bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

 8001    I,  1878    |                      utóbbit könnyen pótolhatja, az elõbbit pedig legalább kísértse
 8002    I,  1878    |                         színésznõk személyesítik az anyákat. Figyelmeztetjük
 8003    I,  1878    |                      anyákat. Figyelmeztetjük rá az illetõ köröket.~Csillag
 8004    I,  1878    |                          színpadon változnak is, az õ egyénisége alig megy változáson
 8005    I,  1878    |                  szerepét merevvé teszi, úgyhogy az alakítás egyik fõkellékét,
 8006    I,  1878    |                       teljesen nélkülöznünk kell az õ alakjaiban. S ezek oly
 8007    I,  1878    |                    minden nap. Leginkább feltûnt az nekünk az »Õ nem féltékeny«
 8008    I,  1878    |                      Leginkább feltûnt az nekünk az »Õ nem féltékeny« s a »Házasság
 8009    I,  1878    |                      adnia. A darabok rosszak, s az említett szerepek kicsinyek,
 8010    I,  1878    |               Rónaszékynek hálás szerepköre van. Az õhozzá hasonló kaliberû
 8011    I,  1878    |                  váltakozva bebizonyította, hogy az intrikum és jellemkomikum
 8012    I,  1878    |                      egyaránt jeles színész. Míg az intrikus és komoly apaszerepekben
 8013    I,  1878    |                    énekelni nem tud, annak nem õ az oka; s hogy mégis énekeltetnek
 8014    I,  1878    |                        szerepkörében képes volna az ehhez kötött igényeknek
 8015    I,  1878    |                           Mindkettõ megérdemelné az igazgatóság nagyobb figyelmét.
 8016    I,  1878    |                          magán), valamint magára az elõadásra vonatkozólag nem
 8017    I,  1878    |                erõszakosan fölhívja a közönséget az - összehasonlításra. E szerep
 8018    I,  1878    |                       telik meg a színház - mint az tegnap este történt.~3. (
 8019    I,  1878    |                         október 9.)~A »Falusiak« az öreg Szigeti régi kedélyes
 8020    I,  1878    |                      kedélyes vígjátéka ment ma. Az elõadás meglepett - a jósága
 8021    I,  1878    |                 Jankovich Idát kivéve, kik közül az elõbbi nagyon ügyetlen volt
 8022    I,  1878    |                     ügyetlen volt mágnásnak, míg az utóbbi túlzott kissé az
 8023    I,  1878    |                          az utóbbi túlzott kissé az engedékeny anya szerepében.
 8024    I,  1878    |                  történtek a szövegben, úgy hogy az operett meséje úgyszólván
 8025    I,  1878    |                     méltán illeti dicséret, hogy az emelkedettebb igényeket
 8026    I,  1878    |                       október 18.)~Sardou-darab (Az új cég) volt ma színen.
 8027    I,  1878    |                        úrrá lehetne (mert hiába, az úrnak születni kell), tönkreteszi
 8028    I,  1878    |                         Sardou darabjait ösmeri, az tudja, hogy azokat bizonyos,
 8029    I,  1878    |                      mûvészetben szépülnek meg.~»Az új cég« elõadása nem volt
 8030    I,  1878    |                 gondolatainak magyarázói, inkább az ellenkezõje volt annak; -
 8031    I,  1878    |                      volt a jobb elõadásoknak. - Az egyes szereplõk közül örömmel
 8032    I,  1878    |                 öltözékétõl nem lehet megtagadni az ízlést. Ez különben nem
 8033    I,  1878    |                      vezércikkezõ« komornyik azt az ostobaságát nem rójuk fel,
 8034    I,  1878    |                          ezen kívül is volt egy, az érdeklõdést emelõ pontja
 8035    I,  1878    |                        mégis van egy indoka s ez az, hogy a neki jutott címszerep
 8036    I,  1878    |                      maga képes volt fönntartani az érdeklõdést mindvégig, s
 8037    I,  1878    |              esetlenségek fölötti bosszankodást.~Az igazgatót fölkérjük, hogy
 8038    I,  1878    |                     egyszer immár egyöntetû volt az elõadás. Rónaszékynét két
 8039    I,  1878    |                          szerint, pompásan illik az Enyváry Sarolta egyéniségéhez
 8040    I,  1878    |                        közönségre. Hisszük, hogy az igazgatóság is a maga részérõl
 8041    I,  1878    |                     fogja a kisasszony akaratát, az operett megszerzése és betaníttatását
 8042    I,  1878    |                        vissza­vezetett bennünket az idilli gyermekkorba, ahonnan
 8043    I,  1878    |                         darab sarkpontja. No, de az õ ereje gyönge is ehhez.
 8044    I,  1878    |                      dialóg kimaradt, minélfogva az epigrammatikus befejezés
 8045    I,  1878    |                          Szép molnárnõ« adatott. Az utóbbiban jókedvvel és teljesen
 8046    I,  1878    |                         szintén jól személyesíté az öreg szerelmes márkit. A
 8047    I,  1878    |                      valljuk meg, nem sokat ért, az »Újkori nevelõ« címû vígjáték
 8048    I,  1878    |                          ki mûvészileg ábrázolta az uzsorást.~Berényi a társadalmi
 8049    I,  1878    |                        sz., december 21.)~Tegnap az »Egy millió« c. francia
 8050    I,  1878    |                  szeretetreméltósággal ábrázolta az ideáljai közt ingadozó fiatal
 8051    I,  1878    |                    színészünk ma is igen jó volt az egyik apa szerepében. Méltó
 8052    I,  1878    |                          követett el azzal, hogy az egyik leány naiv szerepében
 8053    I,  1878    |                     juttat a darabban. És ez nem az elsõ eset már, hogy Somogyiné
 8054    I,  1878    |                         a jótékony cél érdekében az elsõ fölvonás után Rossini »
 8055    I,  1878    |                        kitünteti rokonszenvével. Az elõadás mintegy 80 frtot
 8056    I,  1878    |                          mi azt állítottuk, hogy az egyik leány szerepe szenvedett
 8057    I,  1878    |                  legalkalmasabb« kezekben van. - Az igazgatóság és rendezõség
 8058    I,  1878    |                      közönség és a kritika elõtt az az elsõrendû tag valamely
 8059    I,  1878    |                   közönség és a kritika elõtt az az elsõrendû tag valamely szerepben,
 8060    I,  1878    |                        írott, alkalmi fércelmény az egész, melyen azonban a
 8061    I,  1878    |                          között. Valószínû, hogy az ifjúság mozgalmához a mûértõ
 8062    I,  1878    |                     sietni fog kitüntetni hétfõn az igyekvõ fiatal színésznõt.~
