bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

 8501    I,  1879    |                        is lemondott hivataláról.~Az 1865-8-i országgyûlésen
 8502    I,  1879    |                   zászlaja alá esküdött.~És hogy az alkotmányos korszak alatt
 8503    I,  1879    |                           mily Sparmeistere volt az országnak, az sokkal ismertebb,
 8504    I,  1879    |                  Sparmeistere volt az országnak, az sokkal ismertebb, semhogy
 8505    I,  1879    |             részletesebben kellene ismertetnünk.~Az is élénk emlékezetben van
 8506    I,  1879    |                     azóta nem is hagyta el többé az ágyat. Orvosa, Korányi Ede
 8507    I,  1879    |                          betegségben, mely ellen az orvosi tudomány még nem
 8508    I,  1879    |                   visszhangzani csoszogó léptei.~Az 1877-i telet együtt töltöttük
 8509    I,  1879    |                    akiket csak ösmertem.26~M. K.~Az öreg Imre bácsi igénytelen
 8510    I,  1879    |                          gondolkozott.~Különösen az fájt neki nagyon, hogy az
 8511    I,  1879    |                        az fájt neki nagyon, hogy az irodalomból kiöregedett,
 8512    I,  1879    |                     úszott egykor, fölülhaladtuk az írói mesterségben.~- Mit
 8513    I,  1879    |                    mérgesen -, aki beszélni tud, az azt le is tudja írni, amit
 8514    I,  1879    |                        Áll.~- Ki lesz a zsüri?~- Az Ágai Adolf lapja, a »Magyarország
 8515    I,  1879    |                    voltak a versek.~Elõször jött az Imre bácsié (s valószínûleg
 8516    I,  1879    |                           s valószínûleg ez volt az utolsó szépirodalmi mûve).~
 8517    I,  1879    |                     légyott~A kertbe várj, ha jő az alkonyat~Sötét ruhát öltvén,
 8518    I,  1879    |                      mely alatt~Tovább szövődhet az édes titok.~A kertbe’ várj.
 8519    I,  1879    |                         meg végül a természetet,~Az majd kinyitja titkos lapjait~
 8520    I,  1879    |                       két költemény közül persze az enyém volt a jobbik, ami
 8521    I,  1879    |                        szellemi oldalbavágással.~Az öreg úr különben igen szelíd,
 8522    I,  1879    |                      hangulatú ember volt, s ami az íróknál igen ritka dolog,
 8523    I,  1879    |                       alkotásai.~Nagyon jellemző az, hogyha dicsekedni akart,
 8524    I,  1879    |                         Sándort. Azért éltem én. Az az én dicsőségem. A sors
 8525    I,  1879    |                      Sándort. Azért éltem én. Az az én dicsőségem. A sors engem
 8526    I,  1879    |                        Petőfi sohasem lett volna az nélkülem, amivé lett.~Félve
 8527    I,  1879    |                        lett.~Félve őrizte azokat az adatokat, amiket Petőfiről
 8528    I,  1879    |                       megmondjam. Szeretnéd ugye az újságba kiírni? Abban ugyan
 8529    I,  1879    |                      ugyan nem vásik a fogad. Jó az nekem vidéki fölolvasásokra;
 8530    I,  1879    |                         is gyanította, hogy azok az adatok mind ösmeretesek,
 8531    I,  1879    |                    adatok mind ösmeretesek, mert az utóbbi évtizedben már nem
 8532    I,  1879    |                        föl nem jegyeztek, s amit az öregúr sem tartott valami
 8533    I,  1879    |                          mondá mély tisztelettel az öreg.~- Tán biz a Petrovics
 8534    I,  1879    |                     Ugyan... ugyan, vágott közbe az anyjok még meg találod sérteni,
 8535    I,  1879    |                     értettem - hímezett-hámozott az öreg -, hogy annak a firkálásnak
 8536    I,  1879    |                  firkálásnak kevés hasznát veszi az ember, nem lehet abból megélni.~-
 8537    I,  1879    |                     verséért 100 frtot fizettem.~Az anya szemei fölcsillogtak.~-
 8538    I,  1879    |                       Látod... ugye látod! szólt az öregasszony szemrehányólag
 8539    I,  1879    |                   emlékiratain dolgozgatott, bár az öregúr emlékezõ tehetsége
 8540    I,  1879    |                        öregúr emlékezõ tehetsége az utóbbi években igen meggyöngült,
 8541    I,  1879    |                        bácsit. Elszakadt nemcsak az irodalomtól, hanem az íróktól
 8542    I,  1879    |                    nemcsak az irodalomtól, hanem az íróktól is.~Azontúl elvonult
 8543    I,  1879    |                  yosságából, s humora, mert volt az is benne (habár csak kismértékben),
 8544    I,  1879    |                       mulattassa.~- Fordítsd föl az asztalt! - mondá az inasnak
 8545    I,  1879    |                          föl az asztalt! - mondá az inasnak parancsoló hangon.~
 8546    I,  1879    |                       inasnak parancsoló hangon.~Az ipam, aki nagyon szerette,
 8547    I,  1879    |                          nagyon szerette, intett az inasnak, hogy tegye meg
 8548    I,  1879    |                   Fordítsd meg mind a bútorokat.~Az öreg újra intett, hogy hát
 8549    I,  1879    |                       fordícd meg nekem kívülrõl az egész házat.~Az öreg János (
 8550    I,  1879    |                         kívülrõl az egész házat.~Az öreg János (aki még mai
 8551    I,  1879    |                      hogy úgy állt volna meg ott az anyaföldön, mint egy lábasserpenyõ.~
 8552    I,  1879    |                      voltak 1860-ban, ahol éppen az újon kinevezett alkotmányos
 8553    I,  1879    |                         neje is.~Lisznyai Kálmán az instellácionális banketten
 8554    I,  1879    |                        Kálmán?~- Nincs pénzem.~- Az a legkisebb.~- De én nagyon
 8555    I,  1879    |           lelkiismeretbeli furdalást érzek. S ha az újságokban olvasom a nevét (
 8556    I,  1879    |                    maradt, két leány és egy fiú. Az öregúr nagyon szerette õket,
 8557    I,  1879    |                          került, megtagadta tõle az ingyenlakást.~Nagyon nehezen
 8558    I,  1879    |                          Nagyon nehezen vált meg az öreg az ismerõs, befüstölt
 8559    I,  1879    |                         nehezen vált meg az öreg az ismerõs, befüstölt falaktól.
 8560    I,  1879    |                       akármerre van is, mert nem az õ hibája, hogy kelleténél
 8561    I,  1879    |                      HARAGOS TISZA~Különös dolog az, hogy az a szép kanyargó
 8562    I,  1879    |                     TISZA~Különös dolog az, hogy az a szép kanyargó folyam,
