bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

 9001    I,  1879    |                        700 ezer forintot ránt ki az ország zsebébõl anélkül,
 9002    I,  1879    |                       forintnyi kárt okozó árvíz az országnak.~A kormány nem
 9003    I,  1879    |                     kivegyék a maguk zsákmányát.~Az elkeseredés dühe tör ki
 9004    I,  1879    |                         házaspárak is megérhetik az ezüstlakodalom napját, ha
 9005    I,  1879    |                          napját, ha nem éri õket az évek hosszú során át oly
 9006    I,  1879    |                          csapás, mely elszakítja az õket lazán összekötõ, elkopott
 9007    I,  1879    |                     Pláne mikor a házasságot nem az ifjú szerelem, hanem behálózó
 9008    I,  1879    |                      Pallavicini õrgróf. Eladták az arát a megvásárolt násznagyok,
 9009    I,  1879    |                 bocsátotta ki többé karjai közül az ölelésével agyonszorongatott
 9010    I,  1879    |                       viszony. A férj is megunta az asszony pénzét vesztegetni.
 9011    I,  1879    |                       elviseltük, mibõl fizessük az óriási adósságot, melyért
 9012    I,  1879    |                         mint a római császár­nak az elveszett légiókat. De a
 9013    I,  1879    |                         nagykorúk, mert lezártuk az abszolutizmus gyámságát,
 9014    I,  1879    |                     kedvezõ percet. Intézkedjünk az elõmunkálatokról s megbízottakról,
 9015    I,  1879    |                        ne legyünk telhetetlenek.~Az az egy azonban bizonyos,
 9016    I,  1879    |                        legyünk telhetetlenek.~Az az egy azonban bizonyos, hogyha
 9017    I,  1879    |                    minden dologba, mert bizonyos az, hogy a fájós lábú ember
 9018    I,  1879    |                  szolgáltatunk két embert. Hanem az is igaz aztán, hogy az a
 9019    I,  1879    |                     Hanem az is igaz aztán, hogy az a két ember csak arra való
 9020    I,  1879    |                        ott, hogy végigkönyökölje az asztalt, s az unalmas nyári
 9021    I,  1879    |                    végigkönyökölje az asztalt, s az unalmas nyári napokon, ha
 9022    I,  1879    |                       mondja Thiers szerint [!], az az igazi rendszabály, amit
 9023    I,  1879    |                    mondja Thiers szerint [!], az az igazi rendszabály, amit
 9024    I,  1879    |                    hatalmas gondolatnak látszott az úgynevezett »városi kör«,
 9025    I,  1879    |                        eleinte úgy a helyi, mint az országos sajtóban létezésének
 9026    I,  1879    |                   ambíciója sokáig? Buborék volt az mindig, melyet a lehelet
 9027    I,  1879    |                      söpört el.~Pedig csak ebben az egy esetben nem lett volna
 9028    I,  1879    |                   szerencsét­lenség próbálja meg az embert, ha talpig ember-e?~
 9029    I,  1879    |                  fölhasználatlanul hagyni vétek: az ebbõl következõ mulasztásokat
 9030    I,  1879    |                       saját nemes sugallatukból, az ügyszeretettõl áthatva városunk
 9031    I,  1879    |                           A tavasz hó elsõ napja az öröm és remény ünnepe. Az
 9032    I,  1879    |                        az öröm és remény ünnepe. Az emberi kedély gyermek módra
 9033    I,  1879    |                           miért maradjanak éppen az emberi badarságok meddõek?~
 9034    I,  1879    |                          be, mely ránk zúdította az árvíz féktelen habját, mely
 9035    I,  1879    |                   galambot, még mindig nem hozna az zöld ágat, bár virulásra
 9036    I,  1879    |                   természetet.~Mi lemondtunk már az örömrõl, vagy ha nem egészen,
 9037    I,  1879    |                          vagy ha nem egészen, le az idén a tavasz örömérõl.~
 9038    I,  1879    |                  hajtanak, s ha nem hazud­nának, az idén fekete leveleket kellett
 9039    I,  1879    |                          nem nyújt reményt, mert az enyészet ütötte föl tanyáját
 9040    I,  1879    |                     fölött.~De hogy mégse legyen az elsõ májusunk a kétségbeesésig
 9041    I,  1879    |                      kell neki. Hisz nem is lesz az biztos, az Szeged királya
 9042    I,  1879    |                      Hisz nem is lesz az biztos, az Szeged királya lesz.~Sokat
 9043    I,  1879    |                      visel. Mert bentfoglaltatik az uralkodó neve, ki Szegedért
 9044    I,  1879    |                     körültáncolták a népek, mint az újjászületés és fölszabadulás
 9045    I,  1879    |                   törvényekre, és azoktól várjuk az újjáteremtést és a föltámadást.~
 9046    I,  1879    |                     végképp tönkre vagyunk téve.~Az országházban a pártok félreteszik
 9047    I,  1879    |                  jelenségekkel találkozunk, mint az »Ellenõr« pénteki számának
 9048    I,  1879    |                   pénteki számának vezércikke; s az ily enunciációk könnyen
 9049    I,  1879    |               enunciációk könnyen megingathatják az olyan ad hoc bizalmat, mely
 9050    I,  1879    |                   nyíltan és leplezetlenül, hogy az ország tartozik azon károkat
 9051    I,  1879    |                    mondta: »Hogyha Szeged városa az ország ellen egy yankee
 9052    I,  1879    |                     bíróság elõtt pört indítana, az elmarasztalná 20 millió
 9053    I,  1879    |                       mert csak annyira becsülte az illetõ bíró kárunkat.~Nem
 9054    I,  1879    |                        kárunkat.~Nem hallgattunk az elkeseredés sugallatára,
 9055    I,  1879    |                      amit folyton hangoztattunk, az azon férfiak hatalmuktól
 9056    I,  1879    |                      kikben Szeged, sõt jóformán az egész ország nemcsak képtelen
 9057    I,  1879    |                           s nem akarnak megválni az egyiptomi húsos fazekaktól.
 9058    I,  1879    |                         ügynek is van prókátora.~Az »Ellenõr« a katasztrófa
 9059    I,  1879    |                   csapást, mely Szeged vesztében az államtestet és az egész
 9060    I,  1879    |                      vesztében az államtestet és az egész nemzetet érte.~Mit
 9061    I,  1879    |                          fölakadt [!] szólalása?~Az »Ellenõr« a szerdai viharról
 9062    I,  1879    |                          menteni a pusztulástól: az elemek tegnap diadalmaskodtak
