bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

10001    I,  1879    |                         levõ borjunak otthon bõg az anyja. Szluha nem hajhász
10002    I,  1879    |                     Általában igen érdekes anyag az elmélkedésre a szegedieknek,
10003    I,  1879    |                    elfordult a népszerûség, mert az országgyûlésen nem játszott
10004    I,  1879    |                  szemtelen, mert nem szólt hozzá az olyan kérdésekhez, amikhez
10005    I,  1879    |                     éretlen fickók humbugizálnak az országgyûlési padokon...
10006    I,  1879    |                           Többet használunk vele az országnak.~Különben bocsánat
10007    I,  1879    |                          emelkedve annyira, hogy az ilyen apró dolgok nem zsenírozzák.~-
10008    I,  1879    |                      mondja! Tehát ön?~- Igenis, az én mûvem. Most, ahogy körülvizsgáltuk
10009    I,  1879    |                      zsilip köll - szóltam én.~- Az, isten ugyse! - mondá õ,
10010    I,  1879    |           fotográfiájához, melybõl még azonkívül az a tanulság hogy Ferdi tudománya
10011    I,  1879    |                        panaszkodott elõtte, hogy az utazási utalványát s különféle
10012    I,  1879    |                         oh fiatalember, - mondja az öregúr gúnyorosan - ön még
10013    I,  1879    |                           Ha ön azt akarja, hogy az összes számadását helyben
10014    I,  1879    |                 fölületes bonmot. Mély filozófia az.~S én ajánlom azt mindazon
10015    I,  1879    |                     egy-egy ostobaságot is, amin az ellenzék megbotránkozhassék.~
10016    I,  1879    |                         megbotránkozhassék.~Mert az ellenzéknek olyan szükséges
10017    I,  1879    |                    pihenõ embernek a testmozgás; az ellenzék emberhússal él,
10018    I,  1879    |                 mûködését, azt kell látnia, hogy az egy galimathiász. Egy kocsi
10019    I,  1879    |                          galimathiász. Egy kocsi az, melyet az iparosok indítottak
10020    I,  1879    |               galimathiász. Egy kocsi az, melyet az iparosok indítottak meg,
10021    I,  1879    |                       amelynek a két elsõ kereke az önzés, a hátulsó két kereke
10022    I,  1879    |                         hátulsó két kereke pedig az esetlegesség.~S hogy teljes
10023    I,  1879    |                         múltat bolygatni. Legyen az most pihenõ tó, s nyelje
10024    I,  1879    |                      vitte, megássa sírját is. S az egy olyan sír lesz aztán,
10025    I,  1879    |                        úgylehet - csupán paróka.~AZ ASSZONYOK~Egészen elszoktam
10026    I,  1879    |                      elszoktam ettõl a tárgytól. Az árvíz elmosta ezt is, mint
10027    I,  1879    |                         Mennyi fény!~Nem. Ez nem az elpusztult város! Ez egy
10028    I,  1879    |                     pusztaság volt itt minden, s az ember keresztül evezhetett
10029    I,  1879    |                       ember keresztül evezhetett az utcákon anélkül, hogy csak
10030    I,  1879    |                       könnycseppjérõl énekeltek.~Az országgyûlés sebeink fölött
10031    I,  1879    |                   sebeink fölött tanácskozott, s az egész világ minket sajnált.~
10032    I,  1879    |                       lassankint; kizöldült a fû az iszapos mezõn, s a hangyaraj
10033    I,  1879    |                       önkénytelenül ásítani kezd az ember. Nem érzi magát jól,
10034    I,  1879    |                         érzi magát jól, pedig jó az étel, tûrhetõ az ital, nem
10035    I,  1879    |                        pedig jó az étel, tûrhetõ az ital, nem halálthozó a levegõ, -
10036    I,  1879    |                    mindjárt elfelejtették. Ebben az egyetlen pontban rendkívül
10037    I,  1879    |                koldustarisznya...~Tompán kongtak az egyhangú léptek a kövezeten,
10038    I,  1879    |                        is egyszerre megrázkódott az ember s fázni kezdett, s
10039    I,  1879    |                       furcsán érezte magát ebben az idegen, ebben a síri világban...
10040    I,  1879    |                        fürdõszezon, amint eljött az az idõ, hogy mindenki visszasiet
10041    I,  1879    |                     fürdõszezon, amint eljött az az idõ, hogy mindenki visszasiet
10042    I,  1879    |                         hogy mindenki visszasiet az õszi napokkal a saját tûzhelyére,
10043    I,  1879    |                       kis kapuban virág nyilik...az egyikben kettõ...három.~
10044    I,  1879    |                          három.~Ha végig megyünk az utcákon, kinyílnak az ablakok
10045    I,  1879    |                    megyünk az utcákon, kinyílnak az ablakok jobbra, balra, s
10046    I,  1879    |                         Üde levegõ csapkodja meg az arcokat, balzsam terjed
10047    I,  1879    |                   egészen: mindenestül.~Oh, azok az asszonyok!~Amint õk megjöttek:
10048    I,  1879    |              mindnyájunknak szüksége van.~Hát ez az egy?~Anadyoménét a gráciák
10049    I,  1879    |                        bizony mégiscsak hiányzik az elõkelõ színezetük. Agglegények
10050    I,  1879    |                   Zsigmond szerint ránk mosolyog az ételekrõl.~Ezzel egyébiránt
10051    I,  1879    |                      eddig mindig mások nõsültek az õ kedvéért.~Más, egészen
10052    I,  1879    |                      egészen más légkört festek: az elegáns világ szalonjaiba
10053    I,  1879    |                        világ szalonjaiba vezetem az olvasót, s ott írok le egy
10054    I,  1879    |                       ismét egy mosoly a jutalma az úrnõ ajkairól.~Ezalatt némi
10055    I,  1879    |                     pillantásaikat a társaságon; az udvariasság és szerénység
10056    I,  1879    |                    harmadik párnak sétáljon-e be az ebédlõbe?~Az idõ sürget;
10057    I,  1879    |                       sétáljon-e be az ebédlõbe?~Az idõ sürget; egyszerre három
10058    I,  1879    |                          egy uszályos ruha felé; az uszályos ruha találomra
10059    I,  1879    |                          csoda, ha néha õk, akik az utolsók az ebédlõben, elsõk
10060    I,  1879    |                         néha õk, akik az utolsók az ebédlõben, elsõk a hálószobában!~
10061    I,  1879    |                papírdarabkákról, melyek számukra az asztalnál helyet jelölnek
10062    I,  1879    |                          serege csillámlani kezd az egész vonalon: minden tányér