 8563    I,  1879    |                      lábai tapossák, vize fölött az ábránd borong és a nap mosolyog;
 8564    I,  1879    |                        borong és a nap mosolyog; az ezüst, az arany színeket
 8565    I,  1879    |                          nap mosolyog; az ezüst, az arany színeket vegyítve
 8566    I,  1879    |                   hullámaiddal megfenyegeted ott az idegeneket.~Hiszen a Duna
 8567    I,  1879    |                          Hiszen a Duna sem jobb. Az is fölháborodik olykor...
 8568    I,  1879    |                       hullámok haragos zúgásában az õ szilaj lelke beszél népéhez
 8569    I,  1879    |                     borzadályt gerjesztve?~Talán az a néhány könnycsepp, amit
 8570    I,  1879    |                       ezt a szép országot?~Talán az a vér, mely Bodrogkeresztúrnál
 8571    I,  1879    |                      szörnyû »szemrehányás«, míg az a kétszázados könny megszûnik
 8572    I,  1879    |                        kapacitáló beszédet, hogy az isten szerelméért, csak
 8573    I,  1879    |                       szerelméért, csak még most az egyszer türtõztesse magát,
 8574    I,  1879(26)|                                               Ez az a Borcsa, akiről olyan gyakran
 8575    I,  1879    |                       ért a Fekete erdõben, ahol az éppen olyan kicsiny, mint
 8576    I,  1879    |                      Tisza is.~Különben nem igaz az, mintha Kende Kanutnak nem
 8577    I,  1879    |                         elég nagy kereszt nekünk az az egy is.~Szeged polgárai
 8578    I,  1879    |                      elég nagy kereszt nekünk az az egy is.~Szeged polgárai
 8579    I,  1879    |                     csalatkoznak benne: önerejük az egyedüli mentõ eszköz. S
 8580    I,  1879    |                      szilaj folyó is megérzi ezt az erõt, megjuhászkodva szelídül
 8581    I,  1879    |              miniszterelnök)~Itt még mindig nagy az érdeklődés Szeged sorsa
 8582    I,  1879    |                    biztoshoz:~- Mondja meg nekem az úr, ki az oka e szörnyû
 8583    I,  1879    |                       Mondja meg nekem az úr, ki az oka e szörnyû vésznek, hogy
 8584    I,  1879    |                        aki bûnös!~- Maga a város az oka, felséges királyom -
 8585    I,  1879    |                        urai felé fordult.~- Igaz az? kérdé szomorúan.~- Nem
 8586    I,  1879    |                       kötelességét. Tisza Kálmán az oka minden bajnak felelének
 8587    I,  1879    |                         Hogy tudjam hát most meg az igazat? Kit büntessek?...
 8588    I,  1879    |                          király elé és odajárult az ezüst asztalhoz, melyen
 8589    I,  1879    |                       város a hibás, ha ellenben az általad választott lészen
 8590    I,  1879    |                polgármester is föltört egy diót. Az olyan egészséges, fehér
 8591    I,  1879    |                       pap keze reszketni kezdett az örömtõl, s kezeibõl kihullott
 8592    I,  1879    |                    örömtõl, s kezeibõl kihullott az arany tányér, csörömpölve
 8593    I,  1879    |                         a hivatalnok hozzányúlt, az egyszerre négy darabra vált
 8594    I,  1879    |                      mely ha nem is történt meg, az igazsággal éppen nincs nagyon
 8595    I,  1879    |                         megindult adakozások óta az egész ország kíváncsi volt,
 8596    I,  1879    |                       kellett kíváncsinak lennie az országnak, mert napok jöttek,
 8597    I,  1879    |                         mondta volna:~» Dicsérem az eszedet, Kálmán; te nagy
 8598    I,  1879    |                          akkor kendnek beszélni, az én sokkal nagyobb bajommal
 8599    I,  1879    |                  maradtam, mint a kisújjam.~(NB. az volt a különbség, hogy a
 8600    I,  1879    |                          mindenki árvízkárosult, az az egy egészen bizonyos.
 8601    I,  1879    |                       mindenki árvízkárosult, az az egy egészen bizonyos. Árvízkárosult
 8602    I,  1879    |                          bizonyos. Árvízkárosult az ügyvéd, kinek klienseit
 8603    I,  1879    |                   árvízkárosult maga õméltósága, az általam igen tisztelt Herrich
 8604    I,  1879    |                      maradt meg, s azok közül is az egyik, a Mariska, annyira
 8605    I,  1879    |                         sötét. Még nem jutottunk az utolsó lapokig. Vajon mi
 8606    I,  1879    |                     fölépíti.~Hát miért lennének az emberek gyöngébbek a fecskemadárnál?~
 8607    I,  1879    |                         ugyan használható lesz-e az új házhoz?~S amint végig
 8608    I,  1879    |                           hol most a víz bomlik.~Az újjáteremtés nagy gondolata
 8609    I,  1879    |                          medrébe. Amit óhajtanak az emberek, azt el is képzelik,
 8610    I,  1879    |                  Megnyílnak a sírok minden éjjel az aluvó elõtt, ha kedves halottat
 8611    I,  1879    |               kunyhójával; látjuk zsibogni benne az életet, szemeink elõtt ott
 8612    I,  1879    |                    zege-zuga; a kopottas járdák, az alacsony házak járdák mentében,
 8613    I,  1879    |                           A »Szegedi Napló«-n is az volt a baja a közönségnek,
 8614    I,  1879    |                 közönségnek, hogy mégsem egészen az, mint régen, még mindig
 8615    I,  1879    |                          milyen jó lenne, ha már az is megszûnnék, ha egészen
 8616    I,  1879    |                         tér a régi tárca; de még az is a régi kedvenc tárggyal,
 8617    I,  1879    |                      Teljes életemben fumigáltam az okos embereket (azok õrizték
 8618    I,  1879    |                         töltést is); hanem ennek az egy bolondnak szót fogadok.~
 8619    I,  1879    |                       Borcsa kell, megteszem azt az örömét mégegyszer. Eddig
 8620    I,  1879    |                     egyik legmagasabb pontján: s az egész férfivilág parancsszó
 8621    I,  1879    |                    kormánybiztosi rendeletekrõl: az õ szájából szelídebben fognak
 8622    I,  1879    |                 kedvesebben fogadtatni.~3. §. Ha az ár szilaj haraggal áttörni
 8623    I,  1879    |                         nem bûvöli a vizet, hogy az bámultában megáll, s nyomban
 8624    I,  1879    |                          kaputrokk gomblyukában.~AZ ALFÖLD FIUMEI VASÚTI TÖLTÉS
 8625    I,  1879    |                     viharnak számtalan nyoma van az ártéren még ma is. Piloták,
