bold = Main text
      Rész,  Esztendo/Fejezet                                           grey = Comment text

 1001    I,  1874    |                      hogy annak útját egyengesse az állampolgárok elõtt; sem
 1002    I,  1874    |                         is inkább, mert ez úgyis az osztrák sógorék dolga, kiknek
 1003    I,  1874    |                      bírják önönmagukat fölfalni az irtó belharcokban, most
 1004    I,  1874    |                         viselõ hajó szállítá el. Az angol kormány azonban tagadja,
 1005    I,  1874    |                         miszerint francia volt s az angol zászlót jogtalanul
 1006    I,  1874    |                      Angliába azon stílben, hogy az angol kormány szántszándékosan
 1007    I,  1874    |                     lelkiismeretök úgy fél, mint az ördög a tömjénfüsttõl. Különben
 1008    I,  1874    |                           annak dacára sem, hogy az angol válaszjegyzéket drukkolva
 1009    I,  1874    |                        miket kormányférfiaink és az országgyûlés elkövettek.
 1010    I,  1874    |                       lap megbotránkozva írja le az ország pénzügyeinek helyzetét
 1011    I,  1874    |                 helyzetét Kerkápoly alatt, amint az most kitûnt, miután Ghiczy
 1012    I,  1874    |                          Ghiczy pénzügyminiszter az azelõtti helyzetet is tanulmányozta,
 1013    I,  1874    |                 helyzetet is tanulmányozta, hogy az ezutáninak irányt adhasson.
 1014    I,  1874    |                   adhasson. Sokszor úgy állt már az ország, hogy csak három
 1015    I,  1874    |                   mindenféleképp okoskodni, hogy az ország életét napról napra
 1016    I,  1874    |              okoskodásban annyira bebonyolította az ügyeket, hogy ember legyen,
 1017    I,  1874    |                     zavarból. Lehet, hogy Ghiczy az az ember. De nemcsak Kerkápolyi
 1018    I,  1874    |                  zavarból. Lehet, hogy Ghiczy az az ember. De nemcsak Kerkápolyi
 1019    I,  1874    |                       ezt egyáltaljában el lehet az egész ország közigazgatási
 1020    I,  1874    |                   alkalmaznak a szorosan magokat az alkotmányhoz tartó királyokra:
 1021    I,  1874    |                   alkotmányhoz tartó királyokra: az alkotmányos király nem tesz
 1022    I,  1874    |                       sem tesz.~Tehát a rendszer az, mely közigazgatásunkat
 1023    I,  1874    |                 közigazgatásunkat s ezzel együtt az egész államgépezetet meg­
 1024    I,  1874    |                  államgépezetet meg­zsibbasztja, az államgépezet küllõibe fogódzik
 1025    I,  1874    |                    rendõri igazgatás botrá­nyos, az államutak iszonyú költekezések
 1026    I,  1874    |                       dacára is végképp rosszak, az adóbehajtás annyira lassú
 1027    I,  1874    |                       lassú és bizonytalan, hogy az állam ezen kétségkívül fõjövedelmére
 1028    I,  1874    |                          nem lehet, a népnevelés az önálló tanfelügyelõségek
 1029    I,  1874    |                           E két botrányos ítélet az, mit a kassai és a pozsonyi
 1030    I,  1874    |                    pozsonyi esküdtszékek hoztak (az utóbbit a Nyitra megyei
 1031    I,  1874    |                          senki sem kopott el, de az ugrásokban már nem egy embernek
 1032    I,  1874    |                         nagy nemzetek után; mert az átugrott térnek mélység
 1033    I,  1874    |                       fogják követni a belátást.~Az sem szenved kétséget, hogy
 1034    I,  1874    |                      alulról kell kezdeni: s így az államháztartás célszerûsítésének
 1035    I,  1874    |                          vezetni a közigazgatást az állandó bizottság élén,
 1036    I,  1874    |                          bizottság terve szerint az állandó bizottmány helyét
 1037    I,  1874    |                     ügynek. A tanfelügyelõség és az adóhivatal a megye fennhatósága
 1038    I,  1874    |                   fennhatósága alá helyeztetik s az adóbehajtás a községi közegek
 1039    I,  1874    |                 felelõsségére fog eszközöltetni. Az iskolaszéki ügyek is az
 1040    I,  1874    |                          Az iskolaszéki ügyek is az állandó bizottmányhoz lesznek
 1041    I,  1874    |                         hatalmas munkatársa lesz az országgyûlésnek, mely sohasem
 1042    I,  1874    |                ellentmondási viszketeget, csupán az ügyet tekintené, midõn az
 1043    I,  1874    |                        az ügyet tekintené, midõn az ügyrõl tanácskozik.~17.
 1044    I,  1874    |                        is lemondott a reményrõl, az ország pénzviszonyait jobb
 1045    I,  1874    |                        sohasem mehetünk semmire.~Az, hogy Ghyczy mindjárt kölcsönnel
 1046    I,  1874    |                          mert hisz semmibõl csak az isten volt képes teremteni
 1047    I,  1874    |                   emberfölöttit várni nem lehet.~Az országgyûlés a lefolyt napokban
 1048    I,  1874    |                          Ennek letárgyalása után az ügyvédséget fogják szabályozni,
 1049    I,  1874    |                     hivatásuk. A mai állapotában az ügyvédség úgy tûnik fel,
 1050    I,  1874    |                         még jobban megnehezíteni az ügyvédek szaporodását azáltal,
 1051    I,  1874    |                         amennyiben kevesebb lesz az ügyvéd, több lesz a pörük,
 1052    I,  1874    |                       hivatásukat ahelyett, hogy az emberek hasznára fordítanák,
 1053    I,  1874    |                         sok idõt gazdálkodik meg az igazságszolgáltatás, hanem
 1054    I,  1874    |                     fontos és felette kívánatos, az ügyvédi díjakra tarifa állíttatik
 1055    I,  1874    |           tájékozatlansága ki legyen téve, amint az napirenden van, lelkiismeretlen
 1056    I,  1874    |                  kifejezte abbeli reményét, hogy az állam érdekében mindent
 1057    I,  1874    |                          és ésszerûség megkíván.~Az állam legnagyobb érdeke
 1058    I,  1874    |                        Ezt hangoztatjuk mi is és az egész ország.~De ez alatt
 1059    I,  1874    |                          De ez alatt sem mi, sem az ország nem értheti azt,
 1060    I,  1874    |                   rovására, de értjük alatta azt az ésszerû takarékosságot,
 1061    I,  1874    |                      kíméli a nagy összeget, hol az válik hasznára, ha nem kíméli,