10063    I,  1879    |                        nagy virágváza azaleákkal az asztal közepén emeli föl
10064    I,  1879    |                     hangzik lazán... elveszõleg.~Az ebéd elején a »societas«
10065    I,  1879    |                  feszélyesen, érzéketlenül, mint az õrkatonák a faköpenyekben.~
10066    I,  1879    |                         sem mozdulnak, mindössze az ebédlõ falaira vet olykor
10067    I,  1879    |                     össze minden tál ételt, amit az inasok körülhordanak. Ha
10068    I,  1879    |                         közelíteni a mûvészetet.~Az asztal végén ül a két kis
10069    I,  1879    |                          a »haute crème« külseje az ebéd fölött. Ha valaki végignézne
10070    I,  1879    |                     fölött. Ha valaki végignézne az asztal alatt, valóságos
10071    I,  1879    |                  nonchalance« ízléssé magasodva.~Az ételek pontosan kimért,
10072    I,  1879    |                   Amelyikbõl pedig enni kivánunk az elõkelõ modor követelménye,
10073    I,  1879    |                       nem szeretünk.~S innen van az, hogy egy polgári háznál
10074    I,  1879    |                   testtagja a legkapósabb.~De ím az ebéd vége felé jár... Másodszor
10075    I,  1879    |                       megváltoztatja a sociétét. Az egyetemes gondatlanság veszi
10076    I,  1879    |                    széttolják: több vendég félig az asztalra hajol, a társalgás
10077    I,  1879    |                      tétlenül állanak s már csak az eltakarítás foglalkoztatja
10078    I,  1879    |                           Nekem tout egal. Ennél az is fontosabb, hogy hova
10079    I,  1879    |                          fog a nap többé fürödni az idén.~Leveti zöld ruháját
10080    I,  1879    |                  megbarnul, majd megfehéredik. - Az ég felhõs lesz fölötte,
10081    I,  1879    |                        ég felhõs lesz fölötte, s az enyhe nyári fuvalom helyett
10082    I,  1879    |                      delenkint pedig föloszlatja az ezüstöt a nap, s bearanyozza
10083    I,  1879    |                    szatymazi tanyákon fölhangzik az idõszerû nóta imitt-amott:~
10084    I,  1879    |                         de Caton~Már mi magyarok az egy Rómer Flóris kivételével
10085    I,  1879    |                      borban szeretjük a vénet, s az élemedett korú szépnem iránti
10086    I,  1879    |                        nyara« annál inkább, mert az seholsem olyan szép szezon,
10087    I,  1879    |                          vidám szüret esik ebben az idõben.~Ha az öreg Noé ide
10088    I,  1879    |                         esik ebben az idõben.~Ha az öreg Noé ide jönne egyszer,
10089    I,  1879    |                          sok öröm forrásává lett az már kétezer év óta, hõsök
10090    I,  1879    |            rekonstrukciót.~Talán semmi sem szebb az Alföldön, mint éppen az
10091    I,  1879    |                          az Alföldön, mint éppen az õsz, az a búskomorság, az
10092    I,  1879    |                     Alföldön, mint éppen az õsz, az a búskomorság, az a melankólikus
10093    I,  1879    |                        az õsz, az a búskomorság, az a melankólikus nyugalom,
10094    I,  1879    |                 körülbelül negyven lapot szentel az õsz leírásának Szeged környékén.~
10095    I,  1879    |                     elkap a forgószél... s mikor az arcodhoz vágja, a meghalt
10096    I,  1879    |                          meghalt szeretõ izenete az, sírok hazájából.~A végtelen
10097    I,  1879    |                          láttam azt itt, s abból az idõbõl leginkább egy fiatal
10098    I,  1879    |                        tánc ez a szilaj csárdás.~Az egész társaság Marit bámulta,
10099    I,  1879    |                     Megfordultam s jól megnéztem az öreg urat. Egy tiszteletben
10100    I,  1879    |                          és kérdõleg tekintettem az orvos arcára:~- Úgy van, -
10101    I,  1879    |             kérlelhetetlen szigorral bünteti meg az ellen elkövetett merényleteket.
10102    I,  1879    |                           Ez egy egészen új neme az öngyilkosságnak.~- De az
10103    I,  1879    |                         az öngyilkosságnak.~- De az istenért, tudatni kellene
10104    I,  1879    |                     tudatni kellene ezt legalább az anyjával.~- Azt hiszi nem
10105    I,  1879    |             Megharagudott rám. Mi ad nekem jogot az õ leánya rágalmazására?
10106    I,  1879    |                          õ leánya rágalmazására? Az emberek õrültségénél uram
10107    I,  1879    |                        vonagló ajakkal a földön. Az én ismerõsöm, a doktor emelte
10108    I,  1879    |                         s nem is kelt föl többé. Az idei szüret már nélküle
10109    I,  1879    |                       végbe Szatymazon.~És ebbõl az a tanulság: hogy mégiscsak
10110    I,  1879    |                          és a szegedi választás. Az isten és a magyar miniszterek.
10111    I,  1879    |                         szürke gérok is elárulja az örökké ifjú és gavallér
10112    I,  1879    |                       tudott.~Politikai körökben az a nézet van elterjedve,
10113    I,  1879    |                         kezd. A nagy rébusz csak az, hogy milyen irányban. Némelyek
10114    I,  1879    |                          begyöpesedett sírjából. Az okosabbak azonban azt hiszik,
10115    I,  1879    |                         azonban azt hiszik, hogy az Andrássy célja Tisza Kálmán
10116    I,  1879    |                      pedig, hogy a terebesi gróf az egyesült ellenzék élére
10117    I,  1879    |                      Élénken festette le elõttem az általános korrupciót. S
10118    I,  1879    |                    meghalt. Borzasztó ez uram!~- Az ördögbe is! Ön igazán szegedi
10119    I,  1879    |              képviselõnek való - mondtam neki. - Az kell a szegedieknek, hogy
10120    I,  1879    |                         a szegedieknek, hogy még az úristen is belevonassék
10121    I,  1879    |                        panasszal s keserûséggel. Az igaz, hogy méltán. De némely
10122    I,  1879    |                         is egy-egy nagyobb bolha az ember testén, egy nagyot
10123    I,  1879    |                         Verhovay összetalálkozik az utcán Wahrmannal:~- Gratulálok
10124    I,  1879    |                    kérdezni, hogy mennyit szokás az ilyenért fizetni?~De hagyjuk
10125    I,  1879    |                politikusokat. Beszéljünk valamit az irodalomról. Szeged térképét