 8063    I,  1878    |                          7. sz., augusztus 4.~JÓ AZ ÖREG A HÁZNÁL~Az öreg Pulszky
 8064    I,  1878    |                 augusztus 4.~JÓ AZ ÖREG A HÁZNÁL~Az öreg Pulszky is megszólalt,
 8065    I,  1878    |                   általános kedves meglepetésére az egyesült ellenzék mellett
 8066    I,  1878    |                    józsefvárosi választók elõtt.~Az öreg, ki annyi érdemeket
 8067    I,  1878    |                        veszedelemben forog, hogy az invalidus sem lehet nyughelyén.~»
 8068    I,  1878    |                       Kétségbe vonjuk - mondja - az ellenzék létjogát. Az ellenzék
 8069    I,  1878    |                            az ellenzék létjogát. Az ellenzék létének indoka
 8070    I,  1878    |                       nem szorulnak; elzárkóznak az okos ember elõl (zajos derültség),
 8071    I,  1878    |                             A magyar államférfit az jellemzi, hogy titokba burkolja
 8072    I,  1878    |                         E betegség elsõ stádiuma az, hogy megsiketülnek s nem
 8073    I,  1878    |                         derültség), s nem látják az elégületlenséget, melyet
 8074    I,  1878    |                        végre (halljuk! halljuk!) az országgyûléshez fordulnak
 8075    I,  1878    |                   fölvetik a bizalom kérdését, s az országgyûlés mindig megszavazza
 8076    I,  1878    |                       Bittóval. Reménylem, eljön az idõ, midõn az országgyûlés
 8077    I,  1878    |                   Reménylem, eljön az idõ, midõn az országgyûlés Tisza Kálmánnak
 8078    I,  1878    |                         szûke nem engedvén, hogy az öreg, érdemes tudós kedves,
 8079    I,  1878    |                 Függelékbe.~9. sz., augusztus 7.~AZ ELJÁTSZOTT ÖRÖKSÉG~Ha az
 8080    I,  1878    |                         AZ ELJÁTSZOTT ÖRÖKSÉG~Ha az erkölcsi felsõbbség gyõzedelmeskedik
 8081    I,  1878    |                         erõteljes rázkódtatással az elfogultság és elkorhadt
 8082    I,  1878    |                  elkorhadt tradíciók bilincseit: az lélekemelõ látvány.~Mi és
 8083    I,  1878    |                       helyeselni fogja vótumával az önkény, a személyes akarat,
 8084    I,  1878    |                  Debrecen választói. Készítettek az ország számára oly meglepõ
 8085    I,  1878    |                          nem maradt a mérsékelt, az elérhetõkért harcoló politika
 8086    I,  1878    |                       egyúttal bevallanunk, hogy az oly elvek segítségével történt,
 8087    I,  1878    |                      csatáit vívta, ha nem is új az elõttünk, mily könnyen lelkesíthetõ
 8088    I,  1878    |                      csakúgy, mint a távoliból - az ellenszenv az ausztriávali
 8089    I,  1878    |                        távoliból - az ellenszenv az ausztriávali szövetség ellen:
 8090    I,  1878    |                        közjogi alapot elfogadta: az egész nemzet személye körül
 8091    I,  1878    |                         bírt e hazában. Mutatják az 1875-i választások, melyek
 8092    I,  1878    |                       örökségét és avval átvette az 1867-es közjogi alapot elfogadó
 8093    I,  1878    |                    mulasztásokat követett legyen az el, bármily rosszul adminisztrált:
 8094    I,  1878    |                          valódi nemzeti politika az elmúlt három században mindig
 8095    I,  1878    |                        támaszt. Ezen meggyõzõdés az egész nemzeté volt.~Hogy
 8096    I,  1878    |                         a Deák-párt; megmentette az uralkodó osztrák-német pártot
 8097    I,  1878    |                       talál garanciát, egyszóval az ellenségbõl barátot tudott
 8098    I,  1878    |              függetlenségi pártot, de aligha nem az fogja elvesztetni vele a
 8099    I,  1878    |                  fordulatokbeli rokonságot mutat az elõzõ napi MK. cikkekkel (
 8100    I,  1878    |                         lenn Boszniában? Mit vár az izgatott »civil« naponta
 8101    I,  1878    |                      naponta hírt a hadseregtõl? Az ugyan igaz, fia, testvére,
 8102    I,  1878    |                        sziklavár ostromlói közt. Az is igaz, hogyha azt kell
 8103    I,  1878    |                      hivatalosak« útján megtudja az igazat, emésztheti magát
 8104    I,  1878    |                             De engedje meg mégis az »officiózus«, hogy egy szerény
 8105    I,  1878    |                      mint a bosnyák fölkelõkkel. Az európai hatalmasságok nem
 8106    I,  1878    |                          és mikor juthat kezükbe az a terv-eláruló lap? Míg
 8107    I,  1878    |                         talán már csak nem titok az a terv, mert már akkor végrehajtva
 8108    I,  1878    |                         végrehajtva kell lennie.~Az tehát nem lehet az officiózusok
 8109    I,  1878    |                       lennie.~Az tehát nem lehet az officiózusok kérelmének
 8110    I,  1878    |                    óhajtják tudomására hozhatni. Az újságolvasók és az ország
 8111    I,  1878    |                     hozhatni. Az újságolvasók és az ország érdekében azonban
 8112    I,  1878    |                         a nyilvánosságot kerüli, az a sötétség gyermeke, azt
 8113    I,  1878    |                         még sohasem hozott üdvöt az országra, míg a nyilvánosság
 8114    I,  1878    |                      Négy héten belõl, tehát még az õszi kedvezõtlen idõjárás
 8115    I,  1878    |                        elõtt, birtokában leszünk az ez évre foglalásra kijelölt
 8116    I,  1878    |                   Bosznia teljes megszállása már az idén keresztülvihetetlennek
 8117    I,  1878    |                 megszállás után lehet reményünk. Az a jövõ évben lesz csak megkísértve
 8118    I,  1878    |                      hogy öldöklõ lesz ezen tél, az kétséget nem szenvedhet.
 8119    I,  1878    |                          táplálék után sóvárogni az õszi idõben? Járatlan, esõ-áztatott
 8120    I,  1878    |                     légióinkat.«~A névtelen cikk az augusztus 22-i Félre a titkolózással!
 8121    I,  1878    |                   illetõen.~65. sz., október 13.~AZ ÚJ PÉNZÜGYMINISZTER~Ha eddig
 8122    I,  1878    |                       lett volna is minden, amit az ellenzéki sajtó Tisza Kálmán
 8123    I,  1878    |                parlamentáris rendszert még arról az oldalról is, mely eddig
 8124    I,  1878    |                      ajtón, melyet e lemondásnak az alkotmányos formákat kikerülõ