 8626    I,  1879    |                      talpak úsznak a város felé. Az egyiken egy fehér galamb
 8627    I,  1879    |             helyreállíttattak. Ott áll szilárdan az az egész fehér deszkavonal,
 8628    I,  1879    |          helyreállíttattak. Ott áll szilárdan az az egész fehér deszkavonal,
 8629    I,  1879    |                          sokaknak elvette kedvét az ilyennemû veszedelmes munkától,
 8630    I,  1879    |                        különben is általános, de az korántsem a vállalkozó pénzzavarában
 8631    I,  1879    |                      Késõbb ehhez is hozzászokik az ember. Hanem a kezemet nézze
 8632    I,  1879    |                          a kezemet nézze meg jól az úr, amint végerõvel a pilotához
 8633    I,  1879    |                         buzgalmat fejtett ki úgy az árvíz elõtt, mint utána.)~
 8634    I,  1879    |                        sem tudhattam meg.~Miután az ártérrõl írok, lehetetlen,
 8635    I,  1879    |                        Szegeden annyira fölvitte az isten a házfedelek dolgát,
 8636    I,  1879    |                        történni vele.~Hát bizony az történt, hogy Csíkos uram (
 8637    I,  1879    |                         magán a vízen. Egyszóval az üzlet egészen virágzó; tegnap
 8638    I,  1879    |                          hercegnõk is.~Pedig hát az még nem volt olyan érdekes
 8639    I,  1879    |                       valaki meg nem kívánta azt az állapotot, hogy magát a
 8640    I,  1879    |                     tagok mindnyájan, a fõispán, az õsz Vadász Manó, Muskó Sándor,
 8641    I,  1879    |                          Komor ünnepélyesség ült az arcokon. Magán a fõispánon
 8642    I,  1879    |                        fia fején kell megcélozni az almát.~Csak Muskó ült hidegen
 8643    I,  1879    |                      hegyét?~Rosenberg Izsó volt az elõadó. Egy nagy csomag
 8644    I,  1879    |                       Kubinyi contra Darvas«. Ez az úgynevezett »Reizner-ügy«.~
 8645    I,  1879    |                       Egyik a Reizner védelmébõl az, hogy azért szolgáltatta
 8646    I,  1879    |                       hogy azért szolgáltatta ki az élelmicikkeket ipjának a
 8647    I,  1879    |                        másik Kalmár vallomásából az, hogy a Reizner elnöksége
 8648    I,  1879    |                       volt semminemû szabályzata az élelem kiosztására vonatkozólag.
 8649    I,  1879    |                       körülmény is, hogy Reizner az összes ellenkezõ vallomások
 8650    I,  1879    |                   ellenkezõ vallomások ellenében az iratcsomóhoz csatolt községi
 8651    I,  1879    |                     szinte megelevenedni látszék az egész »Oroszlány kávéház«.
 8652    I,  1879    |                       Alakról-alakra megjelentek az ottani stammgastok, hogy
 8653    I,  1879    |                   kávéházi kriminális«-ban. Mint az õs Nibelungok kardjainak
 8654    I,  1879    |                       Szinte rá lehetett ismerni az asztalokra is. (Hiába, mégis
 8655    I,  1879    |                         belsõ hosszú asztal! Ott az igazi politika!)~A »mondják«, »
 8656    I,  1879    |                         ki vitte el a hordót, de az meg nagyon kitûnik, hogy
 8657    I,  1879    |                         vagy arra billent.~Végre az utolsó jegyzõkönyv szavai
 8658    I,  1879    |                ruhakiosztási, a zsír-elviteli és az élelmicikk-kiosztási visszaélésekre.
 8659    I,  1879    |                      merõ alaptalanoknak tartja, az utolsó váddal szemben pedig,
 8660    I,  1879    |                       minélfogva egyszerûen kéri az ügy megszüntetését és Reizner
 8661    I,  1879    |                 nyilváníttatott, vagy pedig maga az idõközben megérkezett Fodor,
 8662    I,  1879    |                         határozatot.~A határozat az: Reizner ügye, mivel tényálladéka
 8663    I,  1879    |                        végzés ellenében.~KÁVÉHÁZ AZ »ARANY OROSZLÁNY«-HOZ~Komoly
 8664    I,  1879    |                          festett arany oroszlány az ajtó fölött. Szinte érzi,
 8665    I,  1879    |                          csekély szerepedben is. Az Oroszlány kávéház nem valami
 8666    I,  1879    |                          egyéb megemlíteni való: az Oroszlány kávéház históriai
 8667    I,  1879    |                          tanyáját is fölkeressem az »Arany Oroszlány«-nál.~Nem
 8668    I,  1879    |                       Nem is csoda, hogy mi, kik az Oroszlány tejével táplálkozunk,
 8669    I,  1879    |                          azt szívja be.~Különben az Oroszlánynak már történeti
 8670    I,  1879    |                         történeti múltja is van. Az árvíz után itt tartotta
 8671    I,  1879    |                  értekezletét, itt hangzottak el az elsõ dikciók a megnémult
 8672    I,  1879    |                      mellett, hogy a »vízben van az igazság«. Továbbá itt élte
 8673    I,  1879    |                         hát mindez csak bliktri; az »Arany Oroszlány«-t tanulmányozni
 8674    I,  1879    |                     oldalról kell tanulmányozni.~Az Oroszlánynak két ajtaja
 8675    I,  1879    |                      Oroszlánynak két ajtaja van az Iskola utcáról. Az egyik
 8676    I,  1879    |                    ajtaja van az Iskola utcáról. Az egyik a Tisza, a másik a
 8677    I,  1879    |                          ülnek le, kinézik, hogy az »Egyetértés« kinél van,
 8678    I,  1879    |                         Egyetértés« kinél van, s az »Egyetértés« felé szegzett
 8679    I,  1879    |                    Naplót« kérik a pincértõl. Ha az nincs, jó nekik a »Közvélemény«
 8680    I,  1879    |                         nézik át legelõbb, aztán az újdonságon rágódnak.~Általában
 8681    I,  1879    |                   újdonságon rágódnak.~Általában az Oroszlányban reggel más
 8682    I,  1879    |                         kávéház mellékszobájában az úgynevezett »zöld kabinet«-
 8683    I,  1879    |                       székel a politika, délután az udvar-alcoven-ben üti föl
 8684    I,  1879    |                     ennek a tehetetlen Európának az ügyes-bajos dolgai.~A diplomácia
 8685    I,  1879    |                       mernek.~Ami ezenfölül van, az már legföljebb »kotyel«
 8686    I,  1879    |                       tudományos tanácshoz, hogy az átkos kormánynak az Alföldi
 8687    I,  1879    |                         hogy az átkos kormánynak az Alföldi Vasútnál épülõ töltés