10126    I,  1879    |                         Szeged térképét elvittem az »írói körbe« s megajándékoztam
10127    I,  1879    |                        rokonszenveteket - mondja az öreg Guszti, - de nem csodálom,
10128    I,  1879    |                         mert nekem is a víz fáj; az, amelyiket a borban megittam
10129    I,  1879    |                          áll a mozgalom élén, ki az Asbóth által fölhozott adatok
10130    I,  1879    |                        építeni Szegeden.~Sõt, ha az asszonyok megkérnék - a
10131    I,  1879    |                      arabok és rómaiak, úgy mint az egyiptomi nép romlatlan
10132    I,  1879    |                      népe Egyiptom büszkesége és az Ápis-imádók fajának zöme.~
10133    I,  1879    |                     kincset, majd gondoskodom én az elõbbinek fölépülésérõl
10134    I,  1879    |                       elõbbinek fölépülésérõl és az utóbbinak igazságos szétosztásáról.~
10135    I,  1879    |                      hûsége hasonló a magaméhoz. Az Nílus II. testvérem. Õ részt
10136    I,  1879    |                         a száraz- és víziutakon. Az igaz, hogy egyik rabszolgád
10137    I,  1879    |                        Nílus II-t helytartójának az elpusztult városban.~Az
10138    I,  1879    |                          az elpusztult városban.~Az új fáraói helyettes bevonult
10139    I,  1879    |                       helyettes nagysága fölött.~Az eunuchoknak néma engedelmeskedés
10140    I,  1879    |                       szomszéd faluba küldetett, az Ápis tisztelet fõpapjául.~
10141    I,  1879    |                          sürgés-forgás. Kutatták az egyesek kárát, mintha megfizetnék
10142    I,  1879    |                        kárát, mintha megfizetnék az utolsó „páráig”.~A fáraói
10143    I,  1879    |                      hullanak le és mint közeleg az év ridegebb szaka.~A Nílust
10144    I,  1879    |                        midõn végre bekövetkeztek az õszi esõk, midõn metszõ
10145    I,  1879    |                   összehordott rakásra számunkra az emberi szeretet? Miért nem
10146    I,  1879    |                           Ha éheznek, ha fáznak, az nem tesz semmit. A fáraói
10147    I,  1879    |                        mellett, hogy ami a népé, az osztassék ki a nép között.~
10148    I,  1879    |                      hozzáfogtak újabb munkához.~Az elpusztult város lakói nem
10149    I,  1879    |                    szentele.~Ez maradt csak fönn az elpusztult város emlékét
10150    I,  1879    |                          látnálak amint ott ülsz az írói kör legbelsõbb szobájában
10151    I,  1879    |                        népet.~Pedig hiába látlak az írói körben, mert te most,
10152    I,  1879    |               legmagyarabb város Szeged, és maga az írói világ ajándékkal tisztel
10153    I,  1879    |                          írónak lenni. Mikor még az égi szikrát eltaposták.
10154    I,  1879    |                          tûrni, elszenvedni, míg az új éra megvirradt.~*~Nincs
10155    I,  1879    |                       könnyed, síma és egyszerû. Az alakok, akiket teremt, legnagyobbrészt
10156    I,  1879    |                    Minden csillag éjelez.~Mit ér az ég csillaga,~Ha nincsen
10157    I,  1879    |                          és ismerõsei közt, ahol az örök derû képviselõje. Jókedvû
10158    I,  1879    |                       Laukára mondta Jókai, hogy az isten jó kedvében teremtette
10159    I,  1879    |                       mindig tréfáló, gúnyolódó.~Az élet fonákságait nagy elõszeretettel
10160    I,  1879    |                  Mindenki elpusztult azóta, csak az öreg Guszti bácsi maradt
10161    I,  1879    |                       Guszti bácsi maradt meg, s az a virtus benne, hogy »fiatal
10162    I,  1879    |                        Szegeden Jekelfalussyval, az országrendészeti fõnökkel.
10163    I,  1879    |                        komolyan - mert nem tudja az ember, hol kell fölütni
10164    I,  1879    |                     egy-egy jónevû auktort, hogy az embert kisegítse az észjárásban.~
10165    I,  1879    |                         hogy az embert kisegítse az észjárásban.~Voltak pedig
10166    I,  1879    |                     kérdezi tõlem valaki: igaz-e az a - Lexikon-história, melyet
10167    I,  1879    |                    melyet a Hiradó említett.~Hát az bizony egészen igaz. E.
10168    I,  1879    |                        olyan szakavatottan, hogy az ország határozottan legelõkelõbb
10169    I,  1879    |                         egyes fõispáni ebédeken, az alsó-, felsõ- és móravárosi
10170    I,  1879    |                       hát kedves Kék Hiacynt úr, az nem úgy megy a világon!
10171    I,  1879    |                         ezen a lénián fölül van, az az irodalom, ami azon a
10172    I,  1879    |                      ezen a lénián fölül van, az az irodalom, ami azon a lénián
10173    I,  1879    |                          azon a lénián alul van, az az irodalmi szemét.~Én nem
10174    I,  1879    |                       azon a lénián alul van, az az irodalmi szemét.~Én nem
10175    I,  1879    |                          Ön mint laikus is lehet az irodalomnak jó barátja,
10176    I,  1879    |                          jó barátja, aki maga is az írók eszméi nyomán firkálgat
10177    I,  1879    |              ledehonesztálni. S mert higgye meg, az irodalom egy bûbájos istenasszony.
10178    I,  1879    |                         istenasszony. Közelében, az õ szalonjaiban csak a közvetlen
10179    I,  1879    |                          meg?~Hogy teljes legyen az udvara, ahhoz az is szükséges,
10180    I,  1879    |                          legyen az udvara, ahhoz az is szükséges, hogy legyenek
10181    I,  1879    |                          sõt még ugató kutyái is az udvaron.~Az ön mûködése
10182    I,  1879    |                      ugató kutyái is az udvaron.~Az ön mûködése létjogát tagadni
10183    I,  1879    |                          lehet jogom, nekem csak az ellen lehet kifogásom, hogy
10184    I,  1879    |                          szerepet akar cserélni.~Az nem megy, uram!~Mert arra
10185    I,  1879    |                      volna úrnak, s bement volna az úri kompániába pikettírozni.~
10186    I,  1879    |                    irodalmi dolgokba. Nagy káosz az önnek, amiben bajos lesz
10187    I,  1879    |                           Mert lássa a »bab« meg az »áspiskígyó« sem olyan dolgok,