 9063    I,  1879    |                        állítja továbbá, hogy ami az Alföldön történik, messze
 9064    I,  1879    |                      emberi számítás határait, s az ideihez hasonló vízmennyiség
 9065    I,  1879    |                       szavai szerint Szeged maga az oka veszedelmének, s megérdemelte
 9066    I,  1879    |               veszedelmének, s megérdemelte azt, az »Ellenõr« állításai befejezik
 9067    I,  1879    |             átmetszéseket és zúdította a völgybe az óriási vízmennyiséget, természet
 9068    I,  1879    |                         õk tudják, miért. De kár az »Ellenõr«-nek azon urak
 9069    I,  1879    |                cselekszik. Azok verdiktjét pedig az »Ellenõr« elfátyolozott
 9070    I,  1879    |                    ítéltünk.~116. sz., május 27.~AZ ALCSÚTI HERCEG~Csodák történnek...
 9071    I,  1879    |                      temetõ keresztjei, melyeket az áradat kidöntött, ott úszkáltak
 9072    I,  1879    |                        úszkáltak a házak között, az udvarokon. A vihar oda hajtotta
 9073    I,  1879    |                          város kellõs közepibe.~»Az Árpádok kezdenek visszatérni!«
 9074    I,  1879    |                         szó, s nem vérrokonáról, az alcsúti hercegrõl. A magyar
 9075    I,  1879    |                    rendelet, hogy a templomokban az ég áldásáért folyamodjanak.~
 9076    I,  1879    |                      Bizony kezdenek visszatérni az Árpádok.~Mikor Szeged vérzett
 9077    I,  1879    |                      hegedetlen sebbõl, mindjárt az elsõ napokban itt termett
 9078    I,  1879    |                   napokban itt termett a király. Az õ hullatott könnyein át
 9079    I,  1879    |                          a mi nagy gyászunkat, s az õ nemes példája, kimutatott
 9080    I,  1879    |                         S most e napokban lejött az alcsúti herceg is. Tudtuk,
 9081    I,  1879    |                        szikrát, melynek nyomában az a szemrehányás járt, hogy
 9082    I,  1879    |                   magyarok a mi mágnásaink, mint az osztrák fõherceg? A Batthyányak,
 9083    I,  1879    |                      lecsüggesztõ hatást, melyet az gyakorolt, elenyészteté
 9084    I,  1879    |                          aminõk elõbb voltunk, s az ígéret, hogy »Szegednek
 9085    I,  1879    |                        lesz Magyarországnak, hol az ipar, kereskedelmi- és gyári
 9086    I,  1879    |                      fognak állani hosszú sorban az arisztokraták palotái is,
 9087    I,  1879    |                     fényes fogatokkal telnek meg az utcák, pompás kertek fognak
 9088    I,  1879    |                         volna kívánatosabb, mint az, hogy Szegednek arisztokráciája
 9089    I,  1879    |                          A fény és pompa, melyet az arisztokrácia kifejt maga
 9090    I,  1879    |                      maga körül, éltetõ harmatja az iparnak.~Büszkesége Szegednek,
 9091    I,  1879    |                     szívbõl üdvözölné falai közt az arisztokráciát is, mert
 9092    I,  1879    |                          28.~SZEGED, MÁJUS 27-ÉN~Az országgyûlés jövõ hó 8-án
 9093    I,  1879    |                     millióját. Keresztülhajtotta az erdõtörvény javaslatot és
 9094    I,  1879    |                   kényszerûsége kezére játszotta az egész ház bizalmát Szeged
 9095    I,  1879    |                        azonban még alig tétettek az elsõ lépések.~Az országgyûlés
 9096    I,  1879    |                        tétettek az elsõ lépések.~Az országgyûlés megszavazta
 9097    I,  1879    |                       tanácsát. Ezeken kívül még az ármentesítõ társulatok és
 9098    I,  1879    |                      Amirõl azonban tanúskodnak, az a kormány jó akarata.~Ámde
 9099    I,  1879    |                      szemeltetett ki; tanácsosai az ország és Szeged város bizalmát
 9100    I,  1879    |                       törvény­javaslatok, melyek az országgyûlés által elfogadtattak,
 9101    I,  1879    |                       szükséges eszközökrõl, nem az államsegélyrõl és építkezési
 9102    I,  1879    |                       hallgat e tárgyról, s csak az »Ellenõr« lebbentette föl
 9103    I,  1879    |                   megszavazott segélykölcsönnel.~Az országgyûlés még együtt
 9104    I,  1879    |              piedesztálra. A karácsony képviseli az eszme fogamzását, a húsvét
 9105    I,  1879    |                        vállalkoztak, mint aminõt az apostolok vittek véghez
 9106    I,  1879    |                  apostolok vittek véghez hajdan.~Az apostolok csak abban fáradoztak,
 9107    I,  1879    |                        mostani szerencsétlensége az õ legnagyobb szerencséje
 9108    I,  1879    |                      igazi teendõjében, mert sem az építkezésekhez, sem a terület-föltöltési
 9109    I,  1879    |                      mely kitûzetett, elsõsorban az, hogy Szeged népe el ne
 9110    I,  1879    |                       valahol, itt legjobban áll az, hogy az, »ki gyorsan ad,
 9111    I,  1879    |                       itt legjobban áll az, hogy az, »ki gyorsan ad, kétszeresen
 9112    I,  1879    |          kisajátításokhoz stb., itt életföltétel az, hogy mindenekelõtt és mindenekfölött
 9113    I,  1879    |                       következésképp eltávolítva az építési munkálatok akadályát,
 9114    I,  1879    |                         kinevezendõ tanács, hogy az egy tekintélyes testület
 9115    I,  1879    |                         helyes alapon nyugodott.~Az országgyûlési pártok arányában
 9116    I,  1879    |                        kinevezése volt tervezve. Az úgynevezett szabadelvû pártból
 9117    I,  1879    |                   függetlenségiek közül kettõ, s az egyesült ellenzékbõl egy.
 9118    I,  1879    |                       hogy maguk Herrichék, vagy az õ kreatúráik virítanak ki
 9119    I,  1879    |                          való ragaszkodás végez.~Az pedig úgy történt, hogy
 9120    I,  1879    |                          valamennyi csillagzata. Az emberek emlékezõ tehetsége
 9121    I,  1879    |                      befolyása Tiszára.~S beállt az ostrom. A miniszteri elõszoba
 9122    I,  1879    |              szakértõkrõl mondottak le. Minek is az tulajdonképpen? A szakértõk
 9123    I,  1879    |                        sürgetik.~De minek is ott az a sok képviselõ? A képviselõnek
 9124    I,  1879    |           képviselõházban a helye. Mit szólnának az egyes kerületek, ha a képviselõjük