 8688    I,  1879    |                        akarom ezúttal elõsorolni az egyes alakokat, kik közt
 8689    I,  1879    |                      nyíltan enunciálta, hogy ha az õ csizmatalpa beszélni tudna,
 8690    I,  1879    |                 ismereteit, ki csónakon mentette az árvíz után a holmiját, de
 8691    I,  1879    |                     annyi azonban bizonyos, hogy az Oroszlányban a rekonstrukcionális
 8692    I,  1879    |                  mindazonáltal ez a fundamentuma az erõnek«, márpedig csak az
 8693    I,  1879    |                        az erõnek«, márpedig csak az erõs nemzet lehet erõs nemzet.~
 8694    I,  1879    |                   módosítási javaslatokat hurcol az agyában. Kár, hogy most
 8695    I,  1879    |                   tárcában bõvebben visszatérnék az Oroszlány jellemzésére,
 8696    I,  1879    |                     említenem, hogy sohasem volt az »Oroszlány« unalmasabb,
 8697    I,  1879    |                          egyforma politika foly: az elégedetlenség a kormánnyal
 8698    I,  1879    |                          a kormánnyal szemben, s az apprehenzió Tisza ellen.~
 8699    I,  1879    |                          galyat vett el tõlem.~S az a politika, melyet az én
 8700    I,  1879    |                          S az a politika, melyet az én Marcsám velem szemben
 8701    I,  1879    |                          Kárpáthy Zoltán«-ban és az »Új földesúr«-ban.~- Ellenkezõleg;
 8702    I,  1879    |                    mellett járt, a szádfalon túl az éppen akkor kerekedett szélben
 8703    I,  1879    |                   szélben ölnyi hullámokat hányt az ár. Jókai csodálkozva jegyezte
 8704    I,  1879    |                       alatt, lerajzolta albumába az Illovay-féle malmot.~Az
 8705    I,  1879    |                          az Illovay-féle malmot.~Az Illovay-féle malom leginkább
 8706    I,  1879    |                           Ha jó kép lesz - szólt az elsõ egy-két odavetett vonásnál -,
 8707    I,  1879    |                      Lajos.~- Nem is érdemli meg az ilyen tákolmány, hogy jobb
 8708    I,  1879    |                      legyenek magasak és erõsek.~Az estét Jókai a »Hétválasztó«
 8709    I,  1879    |                        tanácsosainak kíséretében az Öthalomra rándult ki a nagy
 8710    I,  1879    |                   ételbõl, gyümölcsbõl s italnak az általa oly szépen megírt »
 8711    I,  1879    |                          Két óra után kikísértük az indóházba, hol már az öreg
 8712    I,  1879    |                 kikísértük az indóházba, hol már az öreg Keméndy bácsi várta
 8713    I,  1879    |                     mindenütt, mint a cárokat.~- Az ilyen városban kevés annak
 8714    I,  1879    |                tréfálódzék Jókai.~Körben álltunk az indóház udvarán, hol lassanként
 8715    I,  1879    |                          jó lenne talán, ha benn az ebédlõben leülnénk, legalább
 8716    I,  1879    |                  leülnénk, legalább nem fárad ki az álldogálásban.~Jókai mosolyogva
 8717    I,  1879    |                       megkérte, hogy vegyen neki az útra egy-két újságot.~Meg
 8718    I,  1879    |                    egy-két újságot.~Meg is hozta az öregúr a »Lloydot« és az »
 8719    I,  1879    |                         az öregúr a »Lloydot« és az »Egyetértés«-t. A »Pester
 8720    I,  1879    |                        átvette tõle Jókai, hanem az »Egyetértés«-hez hozzá nem
 8721    I,  1879    |                         egész ámulatba ejtené ez az itteni alkotmány, hogyan
 8722    I,  1879    |                       külön országot.~Ott székel az udvar a Zsótér-féle házban,
 8723    I,  1879    |                       házban, s nemsokkal kisebb az, mint valaha teszem azt
 8724    I,  1879    |                           mint valaha teszem azt az Apafi Mihály uramé lehetett.~
 8725    I,  1879    |                         lehetett.~Egész fényében az udvar, sürgõ-forgó udvaroncok
 8726    I,  1879    |                           Nehéz volt nekünk ebbe az új állapotba beleszokni.
 8727    I,  1879    |                            Bizony talán nem is õ az. Vagy ha õ, akkor úgy járt,
 8728    I,  1879    |                       elvégre is nem olyan, mint az idõ, hogyha elröpül, vissza
 8729    I,  1879    |                   szeretjük, mert visszatér vele az õs patriarkális modor, s
 8730    I,  1879    |               követjelöltet itt ekképp ajánlotta az illetõ párt vezérszónoka:~»
 8731    I,  1879    |                     vagyunk mi monarchiának. Nem az európai civilizáció talaja
 8732    I,  1879    |                        kis épületek hazája.~Azok az alacsony viskók szerény
 8733    I,  1879    |                        Szeged városa, s nem igaz az a bonmot, hogy Szegedbõl
 8734    I,  1879    |                  Szegeden a falu volt a város, s az igénytelenebb része volt
 8735    I,  1879    |                         Ki bírná annak a helynek az értékét meghatározni, ahol
 8736    I,  1879    |                          nagyapa térdén ringatta az unokát? Nem fizeti azt meg
 8737    I,  1879    |                         a megoldásával bízta meg az egész biztosi tanácsot.~
 8738    I,  1879    |                       biztos mindennap feketézni az »Oroszlány«-ba, ott hangosan
 8739    I,  1879    |                       hangosan kérje a pincértõl az »Egyetértést« és még hangosabban
 8740    I,  1879    |                       azon bizonyos helyen, ahol az a bizonyos tizenhárom mameluk
 8741    I,  1879    |                          ha a segély kiosztásnál az utolsó forintot csak akkor
 8742    I,  1879    |                        mameluk jól okoskodik. Ez az egyedüli mód népszerûnek
 8743    I,  1879    |                        10.~A FRANCIA VÁLASZTÁSOK~Az államok közt is, úgy látszik,
 8744    I,  1879    |                     intrika nem fordulhatott elő az európai udvaroknál, csendesen
 8745    I,  1879    |                        bonyodalmaknak közepette.~Az újságok, kik csak öt-hat
 8746    I,  1879    |                      jellemét elég ismerni, hogy az ember a köztársaságot komolyan
 8747    I,  1879    |                     növeli, őszintén örülhessen.~Az új választások a köztársasági
 8748    I,  1879    |                         s nem igen kedvező dolog az éppen leánynézőbe járó Napóleon
 8749    I,  1879    |                          mostani győzelem igazán az ő győzelme is.~A francia
 8750    I,  1879    |                     higgadtságot és mérsékletet. Az országra ez hatott jótékonyan,