 8125    I,  1878    |            természetesnek tartottuk azt is, hogy az országgyûlés megalakulásáig
 8126    I,  1878    |                      létezõ kormány bízatott meg az ügyek vezetésével, de csak
 8127    I,  1878    |                         s nekünk is úgy tûnt föl az ügyek vezetésével megbízott
 8128    I,  1878    |                    lemondásának elfogadása, hogy az a dolog természetébõl kifolyólag
 8129    I,  1878    |                     sorsú tanácsnoka nem átallja az uralkodó fölséges személyét
 8130    I,  1878    |                    kellett, mert jelenleg, mikor az okkupációra pénz kell, ez
 8131    I,  1878    |                  herosztráteszi lélekkel s azzal az erkölcsi bátorsággal lépjen
 8132    I,  1878    |                       hûlt székébe, hogy megírja az utalványt a nemzetellenes
 8133    I,  1878    |                          mai táviratok mondják - az új pénzügyminiszter készséggel
 8134    I,  1878    |                     népgyûlések határozataival s az országgyûléssel elbánni
 8135    I,  1878    |     külügyminisztériumban gyorsan állítják össze az ámítások tömkelegét, a »
 8136    I,  1878    |                         a »vörös könyv« betûinek az a tulajdonságuk, hogy megvakítják
 8137    I,  1878    |                          Mégis néhány bekezdés - az elsõ öt, s közülük különösen
 8138    I,  1878    |                          öt, s közülük különösen az ötödik - MK-tól idegennek
 8139    I,  1878    |                   melynek egy része megkóstolván az unalmas delegációüléseket,
 8140    I,  1878    |                      Tisza ravaszkodik valamiben az õ monoton, slendrián modorában,
 8141    I,  1878    |                         helyen kiálthassák közbe az »úgy van«-t és a »helyes«-
 8142    I,  1878    |                       sem bizonyít semmit, hanem az egész csodaszörnyet e ravasz
 8143    I,  1878    |                        minden, hogy méltán kapta az alsóház »az aludttejvérû
 8144    I,  1878    |                         méltán kapta az alsóház »az aludttejvérû parlament«
 8145    I,  1878    |                 skandalum, mint szárazság idején az esõ - vagy mint a német
 8146    I,  1878    |                          szépfürtû Szapáry Gyula az õ piros székén, álmatag
 8147    I,  1878    |                      osztogatták, mint oda, ahol az államtitkárságot. Kezében
 8148    I,  1878    |                     folyton jegyez valamit, majd az elõtte fekvõ papírra, majd
 8149    I,  1878    |                          nem is álmodja, mit hoz az idõk méhe, ha kíváncsi még
 8150    I,  1878    |                  valamire a mai napot illetõleg, az semmi egyéb, mint hogy lesz-e
 8151    I,  1878    |                          hogy Tisza elárusította az országot a németnek.~Röffen
 8152    I,  1878    |                          Szonthag Pali fölugrik, az elnök mérgesen kap a csengettyû
 8153    I,  1878    |                       mindenki kitörüli szemébõl az álmatlanságot. A folyosókról,
 8154    I,  1878    |                   szõnyegajtókon. Érdekessé lett az ülés.~Wenckhein Béla báró
 8155    I,  1878    |                        Azonban nem találja sehol az ostorát, ennélfogva tehát
 8156    I,  1878    |                          Tíz hang visszadörgi:~- Az lehetetlen!~Egy hang a jobboldalról:~-
 8157    I,  1878    |                        tudomásunk szerint MK ezt az álnevet csak a 90-es években
 8158    I,  1879    |                        grófnõnek alkotta: értett az adósságcsináláshoz.~Midõn
 8159    I,  1879    |                        mint a heilbronni Ktchen. Az egész férfi nem egyéb, mint
 8160    I,  1879    |                         hogyha a férfiak sírnak, az sokkal veszedelmesebb a
 8161    I,  1879    |                          midõn 1875. január 8-án az elfogatási parancs megérkezett.~
 8162    I,  1879    |                  elfogatási parancs megérkezett.~Az elfogatási parancsban az
 8163    I,  1879    |                         Az elfogatási parancsban az elfogatás oka megnevezve
 8164    I,  1879    |                      hatóság, miután nem ismerte az elfogatás okát, a lakonikus
 8165    I,  1879    |                kedvezményben részesítette volna. Az elfogatás, mint tudvalevõ,
 8166    I,  1879    |                       után. Menjen ön M... úrral az államügyészhez. Azt csak
 8167    I,  1879    |                         van reggel. Minõ zsivaj! Az egész folyosó nõszemélyekkel
 8168    I,  1879    |                           Esküszöm önnek Károly, az én helyzetem iszonyú. Kövessen
 8169    I,  1879    |                         a lembergi hatóság pedig az ideiglenes szabadlábra helyezésért
 8170    I,  1879    |                    Bécsbe.~Április 7-én érkezett az osztrák fõvárosba. A pályaudvarban
 8171    I,  1879    |                       hiányozni.~A pályaudvarból az állami törvényszékhez vitetett.
 8172    I,  1879    |                       végre is, mi lesz belõlem.~Az éj beköszöntött.~A padon
 8173    I,  1879    |             megbecstelenítve nem szabad élni!~Ma az orvos ezeket mondá:~Ha önnek
 8174    I,  1879    |                        melyen Bogdani kisasszony az esküdtek elé lépett, három
 8175    I,  1879    |                     esdett könyörületért, egyike az uraknak (van d. Meere gróf
 8176    I,  1879    |              megszabadulás órája. Május hó 11-én az esküdtszék fölmenté.~Van
 8177    I,  1879    |                     forintnyi kárt okoztak.~Önök az elfogatás által kényszerítettek
 8178    I,  1879    |                         hét a füleké volt. S fül az bõven van Szegeden. Öröm
 8179    I,  1879    |                    kipirulva mosolygón hirdették az emberi ábrázatokon, hogy »
 8180    I,  1879    |                 ábrázatokon, hogy »ma mi vagyunk az urak«.~Aki nem kóstolta
 8181    I,  1879    |                         kóstolta Bogdani Wandát, az okvetlenül meghallgatta
 8182    I,  1879    |                         színielõadást.~Szalaynak az a szokása, hogy a »ház«-
 8183    I,  1879    |                      halkan -, minket magyarokat az fog tönkre tenni, hogy nem
 8184    I,  1879    |                      hirtelen.~- Halljuk elõször az önét.~- Az igen egyszerû.
 8185    I,  1879    |                       Halljuk elõször az önét.~- Az igen egyszerû. Az aranyokra
 8186    I,  1879    |                        önét.~- Az igen egyszerû. Az aranyokra és a bankjegyekre
 8187    I,  1879    |                      Borcsáét kell veretni.~- Ki az a Borcsa? Aztán mi lenne