 9125    I,  1879    |                        félig-meddig szakértõk is az ilynemû föladatokban.~Így
 9126    I,  1879    |                      mulatság, szerényeket, akik az igazság elõtt térdre esnek,
 9127    I,  1879    |                    biztosi tanács befolyása (már az elsõ terv szerint is kicsiny
 9128    I,  1879    |                      megérjük, oda növi ki magát az egész tanács, hogy in praxi
 9129    I,  1879    |                           A SZEGEDI KISKIRÁLYSÁG~Az 1879. évi XX-ik törvénycikk
 9130    I,  1879    |                         is egy olyan lyukat kért az országgyûléstõl, s ezt õ
 9131    I,  1879    |                rendkívüli eszközöket igényel, de az semmi esetre sem lehetett
 9132    I,  1879    |                        mely mindenkire kiterjed. Az autonóm tisztviselõk egyszerû
 9133    I,  1879    |                      semmiben.~De mégis legszebb az utasítás e) pontjának a
 9134    I,  1879    |                        után, ártatlan legyen bár az illetõ hivatalnok, még a
 9135    I,  1879    |                       fújdogáló szellõt ismerem, az egész utasítás olyannak
 9136    I,  1879    |                          kifejezéseket szõjön be az utasításba és külön õt meg
 9137    I,  1879    |                          mindeddig bátyja. Pedig az érdekelne minket elsõsorban.~
 9138    I,  1879    |                          nagy felelõsséget, mely az adományok elfogadásával
 9139    I,  1879    |                      szerencsétlen Szeged, hanem az egész magyar nemzet iránti
 9140    I,  1879    |                      látott bõkezûséget tanúsít. Az adományok igazságos elosztását
 9141    I,  1879    |                 elosztását jogosan ellenõrizheti az európai közvélemény. De
 9142    I,  1879    |                 minisztert, kinek kormánya alatt az elhibázott Duna-szabályozás
 9143    I,  1879    |                   rokonszenv hangja, melyen szól az elpusztult városról, úgy
 9144    I,  1879    |                      honnan kell segélyt várnia. Az ország csak kötelességét
 9145    I,  1879    |                    kötelességét teljesíti, midõn az átkos Tisza-szabályozás
 9146    I,  1879    |                       közleményünk, mely bejárta az egész magyar és osztrák
 9147    I,  1879    |                          szádfal és szivattyúzás az országnak másfél millió
 9148    I,  1879    |                         Azt mondja továbbá, hogy az ellenzék, s kivált a habarék
 9149    I,  1879    |                  Szegedért, hogy érte »csak maga az isten tehetett volna többet«.
 9150    I,  1879    |                      dolog, még hagyján, de hogy az ott helyben, Szegeden megjelenõ
 9151    I,  1879    |                        hogy a kormánypárti lapok az érvek hiányát gorombáskodásokkal,
 9152    I,  1879    |                         Szegedi Napló« közvetlen az árvíz után határozottan
 9153    I,  1879    |                   harcolni fogunk ezután is, míg az gyökeresen meg nem változik,
 9154    I,  1879    |                     nagyságának a határa, melyet az ország Szegedért hozhat.
 9155    I,  1879    |                          hozhat. Végtelenül fájt az a szegedieknek, hogy az
 9156    I,  1879    |                          az a szegedieknek, hogy az ország drága kincse kidobatik
 9157    I,  1879    |                    kidobatik haszontalanul, hogy az áldozatot meghozza az ország,
 9158    I,  1879    |                       hogy az áldozatot meghozza az ország, de annak gyümölcsét
 9159    I,  1879    |                     annak gyümölcsét sem mi, sem az ország nem élvezi.~Ugyanerre
 9160    I,  1879    |             álcáztassanak le, nehogy Szegedet és az országot mégegyszer a vész
 9161    I,  1879    |                  céljának megfelelt volna, akkor az apadásnak a város területén
 9162    I,  1879    |                    végbemennie, mint künn.~Éppen az ellenkezõjét tapasztaljuk.
 9163    I,  1879    |                        templom tornyával, lefelé az esésnél fogva a különbség
 9164    I,  1879    |                      belvíztõl megszabadítani és az óriási költségek kidobottnak
 9165    I,  1879    |                   hazudnak. Mi azonban kimondjuk az igazat, ha hálátlanoknak
 9166    I,  1879    |                Megvalljuk, szomorító hatást tesz az ránk, mert lealacsonyítónak
 9167    I,  1879    |                          intelligenciának, midõn az a népnek extremitásáért
 9168    I,  1879    |                  lehetnek. Szomorú intelligencia az, mely a talpnyalástól nem
 9169    I,  1879    |                   nyújtották volna a koszorút, s az õ fényes érdemeitõl gyulladozott
 9170    I,  1879    |                                 Egyébiránt adjuk az alábbiakban szó szerint
 9171    I,  1879    |                         érdekelt helyrõl, mintha az Lonovics úr személye ellen
 9172    I,  1879    |                        mint saját közegét, tehát az majdnem egészen a belügyminiszter
 9173    I,  1879    |                   hírébõl. (S valószínûleg éppen az a tudat keserít el, hogy
 9174    I,  1879    |                         ember is lesz de még nem az; s nem úgy kezdi, hogy az
 9175    I,  1879    |                        az; s nem úgy kezdi, hogy az legyen, egy lejárt kormány,
 9176    I,  1879    |                        Ami ellen kifogásunk van, az csak azon hûhó és imelygõs [!]
 9177    I,  1879    |                     ELŐSZÓ~A szegedi árvíz, mely az Alföld legvirágzóbb városát
 9178    I,  1879    |                          szemtanúk addig is, míg az árvíz történetét a roppant
 9179    I,  1879    |                         célja is van e füzetnek.~Az árvízrõl, a mentési mûveletekrõl,
 9180    I,  1879    |                         borzalmas katasztrófáról az idõszaki sajtóban annyi
 9181    I,  1879    |                         dolog lett megírva, hogy az érdeklõdõ, ki a lapokból
 9182    I,  1879    |                       Legjobban jellemzi azonban az állapotokat két epizód.
 9183    I,  1879    |                   nyomban utol is érte a nemezis az õfelségét is ámító hivatalnokot,
 9184    I,  1879    |                     vesszük magunkat észre, hogy az elpusztult Szegednek íme
 9185    I,  1879    |                        mérföldnyi csavargó medre az átmetszések által egy harmadrésszel
 9186    I,  1879    |                 természet alkotta nagy medencék, az óriási árterek és öblözetek
 9187    I,  1879    |                 öblözetek elzárattak a Tiszától. Az áradat, melynek hullámai