 8751    I,  1879    |                          sem marad tétlen nézője az európai államalakításnak.
 8752    I,  1879    |                       hol a politikát csinálják, az orosz-német szövetségnek
 8753    I,  1879    |                  napról-napra erősödik a nemzet; az ő ereje némileg a mi biztonságunk
 8754    I,  1879    |                    politikájáról sokat beszéltek az utóbbi időkben, beszélték
 8755    I,  1879    |                     önkényt kijelöli útját, mely az általános emberi érdekek
 8756    I,  1879    |                       vinnie.~10. sz., január14.~AZ ÚJ KÖLCSÖN~Eddig még minden
 8757    I,  1879    |                   tudománya, hogy amikor kiürült az állampénztár (s ez mindig
 8758    I,  1879    |                     tehát találékonyan ugyanazon az ajtón, ugyanazon személynél,
 8759    I,  1879    |                    erejéig, mely elegendő lészen az 1879-i okkupációt födözni
 8760    I,  1879    |                       mily összegre van szüksége az államnak, hogy ezidei kiadásait
 8761    I,  1879    |                    csupán egy oka lehet, ha mind az ez évre szóló szükségletet,
 8762    I,  1879    |                         összeg azt jelenti, hogy az 1879-i okkupáció költségeit
 8763    I,  1879    |                    okkupálni, nincs tisztába [!] az összeggel, melyre szüksége
 8764    I,  1879    |                      lebegnek szemei elõtt, mint az álmodozó elõtt a látott
 8765    I,  1879    |                  tudatlan elõtt a látott dolgok.~Az új kölcsön és különösen
 8766    I,  1879    |                  kijelenté a delegációban, hogy »az okkupáció addig tart, míg
 8767    I,  1879    |                          hogy annektálni fogunk.~Az annexió az a »kimaradhatlan«
 8768    I,  1879    |                    annektálni fogunk.~Az annexió az a »kimaradhatlan« non putarem,
 8769    I,  1879    |                         Andrássynak egyben, s ez az, hogy Tiszát sikerült magához
 8770    I,  1879    |                     megölõ betûje, s Ausztriának az Andrássy politika ássa meg
 8771    I,  1879    |                     politikája alól.~Olaszország az annexió szelére máris szervezkedik,
 8772    I,  1879    |                  bizonyosan nem gondolt semmire. Az »esetrõl-esetre« politika
 8773    I,  1879    |               esetrõl-esetre« politika emberének az a jelszava, hogy: »Sors
 8774    I,  1879    |                          termei újra megnyíltak, az egyesült ellenzék újra a
 8775    I,  1879    |                         a jövõ iránt, minélfogva az új ülésszak nemhogy valami
 8776    I,  1879    |                      föltenni, hogy parlamentünk az eddigi külügyi politika
 8777    I,  1879    |                          tételezheti föl azokról az emberekrõl, kik a választási
 8778    I,  1879    |                   okkupálnak anélkül, hogy errõl az illetõ parlamenteket tudósítanák.
 8779    I,  1879    |                         parlamentek? S mire való az alkotmány?~Gróf Apponyi
 8780    I,  1879    |                huszonnégy óráig sem volna szabad az országgyûlést megjegyzés
 8781    I,  1879    |                           különösen akkor, midõn az összes európai sajtóban
 8782    I,  1879    |                          szakállára hozza azt be az okkupált tartományokban.~
 8783    I,  1879    |                    tudjuk, mit fog Tisza felelni az interpellációra, de annyi
 8784    I,  1879    |                   alkotmányos többséget szerezni az új közigazgatási tervezetnek,
 8785    I,  1879    |                       közigazgatási tervezetnek, az osztrák Reichsrathban azonban
 8786    I,  1879    |                         nagy baj, mint így, hogy az eleje is fizetés volt, eddig
 8787    I,  1879    |                          forintunk siratja, most az utolsó 60 milliót elöljáróban
 8788    I,  1879    |                        közigazgatási költségeket az új tervezethez, melyhez
 8789    I,  1879    |                 elõterjesztõinek, mint Szent Pál az oláhoknak. Pedig az oláhok
 8790    I,  1879    |                          Pál az oláhoknak. Pedig az oláhok nem voltak ilyen
 8791    I,  1879    |                          legalább megérzik elõre az esõt.~A delegációk nem érzik
 8792    I,  1879    |                          véresõt; pedig lesz még az is, s õk segítik hozzá csinálni
 8793    I,  1879    |                           sz., január 25.~KERESD AZ ASSZONYT?~A pokolbeli sátánnál
 8794    I,  1879    |                       csak még egy rosszabb van, az asszony.~Magyarország nyomorának
 8795    I,  1879    |                     közélet megfigyelõi vagyunk; az ezerszeresen megátkozott
 8796    I,  1879    |                        olyanokra fordultak, hogy az ország anyagilag szenvedett
 8797    I,  1879    |                         önmaga a nemzet.~Szatíra az, hogy egy gróf Szapáry Gyula,
 8798    I,  1879    |                   kereskedelmi miniszterünk, aki az »egyszeregy«-en kívül egyebet
 8799    I,  1879    |                         karaktere és lángelméje, az sem segíthetett volna rajtunk,
 8800    I,  1879    |                       segíthetett volna rajtunk, az sem gátolhatta volna meg,
 8801    I,  1879    |                     födözni a nagy háztartást, s az asszony »nem élhet meg«
 8802    I,  1879    |                          a »megbukottak« közé.~S az így támadt ûr évrõl évre
 8803    I,  1879    |                        mohó étvággyal fogyasztja az embereket. Csak nemrég járta
 8804    I,  1879    |                    államokban, például Angliában az egyes családok pusztulása
 8805    I,  1879    |                          a középosztályt emészti az ölõ féreg.~Az arisztokrácia
 8806    I,  1879    |              középosztályt emészti az ölõ féreg.~Az arisztokrácia néhány év
 8807    I,  1879    |                    osztály a fõvárost, pedig azt az arisztokrácia helyesen teszi.
 8808    I,  1879    |                       egy idõ óta nagyobb fényt.~Az arisztokrata nõk akkor brillíroznak
 8809    I,  1879    |                       fõúri szalonban vannak; de az utcákon s a nyilvános helyeken
 8810    I,  1879    |                      tartják. S mondhatjuk, hogy az arisztokrata nõ, ki maga
 8811    I,  1879    |                    kiválóbb polgári körökben fog az ilyesmi a ritkaságok közé
 8812    I,  1879    |                      ismernünk annak a mondásnak az igazságát, mely akkor szokott