 1062    I,  1874    |                        május 1.~POLITIKAI SZEMLE~Az országgyûlés bizottságai
 1063    I,  1874    |                         tanácskoznak, s maholnap az országgyûlésen is errõl
 1064    I,  1874    |                országgyûlésen is errõl lesz szó. Az alkotmányos államéletben
 1065    I,  1874    |                 legdemokratikusabb, legszebb elv az lenne, ha minden ember szavazhatna
 1066    I,  1874    |                          minden parányi élõlénye az országnak részt vehetne
 1067    I,  1874    |                       kik meggyõzõdésük szerint, az igazság s becsület sugallatából
 1068    I,  1874    |                    meghányja s figyelembe veszi, az bizonyosan azt fogja mondani,
 1069    I,  1874    |                       kellene inkább eszközölni. Az azonban mindenesetre szükséges,
 1070    I,  1874    |                       meg, ki a választó, nehogy az összeíró bizottságok ismét
 1071    I,  1874    |                       hogy a 48-iki törvény lesz az alap a választási törvény
 1072    I,  1874    |               javításában, mert adja isten, hogy az igazán javítás legyen.~*~
 1073    I,  1874    |                          olvassuk, a miniszterek az utóbbi napokban gyakran
 1074    I,  1874    |                       magához, hogy velök együtt az egyes tárcák budget-jét
 1075    I,  1874    |                  tájékoztatást szeretten, melyek az egyes tárcákkal kapcsolatban
 1076    I,  1874    |                         idõben várható jelentése az ország pénz­ügyeinek állásáról
 1077    I,  1874    |                       tegnap este a Deák-klubban az önálló magyar bankról nyilatkozott,
 1078    I,  1874    |                      közölhetjük olvasóinkkal.~*~Az országgyûlést - mint a »
 1079    I,  1874    |                          forrásból értesül - még az õsszel feloszlatják. Ghyczy
 1080    I,  1874    |                    kormányozni nem lehet s azért az apróbb igazságügyi dolgokon
 1081    I,  1874    |                  választási törvényjavaslatot és az 1875-iki budget-et tárgyalják,
 1082    I,  1874    |                          jövõ választás céljából az országgyûlés föloszlattathassék.~
 1083    I,  1874    |                          mérvû szabadságolásra s az újoncok késõbbi behívására
 1084    I,  1874    |                      midõn alig néhány hét elõtt az erõs német birodalom Moltkéja
 1085    I,  1874    |                          excellenciás urak, akik az állam kerekét forgatják,
 1086    I,  1874    |                         szíves megfontolni Khun!~Az országgyûlésen legközelebb
 1087    I,  1874    |                       Addig is annyit, hogy nagy az agitáció nevelészeti körökben
 1088    I,  1874    |                       mint adják panaszaikat elõ az illetékes helyen. Elõször
 1089    I,  1874    |                        belügyminiszter okul adta az alapszabályok áthágását
 1090    I,  1874    |                       alapszabályok áthágását és az egyesület agitátori mûködését,
 1091    I,  1874    |                          kelthet megbotránkozást az, hogy a pesti légszeszgyárnál
 1092    I,  1874    |                eljöveteleért. Nem kevésbé lázító az is, hogy a margitszigeti
 1093    I,  1874    |             külföldiekkel szeretünk csináltatni, az orvoslást. Az volt a baja
 1094    I,  1874    |                       csináltatni, az orvoslást. Az volt a baja minden eddigi
 1095    I,  1874    |                      magyarországi vállalatoknál az idegenek kapják el szájuk
 1096    I,  1874    |                         a delegációnak - és mert az a felelõs, ennélfogva eo
 1097    I,  1874    |                 megelégedve sem a középpárt, sem az ellenzék, sõt a jobboldal
 1098    I,  1874    |                           beváltotta. Lefestette az ország helyzetét olyan élethíven,
 1099    I,  1874    |                     tûrhetõ lábra lesz-e állítva az ország pénzügyi helyzete,
 1100    I,  1874    |                         talanság volt, hogy csak az ingatlan vagyon (a föld,
 1101    I,  1874    |                  bebizonyította, hogy nálunk még az országgyûlés sem bír tökéletes
 1102    I,  1874    |               érettséggel. Most bizonyosodott be az is, mit már oly sokszor
 1103    I,  1874    |                   vitatkozni arról: kell-e annak az embernek pénz, vagy nem,
 1104    I,  1874    |                          Még itt is pártoskodás, az ország életfenntartása kérdésében!
 1105    I,  1874    |                        szégyenletesen pirító még az a gondolat is, hogy mit
 1106    I,  1874    |                   állítja fel:~Ha szükséges volt az ország életfenntartására
 1107    I,  1874(2) |                         álláspontját, melyet még az osztrák püspökök sem osztanak
 1108    I,  1874    |                         adják ki a népnek - mint az eddig rendesen történt.~(
 1109    I,  1874    |                tudniillik, ha megszavazták volna az 5 milliót.)~De hogy a jobboldal
 1110    I,  1874    |                        annyira csodálatos, ámbár az ok, hogy az elõirányzott
 1111    I,  1874    |                    csodálatos, ámbár az ok, hogy az elõirányzott 76 és ½ millió
 1112    I,  1874    |                    hozott fel ugyan okot, de már az meg éppoly nevetséges, hogy
 1113    I,  1874    |                      milliót a nép számára, mert az úgysem lenne - úgymond -
 1114    I,  1874    |                          elegendõ.~De a »semmi«, az elegendõ ugye?~Azonban,
 1115    I,  1874    |                       május 29.~POLITIKAI SZEMLE~Az apostolok szétoszlottak:
 1116    I,  1874    |                    unalmas tárgyalásokat, melyek az embernek csak a vérmérsékletét
 1117    I,  1874    |                          is, mint mindig, találó az a bibliai mondás: »és megosztozának
 1118    I,  1874    |                            és megosztozának vala az õ ruházatján.« Valóban úgy
 1119    I,  1874    |                          nem csak azt kötötte le az ördögnek, mije van, hanem
 1120    I,  1874    |                  kielégíthetlen »Moloch« torkába az ország pénzét. Szinte megérzik
 1121    I,  1874    |                        gondolta magában: »Úgysem az én pénzem; hadd menjen!«;
 1122    I,  1874    |                         menjen!«; pedig legalább az idén nem lett volna szabad
 1123    I,  1874    |                    dologban még a legszomorítóbb az, hogy csupán a magyar delegáció
 1124    I,  1874    |                         megtört ország zsebébõl.~Az összes baloldali, úgy mint