 9188    I,  1879    |                   Közép-Tisza szabályozva lévén, az ár ellenállhatatlanul mehet
 9189    I,  1879    |                        mehet Szeged felé, miután az Alsó-Tiszával még négy kanyarulatokkal [!]
 9190    I,  1879    |                          akarta magát körülvenni az 1876-i vízveszély védelmei
 9191    I,  1879    |                         emberek másképp akarták. Az õ tanácsuk abból állott,
 9192    I,  1879    |                      fölépíteni, mert e gát lesz az, mely megmenti Algyõt, Tápét,
 9193    I,  1879    |                 baktói-szilléri töltés, keletrõl az Alföldfiumei vasút-töltés,
 9194    I,  1879    |                        fegyvere Szegednek, midõn az emelkedõ Tisza március elsõ
 9195    I,  1879    |                         és szakállal. Prototípje az örök ifjúságnak. Csak valamivel
 9196    I,  1879    |                    mulatni a cigánnyal, s ruháit az elsõ szabónál varratta.~
 9197    I,  1879    |                    elvégre is azt gondolta, hogy az úr pokolban is úr, s már
 9198    I,  1879    |                         úr pokolban is úr, s már az magától beleszületik mindenféle
 9199    I,  1879    |                      laikus kezekbe.~*~A kormány az elsõ napokban, midõn a Tisza
 9200    I,  1879    |                          Ebbeli mulasztását csak az menti, hogy Kende úgy sem
 9201    I,  1879    |                       ELŐBBI FEKVÉSE ÉS HELYZETE~Az Alföld e tõsgyökeres magyar
 9202    I,  1879    |                    magasabb a Tisza vízszínénél, az az áradás pedig, mely a
 9203    I,  1879    |                          a Tisza vízszínénél, az az áradás pedig, mely a várost
 9204    I,  1879    |                         része vályog; legföljebb az alját képezi néhány téglasor.
 9205    I,  1879    |                      képezi néhány téglasor. Még az erõsebb kõházak sincsenek
 9206    I,  1879    |                         mély alappal építve, még az emeletes házak egy része
 9207    I,  1879    |                        már azalatt is, míg a víz az Alföldfiumei vasúti töltésnél
 9208    I,  1879    |                    második lett népességre nézve az országban, hanem egyike
 9209    I,  1879    |              gazdászattal foglalkozó, 2092 egyén az intelligens osztályhoz sorakozik,
 9210    I,  1879    |                       osztályhoz sorakozik, 4768 az iparos létszám, 2000 egyén
 9211    I,  1879    |                          a víz alatt van.~Szeged az eddigi árvizek történetében
 9212    I,  1879    |                      volt a magasabb értékû ház. Az emeletes házak tekintetében
 9213    I,  1879    |                          ipar, a mezõgazdaság és az állattenyésztés. Ez utóbbi
 9214    I,  1879    |                      iparvállalata volt; ebbõl 4 az élelmezési, 13 a ruházati,
 9215    I,  1879    |                    élelmezési, 13 a ruházati, 13 az építészeti, 23 a szövészet-
 9216    I,  1879    |                          esik, 17 a faiparra, 20 az érciparra, 22 a bõr- és
 9217    I,  1879    |                          bõr- és papír-, 3 pedig az olaj- és zsíriparra.~Ami
 9218    I,  1879    |                          forint részvénytõkével.~Az Alföldfiumei vasút Szegeden
 9219    I,  1879    |                      hidász kíséretében.~Ez volt az elsõ jel, mely arra emlékeztetett,
 9220    I,  1879    |                   öntöttek szét és megaranyozták az öreg ismerõs épületeket...
 9221    I,  1879    |                     épületeket... haláluk elõtt.~Az utcák elvesztették szokott
 9222    I,  1879    |                     egyetlenegy ember lett volna az egész város, egyetlenegy
 9223    I,  1879    |                      egyetlenegy szív lett volna az egész város, melyet összeszorított
 9224    I,  1879    |                        Március 4-ig a víz elérte az eddig soha nem tapasztalt
 9225    I,  1879    |                 áradatnak ellenállhatni. Ez volt az általános hit Szegeden,
 9226    I,  1879    |                       sem kell félni mondogatták az emberek egymásnak biztat­
 9227    I,  1879    |                        létemre naivságnak hittem az ilyen beszédet, hogy valaki
 9228    I,  1879    |                        megfogná; hiszen nem nyúl az vagy pintyõke, de végre
 9229    I,  1879    |                       õrzik.~Március 5-én délben az Újszegedre közlekedõ tiszai
 9230    I,  1879    |                 közlekedõ tiszai hajóhíd, kivált az elõrelátó Pillich Kálmán
 9231    I,  1879    |                      kiváló részt, nem sújthatók az önteltség és a hatalommal
 9232    I,  1879    |                         tudom miféle magas, csak az õ nagy talentuma elõtt érthetõ
 9233    I,  1879    |                     munka a belsõ töltéseken is, az államvaspályai töltést ezer
 9234    I,  1879    |                          rajként lepte el a nép. Az általános kényszermunka
 9235    I,  1879    |                          magát; igazságosan volt az fölosztva és minden kivétel
 9236    I,  1879    |                   bögrébe hordta utánuk a kávét.~Az általános munkakedvet látva,
 9237    I,  1879    |                         lakosságnak. Záloga volt az a menekvésnek.~Csendes este
 9238    I,  1879    |                         nagy dolgokat elkövetni.~Az meglehet. Lukács György
 9239    I,  1879    |                      alakú, mint egy körte. S ha az emberiség elmondhatja, hogy
 9240    I,  1879    |                      Szeged egy körte miatt lett az.~Homloka magas, de csak
 9241    I,  1879    |                          fején is ilyen gát van, az lesz a legkülönb ember a
 9242    I,  1879    |                        vannak esetek, amikor még az is baj, ha az ember túlságosan
 9243    I,  1879    |                         amikor még az is baj, ha az ember túlságosan érti a
 9244    I,  1879    |                          is ráfogni a lángelmét, az az egy azonban bizonyos,
 9245    I,  1879    |                          ráfogni a lángelmét, az az egy azonban bizonyos, hogy
 9246    I,  1879    |                        Még egyszer nyakadon vész az a plakát. Eltalálja borítani
 9247    I,  1879    |                        kormánybiztos volt.~Hanem az igaz, hogy nagyszerû is
 9248    I,  1879    |                        most nem dicsérem tovább. Az a két Tisza dolga.~A VESZÉLY
 9249    I,  1879    |                     dolga.~A VESZÉLY A PITVARBAN~Az első nap~A petresi szakadásnak
 9250    I,  1879    |                        méltó aggodalomba ejtette az egész várost. Praktikus