 8813    I,  1879    |                    bukása jõ szóba, hogy »keresd az asszonyt«.~Nem speciális
 8814    I,  1879    |                        van itt szó, bár már maga az is sok férfit tett tönkre,
 8815    I,  1879    |                         elterjed, mint a ragály, az egész családra, s míg az
 8816    I,  1879    |                         az egész családra, s míg az anyák a serdülõ nemzedék
 8817    I,  1879    |                    Magyarország« szenzációs híre az országgyûlés feloszlatásáról.~
 8818    I,  1879    |                        farizeusok és hálát adtak az úrnak, hogy õk nem olyanok,
 8819    I,  1879    |                         a képviselõt azért, amit az országgyûlésen mond. De
 8820    I,  1879    |                          De a német birodalomban az alkotmányos rend eddig is
 8821    I,  1879    |                         nincs történelmi múltja, az fejedelmi donáció. Az ajándékot
 8822    I,  1879    |                    múltja, az fejedelmi donáció. Az ajándékot visszavenni, vagy
 8823    I,  1879    |                        irányozva, melyek tényleg az állam és társadalom létét
 8824    I,  1879    |                         fönségének helytartóját, az országgyûlést, és úgy fogják
 8825    I,  1879    |                          tévedésüket.~Fölsorolja az »Ellenõr«, mily teendõk
 8826    I,  1879    |                         mily teendõk halmaza vár az országgyûlésre. Ki tudná
 8827    I,  1879    |                    politikus foglalkoznék ma már az országgyûlés feloszlatásával?~
 8828    I,  1879    |                         hogy abszurdumnak tartja az »Ellenõr« ma már a föloszlatással
 8829    I,  1879    |                 ellenzéki lapok nem adnak semmit az »Ellenõr« cáfolatára, fönntartják
 8830    I,  1879    |                   politikánk útjából eltávolítja az alkalmatlan parlamentáris
 8831    I,  1879    |                          félelmessé tette elõtte az ellenzék szám szerinti és
 8832    I,  1879    |        nélkülözhetetlenebb lesz, mint valaha, és az ellenzék hatály nélküli
 8833    I,  1879    |                  deklamációkra lesz kárhoztatva. Az ellenzékiség így meddõvé
 8834    I,  1879    |                     közöny továbbra is meghagyja az uralmat kezeiben.~Ezen politika
 8835    I,  1879    |                        Lehet azonban, hogy mivel az alattomos terv idõ elõtt
 8836    I,  1879    |                          követelései fölkavarták az elfásult kedélyeket, melyekben
 8837    I,  1879    |                   melyekben mélyen el van rejtve az elégedetlenség magva, és
 8838    I,  1879    |                     hógomoly, amelyen csillámlik az olvasztó léh; gr. Lónyay
 8839    I,  1879    |                        36 képviselõ jelentkezett az új klubban, s még több fog
 8840    I,  1879    |                         változik, de a rendszer, az irány marad. S ez irányban
 8841    I,  1879    |                 legkevesebb remény sem kecsegtet az állapotok jobbrafordultával.
 8842    I,  1879    |                     állapotok jobbrafordultával. Az egyesült ellenzék maga is
 8843    I,  1879    |                        rejlik a legtöbb garancia az értelmiség azon kontingensénél
 8844    I,  1879    |                       mely uralkodni fog, legyen az bármelyik, a pártonkívüli
 8845    I,  1879    |                       azzá tette a törvény, azzá az eddigi elnökök hatalmas
 8846    I,  1879    |                  pártoskodás, mint aminek tartja az agg, érdemekben megõszült
 8847    I,  1879    |                         keresztülvitte, hogy nem az elhalasztási indítvány,
 8848    I,  1879    |                     elérte azt, hogy kisebb lett az ellenzéki szavazat, de nem
 8849    I,  1879    |                          hogy »sok beszédnek sok az alja«, hallottunk oly véleményeket
 8850    I,  1879    |                         a kormány-gazdálkodással az õ érveiket is tönkre tehessék,
 8851    I,  1879    |                     mondott valami expozé-félét. Az rá a véleményünk, hogy »
 8852    I,  1879    |                          fog szólani, miután már az egész világot tele boldogította
 8853    I,  1879    |                   biztatott. Egyéb módot nem tud az állami bevételek szaporítására. (
 8854    I,  1879    |                       ugyan mindenki tud.)~Pedig az egyenes adók: föld-, ház-
 8855    I,  1879    |                          Szapáry úr azonban csak az egyenes adók emelésének
 8856    I,  1879    |                         hogy közvetett adóinkat, az õ beleegyezésük nélkül emelhessük.~
 8857    I,  1879    |                 sikerülne is kieszközölnie, s ha az általa számított 12 millió
 8858    I,  1879    |                       ezáltal folyton szaprítani az államadósságokat, ahelyett
 8859    I,  1879    |                    március 2.~SZEGED, MÁRCIUS 1.~Az egészséges embernek száz
 8860    I,  1879    |                         szükségeit, s csak attól az egy nagy bajtól kíván szabadulni.~
 8861    I,  1879    |                          jelentõségüket vesztik, az egész országgal közös panaszaink
 8862    I,  1879    |                        és mennyiben van szüksége az egésznek az egyes polgár
 8863    I,  1879    |                         van szüksége az egésznek az egyes polgár közremûködésére.
 8864    I,  1879    |                           és nem kétkedünk, hogy az egész polgárság kipróbált
 8865    I,  1879    |                          Nagy a veszély, de nagy az erõnk is. Hatalmasak az
 8866    I,  1879    |                          az erõnk is. Hatalmasak az elemek, de az emberi kitartó
 8867    I,  1879    |                         Hatalmasak az elemek, de az emberi kitartó akarat legfényesebb
 8868    I,  1879    |                         állunk védtelenül szembe az ellenséggel, mely holnap
 8869    I,  1879    |                  nélkülözések nem tántorítják el az elvállalt kötelesség teljesítésétõl,
 8870    I,  1879    |                       kubikos«. E nép gyõzni fog az elemek elleni tusájában,
 8871    I,  1879    |                           tûzhelyét és családját az árvíz irtóztató pusztításai
 8872    I,  1879    |                       Szeged s hagyhatja-e magát az idei veszély után is ily
 8873    I,  1879    |            látogatottsága is csökken, s végre is az leszünk (dacára mindazon
 8874    I,  1879    |                       nem telnek ki tõlünk, mert az ezereket ideiglenes védelemre
 8875    I,  1879    |                           melyet megtörni nehéz; az élhetetlenség, mely nem