 1125    I,  1874    |                        lettek volna olyanok, kik az ország sanyarú állapotát
 1126    I,  1874    |                    célszerûtlensége. Mert ha már az nem volna is hiba, hogy
 1127    I,  1874    |                        senkinek sem felelõs, még az országgyûlésnek sem: még
 1128    I,  1874    |                    törvénnyé fog válni, mégpedig az ellenzék által is teljes
 1129    I,  1874    |                        elfojtva, hanem ami pedig az összes földkerekség választási
 1130    I,  1874    |                     befolyását jobban megnövelte az, hogy a választásoknál nem
 1131    I,  1874    |                          össze saját fedezetéül. Az önbizalom vonzó erõ a bizalomra.
 1132    I,  1874    |                 önbizalom vonzó erõ a bizalomra. Az pedig jele az önbizalomnak,
 1133    I,  1874    |                         bizalomra. Az pedig jele az önbizalomnak, hogy a Bittó-kormány
 1134    I,  1874    |                  legnyagobb horderejû jogait. Ez az elsõ alapkõ minden nemzet
 1135    I,  1874    |                          ha ez jó és becsületes. Az építés jobb, korrektebb,
 1136    I,  1874    |                   alkotása is korruptált, ha már az sem hordja magán a nemzet
 1137    I,  1874    |                        aztán »jó éjszakát« annak az alkotmánynak és országnak.~
 1138    I,  1874    |                         is eltemetné vele együtt az új követválasztás, még azon
 1139    I,  1874    |                      esetben is vigasztaló volna az a tudat, hogy ez a nemzet
 1140    I,  1874    |                 csatlakozási kérdésének, mellyel az államkölcsön is össze­függött
 1141    I,  1874    |                          Ezzel sokat nyertünk, s az eredményt Bittó erélyes
 1142    I,  1874    |                    nyíltan kimondva, hogy íme ez az elsõ korrekt törvény, mely
 1143    I,  1874    |                          közé tartozik különösen az, miszerint képviselõnek
 1144    I,  1874    |                   vizsgálat alatt nem áll. Ennyi az egész. Míg ellenben a választónak
 1145    I,  1874    |                      pillanatra beláthatni, hogy az ésszerûtlenség, miszerint
 1146    I,  1874    |                         a zavar. A porosz király az emsi fürdõbe készül. Franciaországban
 1147    I,  1874    |               Rochefortot, ki Angliába menekült, az angol kormány vonakodik
 1148    I,  1874    |                   kezdõdik a politikai világban. Az államférfiúkat szétkergeti
 1149    I,  1874    |                     össze, ahová pihenni tértek.~Az újságíró szemének tehát
 1150    I,  1874    |                    dolgot, mert nem tudja: nem-e az a legnagyobb események magva?~
 1151    I,  1874    |                        tart nyilvános ülést, míg az osztályokban szokott szorgalommal
 1152    I,  1874    |                       azonban, úgy látszik, csak az õsz hozza meg.~EGY KELLEMETLEN
 1153    I,  1874    |                   tevékeny és talpig derék ember az alkotmány korlátai között
 1154    I,  1874    |                         kívánhatnánk, sõt inkább az utóbbi idõkben sokszor meglátszott
 1155    I,  1874    |                         azt a vak engedelmesség, az az alkotmányos miniszterben
 1156    I,  1874    |                          a vak engedelmesség, az az alkotmányos miniszterben
 1157    I,  1874    |                         felhozzák mellette, hogy az alkotmányhû csehek nagyon
 1158    I,  1874    |                          következéskép »beválik« az alkotmányba.~Ez azonban
 1159    I,  1874    |                        történelmi magyarázatában az alkotmányról beszélt:~Az
 1160    I,  1874    |                         az alkotmányról beszélt:~Az alkotmány olyan, mint a
 1161    I,  1874    |                        árt.~A magyarnak is olyan az alkotmánya, mint a bunda,
 1162    I,  1874    |                      sokat le hagyott faragtatni az elõirányzott költségvetésbõl.
 1163    I,  1874    |                  szavazva a budget, de hova lesz az alkotmány? Mások ismét Albrecht
 1164    I,  1874    |                          rá, hogy ezt vagy amazt az alkotmányosság eszméje követeli.~
 1165    I,  1874    |            hivatkozhassék egy vagy más kérdésben az alkotmányra, melynek megtartása
 1166    I,  1874    |                     nagyobb surlódás nélkül, azt az eszközt tanácsolta egy másik,
 1167    I,  1874    |                  minisztériumba, s végighangzott az országon a megdöbbenés és
 1168    I,  1874    |                       mindenki megérthette, hogy az ország az anyagi magaslatról
 1169    I,  1874    |                      megérthette, hogy az ország az anyagi magaslatról lefelé
 1170    I,  1874    |                       egész államépületünk - míg az isten jóvoltából valahogy
 1171    I,  1874    |                       nem erõsödik - olyan, mint az enyvvel összeragasztott
 1172    I,  1874    |                 pecsovics elvek felé, hogy azzal az ellenzéket bosszantsa -
 1173    I,  1874    |                      kormánnyal is szavazhasson.~Az egyik tetszésben részesült
 1174    I,  1874    |                          hasonlót kell mondanunk az »összeférhetetlenségi törvényrõl«
 1175    I,  1874    |                   tegnapelõtt kezdtek tárgyalni.~Az »összeférhetetlenséget«
 1176    I,  1874    |                        nemcsak a hírlapok, hanem az ország közvéleménye is.
 1177    I,  1874    |                        közvéleménye is. Mert biz az »össze nem fért« a józan
 1178    I,  1874    |                     tanácsosa, amiért 3-tól 5-ig az ülésbe megy, és húz harmadszor
 1179    I,  1874    |                   számadását, hozzávetve még azt az emberi gyengeséget, hogy
 1180    I,  1874    |                          fel azt a kérdést, hogy az ilyen képviselõnek aztán
 1181    I,  1874    |               képviselõnek aztán mikor van ideje az országgyûlésre menni s ott
 1182    I,  1874    |                eltekintünk - akkor is kárára van az országgyûlés tekintélyének
 1183    I,  1874    |                       országgyûlés tekintélyének az, hogy tagjai, ha valóban
 1184    I,  1874    |                       tisztviselõi szavazatukkal az állam és saját társulatok
 1185    I,  1874    |                    minden kéz maga felé húz... s az emberek már a mai világban
 1186    I,  1874    |                    magánintézeteknél sem, melyek az állammal számadási vagy
 1187    I,  1874    |                      rendeletére, s míg egy-egy, az államok piócázó pénztársulatnak