 9251    I,  1879    |                         egy óra alatt terjedt el az egy gondolatban hevülõ városban,
 9252    I,  1879    |                          a meleg vér egy csöppje az idegrendszeren. [!]~A víz
 9253    I,  1879    |                      múlva ide kellett érkeznie. Az egyedüli mentség most az
 9254    I,  1879    |                         Az egyedüli mentség most az Alföldifiumei vasúti töltés
 9255    I,  1879    |                  megerõsítésében volt kereshetõ. Az itteni gyors munkálatok
 9256    I,  1879    |                     folyt a portéka fölrakásában az alsó polcokról a magasabbakra.
 9257    I,  1879    |                        polcokról a magasabbakra. Az utcákat ezernyi katonai
 9258    I,  1879    |                  magaslatokat meghágta, és a víz az algyevi indóháznál a vasút,
 9259    I,  1879    |                          hajnali idõszakban mind az algyevi vasútvonal, mind
 9260    I,  1879    |                          víz a szilléri, továbbá az Alföldi Vasút helybeli pályaudvara
 9261    I,  1879    |                   lakosság értesíttetik, hogy ha az innét kijelölt végsõ védvonalaink
 9262    I,  1879    |                         helyhez a legbiztosabban az államvasúti indóháztól a
 9263    I,  1879    |                    egyúttal figyelmeztetik, hogy az esetre, ha a víz a belterületet
 9264    I,  1879    |                vízvédelmi bizottsági elnök.~Ezen az ijedtség bélyegét magán
 9265    I,  1879    |               kommentárral ellátni, kijelentve, »az nem jelenthet annyit, hogy
 9266    I,  1879    |                 fölzavart nyugalmú városban, hol az európai értékfogalmak egyszerre
 9267    I,  1879    |                      lehetett tudni, mi hát most az igazi vagyon, s mije lesz
 9268    I,  1879    |                    hozzátartozóikat.~S innen van az, hogy aznap éjféltáján,
 9269    I,  1879    |                      Szeged utolsó védbástyáján, az Alföldi Vasút töltésén,
 9270    I,  1879    |                        Szeged, de hát lehetett-e az másképp? Az is igaz, hogy
 9271    I,  1879    |                       hát lehetett-e az másképp? Az is igaz, hogy a vízvédelmi
 9272    I,  1879    |                      igazi nagy ember sem mindig az), e sorok írója pusztán
 9273    I,  1879    |                       pénztárakat a földszintrõl az emeletbe szállította. Künn
 9274    I,  1879    |                       lovas ezredes a fõispánnak az Alföldi-vasúti pályaudvaron.~-
 9275    I,  1879    |                          a rendelkezési hatalom, az események színhelyévé minden
 9276    I,  1879    |                   színhelyévé minden tekintetben az Alföldifiumei vasúti indóház
 9277    I,  1879    |                      vált. A hatalom ott székelt az étterem körül, s a munkások
 9278    I,  1879    |                     tanácsos is, mint szakember (az egyik következõ fejezet
 9279    I,  1879    |                        sem eshet baj többé, mert az õ töltése már elszakadt.~
 9280    I,  1879    |                         õ töltése már elszakadt.~Az elmúlt éj, melynek közepe
 9281    I,  1879    |                      hatalmas szél kerekedett, s az ár nagyon megostromolta
 9282    I,  1879    |                    leverõ hangulatot idézett elõ az intézõ körökben: mert csak
 9283    I,  1879    |                     elborult homlokkal. Nem volt az soha ilyen.~- Hol van hát
 9284    I,  1879    |                        soha ilyen.~- Hol van hát az a sokat emlegetett »Szeged
 9285    I,  1879    |                 valóságos zarándoklási hely volt az Alföldfiumei vaspálya udvar
 9286    I,  1879    |                          szerszámaikkal, részint az intelligens osztály tagjai,
 9287    I,  1879    |                    Rögtön vonuljon ki a lakosság az Alföldfiumei töltésekhez,
 9288    I,  1879    |                         utálattal fog elfordulni az ország azon várostól, amely
 9289    I,  1879    |                      saját sorsát megérdemelte.«~Az anyatöltés magasságát dél
 9290    I,  1879    |                        dél felé már fölülhaladta az ár. Most a bizalom, akinél
 9291    I,  1879    |                    akinél még megmaradt, pusztán az újonnan emelt nyúlgátakba
 9292    I,  1879    |                        ezernyi kubikos munkás, s az 1200 fõnyi katona, mely
 9293    I,  1879    |                     felügyeletben a kellõ erély.~Az egész munka pedig nélkülözte
 9294    I,  1879    |                      leginkább, miért dolgoznak.~Az utász tisztek nemegyszer
 9295    I,  1879    |                           FEKETE VASÁRNAP~Ma még az öreg harang is szomorúbban
 9296    I,  1879    |                       mire összehívja a híveket.~Az Iskola utcán, mely vasárnapokon
 9297    I,  1879    |                     valahová biztonságba vittek. Az ünneplõ ruhák szépen a láda
 9298    I,  1879    |                  vasárnap, csakhogy még feketébb az igazinál. Nem ért ma rá
 9299    I,  1879    |                       élénkség nélkül, déltájban az öreg Keméndy rendõri hivatalnok
 9300    I,  1879    |                      rendõri hivatalnok járta be az utcákat dobszó mellett,
 9301    I,  1879    |                      passzusában pedig ugyanarra az »isten nevében kéri«.~Érdekes
 9302    I,  1879    |                     jöttek be Szegedre, hogy itt az általános munkaszükségben
 9303    I,  1879    |                      Opponáltak, hivatkoztak még az õsi alkotmányra is; nem
 9304    I,  1879    |                  végzendõ feladat hazafias volta az ilyenkor elmaradhatatlan
 9305    I,  1879    |                    veszedelmes csuszamlások, hol az Alföldi töltés a baktóival
 9306    I,  1879    |                     pedig emlegetni sem kellett; az volt a legjobb, arról legkevesebbet
 9307    I,  1879    |                          s meghozta a kérelmükre az indorzátát.~- Visszafelé
 9308    I,  1879    |                          tovább is nyitva hagyta az ablakot, s savószínû szemei
 9309    I,  1879    |                          vizsgálni mûértelemmel.~Az a tenger pedig éppen haragudott.~
 9310    I,  1879    |                        szalmával, mit a szélvész az ártérrõl a víz szélére hajtott,
 9311    I,  1879    |                szemétdombok pokoli táncot jártak az út mentében.~Herrich tanácsos
 9312    I,  1879    |                        felénk fordulva.~- Lássák az urak, nagy szerencse Szegedre