10188    I,  1879    |                      vannak.~Ön a történelemmel, az irodalomtörténettel és az
10189    I,  1879    |                        az irodalomtörténettel és az anthológiákkal keverte össze
10190    I,  1879    |                   pontnál kissé.~Távol van tõlem az az intenció, hogy én a »
10191    I,  1879    |                        kissé.~Távol van tõlem az az intenció, hogy én a »Magyar
10192    I,  1879    |                   mintegy magyarázatul szükséges az illetõk életrajza.~Hogy
10193    I,  1879    |                          szellemdús dolgot mond, az már elõttem figyelemre méltó
10194    I,  1879    |                 jelentékenyebb jó dolgot írt, de az az egy dolog is kell, hogy
10195    I,  1879    |              jelentékenyebb jó dolgot írt, de az az egy dolog is kell, hogy
10196    I,  1879    |                        evégbõl nem volt szüksége az én protekciómra.~Többnyire
10197    I,  1879    |                    minthogy azonban ezek jobbára az A és B betûkbe tartoztak,
10198    I,  1879    |              szíveskedjenek.~Én tehát fölküldtem az E. L. úr életrajzát. Mégpedig
10199    I,  1879    |                          úr életrajzát. Mégpedig az E. úr tudtával, és Somogyi
10200    I,  1879    |                          benne van a Lexikonban) az történt egyszer, hogy a
10201    I,  1879    |                     tanár úr, ön nagyon járatlan az illemtanban.)~Ha ön hiú,
10202    I,  1879    |                      Beöthy Laci pékjén megesett az, hogy míg õ egyre nõtt hasban,
10203    I,  1879    |               lehetõséget is fölhozza, hogy mire az M betûre kerül a sor, addigra
10204    I,  1879    |                        kerül a sor, addigra majd az én nevemet is beküldi E.
10205    I,  1879    |                         önnek megsúgom, hogy biz az valószínû, miszerint csekély
10206    I,  1879    |                    említve azért, mert benne van az már a két legutóbb megjelent
10207    I,  1879    |                     tanár úr, ön nagyon járatlan az irodalomban), melyet a Magyar
10208    I,  1879    |                          kissé.~A HÉT TÖRTÉNETE~(Az aranyos kaftán. - A Tisza
10209    I,  1879    |                       Egy francia képviselõ, aki az öreg gazdasszonyának, akinél
10210    I,  1879    |                        mágnási rangot is. Megvan az új egyetem.~Most már nagy
10211    I,  1879    |                       lett a megölõ betûje. Mert az arany- és skófiummal kivert
10212    I,  1879    |                        sehogy sem passzolt aztán az õsi vályogház, rondellás
10213    I,  1879    |                          aztán bele nem rakhatta az ócska fenyõfa bútorzatot,
10214    I,  1879    |                    jutott.~Így ölte meg a bojárt az aranyos kaftán.~S így keserülheti
10215    I,  1879    |                       így keserülheti meg Szeged az egyetemet, amelyhez sok
10216    I,  1879    |                       halottakat?«~Tisza Lajoson az a dicsõség esett meg, hogy
10217    I,  1879    |                          így szólhatott volna:~- Az én kimúlt kappanjaim nagyon
10218    I,  1879    |                   kukorékolnak.~*~Szeged gyászol az idén. A karácsony után mindjárt
10219    I,  1879    |                          a soiréekat, a bálakat.~Az öregek beszélgetnek, adomáznak,
10220    I,  1879    |                          pedig megelégszik azzal az örömmel, hogy egymás mellett
10221    I,  1879    |              legkedveltett nóta: »Kétszer nyílik az akácfa levele.«~Egy vadmérnök,
10222    I,  1879    |                       levele.«~Egy vadmérnök, ki az asztal végén ül, búsan bólingat
10223    I,  1879    |                         remény örök forrása lett az. Beleszövõdik minden gondolatba.~
10224    I,  1879    |                       alá.~Hát a színház?~Bizony az is mutatja az árvizes várost.
10225    I,  1879    |                    színház?~Bizony az is mutatja az árvizes várost. Többnyire
10226    I,  1879    |                        arcok mindenfelé... nincs az a zsivaj, élénkség, ami
10227    I,  1879    |                         S ezért szomorú mulatság az idén a színház - mert az
10228    I,  1879    |                         az idén a színház - mert az üres padokban mindig azokat
10229    I,  1879    |                     padokban mindig azokat látja az ember, akik ott nincsenek.~*~
10230    I,  1879    |                    jóízûen tudja azokat elõadni, az én adomám nagyon halavány
10231    I,  1879    |                       quadrille... úgysem hallik az át a város másik részébe,
10232    I,  1879    |                          folyamok növekedését...~Az ostromlott Párizs is mulatott,
10233    I,  1879    |                         esni.~*~Bizony csak szép az a nõegyleti élet. Az »asszony
10234    I,  1879    |                        szép az a nõegyleti élet. Az »asszony vicispányok« és
10235    I,  1879    |                        agyonütötte Toldi Miklós, az én feleségem lett.~Fájdalom
10236    I,  1879    |                          laktam Szegeden valahol az Alsóvároson tisztes polgári
10237    I,  1879    |                     Spercs úrnak híttak és éppen az »Oroszlán«-ból mentem haza,
10238    I,  1879    |                      bosszúságot okozzak, amiért az étel tönkre megy.~Amint
10239    I,  1879    |                        Teca szolgáló nyitotta ki az elõszoba ajtaját.~A büszkeség
10240    I,  1879    |                 lelkesedetten beszéli el odahaza az összes atyafiságnak Piroskám
10241    I,  1879    |                    bizonyosan elfelejtette, hogy az összes készletben levõ élelmiszereket
10242    I,  1879    |                          minthogy menjünk vissza az ebédlõbe.~- Igen bátyám -
10243    I,  1879    |                        van a kassza.~- Vagy úgy! Az meg éppen nem baj. Gyere
10244    I,  1879    |                    megparancsoltam a Tecának, ha az asszony megjön, mondja meg
10245    I,  1879    |                      legyen, mert öreg bátyámnak az a kedvenc étele.~Ebéd után
10246    I,  1879    |                       úgyis lemaradt a vasútról, az éji vonat indultáig, ismét
10247    I,  1879    |                 keménynek találtam.~- Itthon van az asszony? - kérdém mohón
10248    I,  1879    |                            mondám szelidülten. - Az egészen más. De estére csak
10249    I,  1879    |                   keservesen eltelt a délután és az éj egy része, mígnem kikésértem [!]
10250    I,  1879    |                     kikésértem [!] öreg bátyámat az indóházhoz.~Éjfél felé kerültem