 1188    I,  1874    |                         törvényhozói teendõkkel, az 5 ft napidíjon kívül semmi
 1189    I,  1874    |                      jövedelme nincs, minélfogva az eredmény az lesz, hogy csak
 1190    I,  1874    |                           minélfogva az eredmény az lesz, hogy csak azok lehetnek
 1191    I,  1874    |                       július 4.~POLITIKAI SZEMLE~Az orosz nagyherceg látogatása
 1192    I,  1874    |                    megköze­lítette óhajtásunkat. Az Andrássy-korszak a magyar
 1193    I,  1874    |                       hanyatlóban látszik lenni.~Az országgyûlésen a választási
 1194    I,  1874    |                 behozatala mellett. Mindenesetre az a legigazságosabb szûrõje
 1195    I,  1874    |               feljegyezve, s a balpártban megvan az a jó szokás, hogy ha a minisztérium
 1196    I,  1874    |               minisztérium a kisujját nyújtja, õ az egész markát akarja.~Fontos
 1197    I,  1874    |                         11.~BUDAPEST, JÚLIUS 10.~Az országgyûlés ülésszaka végéhez
 1198    I,  1874    |                    rohamos sietséggel igyekeznek az estével helyreütni, hogy
 1199    I,  1874    |                        színe elé, lábaihoz rakva az ajándékokat, amiket »vívmánynak«
 1200    I,  1874    |                          Hát íme most is közeleg az az idõ, mikor a hazaszállingózó
 1201    I,  1874    |                       Hát íme most is közeleg az az idõ, mikor a hazaszállingózó
 1202    I,  1874    |                       van érve. Négy sarkalatos, az ügyvédi rendtartásról, a
 1203    I,  1874    |                rendtartásról, a közjegyzõségrõl, az összeférhetetlenségrõl és
 1204    I,  1874    |             természetesen oroszlánrészben járult az õ érdemes képök viselõje
 1205    I,  1874    |             meggyõzõdésem újabb igazolását, hogy az alkotmányra még nem vagyunk
 1206    I,  1874    |                         pártfegyelem összegyûjti az erõket, kiknek kötelességük
 1207    I,  1874    |                          következmények kívánják az egyéni vélemény ezen még
 1208    I,  1874    |                          volt akarata, mert mint az ínyenc a nagy »speiscetli«-
 1209    I,  1874    |                          olyan kormányférfit, ki az ilyen parányi ügy miatt
 1210    I,  1874    |                lemondásra elég alapul szolgálhat az is, hogy valamelyik õexcellen­
 1211    I,  1874    |                          július 18.~RÖVID SZEMLE~Az izzadó országgyûlés, mely
 1212    I,  1874    |                          minden egyes pont, mint az a miniszteri javaslatban
 1213    I,  1874    |                  Auguszta német császárnénál, mi az európai béke legbiztosabb
 1214    I,  1874    |                        két legmarkosabb hatalom (az orosz és porosz) barátsága
 1215    I,  1874    |                  kissingeni merénylet elkövetõje az összes európai sajtó szerint -
 1216    I,  1874    |                     szomorú eredményeket szülend az ultramontaniz­musnak.~ÚJ
 1217    I,  1874    |                       musnak.~ÚJ BÜNTETŐ TÖRVÉNY~Az igazságügyminiszter, mint
 1218    I,  1874    |               törvényhozás elé fogja terjeszteni az új büntetõtörvényjavaslat
 1219    I,  1874    |                  teljesen ki is van nyomtatva, s az igazságügyminiszter a törvénykezési
 1220    I,  1874    |                         szakértõknek s általában az országos közvéleménynek,
 1221    I,  1874    |                        esetben remélhetjük, hogy az országgyûlés hátralevõ utolsó
 1222    I,  1874    |                  büntetõkódex. Ellenkezõ esetben az egész mû még jóideig pusztán
 1223    I,  1874    |                       ezután is nélkülözni fogja az egyedül biztos alapot.~30.
 1224    I,  1874    |                    képviselõket (a vád leginkább az ellenzéket illeti), kik
 1225    I,  1874    |                     dicsõséget és bizalmat.~Ezek az urak okosabban tennék, ha
 1226    I,  1874    |                          higgadtságot ajánljuk s az agyonbeszélést mint olyat
 1227    I,  1874    |                      meggyõzõ­dését, mert legyen az bármily jelentéktelen is,
 1228    I,  1874    |                        gyerek - éppen úgy elvész az a nagy közönyösségben is.~
 1229    I,  1874    |                          gyûlni a kormány dolga.~Az egyik intézkedés az, mely
 1230    I,  1874    |                       dolga.~Az egyik intézkedés az, mely kizárja azokat választási
 1231    I,  1874    |                        elsõ pillanatra, mert míg az állami adók pontosabb beszolgáltatását
 1232    I,  1874    |                         beszolgáltatását célozza az egyik, addig a másik gátat
 1233    I,  1874    |        tiszteletlenségének. Ez a két baj megvan, az tagadhatlan, s mindkét baj
 1234    I,  1874    |                         kútforrása: de nem bízom az orvosság õszintetésében,
 1235    I,  1874    |                          mellékes cél, s a fõcél az, hogy a kormány magának
 1236    I,  1874    |                          a visszaélésre.~Mert ha az adóhátralék révén igen sok
 1237    I,  1874    |             megsemmisíthet.~Itt helyén látom, ha az országgyûlés komolyan és
 1238    I,  1874    |                       úgy lehet hosszúéletû: ami az õ kezökben izmos fegyver
 1239    I,  1874    |                       Ezen látszólagos engedmény az, hogy elállt a 99-ig § tárgyalásától,
 1240    I,  1874    |                   többség korán észrevette, hogy az agyonbeszélés veszélye fenyegeti
 1241    I,  1874    |                           Tehát a fegyver, értem az agyonbeszélés fegyvere,
 1242    I,  1874    |                      használt. Bebizonyult, hogy az mégis praktikus. De mi azért
 1243    I,  1874    |                    szállunk magunkba, hanem mint az öngyilkosságra elszánt kártyás,
 1244    I,  1874    |              öngyilkosságra elszánt kártyás, még az utolsó tételeket is megdöbbentõ
 1245    I,  1874    |                        kormány erejét gyarapítsa az ellenzék ellen s hogy a
 1246    I,  1874    |                    politika volt. Most már minek az eltört fazéknak a cifra
 1247    I,  1874    |                         fül és szív. S én lennék az a hang, mely e fülbe és
 1248    I,  1874    |                        adnám: Itt van nem messze az új követválasztás, ne legyetek
 1249    I,  1874    |                      mint hektikus beteg halálát az osztályos atyafiak.~32.
 1250    I,  1874    |                           BUDAPEST, AUGUSZTUS 7.~Az ülésszaknak vége van. A