 8188    I,  1879    |                         Aztán mi lenne akkor, ha az õ képe jönne a pénzeken?~-
 8189    I,  1879    |                          jönne a pénzeken?~- Hát az lenne, hogy a férfi ember
 8190    I,  1879    |                  páratlan vetélytársnõjük.~- No, az ön terve elég bolond -,
 8191    I,  1879    |                         Most már hadd halljam én az ön tervét...~- El kellene
 8192    I,  1879    |                         törülni a gondviselésnek az öt érzék közül egyet, éspedig
 8193    I,  1879    |                  fájdalom elhalóban...~Hogy érti az az igénytelen fekete ember
 8194    I,  1879    |                        elhalóban...~Hogy érti az az igénytelen fekete ember
 8195    I,  1879    |                          szívekkel! Kimuzsikálná az, ha akarná, még az egyiptomi
 8196    I,  1879    |                  Kimuzsikálná az, ha akarná, még az egyiptomi alkirály utolsó
 8197    I,  1879    |                         forintját is a zsebébõl.~Az édes hangok mint a szikrák
 8198    I,  1879    |                         a termet, és közel hozta az istent.~Egyik ismerõsöm
 8199    I,  1879    |                           bepakolta a hegedûjét, az angyalsereg kivonult a garderobe-ba,
 8200    I,  1879    |                     Kukac! - mondom a »próféták« az ajtóban szájtátva álló udvari
 8201    I,  1879    |                       kend ehhez a Joachimhoz?~- Az a mondásom van csak kérem
 8202    I,  1879    |                    akárhogy vesszük is, a hegedû az oka, ...abba van benne a
 8203    I,  1879    |                     mestersége, ...de hát mit ér az? mikor õ mégiscsak nímet.~
 8204    I,  1879    |                     magasodó homlokán kidagadtak az erek, s õ is, aki olyan
 8205    I,  1879    |                     azért valami mégis emelhette az Erdélyi Náci szívét is,
 8206    I,  1879    |                        amint Gilagó mondja, hogy az óperenciákon túli boszorkánykirály
 8207    I,  1879    |                      patyolat-selyem hajából van az a vonó kifundálva: s fülemilék
 8208    I,  1879    |                      kirukkoltak teljes számmal: az aranyifjúság nem hiányozhat
 8209    I,  1879    |                       fiúk kebliben azonban nagy az elégedetlenség amiatt, hogy
 8210    I,  1879    |                            Most mög hadd gyüjjön az én nótám!«~Minden szegedi
 8211    I,  1879    |                    szegedi mûértõ jelen van, még az is, ki valamely mellékes
 8212    I,  1879    |                      szomszédjának:~- Mégsincsen az világon semmi szebb, mint
 8213    I,  1879    |                        világon semmi szebb, mint az embernek az hangja.~Az ajtónál
 8214    I,  1879    |                          szebb, mint az embernek az hangja.~Az ajtónál egy kereskedõ
 8215    I,  1879    |                      mint az embernek az hangja.~Az ajtónál egy kereskedõ kiált
 8216    I,  1879    |                        megint megvagyunk együtt. Az igaz, hogy átkozottul néz
 8217    I,  1879    |                     milyen mogorva lett azóta ez az én hajdani pajtásom, nem
 8218    I,  1879    |                       engem. Azóta már megjártam az életet, s rájöttem, hogy
 8219    I,  1879    |                       két forintért a fogadat, s az ördög sem fog rádösmerni.~
 8220    I,  1879    |                          fogakra.~Hogy változnak az idõk! Még csak öt rövid
 8221    I,  1879    |                       nagyító üveggel kell benne az igazi célzatot keresni...~
 8222    I,  1879    |                elrettentõ példának beleugrasszam az ifjúságot a házasság szent
 8223    I,  1879    |                elképzelek róluk, ha nem volna ez az átkozott fekete fogam.~Sokan
 8224    I,  1879    |                       Amire legkevésbé számított az olvasó, erkölcsi irányú
 8225    I,  1879    |                         fekete foga.~Mert fekete az néha, ha fehérnek látszik
 8226    I,  1879    |                       barát (servus bruder!) azt az argumentumot hozta föl a
 8227    I,  1879    |                        föl a tánc mellett, hogy »az általa elõidézett mozgás
 8228    I,  1879    |                    teljességgel kiismerhetlenek, az ipar udvariasan kipótolja
 8229    I,  1879    |                       folyondár, szerények, mint az ibolya, tökéletesek, mint
 8230    I,  1879    |                        ibolya, tökéletesek, mint az ideál.~De hát azért mégsem
 8231    I,  1879    |                          kincsek csillogása, mik az emberi szellemben vannak
 8232    I,  1879    |                     társaságot összehozni nehéz. Az egész országban lehet vagy
 8233    I,  1879    |                         egészen szellemes nõ. Ki az ördög keresné azokat össze!
 8234    I,  1879    |                    jöhetnének azok együvé, mikor az egyik herceg, a másik tán
 8235    I,  1879    |                         valami prókátor valahol.~Az emberiség nem lehet különb,
 8236    I,  1879    |                        Mint ilyenre, szükség van az államban.~Aztán, ha az egész
 8237    I,  1879    |                       van az államban.~Aztán, ha az egész világ valami bolondot
 8238    I,  1879    |                          valami bolondot csinál, az akkor egészen okos dolog;
 8239    I,  1879    |                     egészen okos dolog; márpedig az egész világ csinálja a bolondságot,
 8240    I,  1879    |                          gavotte«, Skótországnak az »ecossaise«, a németnek
 8241    I,  1879    |                          megesik, milyen jó lesz az akkor a hölgyeknek, ha a
 8242    I,  1879    |                        nekik mondhatni muszkául.~Az ember sohasem tudhatja,
 8243    I,  1879    |                       mikor, hol szeretett belém az a bizonyos kiasszony.~-
 8244    I,  1879    |                          gróf -, milyen naiv ön! Az ön pofája nem jött itt számításba.
 8245    I,  1879    |                       egy magasabb üzleti dolog. Az a leány sohasem látta önt.
 8246    I,  1879    |                   emberré; de jól értse meg, nem az ön kedvéért, hanem a saját
 8247    I,  1879    |               haszonbérlõ egy üzletet akar kötni az állammal, a pályázat holnapután
 8248    I,  1879    |                         én.~- Országos balek ön! Az üzlet több millió forint
 8249    I,  1879    |                        holnapután délig meg kell az esküvõnek történni, ha törik,
 8250    I,  1879    |                          ha törik, ha szakad. Ha az a leány az ön neje lesz,