 8876    I,  1879    |                      vízvédelmi ügyét a kormány, az ország teszi magáévá az
 8877    I,  1879    |                          az ország teszi magáévá az állam pénzén.~Szeged az
 8878    I,  1879    |                          az állam pénzén.~Szeged az országhoz fordul, s az országtól
 8879    I,  1879    |                    Szeged az országhoz fordul, s az országtól kéri megmentését,
 8880    I,  1879    |                       joga van a megmentéshez, s az államnak kötelességei vannak
 8881    I,  1879    |                      fûzni egy ilyet.~Sõt inkább az az elv látszott Szeged polgárságát
 8882    I,  1879    |                         egy ilyet.~Sõt inkább az az elv látszott Szeged polgárságát
 8883    I,  1879    |                      teszi.~Nem tagadom, hogy ez az elv tiszteletreméltó, s
 8884    I,  1879    |                          rossz politikára mutat.~Az olyan városnak, melynek
 8885    I,  1879    |                         nem szabad ignorálni azt az utat, mely a hatalomhoz
 8886    I,  1879    |                          vezet.~Különös politika az, ha valaki szívre ható panasza
 8887    I,  1879    |                       valaki gyenge embert keres az erõsek meghódítására.~Mert
 8888    I,  1879    |                      hogy a kapanyél is elsül ha az isten akarja.~Mondják de
 8889    I,  1879    |                          Alf. vasúti töltésrõl.)~Az Alföld fiumei vaspálya töltés
 8890    I,  1879    |                    Alföld fiumei vaspálya töltés az utolsó védmû, melyben még
 8891    I,  1879    |                 buzgalommal és odaadással, amint az várható most a »tizenkettedik«
 8892    I,  1879    |                megmenteni csodára van szükség: s az odaadás és ragaszkodás a
 8893    I,  1879    |                         Négy órakor jelentem meg az indóház udvarán. Éppen akkor
 8894    I,  1879    |                     hagyta el szülõvárosát azzal az aggasztó kínos gondolattal,
 8895    I,  1879    |                           nem-e? Szegény Szeged!~Az indóháznál ott volt Dáni
 8896    I,  1879    |                     eljátszotta gyermekjátékait. Az a töltés már elszakadt.
 8897    I,  1879    |                        arcok jönnek; valamennyin az aggodalom tükrözõdik vissza.
 8898    I,  1879    |                          dicsérõleg nyilatkozott az ezredes felõl, ki köteles
 8899    I,  1879    |                          múlva egy ölnyi víz fog az utcákon hömpölyögni. E rémhír
 8900    I,  1879    |                       pedig talán nem is mondott az illetõ bizottsági tag semmit.~
 8901    I,  1879    |                          csatát a végzet. Õ lett az erõsebb, legyûrt és agyontiport.~
 8902    I,  1879    |                          olyan szomorúan igazak.~Az úszó házfödelek, a düledezõ
 8903    I,  1879    |                      megfeketedett hullák, miket az ár mikor már meg­fojtott,
 8904    I,  1879    |                          meg­fojtott, kidob, nem az elpusztult, nem a megfúlt
 8905    I,  1879    |                      csak azért nem kong már ott az úszó toronyban, mert mindenkinek
 8906    I,  1879    |                      keressen itt tovább?~De hát az a hant, mely ide köt. A
 8907    I,  1879    |                     világ végérõl is?~Kossuthnak az fáj, hogy halottjai három
 8908    I,  1879    |                      darab Magyarországból.~S ez az, ami minket arra a meggyõzõdésre
 8909    I,  1879    |                       mögött a munka vár ránk. S az óriási munka kell hogy legyen.~
 8910    I,  1879    |                         király együtt érez vele. Az Árpádoktól, Hunyadi Mátyást
 8911    I,  1879    |                          mély barázdáit szántják az arcokon, a királyi könnyek
 8912    I,  1879    |                      jöttek rá arra, hogy: »akit az istenek gyûlölnek, megteszik
 8913    I,  1879    |               kegyetlenebbek és okosabbak lettek az istenek, s most már akire
 8914    I,  1879    |                           de akinek egyszersmind az is kötelessége, hogy száz
 8915    I,  1879    |                         szükséges, hogy legalább az ördöggel álljon összeköttetésben,
 8916    I,  1879    |                         abból nem lehet semmi: s az ilyen dolgok csak arra vezetnek
 8917    I,  1879    |                       nekem a nép a királyom; én az õ nemes fején látom a koronát;
 8918    I,  1879    |                         azóta mindig eszembe jut az az ember, aki a lopott kalapot
 8919    I,  1879    |                      azóta mindig eszembe jut az az ember, aki a lopott kalapot
 8920    I,  1879    |                          mer nyílt lenni, s mert az nem mer lenni, nem válhatik
 8921    I,  1879    |                       alapja a vádnak, hanem azt az egyet megírhatjuk máris,
 8922    I,  1879    |                         ébresszen a kedélyekben; az ambíció nem lángol úgy,
 8923    I,  1879    |                      demokráciája (mert ez fölér az arisztokráciával, ha igazi),
 8924    I,  1879    |                        meg a világon semmi, s ez az, hogy bolond vármegyének
 8925    I,  1879    |                          választja a tisztikart, az többé-kevésbé mindig hasonlatos
 8926    I,  1879    |                       hasonlatos ahhoz a néphez, az a tisztikar mindig a nép
 8927    I,  1879    |                      sokszor a közvélemény, mint az öreg Harpagon, ki oktalan
 8928    I,  1879    |                         veri be öklével, ahonnan az õ arca fog most kiríni ferdén.~
 8929    I,  1879    |                  gyõzedelme.~Annál szomorúbb, ha az a közvélemény, mely, mint
 8930    I,  1879    |                         tessék nyugodtan viselni az ítéletet.~Aminthogy van
 8931    I,  1879    |                      sokra, hogyan kívánja, hogy az mégis becsültessék?~Mire
 8932    I,  1879    |                         a ravaszság néha-néha, s az ilyen bizalmi szavazás jó
 8933    I,  1879    |                        miniszterre; amiben fõleg az a jó, hogy a városnak éppen
 8934    I,  1879    |                      fõispán elküldi.~Hát hiszen az igaz, hogy nem kerül semmibe,
 8935    I,  1879    |                        ékszert szokták valakinek az elbolondítására.~S jaj akkor
 8936    I,  1879    |                  sürgetése, s két utolsó beszéde az alsóházban és a Múzeumban,
 8937    I,  1879    |                       mert akinek semmije sincs, az hajítsa el a politikáját