10251    I,  1879    |                      Gyöngéden kopogtattam.~- Ki az? - kérdé fölriadva.~- Én
10252    I,  1879    |                           elmosódó hangon, hanem az ajtót nem nyitotta ki.~Én
10253    I,  1879    |                     dühömben a kilincsre, vagyis az ágyam mellett álló éjjeli
10254    I,  1879    |                       következése, hogy maholnap az egész biztosi tanács ölbe
10255    I,  1879    |                  elképzeljük, mennyire haragszik az egyik Tiszára e makacsságért
10256    I,  1879    |                     egyik Tiszára e makacsságért az a másik Tisza. Nagy oka
10257    I,  1879    |                         A becslés munkáját, mint az egész dolog egyik fontos
10258    I,  1879    |                 bevégezni. Hadd tudnók meg aztán az erős munkának célját, eredményét.~
10259    I,  1879    |                     munkának célját, eredményét.~Az lesz-e az eredmény, amit
10260    I,  1879    |                    célját, eredményét.~Az lesz-e az eredmény, amit mi kívánunk?
10261    I,  1879    |               képzelhetjük, hát meg is elégszünk az igazság lehetõ megközelítésével.
10262    I,  1879    |                        nézõk föltétlen bizalmát.~Az lesz-e a célja, amit »illetékes
10263    I,  1879    |                         nem. Vajon meg van-e hát az akarat, vagy a lehetõség,
10264    I,  1879    |                    mindennél fontosabb« becslést az idõk járása félbe szakította.
10265    I,  1879    |                     megkímélt tanácsosok fejében az üres órákban születnek-e
10266    I,  1879    |               városalkotás. Ideje lesz már, hogy az intézõ fõk egyik-másik gondolata
10267    I,  1879    |                          kíváncsi közönség annak az értékét, mire számíthatunk.~
10268    I,  1879    |                           Hadd becsüljük most mi az uralkodó eszmék, õszinte
10269    I,  1879    |                        nyilatkozat egész halmaza az adatoknak. S ez adatok egész
10270    I,  1879    |                        Oly lesújtó vád emeltetik az államtitkár ellen (ki nemrég
10271    I,  1879    |                          melynek hatását nemcsak az érzi meg, akit közvetlenül
10272    I,  1879    |                         két fél megbízottai közt az alkudozások folytak,annak
10273    I,  1879    |                     államtitkári finom stílusban az ellenzéki hírlapírók kötelességteljesítését
10274    I,  1879    |                     fõhivatalnoka tisztán álljon az ország közvéleménye elõtt -
10275    I,  1879    |                       melynek fõúri tagjai elõtt az intézet egyik igazgatója,
10276    I,  1879    |                       semmire sem becsülte. S ha az egész világ téved - mint
10277    I,  1879    |                        mint Mirabeau mondotta, - az egész világnak mégis igaza
10278    I,  1879    |                   használni szerencsét­lenségét, az a szerencse bõségszarujává
10279    I,  1879    |                  bõségszarujává változhatnék át »az Õ számára«.~Ezt pedig nem
10280    I,  1879    |                           hogy töltse föl dombbá az üstöt, melyben a régi város
10281    I,  1879    |                          régi város állott, hogy az építse föl mindenkinek a
10282    I,  1879    |                          rá pénze, s ha volna is az ország pénztárában elég
10283    I,  1879    |                          elég »jogcímünk« hozzá. Az ország lakosait csak »önkényt«
10284    I,  1879    |                       terve törvényileg háramlik az adózó nemzetre, ha még hétszer
10285    I,  1879    |                          szükségünk lenne) adjon az ország. Nem lehet fölhozni
10286    I,  1879    |                          nem lehet kívánni, hogy az elpusztult Szeged is kapjon.~
10287    I,  1879    |                        Egyetlen érv hozatott föl az államajándék mellett, a
10288    I,  1879    |                        helyzet rendkívülisége, s az, hogy a régi szegedi adóképességet
10289    I,  1879    |                          rendkívüliségét illeti, az mindenesetre kell, hogy
10290    I,  1879    |                   mozgásba hozta világszerte, de az állam az egyedüli, amelynek
10291    I,  1879    |                         világszerte, de az állam az egyedüli, amelynek érezni
10292    I,  1879    |                          szabad, sem ellágyulni, az államnak gondolkozni kell
10293    I,  1879    |                       kell s igazságosnak lenni.~Az adó-alap csökkenés érve
10294    I,  1879    |                  Szegedre tizenöt milliót fordít az állam az adókból, amennyire
10295    I,  1879    |                          milliót fordít az állam az adókból, amennyire ezáltal
10296    I,  1879    |                       ezáltal Szegeden növekedik az adó-alap, annyira fogy az
10297    I,  1879    |                        az adó-alap, annyira fogy az egyebütt az országban. A
10298    I,  1879    |                         annyira fogy az egyebütt az országban. A nemzetgazdászati
10299    I,  1879    |                         bizonyosságot szereztünk az iránt, hogy a kormány nem
10300    I,  1879    |                     Másra, egészen másra célzott az, aki Szegedet arra utalta,
10301    I,  1879    |                         alkalmat ad nekünk, hogy az épülõ város alapját úgyszólván
10302    I,  1879    |                     vázlatát úgy tegyük le, hogy az idõvel világvárossá is lehessen.~
10303    I,  1879    |                  lehetségesek, úgy tegyünk, mint az, aki két szoba bútornak
10304    I,  1879    |                       Ahány napja forog le ennek az évnek, annyi új bajt hoz
10305    I,  1879    |                       annyi új bajt hoz ránk hol az Isten keze, hol meg az isten
10306    I,  1879    |                       hol az Isten keze, hol meg az isten után egyedül hatalmas
10307    I,  1879    |                       amit elvett tõlünk ez vagy az a csapás.~Van, amit pótoljunk.
10308    I,  1879    |                    körülmé­nyekrõl: »Megnehezült az idõk viharos járása fölöttünk!«
10309    I,  1879    |                         esztendeig sem. Most van az ideje országfoglalásunknak.
10310    I,  1879    |                   birodalmat.~Mennyi elõnye lesz az új foglalásnak, azt bizonyítgatják
10311    I,  1879    |                      nyúlós termé­sze­tûek. Hogy az elõirányzott minimális tételekbõl
10312    I,  1879    |                        késõbb föllicitálhassanak az ország népének kimerüléseig.