 8251    I,  1879    |                         ha szakad. Ha az a leány az ön neje lesz, azonnal magyar
 8252    I,  1879    |                      magyar honpolgárrá válik, s az köt üzletet az állammal,
 8253    I,  1879    |                          válik, s az köt üzletet az állammal, annak a nevében
 8254    I,  1879    |                   állammal, annak a nevében megy az ajánlat.~- A dolog elég
 8255    I,  1879    |                         homlokát.~- Ez nagy baj. Az ön leendõ ipjának az a kívánata,
 8256    I,  1879    |                        baj. Az ön leendõ ipjának az a kívánata, hogy fõleg angolul
 8257    I,  1879    |                       Nos, ezen még segíthetünk. Az öreget lebeszélem; lehetõleg
 8258    I,  1879    |                        egy magyar családtagra.~- Az ördögbe is, kegyelmes úr,
 8259    I,  1879    |                         abban a kalandban. Hátha az én feleségem... apropó,
 8260    I,  1879    |                      gyerekes... hát nem mindegy az, akármilyen?~- Igaz, mindegy...
 8261    I,  1879    |                           mindegy... hát mondom, az lesz az országos blamázs,
 8262    I,  1879    |                   mindegy... hát mondom, az lesz az országos blamázs, ha mikor
 8263    I,  1879    |                        mikor én már elveszem, és az árenda meg lesz kötve, akkor
 8264    I,  1879    |                         kötve, akkor fogja magát az a lengyel família és válópört
 8265    I,  1879    |                        válópört indít ellenem.~- Az bizony meglehet. De mit
 8266    I,  1879    |                      bizony meglehet. De mit árt az? Önnek akkor megmarad még
 8267    I,  1879    |                      beküldeni a másodaljegyzõt: az talán tudja.~Fölkeltem,
 8268    I,  1879    |                  küldheted leányaidat, ami engem az egész bálból mulattat, az
 8269    I,  1879    |                        az egész bálból mulattat, az nem a leányaid kosztümje,
 8270    I,  1879    |                         azon édes tudat, hogy ma az emberek le nem feküsznek,
 8271    I,  1879    |                       fölül sikerült.~No, hallja az úr, ha kend csak ennyit
 8272    I,  1879    |                      nincs szíve.~Nem látta kend az »Ámor«-t, a szebbik »Zsoké«-
 8273    I,  1879    |                           Zsoké«-t, a pillangót, az ördögöt az õ arany szarvaival,
 8274    I,  1879    |                          a pillangót, az ördögöt az õ arany szarvaival, meg
 8275    I,  1879    |                        melyik volt a társaságból az én kapukulcsom, mert a valóságosat
 8276    I,  1879    |                         akarnám se jöhessek haza az éjjel.~No, de nem is akartam,
 8277    I,  1879    |                       homlokáról váltig csurgott az izzadtság, mikor elgondolta,
 8278    I,  1879    |                        mikor elgondolta, hogy ez az óriás közönség, ha most
 8279    I,  1879    |                     illeti a bál háziasszonyait (az izraelita nõegylet vezérhölgyeit),
 8280    I,  1879    |                         nõegylet vezérhölgyeit), az azon szellem megteremtése,
 8281    I,  1879    |              megteremtése, mely a bált átlengte; az igazi szívélyesség, a fesztelenség
 8282    I,  1879    |                         óriási közönség, hol még az idegenre is ismerõsen mosolyognak,
 8283    I,  1879    |                         mosolyognak, hol rangban az az elsõ, aki az akar lenni.~
 8284    I,  1879    |                      mosolyognak, hol rangban az az elsõ, aki az akar lenni.~
 8285    I,  1879    |                          rangban az az elsõ, aki az akar lenni.~Ez a demokratikus
 8286    I,  1879    |                         annyira, hogy bevonuljak az étterembe.~Ott aztán igazi
 8287    I,  1879    |                        be kellett ösmernem, hogy az ivodalom terén nincsenek
 8288    I,  1879    |                          bor, gyûltek a palackok az asztalon... valamennyi ideáljaim
 8289    I,  1879    |                        jámbor jószág a férfinép, az elképzelheti, mennyire lankasztotta
 8290    I,  1879    |                        férjek zsenírozva voltak, az asztal, mihelyt a szépnem
 8291    I,  1879    |                    mertek kedvök szeirnt inni, s az én szemeim is habozva tekintettek
 8292    I,  1879    |                    elhatároztam, hogy föláldozom az ital és a kompánia érdekében
 8293    I,  1879    |                         haragszik valamiért erre az egész világra, s elkeseredésemben
 8294    I,  1879    |                       véletlenül esnék odavágtam az üveget az asztal közepére.
 8295    I,  1879    |                        esnék odavágtam az üveget az asztal közepére. Csörömpölve
 8296    I,  1879    |                        vége felé pattogtak szét.~Az asszonyok még csak a szemüket
 8297    I,  1879    |              szempillantás alatt üres volt tõlük az asztal. Nem is láttam azután
 8298    I,  1879    |                           Ki a legszebb?~- Nekem az ördög tetszik legjobban...~-
 8299    I,  1879    |                         is, gondosan fésült feje az órát mutatja: hogy még fiatal
 8300    I,  1879    |                         mutatja: hogy még fiatal az idõ.~- Dili! kiáltjuk neki
 8301    I,  1879    |                           minélfogva hûtlen lett az ivókompániához.~- Mi újság
 8302    I,  1879    |                   visszacsábítottak a bálterembe az élénk leírások.~Itt folyton
 8303    I,  1879    |                        Hát maga miért bolondítja az embert?~- Mivel?~- Hát ‘
 8304    I,  1879    |                      tudomány-szomjtól) vezetve, az öltözõ helyiségekbe.~Ott
 8305    I,  1879    |                      pezsõ-durrogás vegyült bele az átszûrõdve belopódzó zenébe.
 8306    I,  1879    |                          rá semmi megjegyzése?~- Az, hogy egy személlyel »több«
 8307    I,  1879    |                    egészen jellemezte a mai bált az én szempontomból.~Hanem
 8308    I,  1879    |                       maradtunk négyen és Kukac.~Az ott állt a banda élén, mint
 8309    I,  1879    |                     mosolygó palackok rejtõznek.~Az én kedves vármegyémben,
 8310    I,  1879    |                         hatalmas fõispán, akitõl az egész vármegye reszketett.
 8311    I,  1879    |                   összehoztak erre a bálra, hogy az embernek a lelke bizony
 8312    I,  1879    |                     bálja volt a legvígabb.~Ezek az emberek, akik egész áldott