 1251    I,  1874    |                       mégis csak nobilis szakasz az a »12«-ik. Az elszomorodott
 1252    I,  1874    |                    nobilis szakasz az a »12«-ik. Az elszomorodott szívû baloldali
 1253    I,  1874    |                        ilyesmire támaszkodjék, s az ilyen politikusról mindig
 1254    I,  1874    |                        ilyen politikusról mindig az a budai öregúr ismerõsöm
 1255    I,  1874    |                       veszély vagy baj fenyegeti az országot: mindig az Ázsiában
 1256    I,  1874    |                    fenyegeti az országot: mindig az Ázsiában létezõ, ezer év
 1257    I,  1874    |                     lovagolni elég botorul, hogy az elveszett fejsze ezen az
 1258    I,  1874    |                         az elveszett fejsze ezen az úton kerüljön vissza nyelébe,
 1259    I,  1874    |                     csinálhatnak is, már magában az is elég, hogy a választási
 1260    I,  1874    |                          hogy nálunk már nemcsak az a baj, hogy az állami adók
 1261    I,  1874    |                       már nemcsak az a baj, hogy az állami adók nem folynak
 1262    I,  1874    |                       adók nem folynak be, hanem az, miszerint a lehetõleg legnagyobb
 1263    I,  1874    |                         még távolról sem képezni az állam szükségleteit. Tehát
 1264    I,  1874    |                      hogy a jó termés legfeljebb az adók pontosabb befizetését
 1265    I,  1874    |                   befizetését eredményezheti, de az ország sanyarú állapotán
 1266    I,  1874    |                          nem a természettõl, nem az istentõl kell összetett
 1267    I,  1874    |                          szorulnia mindennek. Ez az én véleményem. Polgári házasság,
 1268    I,  1874    |                    kihúznak, de íme most már itt az idõ: most vagy soha!~33.
 1269    I,  1874    |                 Margitról, a spanyol körjegyzék, az angol parlamentet bezáró
 1270    I,  1874    |                         angol parlamentet bezáró az eddigiek kaptafájára ütött
 1271    I,  1874    |                        Legfontosabb mindannyinál az, hogy el fogják-e Spanyolországban
 1272    I,  1874    |                         Spanyolországban ösmerni az európai hatalmak a köztársaságot?
 1273    I,  1874    |                        õfelsége megerõsítette, s az hivatalát el is foglalta.
 1274    I,  1874    |                bizonyítja Andrássy népszerûségét az, hogy a csehek, habár tudják
 1275    I,  1874    |                     Andrássy kíséretében - tehát az osztrák miniszterelnököt
 1276    I,  1874    |                         köztársaságot elismerjék az európai kormányok, s íme
 1277    I,  1874    |                         nézik azt, megvan-e vele az illetõ nemzet elégedve;
 1278    I,  1874    |                      esemény-krónikánk üres. Míg az országgyûlés, mely csupán
 1279    I,  1874    |                       nyílik meg, összejõ, addig az újságíróknak be kell elégedniök
 1280    I,  1874    |                    világban, mikor ami történik, az mind káros, majdnem az mondható
 1281    I,  1874    |                           az mind káros, majdnem az mondható a legjobb újságnak,
 1282    I,  1874    |                        olyan békén vagyunk, mint az agyonütött ember. Csak egy
 1283    I,  1874    |                      gyakorolhatna nevelõ hatást az az irtózatos gyámoltalanság,
 1284    I,  1874    |                   gyakorolhatna nevelõ hatást az az irtózatos gyámoltalanság,
 1285    I,  1874    |                         Csak a saját kárán tanul az osztrák-magyar. Oh jámborság,
 1286    I,  1874    |                       mertem volna esküdni, hogy az osztráké csak Alvinczy-puska
 1287    I,  1874    |                         veszteni valója van ezen az árnyékvilágon, kiket már
 1288    I,  1874    |                        haza s ekkor megkezdõdnek az adójavaslatok s a költségvetési
 1289    I,  1874    |                         vezetni, s várható, hogy az e tárgyú új javaslat novemberben
 1290    I,  1874    |                   törvényjavaslat is elkészült s az 1875-i belügyi költségvetés
 1291    I,  1874    |                    voltak, úgyhogy a javaslatnak az 1874. év végével életbe
 1292    I,  1874    |                      fõispánság megszüntetésével az állam évenként 70 ezer frt
 1293    I,  1874    |                 õszintének mutatkozó hódolattal. Az elõbbi csehekre rá sem lehetett
 1294    I,  1874    |                        hangsúlyozta azt is, hogy az alkotmány szent s mint ilyen
 1295    I,  1874    |                    politikus prüszkölt. Különben az ilyen politikusok vére is
 1296    I,  1874    |                        elbocsátott, ellenkezõleg az eddig új miniszterek szokásával,
 1297    I,  1874    |                   miniszterek szokásával, kiknek az volt az elsõ dolguk, mikor
 1298    I,  1874    |                       szokásával, kiknek az volt az elsõ dolguk, mikor a miniszteri
 1299    I,  1874    |                          kezdeményezés dicsõsége az övé; ámbár, mondom, ez csak
 1300    I,  1874    |                           hogy szomorú sorsa van az elbocsátott államhivatalnoknak
 1301    I,  1874    |                 igazságtalan eljárásnak vehetnõk az államtól, ha nem volna tény,
 1302    I,  1874    |                          KOSSUTH LEVELÉRÕL~Mikor az úgynevezett »függetlenségi
 1303    I,  1874    |        boldog-boldogtalannak, hogy Kossuth Lajos az õ pártjukhoz állt.~Csakhogy
 1304    I,  1874    |                     függetlenségét akarják, s ez az akarat már a nevükben is
 1305    I,  1874    |                         a nevükben is benne van.~Az igaz. Csak az a kérdés mármost,
 1306    I,  1874    |                         benne van.~Az igaz. Csak az a kérdés mármost, vajon
 1307    I,  1874    |                  Csakhogy Kossuth Lajos távol is az országtól nem ismeri a mi
 1308    I,  1874    |                      voltak közös ügyek, amiknek az elintézésére külön minisztert
 1309    I,  1874    |                     minisztere mellett mégis ezt az 1848-at akarja vissza a »
 1310    I,  1874    |                         mennek idehaza a dolgok. Az igaz, csakhogy ennek meg
 1311    I,  1874    |                        ennek meg nem a közös ügy az oka, hanem azok az úri emberek,
 1312    I,  1874    |                     közös ügy az oka, hanem azok az úri emberek, akik elrontották