10313    I,  1879    |                       nehány ezer emberélet lett az ára annak a sikerben, eredményekben
10314    I,  1879    |                       meddõ vállalatnak, melyrõl az utolsó perig úgy beszéltek,
10315    I,  1879    |                       napig.~Mert viseljük, mert az elpazarolt milliókat még
10316    I,  1879    |                  kívánságát. S megy a maga útján az országfoglalás. Akik érte
10317    I,  1879    |                   lelkesedéssel ontanók vérünket az ellenkezõért.~Andrássy Gyula
10318    I,  1879    |                        nemkülönben Tisza Kálmán, az õ Felsége személye körüli
10319    I,  1879    |                          amit velünk elhitetnek, az olcsó hódítást.~Hej, nagy
10320    I,  1879    |                   vallásgyûlölet mezején ez volt az utolsó elvetett mag; nem
10321    I,  1879    |                     mezõnek senki; nem termõföld az többé... legföljebb dobálózni
10322    I,  1879    |                  dobálózni lehet a rögeivel - de az, akire rádobják, bízvást
10323    I,  1879    |                          a rövidebbet okvetlenül az húzza, aki dobálódzik, mivelhogy
10324    I,  1879    |                      dirigáltatik a közvélemény, az ország második városában
10325    I,  1879    |                  nagyvilágba.~Régi gyenge oldala az már a »Szegedi Hiradónak«,
10326    I,  1879    |                  semmiféle doktor e földön, mert az a tudatlanság és irigység.
10327    I,  1879    |                         furulyázni szokott. Ezek az obskurus flótások a valódi
10328    I,  1879    |                     zsidók elleni hecceket, hogy az a kék vér harca; a »kék
10329    I,  1879    |                       nyargal szilajon keresztül az ereken, s az üsztökéli [!]
10330    I,  1879    |                  szilajon keresztül az ereken, s az üsztökéli [!] a karokat,
10331    I,  1879    |                         azokat elkergetni innen.~Az ország nemessége polgártársainak
10332    I,  1879    |            polgártársainak fogadja el a zsidókat az alsóházban, az Eszterházyak,
10333    I,  1879    |                          zsidókat az alsóházban, az Eszterházyak, Károlyiak,
10334    I,  1879    |                    jobban megválogathatná azokat az embereket, akiket nyilvános
10335    I,  1879    |                       nyilvános katedrákba állít az ifjúság vezetõivé, hogy
10336    I,  1879    |                          siratjuk, ahelyett hogy az élõkkel ráérnénk civakodni.~
10337    I,  1879    |                         Szeged legnagyobb érdeme az õ beolvasztó ereje, mellyel
10338    I,  1879    |                        beolvasztó ereje, mellyel az idegent amalgamizálja, és
10339    I,  1879    |             amalgamizálja, és legfõbb büszkesége az õ polgárias mûveltsége;
10340    I,  1879    |                          õ polgárias mûveltsége; az a csodálatos rutin, mellyel
10341    I,  1879    |                  uralkodása. Szeged fáklyavivõje az iparnak, s e címeken nyerte
10342    I,  1879    |                          a világ rokonszenvét, s az ország gondoskodó segélyét.~
10343    I,  1879    |                    másikba, átlopózott a részvét az egyik szívbõl a másik szívbe;
10344    I,  1879    |                      szívbe; és a zsidó nevekbõl az »adakozási lajstromokban«
10345    I,  1879    |                       nem világlap, s amit õ ír, az mindig csak a saját »köz­
10346    I,  1879    |                         saját »köz­véle­kedése«, az idevaló közönségnek ahhoz
10347    I,  1879    |                        vallás van s annak hívei. Az emberek magyarul beszélnek
10348    I,  1879    |                         sem keresi, melyikünknek az istene volt az, aki mindnyájunkat
10349    I,  1879    |                      melyikünknek az istene volt az, aki mindnyájunkat olyan
10350    I,  1879    |                       Jehovát is úgy képzeli már az ifjabb szegedi nemzedék,
10351    I,  1879    |                          én érdekbõl írtam volna az illetõ cikket, - nem érinthetnek.
10352    I,  1879    |                       viszont õ ösmerje be, hogy az illetõ »Röppentyû«-bõl a
10353    I,  1879    |                         legyen a név, mint ahogy az ott van a Nagy Sándor úr
10354    I,  1879    |                       annak a súlyát amit írunk, az aki álnév alá rejtõzik,
10355    I,  1879    |                          kedvünkre válogathatunk az álnevekben, hanem a közönségnek.~
10356    I,  1879    |                     úrnak kényelmetlen lehet, ha az inkognitó lepattan róla:
10357    I,  1879    |                  inkognitó lepattan róla: mert õ az állam szolgálatában az ifjúság
10358    I,  1879    |                         õ az állam szolgálatában az ifjúság nevelõje - amely
10359    I,  1879    |                        fogom is azt tenni mindig az olyan eseteknél, ahol ezzel
10360    I,  1879    |                      olyan eseteknél, ahol ezzel az incompatibilitást konstatálhatom.~
10361    I,  1879    |                          Öt éve elmúlt már, hogy az országban megindultak a
10362    I,  1879    |                      rövid év alatt végrehajtják az egész földadó kataszteri
10363    I,  1879    |                         igazság lészen nyomukban az adókivetésben, hogy minden
10364    I,  1879    |                     emésztettek föl már eddig, s az új adókataszter még nincs
10365    I,  1879    |                        hiszen okosan teszik, van az országnak elég kihajigálni
10366    I,  1879    |                         okkupációból fönnmaradt. Az állami gondviselés leleményes,
10367    I,  1879    |                     szatirikus hangulat fogja el az embert, ha látja, hogy dacára
10368    I,  1879    |                        szerencsétlenség? Magából az intézménybõl.~A kataszteri
10369    I,  1879    |                         is bosszankodik. Hát még az érdekelt fél? Az még jobban.
10370    I,  1879    |                         Hát még az érdekelt fél? Az még jobban. Hát a kormány?
10371    I,  1879    |                       még jobban. Hát a kormány? Az észre sem veszi.~A pénzügyminisztérium
10372    I,  1879    |                          kataszteri munka.~Pedig az államnak évenkint két millió
10373    I,  1879    |                     kataszter-ügyre. (Ebben csak az az egy menti meg, hogy ha
10374    I,  1879    |                  kataszter-ügyre. (Ebben csak az az egy menti meg, hogy ha bármely
10375    I,  1879    |                  munkálatok desperátus helyzetét az országgyûlés elõtt igazolni.~