 8313    I,  1879    |                     olyan urasan vágják ki, hogy az szinte több már, mint a
 8314    I,  1879    |                megtanulja utánozni külsõségekben az urakat, kiket csak külsejük
 8315    I,  1879    |                    azokra, akik oly közel állnak az urakhoz, hogy közvetlen
 8316    I,  1879    |                        eléje járuló táncos közül az egyikkel egy-két tourt tett,
 8317    I,  1879    |                           most a pincérek voltak az urak, s oda sem hederítettek
 8318    I,  1879    |               csengetésnek. Sõt inkább mi jártuk az õ vezényszavuk szerint,
 8319    I,  1879    |                    nembeli ifjúságnak.~Bámulatos az, hogy a pincérkedés nem
 8320    I,  1879    |                          nem elõkelõ foglalkozás az európai társadalomban. Pedig
 8321    I,  1879    |                 társadalomban. Pedig hát ezekbõl az emberekbõl lesznek a szállodatulajdonosok
 8322    I,  1879    |                        vendéglõk bérlõi. Ezeknek az embereknek (és nem a királyoknak)
 8323    I,  1879    |                          és összes boldogságunk. Az úr és pincér együttvéve
 8324    I,  1879    |                     érnek valamit. Olyanok, mint az érem, írás az egyik, kép
 8325    I,  1879    |                      Olyanok, mint az érem, írás az egyik, kép a másik oldala.
 8326    I,  1879    |                         a másik oldala. Mi lenne az úrból, ha nem volna, aki
 8327    I,  1879    |                     senki, ki parancsoljon vele? Az úr és a pincér fogalmát
 8328    I,  1879    |               mostaniaknál) azt kérdezte egyszer az egri érsek, hogy ugyan milyennek
 8329    I,  1879    |                         nagyon pontos szolgálat.~Az ország legszellemdúsabb
 8330    I,  1879    |                         mi itt a halálról! mikor az innen most olyan messze
 8331    I,  1879    |              háziasszonyra ráösmerni. A rendezõk az õ arcképét hordozzák jelvényeiken,
 8332    I,  1879    |                          jelvényeiken, s a terem az õ ruhájának színei szerint
 8333    I,  1879    |                         a legszebb kisasszony.~- Az ördög ismeri a maga gusztusát.~-
 8334    I,  1879    |                        akkor kérdezzük meg magát az ördögöt.~Az ördög, kirõl
 8335    I,  1879    |                  kérdezzük meg magát az ördögöt.~Az ördög, kirõl minden bálra
 8336    I,  1879    |               bemutatgassa a szépeket.~- Ott van az a szép szõke lány. Látja?~-
 8337    I,  1879    |                     Látja?~- Látom. Gyönyörû! Ki az?~- Az a Ninuska a Hungáriából.~-
 8338    I,  1879    |                        Látom. Gyönyörû! Ki az?~- Az a Ninuska a Hungáriából.~-
 8339    I,  1879    |                     Ninuska a Hungáriából.~- Hát az a barna, piros ruhában?~-
 8340    I,  1879    |                          barna, piros ruhában?~- Az a Katica.~- Engedje meg,
 8341    I,  1879    |                 korcsolya-bálról~Irigylem azokat az írótársaimat, kiknek a múzsája
 8342    I,  1879    |              írótársaimat, kiknek a múzsája fönn az Olimpuszon lakik, mert sohasem
 8343    I,  1879    |                     sohasem találkozhatnak vele. Az én múzsám csak félig istennõ,
 8344    I,  1879    |                         szét fog foszlani belõle az istennõ, s marad csupán
 8345    I,  1879    |                        mert ott volt a múzsám... az õ szép mosolygása bearanyozott
 8346    I,  1879    |                        forró délövi nyár volt... az ódon padozatból tán mert
 8347    I,  1879    |                      halaványabbak lettek, mikor az õ délceg alakja suhant el
 8348    I,  1879    |                      alakja suhant el alattuk, s az éj, amint tolakodón benézett
 8349    I,  1879    |                       azt a nemes nedvet, melyet az író önön szívébõl hoz föl,
 8350    I,  1879    |                        senki. Ha Makónak megvolt az a privilégiuma addig, hogy
 8351    I,  1879    |                          Jeruzsálem, Szeged ezen az estén, ahelyett hogy fölment
 8352    I,  1879    |                           Ott volt, s szebb volt az igazi mennyországnál is,
 8353    I,  1879    |                 mégiscsak ez volt a legszebb bál az idén. Elegánsabb volt a
 8354    I,  1879    |                          mégis olyan rövid, hogy az ember mégegyszer akkorának
 8355    I,  1879    |                          jellemzi, s megkönnyíti az én föladatomat.~A báli meghívókon
 8356    I,  1879    |                         meg hagynád magad öletni az asszonyokért.~Azt mondja
 8357    I,  1879    |                          mert ám mennyivel szebb az asszonyokért halni meg.~
 8358    I,  1879    |                            Mint báli referensnek az volna kötelességem, hogy
 8359    I,  1879    |                      elmésen rendezve, megfelelt az igényeknek, hogy a rendezõi
 8360    I,  1879    |                    emelnem, hogy a korcsolya-bál az idén emelkedett ki a többi
 8361    I,  1879    |                   háziasszony érdeme, ki némileg az elõkelõség zománcát kölcsönözte
 8362    I,  1879    |                          melyik bál nem hasonlít az elõtte való és az utána
 8363    I,  1879    |                       hasonlít az elõtte való és az utána következõ bálhoz?
 8364    I,  1879    |                       ülni minden másodnap, ahol az elõbb említett szép barna.)~
 8365    I,  1879    |                      legszebbet (bosszantó, hogy az is szõke). A vacsoránál
 8366    I,  1879    |           könyvtárszobában. Bezzeg kapós is lett az az asztal, ahol ültek! Én
 8367    I,  1879    |                          Bezzeg kapós is lett az az asztal, ahol ültek! Én föl
 8368    I,  1879    |                       mozgatta meg erõsen, kinek az a híre, hogy »két véka briliántja«
 8369    I,  1879    |                     tudom.~De mire való is lenne az?~Az én véleményem és az
 8370    I,  1879    |                        De mire való is lenne az?~Az én véleményem és az én ízlésem
 8371    I,  1879    |                          az?~Az én véleményem és az én ízlésem úgyis csak egy
 8372    I,  1879    |                     ember ízlése és véleménye.~S az az egy ember már kiesett
 8373    I,  1879    |                        ízlése és véleménye.~S az az egy ember már kiesett a
 8374    I,  1879    |                      mégiscsak oda megy ki, hogy az egész bálból ma már nem
 8375    I,  1879    |                    néhány darab pipa-tüll.~Azért az egypár pipa-tüllért pedig