 1313    I,  1874    |                  valamint hogy nem vádolja senki az 1848-iki alkotmányos törvényeket
 1314    I,  1874    |                    másikhoz köze. Itt is, ott is az emberek rontották el a dolgot.,~
 1315    I,  1874    |                       dolgot.,~Mi alább közöljük az öreg számûzött levelét,
 1316    I,  1874    |                        közös ügyet bántja, mikor az emberekben van csak a baj,
 1317    I,  1874    |                         tudjuk képzelni, nemcsak az alkotmányos országgyûlés
 1318    I,  1874    |                          ember, aki még reményli az életet, félve s reményteljes
 1319    I,  1874    |                     gondolatait, melyek felfedik az élet vagy halál bizonyosságát.~
 1320    I,  1874    |                      idõkben, kivált aratás óta, az adók is meglehetõsen folynak
 1321    I,  1874    |                         meglehetõsen folynak be, az államkassza sem üres egészem.
 1322    I,  1874    |                 rendelkezik, annak van élete is.~Az új 75 milliomos kölcsön
 1323    I,  1874    |                          akarja valamennyi, mint az egyszeri cigány, ki arra
 1324    I,  1874    |                          inkább vagy enni? - azt az élelmes választ adta, hogy »
 1325    I,  1874    |                      jutni.~A sajtó s úgyszólván az egész ország értelmesebb
 1326    I,  1874    |                          szak van hátra; s ebbõl az idõbõl annyi elharácsolódott
 1327    I,  1874    |                  emancipáció behozatalának célja az volt, hogy a zsidóság a
 1328    I,  1874    |                      melyek közt legnevezetesebb az államháztartás súlyának
 1329    I,  1874    |                          mostani oly rossz, hogy az igazságszolgáltatás tetemesen
 1330    I,  1874    |               félbeszakadt törvényjavaslat, minõ az ügyvédi és közjegyzõségrõl
 1331    I,  1874    |                  leszállítására vonatkozólag már az igazság­ügy­miniszter is
 1332    I,  1874    |                     indokolva. Ennek folytán már az év folyamában többen, kik
 1333    I,  1874    |                        év folyamában többen, kik az elsõ folyamodású bíróságoknál
 1334    I,  1874    |                  jogismeretet nem gyarapító, sem az ítélõ tehetséget nem gyakorló
 1335    I,  1874    |                         vagy aljegyzõ mûködik és az ügyek menetét kezdettõl
 1336    I,  1874    |                      felsõbb bíróságoknál. Mivel az új ügyrendtartásban a perkivonatok
 1337    I,  1874    |                       elesnek és a felsõbb bírák az eredetiek alapján kénytelenek
 1338    I,  1874    |                        perekbe jól belemélyedni, az aprólékos teendõkre a jelenlegi
 1339    I,  1874    |                      elégséges. Mint értesülünk, az illetõk felhívattak, hogy
 1340    I,  1874    |                        illetõk felhívattak, hogy az elsõ bíróságoknál megnyílt
 1341    I,  1874    |               állomásokra jelentkezze­nek, mivel az el nem helyezhetõk szabályszerû
 1342    I,  1874    |                          azon körülménybõl, hogy az osztrák tartományokban,
 1343    I,  1874    |                    igazságosabban lesz felosztva az adó, mint eddig.~Leginkább
 1344    I,  1874    |                        tõke adóztassék meg: mert az még nem fizetett eddig semmit,
 1345    I,  1874    |                         van már a tervezet; csak az a kérdés, hogy úgy adóztatja-e
 1346    I,  1874    |                          a nép vérét zsarolják s az adófizetõ egyeseket büntetlenül
 1347    I,  1874    |                      vagyonuk (tõkéjük) után, ha az alig 6 percent hasznot hajtó
 1348    I,  1874    |                     javaslatoknak mégsem fõcélja az igazságos, arányos adófölosztás (
 1349    I,  1874    |                          látszik törekedni, hogy az állam jövedelmeit növelje,
 1350    I,  1874    |                           Ha van is aztán haszna az államnak ily mesterséges
 1351    I,  1874    |                   mesterséges produkciókból, biz az csak látszólagos, legfeljebb
 1352    I,  1874    |                   teremtett úgy egyeseknek, mint az államnak.~Éppen azért meg
 1353    I,  1874    |                   kellene Ghiczynek változtatnia az egész rendszert, mely alapjában
 1354    I,  1874    |                         a behajtást és kivetést (az állam érdekeit hajhászva)
 1355    I,  1874    |                     hajhászva) szabályozni, mely az államnak bizonyára többet
 1356    I,  1874    |                     cipelheti szomorú életét, de az egyesek érdekeit s azoknak
 1357    I,  1874    |                        utánam jõ, hadd csukja be az ajtót«.~41. sz., október
 1358    I,  1874    |                 zamatjában feleresztett megye és az újdonatúj parlamentáris
 1359    I,  1874    |                 farkasszemet néz egymással. Csak az volt az egyedüli baj az
 1360    I,  1874    |                          egymással. Csak az volt az egyedüli baj az ellentétek
 1361    I,  1874    |                          az volt az egyedüli baj az ellentétek kiegyengetésénél,
 1362    I,  1874    |                   megegyezteti. - Különben talán az a legfõbb érdeme a munkálatnak,
 1363    I,  1874    |                          tartottak. S amennyiben az azokon történt megállapodások
 1364    I,  1874    |                  szólhatunk e tárgyról, mellõzve az értekezlet részletes tanácskozásait,
 1365    I,  1874    |                   részletes tanácskozásait, csak az eredményt konstatáljuk.~
 1366    I,  1874    |                 Legsarkalatosabb intézménye lesz az új megyének a megyei bizottság
 1367    I,  1874    |                          hatáskörrel felruházva, az eddigi sok tagból álló és
 1368    I,  1874    |                    látható a célszerûség, melyet az állandó választmány létrehozatala
 1369    I,  1874    |                föllebbezni.~Üdvös intézkedés még az is, hogy a választott tisztviselõtõl
 1370    I,  1874    |                     könnyebben hozzá lehet férni az olyan urak bõréhez, kik
 1371    I,  1874    |                        hét végén együtt lesz már az országgyûlés. - A sajtó
 1372    I,  1874    |                       mint a közelgõ napsugártól az emberi test. Persze a mi
 1373    I,  1874    |                    napsugár; minden inkább, csak az nem.~Sajátszerû nemzet vagyunk
 1374    I,  1874    |                 mûveletekhez is folyamodik, mint az a területrendezési törvényjavaslattal