10376    I,  1879    |                   augusztus 2.~JAJ NEKED, SAJTÓ!~Az ellenzéki sajtó óriási diadala
10377    I,  1879    |                        álláspontot foglaljon el. Az országnak és a nemzetnek
10378    I,  1879    |                          A közvélemény leszámolt az államtitkárral és képviselõvel,
10379    I,  1879    |                     elismerését érdemelte ki.~Ha az országgyûlés ma együtt van;
10380    I,  1879    |                     együtt van; valószínûleg már az elsõ ülésen találkozott
10381    I,  1879    |                     éppen rózsaillatot tartottak az orruk alá; ezen élclapban,
10382    I,  1879    |                          alá; ezen élclapban, de az ellenzéki politikai lapokban
10383    I,  1879    |                           melynek hírét legelõbb az »Egyetértés« hozta.~Szinte
10384    I,  1879    |                     bukófélben levõ államférfiak az alkalmatlan sajtó­szabadság
10385    I,  1879    |                  polgárai is színvonalán állanak az eseményeknek s a kornak.
10386    I,  1879    |                         eseményeknek s a kornak. Az elõzékeny Franciaország
10387    I,  1879    |                       érzés. A lesújtottakhoz ez az egyedüli méltó dísz.~Ezek
10388    I,  1879    |                        egyedüli méltó dísz.~Ezek az urak, kikrõl szó van, mind
10389    I,  1879    |                    Párizsban történt miérettünk, az egy csoda, az egy rege...~
10390    I,  1879    |                        miérettünk, az egy csoda, az egy rege...~Nem azt veszem,
10391    I,  1879    |                 letörlõje), nem azt veszem, hogy az egész mûvelt világ arcát
10392    I,  1879    |                       Hanem ami legjobban növeli az ünnepélyeket rendezõ bizottság
10393    I,  1879    |                        bizottság iránti hálánkat az, hogy ezek az urak egész
10394    I,  1879    |                    iránti hálánkat az, hogy ezek az urak egész küzdelmet állottak
10395    I,  1879    |                 közbenjárására) elrendelte, hogy az opera-palotán ha ott lesz
10396    I,  1879    |                   birodalmi lobogó is. Nagy lett az elkeseredés a komité tagjai
10397    I,  1879    |                       Szeged színeit a levegõ... az a levegõ, melynek atomjai
10398    I,  1879    |                  szerezzen. Azonnal táviratozott az itteni városi hatóságnak,
10399    I,  1879    |                       nagy státus-gondoktól), de az is meglehet, hogy nem kapta
10400    I,  1879    |                      elég jókor a sürgönyt. Elég az, hogy nem tudván Szeged
10401    I,  1879    |                     grófot mérgében majd elvitte az ördög. (Aminthogy bárcsak
10402    I,  1879    |                      szerint.~A teremre nézve is az volt a rendelet, hogy abba
10403    I,  1879    |                        van itt szó. Mi volna még az! Olyan pénz ez, mint a középkorban
10404    I,  1879    |                        egy ilyen példány. (Hanem az aranyat már akkor kivették
10405    I,  1879    |                      Nagy hasznát vehetjük ennek az »arany«-nak valaha, ha majd
10406    I,  1879    |                        nak valaha, ha majd eljön az idõ, hogy »vas«-ra lesz
10407    I,  1879    |                         megválasztásának. Szeged az olyan pénzért, amelynek
10408    I,  1879    |                          belsejében nincs semmi.~Az ellenpárt - ha ugyan lesz - (
10409    I,  1879    |                       kompromittálni a várost és az országot azzal a ripõkséggel,
10410    I,  1879    |                    hetvenezer ember.~S innen van az, hogy a párisi komité mûködésének
10411    I,  1879    |                    figyelmeztetni bennünket arra az egyszerû dologra, hogy becsüljük
10412    I,  1879    |                     felénk.~Milyen történet volt az! - Az oroszlán megsajnálja
10413    I,  1879    |                       Milyen történet volt az! - Az oroszlán megsajnálja a megtapodott
10414    I,  1879    |                          ez? Mese ez?~Nem! Hanem az oroszlán ez.~174. sz. augusztus
10415    I,  1879    |                         palotájának homlokzatára az N. E. betûket.~»Napóleon -
10416    I,  1879    |                       mondá a párizsi nép, mikor az új, ragyogó betûket meglátta.~
10417    I,  1879    |                        palota elõtt végigmegyek: az N. E. betû vigyorog le a
10418    I,  1879    |                    valamit ki akar vinni, legyen az közigazgatási reform, legyen
10419    I,  1879    |                     közigazgatási reform, legyen az Szeged rekonstrukcója, legyen
10420    I,  1879    |                      akire ügyesen csinálták azt az anagrammát, hogy »centum
10421    I,  1879    |                          Láthatja minden ember - az ekvipázsát naponkint. Cselédei
10422    I,  1879    |                      nincs egyéb jele a városban az õ ittlétének, mint az, hogy
10423    I,  1879    |                   városban az õ ittlétének, mint az, hogy a Klauzál tért és
10424    I,  1879    |                        elé minden dologban.~S ez az óriási porfelhõ jellemzi
10425    I,  1879    |                   biztosi apparátus. És mindezek az urak folyton dolgoznak.
10426    I,  1879    |                    végeznek olyan dolgokat, hogy az apró kása közül kiválogatják
10427    I,  1879    |                         jól ott, hol tulajdonai, az erély, a szívósság, a tapintat,
10428    I,  1879    |                mindennapinál kiválóbb értelem és az ambíció untig elegendõk,
10429    I,  1879    |                        sokat végezhetne itt, hol az elsõ sorban teremteni kell.~
10430    I,  1879    |             kötelezettsége is nagy, éppen ezért. Az egyiknek nem veheti hasznát,
10431    I,  1879    |                       van hibázva.~Elpocsékolták az idõt. S Szegednek az ideje
10432    I,  1879    |               Elpocsékolták az idõt. S Szegednek az ideje a legdrágább. Fél
10433    I,  1879    |                        éve már a katasztrófának, az õsz bekopogtat maholnap,
10434    I,  1879    |                  maholnap, csípõs idõk jönnek, s az emberek födél nélkül maradnak.
10435    I,  1879    |                        elõleges rendezése nélkül az építkezés meg nem indulhat
10436    I,  1879    |                mindezeken, ha ki is volna osztva az építkezési segély, melyet
10437    I,  1879    |                         talaj, ha rendezve lenne az összeomlott házakon levõ