 8376    I,  1879    |                         reggel elküldte levélben az ideálom ruhájából szakított
 8377    I,  1879    |                          füst.~VIDÉKI ÁLARCOSBÁL~Az én tisztelt barátom, Solymossy
 8378    I,  1879    |                         volna tegnap Szegeden is az álarcosbálban.~Igazi provinciális
 8379    I,  1879    |                     provinciális álarcosbál volt az, hol az álarcok nem fedtek
 8380    I,  1879    |                          álarcosbál volt az, hol az álarcok nem fedtek érdekes
 8381    I,  1879    |                     senkit sem érdekeltek, s hol az járt legrosszabbul, aki
 8382    I,  1879    |                      kitalált.~Azt mondják, hogy az álom mindenféleképpen jó;
 8383    I,  1879    |           mindenféleképpen jó; ha édeset álmodik az ember, pompásan telik el
 8384    I,  1879    |                         ember, pompásan telik el az a kis ideje, amíg az önkívületében
 8385    I,  1879    |                          el az a kis ideje, amíg az önkívületében igaznak hiszi,
 8386    I,  1879    |                     fölébred, hogy nem igaz.~Hát az álarcosbál is jó volt; mindenki
 8387    I,  1879    |                  mindenki meg van vele elégedve, az, aki nem volt benne, azért,
 8388    I,  1879    |                        azért, hogy nem volt ott, az, aki ott volt azért, mert
 8389    I,  1879    |                         lettek gazdagabbak, s ez az, hogy provinciális városban
 8390    I,  1879    |                       hogy provinciális városban az álarcosbálok nem sikerülhetnek
 8391    I,  1879    |                       Igen fáj a szívemnek, hogy az elmúlt korcsolya-bálról
 8392    I,  1879    |                          voltak »legszebbek« is, az nem szenvedhet kétséget.~
 8393    I,  1879    |                 legszebbeket elõsorolni.~Ott van az I. Napóleon-arcú úriember,
 8394    I,  1879    |                        volna le kocsijáról, mely az udvari bálból hozta.~Persze
 8395    I,  1879    |                        hogy nem is hiányozhatott az a bizonyos hosszúkás frakk
 8396    I,  1879    |                         e szerelemben benne volt az epedés.~- Látod-e azt a
 8397    I,  1879    |                             Nohát tudd meg, hogy az a szép Y. kisasszony.~Y.
 8398    I,  1879    |                       nagy skrupulusom van.~- Mi az?~- Erõvel haza akar kísérni.
 8399    I,  1879    |                          színházi súgó.~Különben az egész bálról nem érdemes
 8400    I,  1879    |                         királyi korona sem, hogy az ember nevetség tárgyává
 8401    I,  1879    |                          Istók is elszánta magát az idén öt garast áldozni a
 8402    I,  1879    |                      nevezetes fölemlíteni való.~Az egyik Szeged érdekes vendégének,
 8403    I,  1879    |                     óriás Csing-Csang Yui Péter.~Az, amilyen ember, ha ránéz
 8404    I,  1879    |                    mulatság. Egy órakor bementem az étterembe, megittam búcsúzóul
 8405    I,  1879    |                         aztán kibékített némileg az álarcosbáli borral.~A SZÍNHÁZ-LÁTOGATÓK~
 8406    I,  1879    |                         és szomorú vígjátékokat, az körülbelül úgy érzi magát
 8407    I,  1879    |                         volt némi változatosság; az elsõ fölvonás alatt bementem
 8408    I,  1879    |                        untam magam s átrándulván az Arénába, éppen odaértem
 8409    I,  1879    |                          Arénába, éppen odaértem az elõadás végére. (A jövõ
 8410    I,  1879    |                       éltet, úgy osztom be, hogy az Arénában kezdem, a Népszínházban
 8411    I,  1879    |                     nincsen miben válogatni, hol az ember nem úgy mulat, ahogy
 8412    I,  1879    |                  Budapesten semmire sem kíváncsi az ember. Legföljebb az arisztokrácia
 8413    I,  1879    |                    kíváncsi az ember. Legföljebb az arisztokrácia néhány kiválóbb
 8414    I,  1879    |                         családi páholyaikban, és az irodalmi notabilitásokat
 8415    I,  1879    |                       társadalmilag; a mágnások, az írók és az államférfiak.
 8416    I,  1879    |                           a mágnások, az írók és az államférfiak. Ami azontúl
 8417    I,  1879    |                          Ami azontúl következik, az a semmi, az a »canaille«.
 8418    I,  1879    |                          következik, az a semmi, az a »canaille«. Csakhogy e
 8419    I,  1879    |                        magamnak, hogy ott láttam az Andrrássyak egyik cselédjét
 8420    I,  1879    |                         elõtt játszák:~»Ott volt az egész világ... Gyulai, Vadnai
 8421    I,  1879    |                    Szegeden nincsenek osztályok; az ember mindenkit szerethet,
 8422    I,  1879    |                        szívesen lapozok át, s ez az emberi lélek, egyetlenegy
 8423    I,  1879    |                  figyelemmel nézegetek meg, s ez az ember.~A »Szegedi Napló«
 8424    I,  1879    |                       sokáig, mindig bosszantott az, hogy nem látom azokat,
 8425    I,  1879    |                          is adott helyet, hogyha az innensõ oldalon elunom magam,
 8426    I,  1879    |                  átmehetek a túlsóra, de ott meg az volt a baj, hogy azokat
 8427    I,  1879    |                  fölöttem ülnek.~Végre is megint az Aradi úr leleményessége
 8428    I,  1879    |                         legnaivabb publikum közt az õseredetiség forrása buzog.~
 8429    I,  1879    |                         kapós kezd lenni. Ez is, az is kéri.~A kompánia szemei
 8430    I,  1879    |                         a »Buda halálában«, szól az ének szájról-szájra, hogy »
 8431    I,  1879    |                          érdekét a Katák képezik az »arany ifjúság« szemében.~
 8432    I,  1879    |                 Színházlátogatók« címû tárcámra, az tudja, hogy a Katáknál hagytam
 8433    I,  1879    |                         aki pedig nem emlékszik, az úgysem érdemli meg, hogy
 8434    I,  1879    |                  mégegyszer elmondjam.~A Katának az is egyik fõtulajdonsága,
 8435    I,  1879    |                      fülbevalót hord, mint ahogy az intelligens társadalomban
 8436    I,  1879    |                        intelligens társadalomban az ötágú koronán kezdõdik a
 8437    I,  1879    |                   kicsiségekrõl lehet fölismerni az elõkelõ úrnõt«, egy gombról,