 1375    I,  1874    |                        megy in infinitum...~Maga az országgyûlés jó gondolat
 1376    I,  1874    |                        hadd oldja meg, ha tudja; az a bizottság megint kinevez
 1377    I,  1874    |                    szépen tönkrejutott anyagilag az ország a kormány helyeselt
 1378    I,  1874    |                        pénzügyi bizottságnak!~Ez az a veszedelmes circulus vitiosus,
 1379    I,  1874    |                    circulus vitiosus, mely rokon az anarchiával, melyben minden
 1380    I,  1874    |                      nemzetösszeget, mert hiszen az a haza, - de az tiszta meg­
 1381    I,  1874    |                      mert hiszen az a haza, - de az tiszta meg­gyõzõdésem, hogy
 1382    I,  1874    |                        szív egyformán dobban meg az igazság mellett, de nem
 1383    I,  1874    |                        törõdnek velök.~Pedig jaj az olyan országnak, ahol jogaikat
 1384    I,  1874    |                   kötelességeiket nem teljesítik az egyesek. Az nem állam, nem
 1385    I,  1874    |                       nem teljesítik az egyesek. Az nem állam, nem ország, hanem
 1386    I,  1874    |                        nemcsak a követ­választás az, ahol a polgár jogait gyakorolni
 1387    I,  1874    |                    mikénti gyakorlása együttvéve az a tényezõ, mely az állam
 1388    I,  1874    |                    együttvéve az a tényezõ, mely az állam létállapotának küllõit
 1389    I,  1874    |                          jobbra vagy balra; s ez az igazi mérték.~Egy minden
 1390    I,  1874    |                  független országgyûlés alkotása az elsõ teendõ; a többi csak
 1391    I,  1874    |                  Bismarck nem gondolt, megszülte az elégületlenséget, mégpedig
 1392    I,  1874    |                          híreket. - Arnim gróf-, az arisztokrácia egy jelentékeny
 1393    I,  1874    |                         lennie így cselekedni.~S az ok, melyért ennyit kockáztatott,
 1394    I,  1874    |                       nem kereshetõ másban, mint az Arnim kezei közt levõ irományok
 1395    I,  1874    |                      ellenségeskedõ férfiú közül az gyõzzön, akinek nincs igaza,
 1396    I,  1874    |              leszállítaná Bismarck lelépte: s ez az egész világnak »más arcot«
 1397    I,  1874    |                         hova fog vezetni? - mert az általános, majdnem a nyílt
 1398    I,  1874    |                      nagyobb dühhel fog kitörni.~Az állítólag Bismarckot kompromittáló
 1399    I,  1874    |                      eddig teljes titok, de hogy az fog-e végig maradni, az
 1400    I,  1874    |                          az fog-e végig maradni, az még a jövõ kérdése.~44.
 1401    I,  1874    |                     azért is elõbbre valók, mert az emberek legérzékenyebb oldalát,
 1402    I,  1874    |                  szülötteinek, mert nemcsak hogy az emberek legérzékenyebb oldalát,
 1403    I,  1874    |                         és szembeszökõ mindenütt az adófelemelés, hogy fel kell
 1404    I,  1874    |                        adó nem annyit tesz, mint az országot a hínárból kirántani,
 1405    I,  1874    |                       két év alatt megöli örökre az adófizetõket.~És ellenezni
 1406    I,  1874    |                       pénz­ügy­miniszter kevesli az államjövedelmeket, ott azzal
 1407    I,  1874    |                     azzal segítsen, hogy növelje az adóképességet. Túlságos
 1408    I,  1874    |                        teszi ennek, ti. apasztja az adóképességet.~Tagadhatlan,
 1409    I,  1874    |                      feladatát. - Ránk nézve már az is vigasztaló.~A kormányelnök
 1410    I,  1874    |                     kormány, ti. takarékosság és az állam jövedelmeinek fokozása
 1411    I,  1874    |                   dolognak, miszerint felfedezze az államjövedelmek fokozásának
 1412    I,  1874    |                 felemlíti még, mennyire sikerült az új kölcsön, s mennyire lehet
 1413    I,  1874    |                        eleje nem vétetett, azért az országot nem is mérhetem
 1414    I,  1874    |                         baj természete igényelte az adó felemelést, melybõl
 1415    I,  1874    |                     megadóztatása után 7 millió, az adópótlékok után 3 millió,
 1416    I,  1874    |                akármilyen rosszba is beletörõdik az ember lassankint. Bezzeg
 1417    I,  1874    |                         ember lassankint. Bezzeg az a közmondás most sántít,
 1418    I,  1874    |                       tõle. A hatás, amit tettek az egész országban, mondhatni
 1419    I,  1874    |           javaslat-csoport, lesz-e haszna belõle az államnak, képes-e kigyógyítni,
 1420    I,  1874    |                         miért annyira gyûlöletes az új adótörvény, ha tekintetbe
 1421    I,  1874    |                        okát abban találjuk, hogy az adófelemelés sok helyen
 1422    I,  1874    |                    jogtalan intézkedések, melyek az adó behajtását célozzák.
 1423    I,  1874    |                          fontos kiegészítõ része az adótörvénynek. Jó behajtási
 1424    I,  1874    |                        költségektõl s elõsegítik az adók rendesebb befolyását.~
 1425    I,  1874    |                          határon túlmenni - mint az Ghyczynél történt, ki a
 1426    I,  1874    |                        volna szabad nyúlni: mert az egyenesen a jog arculütése,
 1427    I,  1874    |                    melybõl könnyû kiutalványozni az egy vagy más módon behajthatlanná
 1428    I,  1874    |               behajthatlanná vált összeget, hogy az állam kalkulusaiban ne csatlakozzék, -
 1429    I,  1874    |                         a javalatokat rostálni s az ilyen konkoly-intézkedések
 1430    I,  1874    |                         BUDAPEST, NOVEMBER 13-ÁN~Az országgyûlés megszakítá
 1431    I,  1874    |                    tanácskozásait - idõt engedve az adóügyi bizottságnak, hogy
 1432    I,  1874    |                       odaadással tanácskozhassék az adójavaslat felett, mielõtt
 1433    I,  1874    |                  kinevezett közegekre bízassék-e az adóbehajtás?~Felvilágosodott
 1434    I,  1874    |                        habozni. Nevetséges volna az állam iránt hasonló hûséget
 1435    I,  1874    |                     hûséget és pontosságot várni az atyafiság-, sógorság- és
 1436    I,  1874    |                     függõ állami közegtõl. Pedig az adóügy sikeres kezeléséhez
 1437    I,  1874    |                        és hûség kívántatik.~Hogy az adóügyi bizottság e felett