10438    I,  1879    |                         rekonstrukció természete az, hogy az alaprészeit gyorsan
10439    I,  1879    |                rekonstrukció természete az, hogy az alaprészeit gyorsan kell
10440    I,  1879    |                         s ezért nem adtak hozzá, az alaposság rovására bár,
10441    I,  1879    |                      Mert a villámgyorsaság volt az a pont az újjáteremtés mûhelyében,
10442    I,  1879    |                   villámgyorsaság volt az a pont az újjáteremtés mûhelyében,
10443    I,  1879    |                      volna legelõbb nyomni, hogy az új város kipattanjon belõle
10444    I,  1879    |                        neki fülébe a tanácsokat. Az igazhivõ muzulmánok meg
10445    I,  1879    |                           Félünk, hogy Tiszát is az a tõr ejtette meg, amelynek
10446    I,  1879    |                        hasábos dicsériadókat [!] az Ellenõrben és a Honban.~
10447    I,  1879    |                         a Honban.~De nem ez lesz az igazi kritika!...~Hanem
10448    I,  1879    |                         veszõ szelíd panasznak - az lesz az igazi kritika.~174.
10449    I,  1879    |                       szelíd panasznak - az lesz az igazi kritika.~174. sz.
10450    I,  1879    |                 KÖZGYÛLÉS~Hétfõn, augusztus 4-én~Az árvíz óta több ízben kénytelenek
10451    I,  1879    |                  amilyeneket élünk, s amelyekben az alkot­mányos hatásköre a
10452    I,  1879    |                          meg kellene állapítania az új társulat védvonalát és
10453    I,  1879    |                          lapokból jól ismerhette az ügy állását, s tudhatta,
10454    I,  1879    |                          hogy ismét elkövettetik az érdekeltek részérõl minden
10455    I,  1879    |                       midõn megakad a küldöttség az alkudozásokban és a köztörvényhatóságoktól
10456    I,  1879    |                        vehetõ szakvéleménynek, s az õ hosszasan, a közgyûlésen
10457    I,  1879    |                     biztosság elõtt aláásatik, s az nem lephet meg senkit, ha
10458    I,  1879    |                      megtehette volna, egy másik az ügy elodázását, vagy legalább
10459    I,  1879    |                  elnapolják ad graecas calendas.~Az indítványozó és akik ezen
10460    I,  1879    |                      jöjjön bárhonnan, és legyen az bármiképp nyújtva.~Azonban,
10461    I,  1879    |                nyújtatott.~Azt helyesen fölfogva az elsõ elragadtatás hevében
10462    I,  1879    |                      leküzdeni a téli hónapokban az ellenzék egyesült támadásait,
10463    I,  1879    |                    dobálta, merényletet intézett az egyesületi szabadság ellen,
10464    I,  1879    |             sajtószabadság tehát megszabadította az országot egy veszedelmes
10465    I,  1879    |                         a vizsgálóbíró deríti ki az elkövetett vétség szálait,
10466    I,  1879    |                fölemlítve. Ha valamely országban az elnyomott sajtó fölszabadításáról
10467    I,  1879    |                          elnémítása csak eszköz, az cél nem lehet. Ha Tisza
10468    I,  1879    |                       száját, úgy azért történik az, mert készülnek oly dolgok,
10469    I,  1879    |                       lehet.~S szem elõtt tartva az események fejlõdését a Lajtán
10470    I,  1879    |                          a Lajtán túl, nem lehet az titok, hol van Tisza lejtõjének
10471    I,  1879    |                      Tisza lejtõjének végpontja.~Az abszolutizmusban és államcsínyben.~
10472    I,  1879    |                         könnyen elveszteni, mint az asszonyok szívét és a királyok
10473    I,  1879    |                     török konvenció fiókjában, s az udvar kegyének csillogó
10474    I,  1879    |                          hanem Andrássy csinálta az adósságot.~S Andrássy gróf
10475    I,  1879    |                           Ezen varázs eloszlott, az 1867-ik évi tradiciók elhomályosodtak,
10476    I,  1879    |                       kérdésekben állást foglalt az osztrákok mellett, elkopott,
10477    I,  1879    |                       fog.~Örülni mégsem tudunk. Az alkotmányos éra óta az ország
10478    I,  1879    |                           Az alkotmányos éra óta az ország gyengült erõben,
10479    I,  1879    |                        vagyonban. A szív hûségét az aggodalmakkal egyesítve
10480    I,  1879    |                       bukása kétségtelen már. De az általa teremtett rossz politika
10481    I,  1879    |                          nem bukhatott meg vele. Az okkupációt már nem lehet
10482    I,  1879    |                     Itthon maradt Tisza, s benne az Andrássy politika filiáléja.
10483    I,  1879    |                       kilátás egy születésnapon.~Az isten éltesse fölséges királyunkat! -
10484    I,  1879    |                          tanácsosai azonban, kik az igének testté változtatásával
10485    I,  1879    |                         amint mondva volt, amint az érezve volt.~S mi méltán
10486    I,  1879    |                      felsóhajthatunk ez ünnepen:~Az isten éltesse fölségedet, -
10487    I,  1879    |                         annyit ártott hazájának.~Az ellenzék megkötött keze,
10488    I,  1879    |                      dacára is állásán maradott.~Az egyesült ellenzék néha még
10489    I,  1879    |                         népszerûség a neve. Hogy az a cukorhegy miként képzõdik,
10490    I,  1879    |                       cukorhegy miként képzõdik, az aztán megint más kérdés
10491    I,  1879    |                   emberek lévén akár azért, hogy az állapotok ne bolygattassanak,
10492    I,  1879    |                          immár állandóságában, s az ellenzék legelsõ merész
10493    I,  1879    |                        szétriadtak mellõle, mint az oláhok szent Páltól, mert
10494    I,  1879    |                         távozása se fölülrõl, se az osztrák kormány részérõl
10495    I,  1879    |                       támogattatni.~Úgy látszik, az ellenzék kezdi helyesen
10496    I,  1879    |                    dolgokat, s megragadni készül az alkalmat Tisza Kálmán kezébõl
10497    I,  1879    |                       Jól esik látni e mozgalmat az általános korrupció közt
10498    I,  1879    |                         általános korrupció közt az általános elcsüggedéssel
10499    I,  1879    |                        ott megerõsítse hatalmát, az ide-oda kapkodás, a zavar
10500    I,  1879    |                  kiterjeszti föléjük.~Így volt-e az? Egészen így volt.~Franciaország,