 8938    I,  1879    |                          gesztikuláció nem illik az adomány után kinyújtott
 8939    I,  1879    |                         tegyen értünk. S mert ez az érdek, ellenzéki érzelmeink
 8940    I,  1879    |                      Kálmán. Minek volt hát neki az a bizalom-szavazat?~De ha
 8941    I,  1879    |                 indokoltsága, milyen ügyetlenség az igyekezõ katonának elõre
 8942    I,  1879    |                  igyekezõ katonának elõre kiadni az obsitot az érdemrenddel
 8943    I,  1879    |                          elõre kiadni az obsitot az érdemrenddel együtt, hogy
 8944    I,  1879    |                      lányból menyasszony, ki még az esküvõ elõtt odahajlik a
 8945    I,  1879    |                     hatása lesz, annyi bizonyos, az elsõ esetnek a társadalmi,
 8946    I,  1879    |                   nézetek folytán joggal kérdezi az olvasó, hogy miért segített
 8947    I,  1879    |                    legolcsóbb és legjobb felelet az lenne, hogy a »Szegedi Napló«
 8948    I,  1879    |                           hogy a »Szegedi Napló« az akar lenni, aminek minden
 8949    I,  1879    |                        mutatnia.~Két hatalom van az államban: a király s a nép.
 8950    I,  1879    |                    Mindenkinek a maga fegyverei. Az ezer kézre megosztott végrehajtó
 8951    I,  1879    |                   bírálnia, panaszkodnia szabad. Az újságlapok az új kor találmányai,
 8952    I,  1879    |               panaszkodnia szabad. Az újságlapok az új kor találmányai, s olyanok,
 8953    I,  1879    |                     népnek.~Ebbõl azután világos az, hogy a szájaknak a panaszkodó
 8954    I,  1879    |                          bujkál, hanem letiporja az éjszakát. A közvélemény
 8955    I,  1879    |                        értenek a forszírozáshoz, az erõszakhoz, s Tisza Kálmán
 8956    I,  1879    |                  megítélésénél, hogy »prototípje az alkotmányos fõispánnak«.~
 8957    I,  1879    |                      kívánom, hogy nem neki esik az hibául, miszerint most az
 8958    I,  1879    |                        az hibául, miszerint most az árvíz után, midõn egyszerre
 8959    I,  1879    |                   megtapogatta, ha olyan izmos-e az most, mint azelõtt volt.~
 8960    I,  1879    |                        azért hozom ezt föl, hogy az ellenségeskedés magvát hintsem
 8961    I,  1879    |                          Ha nem is a mi lobogónk az övé; magyar címer van ráhímezve
 8962    I,  1879    |                       van ráhímezve arra is. Aki az egyiket vagy a másikat megcsúfolja,
 8963    I,  1879    |                        Egy alkotmányos sakkjáték az egész. Most Dáni nyerte
 8964    I,  1879    |                      hogy meg hagyta nyerni neki az ellenzék; de már nem tehet
 8965    I,  1879    |                         tudja, nem-e szívesebben az maga is!~Ezekután nyugodtan
 8966    I,  1879    |                         a Reizner-ügyre, illetve az ügy lényegétõl eltekintve
 8967    I,  1879    |                        oly példátlanul általános az ellenszenv, mint amilyen,
 8968    I,  1879    |                     szabad lelkû polgáraihoz sem az egyik, sem a másik. Hála
 8969    I,  1879    |                          Szegedi Hiradó« szokott az én perhorreszkált cikkeimre
 8970    I,  1879    |                       kis helyet lásson szorítva az ország becsültetésében,
 8971    I,  1879    |                         teljes erejével besütni, az gyalázza meg Szegedet.~Nyugodtan
 8972    I,  1879    |                  tekintetét a regényes tájnak, s az országúton pora kavarodik
 8973    I,  1879    |                  valósággá lett vakmerõ álomnak?~Az õ saját nagy szíve hozta?
 8974    I,  1879    |                     saját nagy szíve hozta? Vagy az a másik nemes szív, mely
 8975    I,  1879    |                     huszonöt éve lett összekötve az övével?~E két forró szív
 8976    I,  1879    |                      csontok fölött odalenn... s az anyaföld elbeszélhetné az
 8977    I,  1879    |                        az anyaföld elbeszélhetné az édes titkot más hant alatt,
 8978    I,  1879    |                  legnagyobb királynak.~Áldja meg az isten jártában-keltében;
 8979    I,  1879    |                  királynéja, a legelsõ dolga nem az volt, hogy sírva fakadjon (
 8980    I,  1879    |                         sírva fakadjon (már vagy az örömtõl, vagy a búbánattól),
 8981    I,  1879    |                    bizony ebben a nehéz napokban az autonómiának vajmi kevés
 8982    I,  1879    |                  közönséges használatra való gép az, mely lassan mozdul, mint
 8983    I,  1879    |                         mely lassan mozdul, mint az ólommadár, s mely jobban
 8984    I,  1879    |                 nyilatkozatától, melyet legutóbb az alsóházban tartott beszédében
 8985    I,  1879    |                          tartott beszédében tett az autonómia fölfüggesztése
 8986    I,  1879    |                         egy ember vezessen.~Csak az a fontos hát már ezentúl,
 8987    I,  1879    |                          haragot tartó ember, ki az orra alá tört borsot nemigen
 8988    I,  1879    |                        mindenütt!~De hát kicsoda az a Zichy Viktor?~Ha arról
 8989    I,  1879    |               elõtáncosnak.~Ha Phaeton leszállna az égbõl s nekünk földieknek
 8990    I,  1879    |                         aki olyan szépen játssza az ekartét, itt halálra unja
 8991    I,  1879    |                    jutunk hozzá a munkához. S ez az, ami másodszor öli meg Szegedet.~
 8992    I,  1879    |                       lehetetlen bennük meglátni az erélyt és az ésszerûséget.~
 8993    I,  1879    |                     bennük meglátni az erélyt és az ésszerûséget.~Óriási hanyagság
 8994    I,  1879    |                   ésszerûséget.~Óriási hanyagság az, hogy egy nagy város területe
 8995    I,  1879    |                           s hat hét óta hevernek az iszapban állati hullák és
 8996    I,  1879    |                          volna ez ellen segítség az emberi tudományban? A XIX-ik
 8997    I,  1879    |                  pusztításának, örökös mocsárnak az ország egyik legkiválóbb
 8998    I,  1879    |                         minélfogva jobban illeti az a cím, hogy »szomorú dolog«.
 8999    I,  1879    |                       mindig állásában tudjuk, s az egész ügy az õ stílusára
 9000    I,  1879    |                 állásában tudjuk, s az egész ügy az õ stílusára vall.~Nagyszerû