 8438    I,  1879    |                  vonzódnék a népieshez, mikor ez az irány hódít ma irodalomban,
 8439    I,  1879    |                       keszkenõt, melybe délelõtt az imádságos könyvük volt beletakargatva,
 8440    I,  1879    |                  hõsiesen dörmögi:~- Mégis genge az vászoncseléd.~Aradinak a
 8441    I,  1879    |                       komikus, Rónaszéky lép be, az örvendetes meglepetés nesze
 8442    I,  1879    |                        olyan nagy tökfilkó, mint az én férjem...~A darab végeztével
 8443    I,  1879    |                         rendesen meg van izzadva az élvezettõl; csurom víz hóna
 8444    I,  1879    |                élvezettõl; csurom víz hóna alatt az ingváll. Szemei át vannak
 8445    I,  1879    |                        még egy keserveset sóhajt az ajtónál, s aztán megnyugodva
 8446    I,  1879    |                         Hiszen talán nem is volt az egészen igaz. Talán csak
 8447    I,  1879    |                        irányzott lába megtagadja az engedelmességet.~- Mi bajod
 8448    I,  1879    |                      mert... mert mégiscsak nagy az ereje a fehérnépnek.~II.
 8449    I,  1879    |                színirodalomnak, s ösmeri, imádja az írók gondolatait. Pedig
 8450    I,  1879    |                   szüksége; a mi Maecenásunk nem az, aki a római költõké volt,
 8451    I,  1879    |                       római költõké volt, õt nem az írók gondolatai hozzák a
 8452    I,  1879    |                          elhódítsa valaki, ahhoz az szükséges, hogy a színpdon
 8453    I,  1879    |                          esett meg, hogy egyszer az Erzsébet szállodában, ahol
 8454    I,  1879    |                       akasztotta a tükröt.~Nekem az azért mindegy volt. Minden
 8455    I,  1879    |                       áldott reggel (kivévén azt az idõt, amikor délután keltem
 8456    I,  1879    |                        csak nyakkendõmet mereven az üres falra bámulva megkötni,
 8457    I,  1879    |                         régebben állott a tükör.~Az õ szívére is csak a színpad
 8458    I,  1879    |                        illattól elszédül a feje.~AZ ÖREG ZSEDÉNYI~Mintha a végzet
 8459    I,  1879    |                      államférfiaink a milliókat, az egyetlen fösvény ember is
 8460    I,  1879    |                excellenciás úr« annyira megijedt az új hitel megszavazásától,
 8461    I,  1879    |                       érte halálával a nemzetet. Az utolsók legjava volt az
 8462    I,  1879    |                          Az utolsók legjava volt az öreg, ki egyetlen szál kabátban
 8463    I,  1879    |                         milyen vallást követett. Az egész ország halottja õ,
 8464    I,  1879    |                     fölsõ kaputot, mely rövidebb az alsónál, s melyen százesztendõs
 8465    I,  1879    |                      örök e gyarló földi pályán, az megdöbbenve nézett a szegény »
 8466    I,  1879    |                      pillantásokat vetett utána.~Az úriember óvatosan kerülte
 8467    I,  1879    |                       ruhája érintkezésbe lépjen az övével.~És senkinek sem
 8468    I,  1879    |                        Nem téged értlek - mondja az ország bölcse mosolyogva -,
 8469    I,  1879    |                 mosolyogva -, hanem a frakkodat.~Az is egyik bogara volt a fölvilágosodott
 8470    I,  1879    |                    parlamentben.~Most már még ez az egyetlen ember sem lesz
 8471    I,  1879    |                     forint is, legott megjelenik az õ halotti árnya, ha bárcsak
 8472    I,  1879    |                       Tanulmányait Lõcsén kezdte az evangélikus gimnáziumban,
 8473    I,  1879    |                       azzal, hogy lebilincselték az ellenzéki többség és a hallgatóság
 8474    I,  1879    |                      kell a rohamos haladást, és az erre célzó törekvésekkel
 8475    I,  1879    |                     Csakhogy igen kevesen voltak az akkori kormánypártban, kik
 8476    I,  1879    |                        fogták volna föl, mint õ.~Az országgyûlés végeztével
 8477    I,  1879    |                         titkárrá neveztetett ki; az 1839-40-i országgyûlésen
 8478    I,  1879    |                       követek tábláján; 1845-ben az udvari kancellária referendáriusa
 8479    I,  1879    |               kancellária referendáriusa lett és az 1847-8-i országgyûlésen
 8480    I,  1879    |                        És midõn Ferdinánd király az egész udvarral a bécsi zavarok
 8481    I,  1879    |                      vissza, Zsedényi is követte az udvart mint az Õfelsége
 8482    I,  1879    |                        is követte az udvart mint az Õfelsége személye körüli
 8483    I,  1879    |                         magatartás miatt, melyet az udvar Jellasics ügyében
 8484    I,  1879    |                          s szintén visszavonult.~Az 50-es évek alatt Zsedényi
 8485    I,  1879    |                foglalkozott.~Visszavonultságából az 1859. szeptemberi pátens
 8486    I,  1879    |                 autonómia ügye nemzeti ügy lett, az egész ország úgy fogta föl
 8487    I,  1879    |                     protestánsok küzdelmét, mint az elsõ csatározást az alkotmány
 8488    I,  1879    |                         mint az elsõ csatározást az alkotmány visszavívására.~
 8489    I,  1879    |                     Zsedényi ajkain hangzott föl az elsõ ébresztõ szózat, az
 8490    I,  1879    |                         az elsõ ébresztõ szózat, az elsõ tiltakozás az erõszak
 8491    I,  1879    |                       szózat, az elsõ tiltakozás az erõszak ellen. Merész, váratlan
 8492    I,  1879    |                     házmotozást tartottak, õt és az egyházkerületi gyûlés 116
 8493    I,  1879    |                    fényes beszédekben védelmezte az ügyet. Természetesen hasztalanul.
 8494    I,  1879    |                   fogságra ítélte õt és társait.~Az Oberlandesgericht még súlyosbította
 8495    I,  1879    |              Oberlandesgericht még súlyosbította az ítéletet 8 havi fogságra,
 8496    I,  1879    |                         Zsedényit a nemességtõl, az udvari tanácsosi címtõl
 8497    I,  1879    |                          kéziratával visszavonta az 1859-i pátenst és visszaadta
 8498    I,  1879    |                        áldozott egyházi célokra.~Az 1860. május 15-i kézirat
 8499    I,  1879    |                         1860. május 15-i kézirat az alkotmányos éra hajnalát
 8500    I,  1879    |                alkotmányos éra hajnalát jelezte. Az októberi diploma után Zsedényi