatkozatra
56077  III,  1896    |                        nyilatkozatra a szélsõbal az obstrukció folytatásával
56078  III,  1896    |                    beszédén. Csakhogy a gyorsíró az eredeti feljegyzését is
56079  III,  1896    |                          feljegyzését is lehozta az irodából és azzal bizonyította,
56080  III,  1896    |              bizonyította, hogy a miniszterelnök az õ nyilatkozatán semmit,
56081  III,  1896    |               korrektúrát? Ha igen, akkor megvan az aranyhíd és a szélsõbal
56082  III,  1896    |                          aranyhíd és a szélsõbal az utolsó pillanatban mégis
56083  III,  1896    |                    Barabást beszélni.~- Hátha...~Az ember sohasem tudhatja,
56084  III,  1896    |                       Hátha olyan momentumot tud az alkonyodó vitába hozni,
56085  III,  1896    |                  visszavonulást is! És végezetül az õsi reménység: hátha - hátha?~
56086  III,  1896    |                    szenvedélytelen és józan volt az utolsó betûig és nem a szép
56087  III,  1896    |                         fogta meg hallgatóságát. Az okosság még sohasem viselt
56088  III,  1896    |                          toldották meg mások.~És az aranyhidat nem tudták a
56089  III,  1896    |                       beszédében meglátni. Pedig az ország vonatja készen állott
56090  III,  1896    |                         fel, hogy kibeszélje ezt az ülést. Az ország vonatja
56091  III,  1896    |                         kibeszélje ezt az ülést. Az ország vonatja pedig törvény
56092  III,  1896    |                     esztendõbe. Hungária elfödte az arcát. Most már beszéljenek
56093  III,  1896    |                      harmadikáig meg sem nyílnak az országház kapui...~ ~