 9313    I,  1879    |                   odasúgtam Verhovaynak:~- S ezt az embert küldik ide Szegedet
 9314    I,  1879    |                  Szegedet megmenteni? Akinek még az sem jut eszébe, hogy ha
 9315    I,  1879    |                       Kegyelmetek kértek valamit az imént?~Ezen csalhatatlan
 9316    I,  1879    |                       hová a zsák, de kitudódott az is, hogy Herrich úr azt
 9317    I,  1879    |                       HELYETTES~A vasúti töltést az éjjeli (Herrich szerint
 9318    I,  1879    |                         mentünk. A kormánybiztos az »István« nevû hajót adta
 9319    I,  1879    |                       ivott a vizébõl, visszatér az hozzá a világ végérõl, méla
 9320    I,  1879    |                     födélzetérõl sem látszott be az óriási tenger hossza-vége,
 9321    I,  1879    |                     töltést, a gyermekek sírtak, az öregek némán a földre szegzett
 9322    I,  1879    |                   házfödelet vitt a hullám éppen az átvágás felé. Kicsi vityillónak
 9323    I,  1879    |                    jönnek? Itt veszi meg magukat az isten hidege!~- Csak nem
 9324    I,  1879    |                        olyan hely ugyan nem volt az egész faluban, ahol tüzet
 9325    I,  1879    |                          mindenüvé csak nem megy az ár.~- De bizony hogy elmegy.~-
 9326    I,  1879    |                        oda is elmegy -, viszonzá az rendületlenül. - Ösmerem
 9327    I,  1879    |                          mellette nõttem föl, ha az egyszer megbolondul, nem
 9328    I,  1879    |                          A falu mellett elmenve, az elsõ emeletéig vízben úszó
 9329    I,  1879    |                     mintegy két puskalövésnyire, az államvasúti cifra hídnál
 9330    I,  1879    |                     füzeseket vérvörösre festve, az egymásba eltûnõ s újra kiszakadó
 9331    I,  1879    |                      mikkel a víz játszik, s nem az jutott eszünkbe, hogy milyen
 9332    I,  1879    |                          ezek! Máskor dehogy jut az embernek eszébe összeszorult
 9333    I,  1879    |                       között a napi eseményeket.~Az utolsó órák~De nem hittük,
 9334    I,  1879    |                        nap nyájasan bemosolygott az ablakokon, s a csendes idõjárás
 9335    I,  1879    |                      tavaszi lehelete csapta meg az arcokat, mindenki azt hitte,
 9336    I,  1879    |                     tanács is némileg fölocsúdva az elõzõ rémnapok ijedelmeibõl,
 9337    I,  1879(29)|                          biztatására irányult, s az nem viselte magán a »tény-konstatálás«
 9338    I,  1879(29)|                  tudomásának kellene lennie azon az »Egyetértés« és »Pesti Napló«
 9339    I,  1879    |                   intézte a kormánybiztoshoz.30~»Az egész Szeged városának a
 9340    I,  1879    |                       való védelmezése kizárólag az Alföldi-vasúti pályavonal
 9341    I,  1879    |                         készült védvonal nemcsak az általános közhangulat, hanem
 9342    I,  1879    |                          olyannyira gyenge, hogy az több ponton minden pillanatban
 9343    I,  1879    |                        megszöknek a töltésekrõl.~Az elöljáróság intézményei
 9344    I,  1879    |                       Neki magának azonban éppen az a legnagyobb baja, hogy
 9345    I,  1879    |                        esze van.~Szegednek pedig az, hogy nem használja föl
 9346    I,  1879    |                          Dáni Ferenc, mert bízik az eszében, azt hiszi, bolonddá
 9347    I,  1879    |                        maradandó nevet szerzett, az a szegedi árvíz.~De ami
 9348    I,  1879    |                       ami õt legjobban dicsõíti, az azon körülmény, hogy fõispán
 9349    I,  1879    |                          sem mozdított keresztbe az egész idõ alatt.~S ha a
 9350    I,  1879    |                    keresni akarja a hibákat, még az utolsó városi hajdú mûködésében
 9351    I,  1879    |                 kárhozatos mulasztásokat, csupán az egyetlen Dáni az, aki nem
 9352    I,  1879    |                          csupán az egyetlen Dáni az, aki nem követett el semmi
 9353    I,  1879    |                        semmi hibát, aki ártatlan az egész katasztrófában, mint
 9354    I,  1879    |                    katasztrófa után született.~S az az igazi diplomácia: a dolog
 9355    I,  1879    |                 katasztrófa után született.~S az az igazi diplomácia: a dolog
 9356    I,  1879    |                        semmi nyoma ne legyen.~Én az olyan embert, mint Dáni,
 9357    I,  1879    |                        meg elég lett volna, hogy az egész Európát elpusztítsa
 9358    I,  1879    |                     üdvéért.~A LEGBORZASZTÓBB ÉJ~Az a sötét szándék, mely a
 9359    I,  1879    |                  végrehajtva. Szövetségesül jött az éj, s az borongós volt,
 9360    I,  1879    |                      Szövetségesül jött az éj, s az borongós volt, s fekete
 9361    I,  1879    |                       volt, s fekete éppen, mint az a szándék.~Az állatok ösztönszerûleg
 9362    I,  1879    |                        éppen, mint az a szándék.~Az állatok ösztönszerûleg megérezték
 9363    I,  1879    |                 veszedelmet: midõn esti 8 órakor az »Új-világ«-ba mentünk vacsorálni,
 9364    I,  1879    |                          fél óra múlva rá kitört az iszonyatos vihar, mely megrezegtette
 9365    I,  1879    |             megrezegtette a fenyegetett városban az ablaktáblákat, végigsüvített
 9366    I,  1879    |                      emberek lábdobogása vegyült az orkán süvítésébe. Némán
 9367    I,  1879    |                      süvítésébe. Némán szaladtak az utcákon, ki föl, ki le,
 9368    I,  1879    |                       némelyek, gyakran lerogyva az úton, meg ismét fölkelve.~
 9369    I,  1879    |                      vihar ott is sápadtra festé az arcokat. A szörnyû hír azonban
 9370    I,  1879    |                         tûnhetett föl. Mindössze az történt, hogy egy csomó
 9371    I,  1879    |                           mindenütt rákiáltottam az emberekre:~- Jó lesz az
 9372    I,  1879    |                          az emberekre:~- Jó lesz az éjjel le nem feküdni.~De
 9373    I,  1879    |                        kimerültség nem válogatós az idõben.~Éjfél táján Kalmár
 9374    I,  1879    |                         István ügyvéd toppant be az »Oroszlány« kávéházba.~-
 9375    I,  1879    |                         Siettem ki a töltésekre. Az egész városban nem lehetett