 1438    I,  1874    |                          még disputálhat is, már az mutatja, mennyire téveszté
 1439    I,  1874    |                       parlamentre bízta.~Mielõtt az adóügyi tanácskozásokra
 1440    I,  1874    |                   bizottságok tárgyalásait, minõ az adóügyin kívül a közlapok
 1441    I,  1874    |                          minden körben felmerült az óhajtás azt javítani: mégpedig
 1442    I,  1874    |                           mégpedig azáltal, hogy az egész rendszer megváltoztatásával
 1443    I,  1874    |                     hanem ahelyett értelmetlen s az állam iránt sok esetben
 1444    I,  1874    |                  márpedig jó közigazgatás nélkül az állam fenn nem állhat.~Bármint
 1445    I,  1874    |                  leszámítva Spanyolországot, hol az iruni ütközetben megfutamodott
 1446    I,  1874    |                      hogy ez egyre növekedni fog az idõkkel, mert a trónok támasza
 1447    I,  1874    |                        nem oly messze céloztunk. Az államok jövendõ sorsa isten
 1448    I,  1874    |                       mégpedig itt is hazánkkal.~Az pedig, amit a levegõben
 1449    I,  1874    |                       Deák-pártot, kivált miután az elõbb alakult középpárt
 1450    I,  1874    |                        sokakat elkeserített, kik az eddigi többség rendületlen
 1451    I,  1874    |                        rendületlen hívei voltak.~Az ország szomorú, hogy ne
 1452    I,  1874    |                          államot rövid idõ alatt az elbukás szélére sodort:
 1453    I,  1874    |                       sodort: hátha tévedés volt az eddig agyba-fõbe dicsért
 1454    I,  1874    |                   zászlótól - melynek pedig csak az volt a baja, hogy rossz
 1455    I,  1874    |                 szemlátomást gyengülni kezdenek.~Az okokat elõsoroltam; ezekbõl
 1456    I,  1874    |                           BUDAPEST, NOVEMBER 27.~Az összes sajtó lármaharangja
 1457    I,  1874    |                          tettek semmit. Különben az okokat feleslegesnek tartjuk
 1458    I,  1874    |               hangoztattuk e lapokban. Fájdalom, az egy Ghyczyt kivéve, nem
 1459    I,  1874    |                     fordulatot vesznek-e ezáltal az állam ügyei? végeszakad-e
 1460    I,  1874    |                         azon okból, mert elvonná az országgyûlés figyelmét hosszú
 1461    I,  1874    |                        van szükségünk: amit csak az új választások adhatnak
 1462    I,  1874    |                     kárhoztatott miniszterségre -az isteni gondviselés.~49.
 1463    I,  1874    |                  pénzének, s akinek sok a pénze, az könnyebben fizethet, mint
 1464    I,  1874    |                          millió forint jövedelme az államnak a fényûzetbõl,
 1465    I,  1874    |                       megbirkózott, anélkül hogy az szerényebb mederbe bírta
 1466    I,  1874    |                          nincs szem elõtt tartva az igazsággal párosult egyenlõség,
 1467    I,  1874    |                   sokszor a társadalmi, sõt néha az állami törvények megsértésével
 1468    I,  1874    |                       felfújni. De hát hiába, ha az volt a jelszó:~Adj uram,
 1469    I,  1874    |                      gyorsan ad, kétszer ad«; de az is igaz, hogy aki rosszat
 1470    I,  1874    |                    közköltségen venni, miszerint az új választási törvény szerint
 1471    I,  1874    |                         szereti ugyan mindenikök az ilyen passzionátus demonstrációkat,
 1472    I,  1874    |                         ha a költséget kizárólag az »oh, nép« viseli.~Végre
 1473    I,  1874    |                    hangon kijelentve, hogy attól az adót és átírási költséget
 1474    I,  1874    |                        megint nem engedhette meg az áldozatkészség ily nagysága
 1475    I,  1874    |                          hogy de bizony õ viseli az átírási költséget és fizeti
 1476    I,  1874    |                      átírási költséget és fizeti az adót. Elég volt Csanádynak
 1477    I,  1874    |                          nem érted meg: mit tesz az, igazán nagynak lenni! Áldozni
 1478    I,  1874    |                jövedelmet, melytõl mások fizetik az adót.~Ez aztán a valami!~
 1479    I,  1874    |                    valami!~50. sz., december 11.~AZ INDEMNITY~Olvasóink sokszor
 1480    I,  1874    |                     értelmét magyarul is kiírom. Az indemnity fölhatalmazást
 1481    I,  1874    |                  jogcselekményre. Jelenleg ismét az indemnity kísért a politika
 1482    I,  1874    |                 inogtatva a miniszteri székeket. Az eset a következõ. A jövõ
 1483    I,  1874    |                        kell elkészülnie, mielõtt az adókat beszednék: Ghyczy
 1484    I,  1874    |                        volt fölhatalmazást kérni az 1875-ik évi adók beszedésére.
 1485    I,  1874    |                    beszedésére. Ma aztán ott áll az ügy, hogy nagyon könnyen
 1486    I,  1874    |                 miszerint a ház meg nem szavazza az indemnityt, mely esetben
 1487    I,  1874    |                       azt aztán nem tudja senki. Az bizonyos, hogy semmiféle
 1488    I,  1874    |                  indemnityre szorul, mert hogyha az adókat nem lesz szabad beszednie,
 1489    I,  1874    |                         kellõ idõben, de hol van az megírva: ha a kormány mulasztást
 1490    I,  1874    |                       öljük meg büntetésül magát az országot is. Azon vitatkozni
 1491    I,  1874    |                       volna szabad, megadassék-e az indemnity vagy sem? - Isten
 1492    I,  1874    |                         elbukó minisztérium lesz az utólsó magyar alkotmányos
 1493    I,  1874    |                          beszedi folytatólagosan az adókat, de abban nem lesz
 1494    I,  1874    |                        Tisza, Móricz Pál szóltak az elfogadás ellen, okul hozva,
 1495    I,  1874    |                       legnagyobb áldozatokra is, az olyan kormány iránt, melynél
 1496    I,  1874    |                       irányban megjeleli magának az utat, de a Bitto-Ghyczy
 1497    I,  1874    |                     képes, s ez okból megtagadja az indemnityt.~Hiszen sok igaz
 1498    I,  1874    |                         van abban, amit Tisza és az indemnity megtagadása mellett
 1499    I,  1874    |                         sem hisszük, hogy Ghyczy az eddigi rendszer mellett
 1500    I,  1874    |                          miniszterváltozá­sokkal az új követválasztásokig meg