 9376    I,  1879    |                    helyébe.~Olyan volt már akkor az ostromló tenger, ez éjjel
 9377    I,  1879    |                       akkor vele bírni. Itt csak az Isten segíthet: õ is csak
 9378    I,  1879    |                         menni a kettõnél, melyet az imént vert el a toronyóra.~
 9379    I,  1879    |                       történelmi szép jelenetre.~Az elnöki széken a zöld asztal
 9380    I,  1879    |                       széken a zöld asztal fején az õsz Csermelényi Iván ült,
 9381    I,  1879    |                   harsányan. A töltés átszakadt. Az ár nagy tömegben hömpölyög
 9382    I,  1879    |                           otthon?« Egy óra múlva az az egész haragvó tenger
 9383    I,  1879    |                        otthon?« Egy óra múlva az az egész haragvó tenger lesz
 9384    I,  1879    |                vészharang még akkor sem kongott, az ágyúlövés még akkor sem
 9385    I,  1879    |                    dördült meg, hogy tudtul adja az óriás területen fekvõ város
 9386    I,  1879    |                         A harang néma maradt31 s az ágyú nem dördült el.32~Én
 9387    I,  1879(31)|                                                  Az intézők azt hozzák föl e
 9388    I,  1879    |                        téren fekvõ Zsótér-házba, az Eisenstdter szállására menekültem.
 9389    I,  1879    |                      mint kétezer menekülõ volt.~Az Eisenstdter ablakai az elsõ
 9390    I,  1879    |                           Az Eisenstdter ablakai az elsõ emeleten éppen a városház
 9391    I,  1879    |                tanácstermére néznek. Kinyitottam az ablakot.~Oly sötétség uralkodott
 9392    I,  1879    |                          uralkodott künn, mintha az egész világ valami kormánybiztos
 9393    I,  1879    |                     idegeimet fogva tartotta. Ha az ember tudta volna, hogy
 9394    I,  1879    |                         fogát, és nem lett volna az rettenetes; ha a tûz jön,
 9395    I,  1879    |                         amik be fognak csapkodni az ablakon, s amik hamuvá égetnek
 9396    I,  1879    |                     posztóval bevont asztalokon. Az egyik nyitva feledett ablakot
 9397    I,  1879    |                 odacsapta a szél vadul a falhoz; az üveg csörömpölve mállott
 9398    I,  1879    |                         s bömböléssé növelte még az atmoszférák között.~A tanácsterem
 9399    I,  1879    |                  egyenkint meg lehetett ösmerni. Az õsz Lukács kormánybiztos
 9400    I,  1879    |                        Valamennyinek sápadt volt az arca. Egy szõke férfi leborult
 9401    I,  1879    |                      szõke férfi leborult fejjel az asztalra és sírt.~Leültek
 9402    I,  1879    |                           sziszegve, mászva jött az óriási áradat, elfoglalva
 9403    I,  1879    |                 völgyezeteket, aztán a dombokat.~Az éjbe betekintve a magasból
 9404    I,  1879    |                       éjbe betekintve a magasból az ember nem ismerte föl a
 9405    I,  1879    |                       lehetett volna hinni, hogy az az út... De mikor aztán
 9406    I,  1879    |                    lehetett volna hinni, hogy az az út... De mikor aztán elkezdtek
 9407    I,  1879    |                         De mikor aztán elkezdtek az úton hordók hemperegni,
 9408    I,  1879    |                         lovak és borjúk csúszni, az ember hüledezve kiáltott
 9409    I,  1879    |                        hüledezve kiáltott föl.~- Az ott a víz!~Egy tenger, mely
 9410    I,  1879    |               dagadásában, mely lopva jött, mint az orgyilkos, és sebesebben,
 9411    I,  1879    |                   orgyilkos, és sebesebben, mint az aggodalom. És egyszerre
 9412    I,  1879    |                    kitérni sehol.~És amint látta az ember a magasból nyitott
 9413    I,  1879    |                         kétségtelenné vált, hogy az ott alant a víz.~S e házak
 9414    I,  1879    |                      vagdalta a tenger pofájához az égõ gyufagyár üszkeit.~Tûz
 9415    I,  1879    |                 hömpölygõ ár, amint megcsapkodja az égõ ház falait, azt felelné
 9416    I,  1879    |                        föl lesz fedve annak, ami az elmúlt borzalmas éjszakán
 9417    I,  1879    |                    gyõzné azt mind számba venni.~Az ár elborította az egész
 9418    I,  1879    |                         venni.~Az ár elborította az egész várost, csupán egyetlen
 9419    I,  1879    |                         csupán egyetlen utcáját, az »Iskola utcá«-t hagyva szárazon.~
 9420    I,  1879    |                     siratja, ki veszi számba?~És az a rengeteg nyomor, ezer
 9421    I,  1879    |                        örökre eltemetett fészkei az örömnek, iszapba veszett
 9422    I,  1879    |                         hossza, vége.~Említsük-e az atyát, ki, mint egy szemtanú
 9423    I,  1879    |                     picike kacsóival kapaszkodva az ágakba?~Szóljunk-e az anyáról,
 9424    I,  1879    |                kapaszkodva az ágakba?~Szóljunk-e az anyáról, ki fuldokolva is
 9425    I,  1879    |                        gyermekét pólyáiban, hogy az legalább néhány percig még
 9426    I,  1879    |                          csupán más-más alakban.~Az életmentés körül különösen
 9427    I,  1879    |                       megmenthetõ, megmentessék.~Az elsõ két napon, különösen
 9428    I,  1879    |                  külvárosokban, a fákról kellett az embereket behordani a várnál
 9429    I,  1879    |                          csak egyszer sütteté el az ágyút, minél fogva nem figyelmezteté
 9430    I,  1879    |                    lehetett a tengert megcsalni.~Az áradat kitépte a fát tövestõl,
 9431    I,  1879    |                          utcákat nyitott magának az ár, korlátlan kilátást nyújtva
 9432    I,  1879    |                         egyik végérõl a másikig.~Az Alsóváros le a piacig romokban
 9433    I,  1879    |                          fényes Szeged valamikor az árvíz elõtt.«~A hullámokból,
 9434    I,  1879    |                          erõteljesen legelõbb is az alkotmányos érzület emelkedett
 9435    I,  1879    |                 alkotmányáért nyúl, büszke lehet az ország.~Ez a nép nagy így
 9436    I,  1879(32)|                                                  Az intézők azzal beszélik ki
 9437    I,  1879(32)|                      hogy Metz puskaműves, akire az elsütés volt rábízva, megszökött.~
 9438    I,  1879    |                      romok alatt? Hányat vitt el az ár s temetett piszkos iszapjába?~
 9439    I,  1879(34)|                                               Ha az árvíz, ami fájdalom, még
 9440    I,  1879    |                         csendért harcoló Szeged.~Az idõ nagy dolgokkal volt
 9441    I,  1879    |                      Szeged flegmatikusan vette.~Az ország fölzúdult a keleti
 9442    I,  1879    |                          kis életjel volt innen, az mind mesterségesen lett
 9443    I,  1879    |                          a kereskedelmet is, meg az ipart is, egyszóval Szeged
 9444    I,  1879    |                      mely palotáinak szépségével az egész világnak imponál de
 9445    I,  1879    |                     gyárakat építeni.~*~Különben az építtetõ cég a hibás. Miért
 9446    I,  1879    |                     hibás. Miért nem oszlatta el az aggodalmakat a tûzveszély
 9447    I,  1879    |                        állíttatott tûzõrnek.~Már az ellen csak nem bírt volna
 9448    I,  1879    |                      mégis civilizálódik, s [ha] az isten is úgy akarja, maholnap
 9449    I,  1879    |                     árendát fizessen azért, hogy az híddal engedi elcsúfítani
 9450    I,  1879    |                        híddal engedi elcsúfítani az õ szép szõke Tiszáját.~*~
 9451    I,  1879    |                           mert szem elõtt tartja az arany igét, hogy: »lassan
 9452    I,  1879    |                      szintén e szavakkal ejti el az ipar fejlõdését.~Magna ingenia
 9453    I,  1879    |                    éjszakát!~24. sz., január 30.~AZ ÚJ MAJOROS~Mióta Majoros
 9454    I,  1879    |                       Manchai lovag ismét ott ül az országgyûlésen, támadnak
 9455    I,  1879    |                     szóval vissza ne térjen erre az ügyre, nem a cikkíró kedvéért,
 9456    I,  1879    |                        elbánni.~Hja persze! mert az illetõ úr bizonyosan a »
 9457    I,  1879    |                     vezércikkezni és a Times-nak az az õ természetes hivatása,
 9458    I,  1879    |                  vezércikkezni és a Times-nak az az õ természetes hivatása,
 9459    I,  1879    |                       címû cikkecske jelent meg, az csak a »Szegedi Napló« volt,
 9460    I,  1879    |                       még csak egy rosszabb van, az asszony.«~E nagy, tekintélyes
 9461    I,  1879    |                       uszkár bezzeg nekiszabadul az olcsó csontnak és az olcsó
 9462    I,  1879    |                nekiszabadul az olcsó csontnak és az olcsó dicsõségnek, s éppen
 9463    I,  1879    |                     éppen olyan hangon megy neki az én szerény, jóakaratú cikkemnek,
 9464    I,  1879    |                         észre nem vette, mert ez az úr a védelem csalóka lárvája
 9465    I,  1879    |                      nõket, mint én.~Tudom, hogy az igen rosszul fog esni a
 9466    I,  1879    |                         rendezzük a társadalmat, az államéletet, mi adunk irányt
 9467    I,  1879    |                         Miért rossz hát mégis ez az irány?~S ezzel ez az úr (
 9468    I,  1879    |                          ez az irány?~S ezzel ez az úr (úgyhiszem, célzatosan)
 9469    I,  1879    |               eszmemenetet, hogy keresd ebben is az asszonyt.~Mert ha úgy szabjuk
 9470    I,  1879    |                    asszonyt.~Mert ha úgy szabjuk az irányt a családban, hogy
 9471    I,  1879    |                  tékozolhassanak s nagyzoljanak, az annyit tesz, hogy a nõk
 9472    I,  1879    |                  helyesen, nem pedig önmaguktól, az okszerû nevelés által megnemesített
 9473    I,  1879    |                   Szegény asszonyok! mentsen meg az isten ilyen jóbaráttól!~*~
 9474    I,  1879    |                       cikkírónak nincsen fogalma az emberi társadalomnak s annak
 9475    I,  1879    |                  társadalomnak s annak hatásáról az államelméletre. A férfi
 9476    I,  1879    |                         ilyen, megrovások tárgya az.~A vagyont-konzerváló nõt
 9477    I,  1879    |                          hosszú sorban lép elénk az ellenkezõ.~Van-e hát igazunk?~
 9478    I,  1879    |                   igazunk?~S ha megrovandó férfi az, ki a neje vagyonából él,
 9479    I,  1879    |                   vagyonából él, s ha megvetendõ az, ki a neje vagyonát tékozolja
 9480    I,  1879    |                       tékozolja nem-e megrovandó az a nõ is, ki a férje vagyonát
 9481    I,  1879    |                       társadalom bajairól írjon, az nem »Kurmacher«, az orvos,
 9482    I,  1879    |                       írjon, az nem »Kurmacher«, az orvos, ki a sebeket tapogatja
 9483    I,  1879    |                  igazságok maradnak akkor is, ha az illetõ cikkíró nem akarja
 9484    I,  1879    |                        maradjanak!~Még csak arra az állításomra akarok reflektálni,
 9485    I,  1879    |                       tudatlanok. Fönntartom ezt az állításomat.~De nem úgy
 9486    I,  1879    |                        azt, hogy a két miniszter az elvállalt óriási föladatokkal
 9487    I,  1879    |                      teljesít, mert megnyugtatja az országot e két férfiú tudománya
 9488    I,  1879    |                            február 22.~Azt tudja az ország, hogy Zsedényi rendkívül
 9489    I,  1879    |                          luxusadót nem fizetett. Az is igaz, hogy a Zsedényi
 9490    I,  1879    |                     nagyon olcsón jutott.~Voltak az öregúrnak bogarai, hogy
 9491    I,  1879    |                           a mintarajztanoda stb.~Az ilyen bogarak mellett aztán
 9492    I,  1879    |                       Most lássák, hogy vagyunk!~Az öregúrnak kora elõjogánál
 9493    I,  1879    |                  Zsedényivel Párizsban, s megint az a kalap van a fején. »Hát
 9494    I,  1879    |                      Béla igyekezett kapacitálni az öregurat, s elõhozta, hogy
 9495    I,  1879    |                         a tétel megszavaztatott. Az 1876. évi 30 milliónyi deficitbõl
 9496    I,  1879    |                      Sápadtan, földúlva látom ma az »Oroszlány« mellett elmenni
 9497    I,  1879    |                       bajod, »testvér« (mert azt az alföldi megszólítást szokta
 9498    I,  1879    |                          feleségem elõtt játszom az ijedelmet, mert el akarom
 9499    I,  1879    |                          ezen intézkedésnek csak az a célja lehet, miszerint
 9500    I,  1879    |                       találjon.~Mert aki alszik, az nem vétkezik.~S aki nem